TM: Mikor születtél és hogy hol?
AK: Ezerkilencszáznyolcvanhét szeptember tizenharmadikán Barkaszón születtem.
TM: Köszönöm. És ö ott nıttél fel, ahol születtél, tehát Barkaszón?
AK: Igen, ott nıttem fel.
TM: Ö, mindig ezen a településen éltél?
AK: Nem. Az általános iskola elvégzése után, ö felvételiztem a líceumba, és három évig oda jártam és ott is érettségiztem.
TM: Öhöm. Öö És öö milyen a családi körülményeid, tehát a szülı+//. szüleid, nagyszüleid mivel foglalkoztak, esetleg foglalkoznak?
AK: Hát, a szüleim, édesapukám, édesapám tanár, anyukám pedig háztartásbeli.
TM: És a nagyszüleid?
AK: Na, az az igazság, hogy a nagyszüleim azok már régebben meghaltak. Az, ha jól emlékszem, a nagymamám az közjegyzı volt.
TM: Öhöm, értem. Ö milyen iskolát végeztél?
AK: Líceumot végeztem, Nagyberegen, ott érettségiztem.
TK: És ö, ö tehát szerettél volna tovább tanulni, merthogy itt vagy, de ö valahon máshová nem szerettél volna menni tanulni?
AK: Ö, mindenképpen azt tudtam, hogy itt kell tanulni, és itt szerettem volna tanulnom, tanulni, [nevet] ö Ungvárra felvételiztem az egyetemre és ide. De végül úgy döntöttem, hogy ide [Beregszászba, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskolára] jövök.
TM: És miért pont ide?
AK: Azért, mert magyarul tanulhatok egyrészt, ez a legfontosabb, és az, hogy két szakot tanulhatok, és mind+//. és egyiket sem akartam feladni, se a magyart, se a történelmet, és akkor az így egybe jött ez a kettı. Mind a kettı. [mindketten nevetnek] Nem kellett külön választanom, hogy melyikkel fogok majd foglalkozni.
TM: Értem. Megkérdezhetem, hogy milyen vallású vagy?
AK: Református vallású /-vagyok.-/
TM: /-És vallás-/gyakorló vagy, tehát jársz templomba?
AK: Igen, járok templomba, és hittanórákat is vezetek. Szervesen részt veszek az egyházi életben. [nevet]
TM: Öhöm, és tanultad valahon katekéta+//.
AK: Igen. Katekétaképzıt végeztem, és le is vizsgáztam. Hát ez így a líceumon belül volt, szóval.
TM: Aha, esetleg dolgoztál-e már valahol, volt-e már munkahelyed?
AK: Nem, még nem dolgoztam.
TM: Köszönöm, Milyen nemzetiségőnek tartod magadat?
AK: Magyarnak, természetesen.
TM: Ö, fontos-e életedben, hogy milyen nemzetiségő vagy?
AK: Mindenképp fontos.
TM: Ö szerinted lényeges az, hogy ki milyen nemzetiségő?
AK: Persze, hogy lényeges. Mert hát a, amilyen nemzetiségőnek vallod magadat, akkor aszerint élsz, és aszerint gondolkozol, és amellett a dolog mellett ki is állsz, hogy, hogy igen, én magyarnak vallom magam, akkor kiállok azért, mert én+//. amellett, hogy én magyar vagyok /-És én-/
TM: /-Öhöm-/
TM: azt felvállalom.
AK: És szerinted ki a magyar, mitıl magyar egy magyar ember?
AK: Hát a legfontosabb az, hogy magyarnak vallja magát, magyarnak érezze magát, magyarul gondolkodjon, és, és érezze aaa azt a tudatot, hogy ı is a magyar nemzet része.
TM: Öhöm, értem. Ö származott-e már abból elınyöd vagy hátrányod, hogy magyar nemzetiségő és magyar anyanyelvő vagy?
