TM: Neme?
AK: Akkor kezdem. Férfi.
TM: /-Születési év?-/
AK: /-Születési év-/ ezerkilencszázhuszonnyolc.
TM: Lakóhely?
AK: Jelenleg is Szolyva. Sz+… Nagyszılıs+/.
TM: Családi ház /-ugye?-/
AK: Családi ház ööö. (.) Mi van még?
TM: Családja, hol /-született?-/
AK: /-Család-/ szóval elıször is: én nagyszılısi vagyok. Nagyszılısön születtem ezerkilencszázhuszonnyolcba. Iskoláimat ott végeztem: egyházi iskolát, polgárit és fémiparit.
TM: Ühüm, értem.
AK: Negyvenhétben végeztem be azt a fémiparit, már oroszok alatt, és munkába állottam Lembergben. Munkába küldtek ki Lembergbe. Ott dolgoztam öt évet két helyen. Megnısültem, egy kisfiunk született. Feleségem meghalt. Csonka család lettünk, és így hazajöttem Szılısre, és onnan ide kerültem Szolyvára.
Munkahely itt vót, és azóta itt vagyok. Másodszor nısültem is. Most második feleségemtıl három gyerek született: és mostan hát négy fiúnk van, szóval négy gyerekünk van, nyolc unokánk van.
TM: Hüm. Az szép.
AK: És ööö szerteszéjjel a világban.
TM: Hüm. És vallását tekintve?
AK: Vallást tekintve ö én református vagyok.
TM: És gyakorolja is a /-vallást? Tehát jár templomba-/?
AK: /-Gyakorlom, gyakorlom.-/ Tulajdonképp szüleim engem papnak akartak adni.
TM: Igen?
AK: Igen. [nevet] Úgyhogy. Hát+/.
TM: És jelenlegi foglalkozása?
AK: Jelenlegi foglalkozásom: nyugdíjas vagyok.
TM: De+/.
AK: Nyugdíjas vagyok, nyugdéjas vagyok, nyugdíj+… nyögdíjas vagyok <javítgatja magát>
TM: Jó. Milyen nemzetiségőnek tartja magát?
AK: Én magyarnak tartom magam. Mindig az vótam, az is leszek.
TM: És fontos-e az az életben, hogy Ön milyen nemzetiségő?
AK: Fontos.
TM: És miért?
AK: Azért, mert az önérzetem azt kívánja.
TM: És lényeges-e az, hogy ki milyen nemzetiségő?
AK: Öööö részemrıl nem, csak ember legyen.
TM: Ühüm. Értem. Ki magyar, és mitıl magyar a magyar?
AK: Ki a magyar? A magyar egyszer az, aki tisztességes, becsületes, munkaszeretı, és magyarnak vallja magát.
TM: Származott-e elınye vagy hátránya abból Pista bácsinak, hogy milyen+…, hogy, hogy magyar nemzetiségő és magyar anyanyelvő?
AK: Lehet, hogy aaa ö negyvenes+… ö szóval aaaz orosz fennhatóság alatt az elsı években volt valami különbség, de nem éreztem én semmi különbséget. Én mindig+/.
TM: Hát szóval+/.
AK: emberségesen viselkedtem mindenkivel szemben, senkit nem szégyenítettem meg, nem csúfolódtam, úgyhogy engem is embernek számítottak, én nem éreztem /-a hátrányát.-/
TM: /-A magyarokon-/ kívül élnek-e más nemzetiségőek itt a településen? Amúgy, na?
AK: Hát hogyne!
TM: És kik?
AK: Ruszinok, itten ezen a településen?
TM: Igen.
AK: Szolyván a ruszinok élnek, svábok élnek, zsidók éltek, most uránok, oroszok, örmények.
TM: Ühüm. És cigányok?
AK: Cigányok is vannak bıven.
TM: És Pista bácsi, hogy, hogy viszonyul a cigányokhoz?
AK: Hát ööö ellenszenvesen.
TM: Ühüm.
AK: Amióta negyvennégybe itten a lágerbe hozták az asszonyok az élelmet a hozzátartozóiknak, és a cigányok mindent elszedtek, felfaltak, és nem adták oda.
TM: Ühüm.
