Minôségbiztosítás a Jászberényi Állat- és Növénykertben BEVEZETÉS

A jászberényi állatkertben 2001 óta folyó kutatási-fejlesztési programban (3.1. feje-zet), külön munkaterv keretében foglalkozunk a minôségbiztosítás, önértékelés kér-désével. Ennek ismertetése elôtt foglalkoznunk kell az állatkertekben folyó bench-marking (szintelemzés, versenyelemzés) nemzetközi és hazai helyzetével.

A módszer az ipari, üzleti életben, a verseny részeként született meg. Célja olyan általános összehasonlítás készítése, melyben a szolgáltatást nyújtó szervezet úgy fejleszti saját szolgáltatását, hogy ehhez figyelembe veszi, tanulmányozza és

kritikusan elemzi a hasonló területen tevékenykedôk eredményeit. Ebben a tekin-tetben a benchmarking a SWOT-analízishez (önelemzés az erôs és gyenge pontok, vala-mint a lehetôségek és veszélyek alapján) hasonló módszer. A különbség az, hogy a SWOT-analízisnél a viszonyítás alapvetôen önértékelés, míg a versenyelemzésnél magunkat a lehetô legjobb példához viszonyítva kapjuk meg, mintegy visszacsato-lásként a fejlesztési irányt.

Az állatkert-pedagógiai versenyelemzés esetében az állatkert-pedagógusoknak a környezeti és fenntarthatóságra nevelési tevékenységet végzô, egyéb pedagógiai szolgáltatók (közoktatási intézmények, informális nevelést végzô egyéb oktatóközpontok, társ állatkertek, múzeumok stb.) lehetôségeit, erôsségeit és hiányosságait kell elemez-niük. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ezt a házi feladatot mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten elvégezték-e, elvégzik-e az állatkertek? Nézzük elôször a nem-zetközi helyzetet!

Az állatkert-pedagógia számára is útkeresést, útmutatást jelentô, Az Állatkertek Természetmegôrzési Világstratégiája (IUDZG/CBSG [IUCN/SSC] 1994) címû munka 4. fejezete 12 pontban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az állatkertek mint élô növény- és állatgyûjtemények, milyen erôsségekkel és lehetôségekkel bírnak a kör-nyezeti nevelés terén (2.1.1. fejezet). Mivel az állatkerti háttérrel (szemléltetés, infrast-ruktúra és szakértelem összessége), egy másik állatkert kivételével egyetlen más peda-gógiai szolgáltató sem rendelkezik, a környezetpedagógiában az állatkerteknek kiemelt szerepe van. Természetesen csak akkor, ha az ÁTVSajánlásainak tükrében megvalósítják az ezt lehetôvé tévô helyi fejlesztési programot (lásd még 3.1. fejezet).

Az ÁTVStehát, mintegy általános versenyelemzésként arra bíztatja a világ állatkert-jeit, hogy áldozzanak a pedagógiai munkára, mely alapvetôen fontos ennek az intéz-ménytípusnak a mûködéséhez és fennmaradásához. Mindazonáltal az ÁTVSnem le-het képes még országos szinten sem részletekbe menô elemzést nyújtani, ez már a nemzeti állatkert-pedagógiai szakmai szervezetek, és még inkább az egyes intézmé-nyek feladata.

A MÁSZ 2001 óta létezô Állatkert-pedagógiai Szakcsoportja a megalakulásától kezdve alapvetô feladatának tekinti az ön- és versenyelemzés kérdését, azt, hogy meghatározza és kiharcolja a helyét a hazai pedagógiai szolgáltatók között. Ez az elemzômunka két irányban folyik, egyrészt országosan (szakcsoportként), másrészt intézményi szinten, állatkertenként. A szakcsoporti munka keretében minden év-ben, több alkalommal állatkert-pedagógiai szakmai találkozókat szervezünk, illetve országos konferenciákat rendezünk (1.4. fejezet), publikálunk. Ezek a találkozók egyben információalapot is képeznek ahhoz, hogy a kollégák össze tudják hasonlí-tani a saját intézményük mindenkori nevelési állapotát a többi pedagógiai szolgálta-tóval.

A SWOT-analízisben és a benchmarkingban is alkalmazott elemeket tartalmazó összehasonlító és önelemzés a Jászberényi Állat- és Növénykertben is készült az ez-redfordulón.

Helyzetkép az ezredfordulón:

• A jászberényi állatkert, az országban egyedüliként nem megyeszékhelyen mû-ködik, ezért az önkormányzati támogatás mértéke is elmarad a többi állatker-tétôl.

• A lakosság létszáma (30 000 fô) is alacsonyabb, ami limitálja a várható látoga-tólétszámot és így a jegybevételt is.

• Az állatkert kis alapterületû, állatgyûjteménye korszerûtlen és elöregedett.

• Az infrastruktúra rettenetesen elavult.

• Ezért a látogatólétszám és a kert lakossági elfogadottsága alacsony.

Milyen megoldás maradt?

• A mennyiségi állattartás helyett a minôségi bemutatásra kell helyezni a hangsúlyt (nagy és természetközeli állatkifutók).

• Alapvetô fontosságú a látogatók megszólítása, szakvezetése, csoportok foga-dása.

• Tehát az állatkert mûködjön oktatóközpontként, közoktatást/fenntarthatóság-ra nevelést segítô központként!

Mi támogatja ezt a fejlesztési irányt?

• A régió elmaradott, ezért sem a városban, sem 70 km-es sugarú körön belül nincs környezeti nevelést végzô versenytárs (erdei iskola, ökoiskola, állatkert stb.).

• A nevelési tevékenység elindítása kevésbé forrás-, inkább tervezés-, munka- és innovációigényes.

• Ehhez rendelkezésre áll a megfelelô szemléletû, gyakorlatú és végzettségû koordinátor.

• Kapcsolódási lehetôség nemzetközi és hazai környezeti és fenntarthatóságra nevelési programokhoz.

• Új színt jelent a hazai állatkertészetben, hogy a jászberényi teljes egészében oktatóközpontként mûködik.

• A nevelésközpontúság várhatóan növeli az intézmény lakossági elfogadottsá-gát, ami vélhetôen látogatólétszám- és bevételnövekedést eredményez.

• Tehát a nevelésközpontúság egyben az állatkert egyetlen reális esélye is a meg-maradásra.

Hogyan valósítható meg ez az elképzelés?

• Ki kell dolgozni egy pedagógiai szolgáltatáson alapuló fejlesztési tervet.

• Ez legyen része egy tematikus, megfelelôen dokumentált kutatási tervnek.

• Önképzés szükségessége a környezet- és a fenntarthatóság-pedagógia terén.

• Rendszeres részvétel az állatkert-pedagógiai és a környezetpedagógiai helyi, kistérségi, regionális és országos szakmai konferenciákon.

• A megkezdett kutatási-fejlesztési, adatgyûjtési munka alapján be kell indítani a publikációs és az elôadói munkát.

• Nélkülözhetetlen a kidolgozott pedagógiai programkínálat eredményességé-nek folyamatos ellenôrzése, az ezt célzó adatgyûjtés és -feldolgozás, majd ezek alapján a programok továbbfejlesztése, bôvítése (visszacsatolás).

Az önelemzést követôen, az országos és nemzetközi szakmai elvárások folyama-tos nyomon követése mellett, 2001 tavaszán elkezdtük az azóta is tartó kutatási-fej-lesztési programunkat, melyrôl a 3.1. fejezetben számolunk be. Az alábbiakban a program eddig megvalósult minôségbiztosítási részével ismerkedhetünk meg.