AK: Hátrányom az, hogy ugye Ukrajnában kevesebb esélyeim vannak. Neem, nincsenek olyam esélyeim, hogy most olyan szakot tanulhassak, vagy olyan nagy dologba kezdhessek bele, ami+//. amihez [mindketten nevetnek] nagyon nagy mértékben szükséges az ukrán nyelv tudása. Ö, elınyöm pedig, hát ö, nem tudom [TM nevet], hát elıny az, hogy, hogy végül is van egy ilyen hely, hogy tanulhatunk így. És ez is elıny. [együtt nevetnek]
TM. Értem, és ö magyarokon kívül élnek-e más nemzetiségőek a településeden, tehát Barkaszón?
AK: Igen, hát igen.
TM: Kik?
AK: Ukránok, ruszinok, sıt, azt hiszem, oroszok is vannak.
TM: És a cigányokhoz, hogy viszonyulsz /-hozzájuk? Hogy viszonyulsz hozzájuk? -/
AK: /-Jaj, jó sokan vannak. -/ fıleg a tábor, az közel van hozzánk. Hát tudni kell, hogy Barkaszón elég sok cigány él. Kábé olyan ezerö+//. ezerötszáz lakosból nyolcszáz cigány. De hát igen. [nevetve mondja]
Hát úgy elvagyok, ha nem szólnak semmit, meg hogyha+/. [mindketten nevetnek]
Komolyan. Nem szólnak bele az életbe. Meg mostanába olyan szemtelenek lettek.
[TM nevet] Úgy el vagyok velük inkább messzirıl.
TM: És a+//. érdekel, hogy élnek-e zsidók településeden.
AK: Éltek, a szomszédunkban is élt egy család, de ık nemrég+//. azt hiszem, már meghaltak. Hát most nem is tudok olyan családot, akik még zsidók.
TM: Öhöm. És velük milyen a faluban a viszony, vagy milyen volt?
AK: Szerették ıket, legalább is így meséltek apukámék róluk, a szomszédukat azt kifejezetten szerették, mert jó emberek voltak, állítólag.
TM: Értem, ö mit gondolsz, hogy milyen a viszony a magyarok és a nem magyarok között Barkaszón?
AK: Hát, szerintem barátságosan élnek egymás mellett. Sıt tehát, nagyon sokan vannak úgy, hogy ö idejöttek vagy it+//. ide nısültek vagy ide jöttek férjhez, +/.
TM: Öhöm.
AK: És, és azok ugye asszimilálódtak úgymond, mert megtanulták a nyelvet, és /-és +/.-/
TM: /-Tehát-/ a magyart?
AK: Igen. Megtanulták a magyar nyelvet, végül is hát nagy többségben magyar lakta település, és úgy megvannak.
TM: És milyen ez a viszony a magyarok és a nem magyarok között Kárpátalján szerinted? Mit gondolsz?
AK: Szerintem nem jó. Mert én Munkácsi járásból származom, és akár hányszor Munkácson jártam, én azt tapasztaltam, hogy, hogy utánunk kiabáltak, hogy jaj, magyarok, meg, meg káromkodtak, meg nem tudom. Szóval /-szerintem-/
TM: /-Öhöm-/
AK: nem szeretnek bennünket.
TM: Öhöm. Értem. És Ukrajnában, hogy ha már ilyen környezeteket veszünk?
AK: Hát, szerintem ez emberfüggı, mert ha egy kicsit valaki jártasabb a tudományokban vagy mővelt ember, akkor nem lehet olyan szemlélete, hogy egy, egy kisebbséget, egy, egy nemzetet le+//. letámadok, vagy, vagy nem tetszik az, hogy ık vannak.
TM: Értem, van-e szerinted különbség a magyarországi és a kárpátaljai magyarok között?
AK: Van. [mosolyog] Szerintem, én úgy gondolom, hogy mi sokkal jobban mondhatjuk azt, hogy magyarok vagyunk, mert mi magyarságunkért nekünk meg kell küzdeni, S mi nap mint nap meg kell harcolni, az, hogy igen, én magyar maradhassak. Könnyő Magyarországon azt mondani, [TM nevet] hogy igen, én magyar vagyok.