AK: Sıt gorombáskodtak is az asszonyokkal. Azóta én nem tisztelem a cigányokat.
TM: Éltek vagy élnek zsidók a településen?
AK: Szolyván még négy zsidó él.
TM: Igen? Pontosan tudja?
AK: Igen.
TM: És velük milyen a viszonya Pista bácsinak, vagy milyen volt a viszonya?
AK: Hát a zsidókat tiszteltem aa ööm kereskedelmi szeretetükért, éé+… de viszont egy kicsit a higiéniával volt baj, ami miatt gyerekkoromba egy kicsit irtóztam tılük.
[nevetnek]
TM: Értem.
AK: Volt ott egy pár zsidó, szegény zsidó családunk. Hát ööö nagyon nagy szegénységben és antiszemitáriumba éltek, úgyhogy azokba.
TM: Ühüm. És mit gondol, milyen a viszony a magyarok és nem magyarok között itt a telep+//. Kárpátalján vagy Ukrajnába, vagy esetleg itt Szolyván?
AK: Tehát itten Szolyván, ugye, vannak olyanok, akiknek, akibe belekalapálták ezt az ukrán sovinizmust, mindig kicsit gyalázzák a magyarokat, ö minthogyha bántaná a
lelkiismeretüket, hogy ööö, hogy ö igazságtalanul vannak itten, és, és még talán más szemmel nézünk rájuk emiatt, csak ez.
TM: És itt Kárpátalján, Ukrajna viszonylatában? Itt is?
AK: Kárpátalján igen, igen, ugyanúgy. A szimpátia a magyarok oldalá+… az ruszinok oldaláról megvan, de öö bizonyos járásokba különböznek ezek a szimpátiák, például Máramaros, arra fenn Rahó és ezek, Ökörmezı, ottan a szimpátia elég nagy, mert öööö az elıdeik állandón Magyarországon keresték meg a kalácsnak valót, a kenyerét, nyári aratásra, oda az Alföldre men+… mentek le. Mindenki tudott jól magyarul, és jó élményeik voltak. Ééés, de itten már ezen a vidéken itten Volóci járás, meg Szolyvai járás, meg Nagybereznai járás, itten ezek a ruszinok egy kicsit el vannak kapatva, vagy na+… rossz nevelésbe részesültek.
TM: Ühüm.
AK: Mer ezeknek a mindig lopni kellett, hogy meg tudjanak élni, és mint a cigányok, dicsıség volt, hogy minél többet lopott, annál nagyobb dicsıség volt.
TM: Ühüm. Ön szerint van-e különbség a magyarországi és a kárpátaljai magyarok között?
AK: Hát ugye én Magyarországon ritkán tartózkodom, nem nagyon ér+… éppen ismerem ıket, de ööö van valami különbség. A magyarországi magyarok nem tisztelik né+… a nemzetiségüket. Sokan nem tisztelik a ma+… nemzetiségüket, és a kárpátaljai magyarok meg büszkék arra, hogy magyarok.
TM: Igen ez így van. Én is így gondolom.
AK: Na.
TM: És Ön szerint milyen a viszony magyarországi és a kárpátaljai magyarok között?
AK: Hát a kárpátaljai magyarok nagyon szimpat+... ööö szimpátiával viselkednek a magyarok, a magyarországi magyarok iránt, de nagyon sok ööö horogütést kapnak boksz+/.
TM: Ühüm, értem.
AK: Boksznyelven kifejezve, mert mindig minket lemuszkáznak, habár mi sose voltunk muszkák. Sıt még a beszédünk is talán tisztább, mint a magyarországiaknak.
TM: Van+/.
AK: És ez olyan keserőséggel tölti el az embert, úgyhogy nyilván nem is akarom elmondani.
TM: Vannak-e magyar szervezetek vagy intézmények itt a településen? És ha igen, akkor milyenek? Gondolok itt ilyen magyar iskolákra, társadalmi helyi alapszervezetekre, nyugdíjas otthonokra meg ilyenek.
AK: Kilencvenkettıbe alakult meg a Magyar Kulturális Magyar Szövetség. Elıbb a káemkáesz [KMKSZ] ööö kebleibe, aztán szétszakadtak, de csak azt hiszem, anyagi okok miatt. Szétszakadt ez az egész társaság, úgyhogy Szolyva elkülönült.