TM: Igen.
AK: Itt, itt nehéz felvállalni. És örülök neki, hogy itt az emberek mégis fel+//.
felvállalják. És sokkal nagyobb dicsıség.
TM: És milyen a viszony a magyarországi és kárpátaljai magyarok között?
AK: Hát, én úgy gondolom, hogy ez is emberfüggı, mert vannak olyan emberek Magyarországon is+//. Hát ott, ott is hallottam visszhangot, hogy kifejezetten nem szeretnek bennünket, mert hogy mi ukránok vagyunk, meg ilyen hasonló dolgok. De ott is, szerintem, az értelmiségiek, azok, azok úgy támogatnak, meg, meg az van, hogy, hogy hozzánk ta+//. hozzátok tartozunk.
TM: Öhöm. Vannak-e magyar szervezetek vagy intézmények a településeteken?
AK: Igen, vannak.
TM. Milyenek?
AK: Hát a Káemkáesz, ezen belül Káemkáesz ISZ. Hát nem tudom, mit xxx TM: Magyar iskola?
AK: Cserkész+//.
TM: Cser/-készszövetség?-/
AK: /-Cserkészszövetség-/ is van?
TM: Alapszervezet?
AK: Alap, alap.
TM: Öhöm.
AK: Magyar iskola, persze, középiskola.
TM: Nyugdíjas klub?
AK: Nem, nincs.
TM: Ö Hogy emlékszel vissza a nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek elejére, szabadabb lett akkor a világ, mint a szovjet korszakban volt? Vissza tudsz-e emlékezni egyáltalán?
AK: Hát, ö kábé három éves lehettem, amikor széthullott a Szovjetunió. Úhyhogy nem, nem igazán.
TM: És elmondásokból, szüleid elmondásából?
AK: Hát, ö xx.
TM: Tehát a rendszerváltás +//.
AK. Értem, értem, csak+//. biztos+//. nem tudom, teljesen új távlatokat nyitott az emberek elıtt szerintem a rendszerváltás. Vagyis szüleim is ezt mondták, meg+//.
nem tudom jobban. Én csak így hallomásból, amit+//. Tehát új dolgokat hozott mindenképp, aztán valahon.
TM: Jó, köszönöm. Mi a véleményed a településedrıl, Barkaszóról, ahol élsz? Sze+/.
Szereted, vagy otthonodnak érzed?
AK: Hát, szerintem nem jó falu. İszintén szólva. Jó, hogy ott születtem, meg minden, tisztelem, meg nem tudom, sok mindent köszönhetek neki. Hát végül is ott nevelkedtem nagy részt, de nem összetartó, meg, hát xxx.
TM: És hogy néz ki a településed, elégedett vagy vele?
AK: Nem. Nem vagyok elége+//. Abszolút nem vagyok elégedett. Volt egy olyan idıszak, amikor elhatároztam, hogy igenis én fogok tenni azért, hogy ne így legyen.
Még nem jutottam arra a szintre. [nevet] Nem vagyok elég xxx.
TM: És továbbra is az a terved, hogy tegyél valamit?
AK: Igen, mert úgy gondolom, hogyha mi, a jövı generációja nem teszünk azért, hogy jobb környezetben éljünk, akkor majd ki fog tenni?
TM: /-Igen-/
AK: /-És-/ valahogy ránk vannak bízva az ilyen dolgok.
TM: Igen. Kik a településen a meghatározó személyek? Vagy vannak-e ilyenek?
AK: Vannak. Hát szerintem a.+//. Most olyan gáz lesz, most apu a Káemkáesz-elnök, most mondjam aztat?
TM: Hát igen.
AK: Szerintem a Káemkáesz, az alapszervezetnek az elnöke, ak+//., ö éss a kultúrháznak az elnöke, aki különbözı rendezvényeket szerveznek, és ezek jók, hogy vannak. Szerintem rájuk lehet leginkább számítani, mert a polgármester kicsit más irányban közelíti meg a dolgokat. Meg+/.
TM: Öhöm. S nem /-meghatározó xxx?-/
AK: /-Nem. (.) Nem.-/ xxx
TM: Összetartó-e a település, tehát összejárnak-e még az emberek, és milyen alkalmakkor?
AK: Szerintem az emberek így el vannak laposodva mindenféleképpen, de szerintem csak egy lökés kellene nekik, valami, valami olyan, ami, ami rávilágítja arra, hogy most igenis fontos az, hogy közösségben legyünk, meg hogy egy, egy faluba tartozunk, és akkor+//. Tényleg van olyan, hogy az egyik faluvég nem ismeri a másikat aztán+/.
TM: Öhöm.
AK: De ezen változtatni kell.
TM: És vannak ilyen alkalmak, mikor össze/-járnak-/
AK: /-Vannak-/ vannak.
TM: Falunap vagy+//.
AK: Van falunap is. Aztán ilyen különbözı szemlék. Ilyenkor bemutatják+//. ö ugye szüreti bálok. Azt hiszem, a tavaly még meg volt rendezve az almabál, pettyes bál, volt teaest. Ennek nagyon örültem, csak csináltak egy-két ziccert, aztán akkor mindenkinek elmegy a kedve mindentıl.
TM: Megtartják még a régi ünnepeket?
AK: Igen, megtartják.
TM: Milye+//. melyeket, milyeneket?
AK: Hát, már említettem a szüreti bált, pettyes bál volt, aztán farsangi bál. Valentin-napkor szoktak bált rendezni (.) Újévi bál is van.
TM: És régen, megtartották a népi ünnepeket?
AK: Megtartották, és akkor sokkal többször ö összejártak. És ö szerintem +/.
TM: Öhöm.
AK: jobban, jobban élt /-a hagyomány.-/
TM: /-És ezeket, ami-/ket felsoroltál vagy másokat is tartottak, vagy /-van-e tudomásod+/.-/
AK: /- Hát szerintem-/ másokat is, mert ugye volt akkor a fonó, meg akkor a farsangi bálok sem úgy zajlottak, mint most. Mert akkor is egy ilyen ö ö egy ilyen összejövetellel kezdıdött az egész, aztán kimentek a faluba. Hát sok mindent lehetne mesélni, mert hát na+//. Aztán, a karácsony sem úgy zajlott le, mint, mint, mint most. Akkor is sokkal meghittebb volt és sokkal közösségesebb.
TM. Öhöm. Vannak-e most közösségi munkaalkalmak, kalákák? Amikor az emberek egymásnak segítenek?
AK: Hát, ö szerintem csak ilyen közeli ismerısök.
TM: Aha.
AK: És a rokonok.
TM: És régen? Hogy volt ez régen?
AK: Régen voltak+… Errıl én is győjtöttem. [nevetnek] /-Igen voltak.-/
TM: /-Naa-/
AK: Öö fonóba jártak, és ö hogyha valaki férjhez ment, akkor együtt készítették a kelengyét. A farsangi, farsangi idıszakban is összejártak az emberek. Aztán lánybúcsúztató volt. Lányavató úgymond, mert ilyen tizenhárom éves, tizennégy évesek, volt ilyen, volt ilyen direkt külön bál.
TM: Öhöm.
AK: Most lényegibe ennyi jut az eszembe.
TM: Járnak templomba az emberek? Milyen alkalmakkor?
AK: Öö, viszonylag elég nagy nálunk a református egyház. Tudni kell azt is, hogy katolikus egyház is ö, katolikus templom is van, és felekezet is van Barkaszón.
Ugyan ez nagyon, elég kis gyülekezet, kisebbik része, de, de az is van. De szerintem járnak a hívek. Most egy kicsit úgy hideg van, xx ilyenkor megcsappan a létszám.