Szolyvát követte Beregszász, Técsı, és azt hiszem, az Ungvár, ungvári egyesületek. Úgyhogy ezek külön egy ööö, egy vágányon mennek, egy célra törnek, de ööö két különbözı, mit tudom én, hogy fejezzem ki magamat+//.
Szóval nem szép dolog ez a dolog, hogy így szétváltak az ember, és aztán ez mind ki+//. Talán valaki nagyot, többet akart a koncból vagy micsodát, és ennek következtébe szétmásznak. Még most is nagyon kellemetlen ez a dolog, egyik dógozik, a másik is dógozik, és az egyik a másikának a munkáját nem ismeri el.
Így vannak.
AK: Hát ööö kilencvenháromba kezdtünk meg egy vasárnapi iskolát magyar nyelven tanítani, aztán az tanítóknak nem volt, ak+… aki fizessen. Fizetést kapott. Hát így összeszedegettük a pénzt, osztán valamit adtunk nékik, és aztán késıbben már az Illyés Alapítvány finanszírozta aztán vagy három évig, és aztán a Pedagógus Szövetség vette át a finanszírozását ezeknek a vasárnapi iskolai tanítóknak.
TM: Ühümm. Értem.
AK: Ez van. És ettıl alakult meg hivatalos Állami Magyar elsı osztály.
TM: Ühüm. Hogyan emlékszik vissza az ezerkilencszáznyolcvanas évek végére, illetve a kilencvenes évek elejére? Szabadabb lett-e akkor a világ, mint a szovjet korszakban volt?
AK: Hát ööö szabadabb lett a világ. Ez úgy van, mint a viccben van, hogy ö mikor a kerítéshez kötött kutya elébe odatesznek egy nagy lábast, ugye, és rövidre kötik a láncot, és ugass, ahogy akarsz+/. [nevetnek]
TM: /-Értem-/
AK: /-Amit tudsz-/. Hát úgy van most is, ugye? Nagy a szabadság, de viszont az ööö megélhetési lehetıségek+//. Ki, hogy bírja, marja, és ez kellemetlen, mert aaz alj nép került fel. Az alj nép, aki tisztességtelen lopással meg, meg a durvák, azok kerültek fel, aaz értékes népréteg, az mind alá került, és még szőkölködik.
TM: Mi a véleménye a településrıl, ahol él, esetleg otthonának érzi-e?
AK: Hát már megszoktam. Én Nagyszılısön laktam fiat+… gyerekkoromban, hát ottan ööö nagy volt a hıség, levegı mindig olyan száraz volt, és mikor eljöttem ide Szolyvára, nagyon megtetszett a környezet és a levegı, úgyhogy most már itthol érzem magam.
TM: És hogy néz ki most a település? Elégedett azzal?
AK: Nem. A település felvirágozásnak indult a szovjet éra alatt. Most meg csak leépítés van mindenütt.
TM: Ühüm. És Ön szerint kik a meghatározó személyek itt a településen? Tehát akik döntıek?
AK: Hát manapság azok, akiknek pénzük van.
TM: Ühüm. Értem. Összetartó-e a település? /-Összejárnak-e még az emberek?-/
AK: /-Hm-hm-hm.-/
TM: /-Hogyha igen,-/ akkor milyen /-alkalmakkor?-/
AK: /-A fiatalság-/ nem jár össze, mer látom, szerteszét vannak a világba. Esetleg csak ezek aam ak+… pénzemberek, azok járnak össze, az idısebbek ööö legtöbbet találkoznak csak a templomban, vagy így a mi szervezetünk, kulturális szövetség berkein belül néha-néha összejövünk.
TM: Ühüm.
AK: De az is nagyon ritka.
TM: És megtartják-e aa régi népi szokásokat itt az emberek?
AK: Hát itten én nem bá+… beszélhetek Szolyván népi szokásokról, mer itten mindenf+… minden+//. Kárpátalján minden járásából lakik itten nép, sıt a világ minden részérıl, lakik itten nép. Úgyhogy nincsenek itten egy-egy kiforrott népszokás.
TM: És vannak-e most közösségi munkaalkalmak itt Szolyván?
AK: Közösségi munka/-alkalmak-/
TM: /-Igen,-/ mikor például az emberek egymásnak segítenek.
AK: Ja, kaláka munka?
TM: Igen, igen.
AK: Hát aaaz megy, még a tısgyökeres szolyvaiaknál érezhetı, mert ugye kimennek kapálni segíteni, ö építkezésnél segítenek ezt-azt, ez megvan a helybeli ruszinoknál. A helybeli magyaroknál nincs.
TM: Ühüm. És tehát ez rég+… régen megvolt, és jelenleg?
AK: Jelenleg, jelenleg. Az idısebb családoknál van meg.
TM: És a népi ünnepeket régen ünnepeltek valamilyeneket, tehát, hogy most nem, és rég valamilyen népi ünnepeket?
AK: Népi ünnepeket? Ugyeee.
TM: Ühühm.
AK: Meg-megünneplik, a születésnapokat ünneplik meg.
TM: Gondolom, hogy /-Karácsony, Húsvét+/.-/
AK: /-Karácsony, Húsvét-/
TM: Tehát /-ezek.-/
AK: /-Hát-/ ezek vallási ünnepek, nem népi ünnepek. Ezek vallási ünnepek, mindenesetre megünneplik. Öö a Karácsonyt, ezeket, fıbb ünnepeket megünneplik, sıt a görög katolikusok, náluk ugye ö rengeteg ünnep van, és most már igyekeznek mindet ünnepelni. Az állam is segíti ebbe ıket, mer akkor nem kell fizetni a munkabért.
TM: És az emberek járnak templomba? És ha igen, akkor esetleg milyen alkalmakkor járnak?
AK: Az emberek járnak templombaaa, deee valahogy+…. egyesek. Kevés jár. Azok járnak, akik járnak, azok állandóan járnak, akik meg nem, akiket meg nem érdekel, azok nem járnak.
TM: Tehát azok semmilyen alkalmakkor /-nem járnak-/ Karácsony, Húsvét…
AK: /-Ritkán, ritkán-/. Néha-néha eljönnek.
De öö érdekbıl mennek. Sokan érdekbıl mennek templomba.
TM: Ühüm. Értem. Mikor volt szebb vagy jobb élni ezen a településen élni, most, vagy esetleg korábban?
AK: Hát én ötvenháromba kerültem erre a településre. Hát az elıtt nem tudom, hogy hogy éltek, de ahogy elmagyarázták a helybeli magyarok, hát akkor jobb élet volt, mert akkor öö összejártak egyes utcákba. Például volt itten két utca, ahol majdnem tiszta színmagyarok laktak, hát egyik, hát másik segítették ottan ugye, össze-összejöttek ööö esténként a fiatalság, nem volt televízió, televízijó meg öööö mozi, meg ezek azok és táncmulatságokra /-hát XX-/
TM: /-Jó volt az, ugye?-/
AK: Ööö szóval nem volt ez a diszkó, vagy micsoda, hát akkor nagyszerő táncmulatságok /-voltak-/,
TM: /-Igen-/
AK: és élvezet volt akkor jelen lenni, táncolni, most már nem.
TM: És a magyarok helyzete milye+… milyen a településen, tehát a korábbi idıkhöz képest, a jelenlegihez viszonyítva.
AK: Ez olyan öö alárendelt.
TM: Ühüm.
AK: Alárendelt, mert magyar+… magyarok között nagyon kevés most manapság már
AK: Ühüm.
TM: Itten egyszerő munkás nép öö győlt össze, itten Szolyván, mer ugye nyáron dógoznak, hát feljöttek Munkács vidékérıl ide dógozni. Hát egyszerő emberek, és nagyon kevés aa kitanult fiatalság, akik kitanultak, már nem maradnak itt.
TM: Ühüm. És milyen volt a viszony az egyes nemzetiségek között régen?
AK: Tisztelték egymást.
TM: Igen?
AK: Harminckilencig vagy negyvenig, negyvennégyig.
TM: És jelenleg itt Szolyván milyen a megélhetés? Vannak-e munkahelyek? Mibıl élnek az emberek? Mivel foglalkoznak, vagy mivel próbálnak foglalkozni, hogy megéljenek?