De járnak.
TM: Az ilyen fontosabb ese/-ményekre-/
AK: /- Igen-/
TM: bizonyára. És megítélésed szerint, mikor volt szebb vagy jobb ezen településen élni, most vagy korábban?
AK: Szerintem korábban.
AK. Nem tudom, nekem olyan szép dolgokat mesélnek róla. És akkor én ezt így elképzelem. Biztos jobb lehetett, mint most. [nevetve] Meg akkor az emberek nem voltak ilyenek.
/-Hiányzik+//.-/
TM: /-Milyenek?-/
AK: Hiányzik az, hogy, hogy összetartsanak, s olyan, olyan mindenki el van a saját dolgával foglalva.
TM: Öhöm. Öö Milyen a magyarok helyzete a településeden, Barkaszón?
AK: A magyarok helyzete. Szerintem jó, mert mi vagyunk többségben, aztán hogyha képviselni kell a magyarokat, akkor+//. meg, meg képviselni kell a falut, akkor mindenképp szerintem a magyaroknak jó helyzete van.
TM: És szerinted jobb a helyzetük, vagy rosszabb, mint korábban?
AK: Hát, annyival lehet rosszabb, hogy azóta több betelepülı van a faluba. Szerintem elég sok+//. fú, [nevet] ukrán települt be, települt be Barkaszón, és hát ennyivel rosszabb lehet most.
TM. És más nemzetiségőekhez képest, hogyan élnek? Tehát jobban, vagy rosszabbul?
AK: Jobban, mert még mindig több eséllyel és, meg több lehetısége van nálunk a magyaroknak.
TM: Öhöm.
AK: Mert magyar faluról van szó.
TM: Öö A következı kérdésem az lenne, hogy milyen volt a viszony az egyes nemzetiségek között régen, régebben?
AK: Például?
TM: Hát mondjuk tíz évvel ezelıtt, húsz évvel ezelıtt? Igen, igen az egyes nem+//.
tehát ukránok, magyarok, oroszok.
AK: Nem tudom, én mindig úgy hallottam, hogy a falunk ilyen barátságos falu. Hát senkivel sem volt rosszba, csak hogyha a helyzet itt megkívánta, de nem jellemzı rá.
TM: Ö Milyen a megélhetés a településen, vannak munkahelyek, hogy mibıl élnek az emberek?
AK: Hát, a lehetıségek a faluban nem igazán sok van szerintem. Mindenképp elınye a falunak, hogy vasútállomással rendelkezik, és így a, a közellévı településekre vagy ugye városokba, járási központba is bejárnak dolgozni az emberek.
TM: Gazdálkodnak-e az emberek?
AK: Hát, nem jellemzı az a, az a tipikusan gazdálkodással foglakozó xx.
TM: Milyen a település jövıje, szerinted?
AK: Erre még választ úgy nem tudok adni, de szerintem fejlıdni fog.
TM: Öhöm. Vannak-e a fiataloknak kilátásai, lehetıségei itt?
AK: Vannak, hogyha akarják, mert a közelünkben lévı városokba, vagy településekre elmehetnek tanulni.
TM: Köszönöm, és mi a kiút szerinted a jelenlegi helyzetbıl?
AK: Több kreatív emberre lenne szükség, és olyan emberekre, akik felelısséget vállalnak azokért az ügyekért, hogy, hogy igenis jobb legyen a helyzetünk.
TM: Öhöm. xxx Vannak-e olyanok, akik áttelepültek, vagy áttelepültek Magyarországra?
AK: Igen, vannak, és ezeknek a száma egyre nagyobb lesz szerintem. Legalább is az elmúlt tiz évben egyre több családról tudok, akik áttelepültek Magyarországra például.
TM: Öhöm. És kik mennek el fıképp?
AK: Hát, fıképp az értelmiségiek, különösképpen igen.
TM: És mit szólsz?