AK: Hát ez+… nagy segítséget kaptak az államtól, hogy megkapták azt a kis krumpliföldet, azt az öt árnyi földet, hogy legalább, ha dógozik rajta, akkor nem éhezik.
TM: Ühüm.
AK: /-Ez, ez több+/. többnyire gaz+/. -/
TM: /-Tehát akkor gazdálkodnak itten az emberek+//. emberek.-/
AK: Gazdálkodnak azon a kis talpalatnyi földön azér, hogy ööö megélhessenek, és csak a nyugdíjból élnek…
TM: Ühüm.
AK: Csak a nyugdíjból, meg abból a kis izébıl, abból /-a kis föld+/.-/ talpalatnyi földbıl.
TM: Ühüm. /-Értem-/
AK: Tehát úgyhogy nagyon silányan, gyengén élnek, ahol fiatalság van, és külföldön dógoznak, pénzt hoznak haza, ott egy kicsit jobban.
TM: És ööö Ön szerint milyen a településnek a jövıje?
AK: A településnek a jövıje, ha észbe kap a nép, és a zöldturizmust, illetve a falusi turizmust fogják öö elültetni és gyakorolni, akkor talán lesz valamilyen jövıje.
TM: Ühüm. Értem.
AK: M+//. Máskülönben már itten ugye az erdık nem sok hasznot hoznak a helybeli népnek, ami van még nyersanyag, azt hordják ki állandóan, azt nem itt dolgozzák fel, munkahelyet nem biztosítanak a népnek, úgyhogy ez csak a kihalás és a leépítésnek+/.
TM: Ühüm.
AK: a XX.
TM: És a fiataloknak milyen kilátási leh+… tehát kilátásai lehetnek, hogy+//. Tehát öö tanulási lehetıségek vagy, vagy munkalehetıségek itt, Szolyván?
AK: Hát tanulási lehetıség van, mer öö ugye itt van ez a Mőszaki Technikum, ugye Kollégium, vagy micsoda ööö most már öö több filliája van+//. Szóval leányvállalata van itt több egyetemnek+/.
TM: Ühüm.
AK: A lembergi, a ternopoliaknak, szóval meg+/
TM: Ühüm.
AK: csernivcieknek, úgyhogy van hol, van hol tanulni, csak nincs hol alkalmazni ezt a tudást.
TM: Ühüm. Értem.
AK: Itt kitanulnak, és mennek világba keresni /-helyet-/.
TM: /-Ühüm-/. És Ön szerint mi a kiút a jelenlegi helyzetbıl, ami itt van most?
AK: Nem is tudom. A rendteremtés. Egyszerően rendet kéne teremteni valami, valami, valami irányba haladni. De itten csak ha ipar+… az ipar nem fog fejlıdni, akkor ööö+//. a könnyőiparnak nem találnak itten bázist, nem jön ide az i+… a tıke, hát akkor, akkor csak a turizmusra lehet számítani.
TM: Vannak-e olyanok itt a településen, akik áttelepültek vagy esetleg fognak áttelepülni, mondjuk Magyarországra. Es+/.
AK: Még vannak, de nagyon kevés már. Többnyire, akik kitelepültek, TM: Ühüm.
AK: akiknek volt lehetısége, /-az+/.-/
TM: /-De-/ azok sokan van egyébként? Akik úgy elmentek innen.
AK: Hát vannak, vannak szépen, mer ugye itten egy ööö húsz százaléka a Szolyvai járásnak sváb nemzetiségő volt, azok egy ööö kilencven százalékba már kitelepültek Németországba.
TM: Ühüm.
AK: Akik voltak magyarok, ööö azok is+//. ööö nem mind, a szegény nép nem települt ki, hanem aaz intelligencia, az mind elhagyta Szolyvát.
TM: És Ön mit szól ahhoz, hogy elmennek Magyarországra?
AK: Hát keresik a jobb életet, de aztán csak meg, megbánják, mer itten ööö az itteni lehetıségek, ugye, aaz éghajlati viszonyok, meg a, meg a megélhetés+//., megélhetési lehetıségek persze rosszabbak, mint Magyarba, de öö csak visszasírják Kárpátalját.