AK: Hát elég szomorú, mert+… mert pont rájuk lenne szükség, arra, hogy ne így, ne ilyen legyen.
TM: Öhöm. Járnak-e idénymunkára az emberek?
AK: Igen, járnak.
TM: Hová?
AK: Magyarországra (.) és legfıképpen hát ö a fiatalabbak.
TM: Öhöm. Értem. Régen jártak-e Oroszországba idénymunkára az emberek? Tudsz-e róla?
AK: Tudok ilyen emberekrıl, sıt még azt hiszem, most is vannak olyanok, akik Oroszországba járnak dolgozni.
TM: Öhöm ö, és valahová messzire járnak-e most dolgozni? Oroszországon és Magyarországon kívül? Tudsz-e róla?
AK: Nem tudok, ilyen emberekrıl.
TM: Öhöm. Ö Magyarországra járnak-e a településrıl dolgozni, vagy valami másért is?
AK: Hát, vannak, igen, járnak.
TM: Az elmúlt tíz évben romlott, javult, vagy nem változott az családotok a+//. anyagi helyzete? Tehát, romlott, javult, vagy nem változott?
AK: Szerintem nem változott.
TM: És a következı tíz évben, mit gondolsz, javul vagy nem változik?
AK: Javul, mert már csak én vagyok a családban. A bátyám és a nıvérem azok már mind kirepültek. Már csak rólam kell gondoskodni, úgyhogy valószínőleg javulni fog.
TM: Milyen nyelven beszélsz a magyaron kívül?
AK: Tanulok ukránul és angolul.
TM: És milyen szinten tudod ezeket a nyelveket?
AK: Hát az angolt szerintem jobban tudom, mint az ukránt. Hát (.) alapfokon.
TM: Öhöm. Melyik nyelv a szebb szerinted az orosz, vagy az ukrán?
AK: Nekem az orosz jobban tetszik.
TM: És miért?
AK: Nem tudom, szerintem könnyebben tanulható, vagy olyan dallamosabb+…
TM: Öhöm.
AK: számomra.
TM: A településen élı nem magyarok beszélnek-e magyarul?
AK: Igen.
TM: Beszélnek? Meg kell-e tanulniuk szerinted a Kárpátalján élı nem magyaroknak magyarul?
AK: Hát, mindenképp meg kell tanulni, fıleg hogyha olyan faluba kerülnek be, vagy, vagy városba, ahol nagyobbrészt magyarok vannak.
TM: Öhöm.
AK: Meg kell.
TM: És a kárpátaljai magyaroknak meg kell-e tanulniuk ukránul és oroszul?
AK: Ukránul meg, oroszul nem feltétlen. Meg kell, mert ez az államnyelv, e nélkül soha nem fognak tudni érvényesülni.
TM: Vannak-e a helyiek által beszélt magyar nyelvnek valami jellegzetes vonása, amiben eltér a szomszédos településekétıl vagy a magyarországitól? Ilyen lg+/.
AK: Suksükölés.
TM: Öhöm.
AK: És az i bető használata elég gyakori szerintem.
TM: Öhöm. Értem, és a szomszédos magyar településeken, hogy beszélnek magyarul, ott is vannak ilyen jellegzetes+…?
AK: Vannak, persze. Elég, elég gyakoriak. Általában a szomszéd településeken veszem észre a tájszók +/.
TM: Öhöm.
AK: használatát, vagy valami mást, amit, amit nem úgy ejtünk.
TM. És milyennek tartod a helyiek, a faluk+//., a barkaszósiak+//. a barkaszósiak magyar beszédét? Szerinted szép vagy csúnya?
AK: Szerintem szépen beszélnek, mert most hogy így összehasonlítom a többiekéhez képest, viszonylag, viszonylag jó.
TM: Öhöm. Vannak-e olyan szavak, fordulatok, amelyeket Magyarországon használnak, de Kárpátalján nem?
AK: Vannak. Példát mondjak?
TM: Hát mo+//. mondhatsz.