TM: Ühüm.
AK: Ha nem sírnák vissza, akkor nem jönnének minden évben kétszer is vissza.
TM: És innen járnak idénymunkára az emberek?
AK: Járnak rengetegen.
TM: Igen? És hova?
AK: Fiatalság abból él. Hát ö körülbelül tizenöt-húsz százaléka Oroszországba jár idénymunkára, mármint ilyen, na idénymunkára, ugye, és öö nagyobb részt Magyarország, Csehszlovákia.
TM: Ühüm.
AK: Most már ugye Portugália, Spanyolország, Olaszország, különösen a nık /-mennek Olaszországba-/.
TM: /-Ühüm, értem.-/ És innen ööö vannak olyanok, tehát akik Magyarországon dolgoznak+//? Tehát többnyire inkább Magyarországon. Ugye? Vagy nem?
/-Vagy inkább?-/
AK: /-Aaa-/ Egy olyan+… az ingázóknak egy olyan harminc százaléka Magyarországon dolgozik.
TM: És dolgozni járnak, vagy esetleg valami másért is?
AK: Hát öö dolg+… egyesek ugye a benzin úton járnak, gázolajjal seftelnek, így keresik meg a kenyerüket, és a szerényebbek meg ott munkát vállalnak, és munkavállalási vízumot váltanak ki, és dógoznak.
TM: Ühüm. Az elmúlt tíz évben romlott, javult, vagy nem változott a család anyagi helyzete, mármint az Ön család anyagi helyzete /-az elmúlt tíz évben?-/
AK: /-Ööö az én családom anyagi helyzete-/ az elmúlt tíz évbe, hát ööö romlott, romlott. Azért, mert a nyugdíjak elég alacsonyak, régebben vót valami tartalék, most már minden tartalék elfogyott. És már csak a+//. na meg az ember dógozott, és csak az idén abbahagytam a munkát. Úgyhogy jobb vót.
TM: Ühüm.
AK: Most osztán ma nagyon nehéz valamit kapni.
TM: És az elkövetkezendı tíz évbe romlik, javul, vagy nem változik a család anyagi helyzete?
AK: Hát ugye az ember öregszik, ööö kevesebb, kisebbek az igényei, amíg tetı van e feje felett. Ö+… öltözni már nem nagyon kell divatosan, csak az étkezésre fordítja a keresetét meg ugye a gyerekeit segíti.
TM: Ühüm.
AK: Gyerekeit, unokáit. &+/.
TM: Milyen nyelven beszél magyaron kívül?
AK: Hát én a magyaron kívül az orosz nyelvet ismerem, ukránul gyengén+//. Ezt a két nyelvet.
TM: És melyik öö nyelv szebb Ön szerint, az orosz vagy az ukrán?
AK: Hát mindenkinek az anyanyel+//. A-az orosz szebb, mint az ukrán. Szebb.
TM: És miért?
AK: Azért, mert ööö valahogy tisztább a kiejteni. Valamik törvényekhez vannak kötve a szavak, meg a mondat felépítése, és az ukrán meg öö+… az ukrán össze van keverve. A lengy+… lengyel nyelvvel.
TM: Ühüm.
AK: Úgyhogy öö+//. Az ukrán nyelv most tisztul, most fejlıdik. Öö amit a magyar nyelv a tizenkilencedik század elején vagy a tizennyolcadik század végén csinálták a nyelvújítást, az kezd, kezdıdik most Ukrajnában.
TM: Ühüm. A településen élı nem magyarok beszélnek magyarul?
AK: Az idısebbek igen.
TM: Ühüm, értem. Ööö meg kellett tanulniuk a Kárpátalján élı magyaroknak öö+//.
nem magyaroknak magyarul. Akik itt élnek Kárpátalján, nem magyarok. De hogy meg kell-e nekik tanulni magyarul?
AK: Mostan igen, mindenki igyekszik megtanulni magyarul, mert öö abban látják a jövıjüket.
TM: Igen. És aaa kárpátaljai magyaroknak meg kell-e tanulni ukránul vagy oroszul?
AK: A kárpátaljai magyaroknak meg kell tanulni az álm+//. az állam nyelvét. Oroszul már majdnem mindenki tud, kivéve ottan a Tisza-menti egyes falvakat, ahol nem volt kötelezı. De ööö a magyar olyan, hogy igyekszik alkalmazkodni minden nyelvhez, hogy tudjon.
TM: Ühüm. Van-e a helyiek által beszélt magyar nyelvnek valami jellegzetes vonása?
AK: Mond+/.
TM: Amiben eltér esetleg a szomszédos településekétıl vagy magyarországiakétól?
AK: Tehát mondom, itten nincsen olyan ööö tısgyökeres magyar közösség, amék kialakíttatott volna egy ilyen egyszeri+… egy normális nyelvet, ugye. & Mert itt mindenféle járásból itt vannak, ugye? Ö a Munkácsi járásból, Dobrony környékérıl. Azok egy kis tájszólással beszélnek.
TM: Ühüm. Palóc /-nyelvjárás-/
AK: /-Pálóc-pálóc-/ igen. Én nagyszerően, nagyon jól érzem magam a szılısi, nagyszılısi, ugocsai nyelven, mert úgy érzem, hogy az a legtisztább.
TM: Ühüm. Igen. Milyennek ö… tartja a helyiek magyar beszédét, szépnek vagy csúnyának?
AK: Én szépnek tartom.
TM: Ühüm. Vannak-e olyan szavak vagy esetleg ilyen fordulatok, melyek Magyarországon használnak, de Kárpátalján nem?
AK: Vannak, /-vannak-/.
TM: /-És tudna-/ esetleg példát /-mondani, esetleg?-/
AK: /-Azért, mer-/ Magyarországon aaaz a
nyelv fejlıdik, illetve változik, mer élı nyelv. Itten Kárpátalján inkább hasonlít olyan holt nyelvre már.
TM: Ühüm, értem.
AK: Idegen szó+… szóval kevesebb az idegen szó benne, magyarországi nyelvben nagyon sok az idegen szó, és a majmolás mostan különösen. Amit mi egyelıre+… amit+… mi megtartottunk magunkat.
TM: És olyan szófordulatok, amelyek itt Kárpátalján használatosak, viszont Magyarországon nem, olyanok vannak?
AK: Hát például Magyarországon már nem használják az édesanyád, édesapám szavakat. Itt mi még használjuk.
TM: Ühüm, értem.
AK: Ottan csak öreglány, meg+/.
TM: Anci, meg fater, mutter. [nevet]
AK: Na hát igen, na hát ezért. Ez nem fejlıdés, hanem ez romlás, /-rothadás-/.
TM: /-Ööö-/,
Igen. Használnak-e itt a településen élık olyan szavakat a magyar beszédükbe, mint például paszport vagy bulocska?
AK: Hogyne! Nagyon sok már ez az a jövevényszó, ammm+… ami nem szép dolog.
TM: Ühüm.
AK: Na de már annyira minden nap, minden nap+/., TM: Ühüm.
AK: hogy öö lusták visszaemlé+… öö felemlíteni a magyar kifejezéseket.
TM: Ühüm. Most azt szeretném megkérdezni, hogy emlékszik-e még a háború elıtti idıkre? Arról nekem meséljen Pista bácsi.
AK: A háború elıtti idık. Hát öö ugye beleszülettem jóformán a háborúba, mert huszonnyolcba születtem, már akkor cseh éra volt itten nyolc éve+/.
TM: Ühüm.
AK: Volt cseh éra. Na aztán akkor vót fejlıdés. A csehek igyekeztek, sok pénzt ööö nyomtak bele a fejlıdésébe. Különösen mindenütt igyekeztek iskolát építeni és tanítani, és elültetni a cseh nyelvet. De nem hagyták a magyar nyelvet az egyházi iskoláknál meg Beregszászba, ugye, a gimnáziumot.
TM: Ühüm.
AK: Hát sokat kellett dolgozni, de amit hogyha az ember dógozott, akkor meg is vót az eredménye. Amire én még emlékszem, tanultunk öö mi gyerekek, ugye négyen-hatan voltunk fiúk a családba. Egy kis földdarabból kellett megélni, öt hektárnyi földünk volt, és hat gyereket nevelni, és mindegyiket kitanítani, hát nagyon nehéz