AK: Nem tudok. Vannak, igen.
TM: És fordítva, amit Kárpátalján használnak, de Magyarországon nem is ismerik ıket?
AK: Igen, például használjuk xx xx xx zsömle helyett azt mondjuk, hogy bulocska, vagy kolbász helyett szosziszki. /-Vagy hasonló dolgok.-/
TM: /-Igen. Igen-/ Ez lett volna következı kérdésen, hogy és a faluban élık használnak-e ilyen szavakat magyar beszédükben, mint például, paszport?
AK: Igen, használják. Hát ez, ez már így hétköznapivá vált.
TM: /-xxx +/.-/
AK: /-Fel sem-/ tőnik.
TM: És miért szerinted?
AK: Hát, mert annyira beépült, átvettük ugye az ukránoktól, és így, és így egy kicsit elmagyarosítottuk ezeket a szavakat.
TM: Ö Beszéltek neked a nagyszüleid a háború elıtti idıkrıl, hogy milyen volt?
AK: Nem, nem beszéltek.
TM: És arról sem, hogy, milyen volt a magyarok és a csehek+//. a magyarok+//. a csehek alatt a magyarok helyzete?
AK: Arról beszéltek, hogy, hogy sokkal +//. a csehek alatt nagyon sok váro+//. na, a várost nagyon kiépítették, az utakat. Sok olyan középületeket építettek, amelyek még ma is, ma is jól állnak. Azt hiszem.
TM: És a magyarok alatt, arról hallottál-e valamit?
AK: Nem.
TM: És arról, hogy milyen volt a magyarok és a csehek bevonulása?
AK: Arról sem hallottam.
TM: A családotok hogyan élte túl a háborút?
AK: Nagyapám az, az részt vett a második világháborúban. És azt hiszem, hadifogoly is volt, ö hát túlélte, visszajött.
TM: Voltak-e a,+//. voltak-e nagy harcok a háború idején a település közelében?
Hallottál-e róla?
AK: Nincs, nincs tudomásom errıl.
TM: Érintették-e a településeteket vagy a családotokat a öö az ezerkilencszáznegyvennégyes ıszi deportálások, azaz a málenykij robot? Vagy a családodat /-vagy a személyesen?-/
AK: /-Igen, nagyap-/ámnak a testvérét.
Nagyapámnak a testvére volt lágerben. Aki érintették közvetlenül.
TM: És túlélte?
AK: Igen, túlélte.
TM: Donbászra vittek-e a+//. vittek-e fiatalokat a faluból?
AK: Nem vittek.
TM: Nem vittek. És a kolhozot+//. kolhozosításról mit hallottál a ö falutokban, hogy ment a szervezés, önként léptek az emberek vagy kényszeríttették ıket?
AK: Hát, ez idıszakonként változott, mert volt olyan idıszak, amikor, mikor ugye még azok az ígéretek voltak, amik elég valószínőek, valószínőnek tőntek. És, és nagyon örültek az emberek azoknak, olyan a dolgoknak, mikor valami újat hoztak, és valami szebbet ígértek, de aztán rájöttek, hogy ez, ez valójában nem így van. Aztán kényszeríttették ıket.
TM: Öhöm. A falutokban, igaz?
AK: Igen.
TM: Vettek-e családotoktól földet, jószágot vagy szerszámot?
AK: Vettek. Elég sok szılıültetvényünk volt, s azt, azt elvették.
TM. És mikor volt jobb élni, most, vagy a szovjet korszakban? Mesélte-e nagyszüleid vagy rokonaid errıl?
AK: Szerintem most, mert úgy mesélték, hogy azért ebbe az id+//. ebbe korszakba jobb élni.
TM: Öhöm.
AK: Mindegyiknek voltak elınyei és a hátrányai. Ezt is hallottam.
TM: Ö szeretnél-e még valamirıl mesélni vagy beszélni, hozzátenni?
AK: Köszönöm szépen, nem.