1 Fogadalmi templom.
16. A kántori állás milyen képesítéshez van kötve?
Karnagy kántori képesítéshez.
17. A jelenlegi kántornak milyen képesítése van? _ ^ Tanítóképző intézeti, énektanitói, tanítói és kántori ke-pesités. > , , üviá/V
18. A kántort ki nevezi ki, vagy választja, vagy szerződ-teti és milyen feltételekkel?
Szeged sz. kir. város kegyúri bizottsága.
19. Mi a kántor javadalma?
VIII--VII. fizetési osztály és stóla.
29. Az utolsó évben előadásra kerülő egyházi zenei müvek?
Szent-Gáli Gyula: C-moll. Schubert: No. 2.: G-dur. Reinberger : (Op. 169.) C-dur. Stehle G. E.: (Op. 67.) Wavrinecz M.: E-moll. Mozart:
No. 13. B-dur. Demény D.: E-dur. Beliczay Gy.\ (Op. 50.) F - d u r . Filke:
D-dur. Mosonyi M.: F - d u r . König Péter: Fogadalmi C-dur. Pembauer K.: (Op. 14.) Misék zene- és v e g y e s k a r r a ; Reinberger: (Op. 126,) A - d u r E - d u r . (Op. 159.) F - d u r . König Péter: B-dur. Calasanti C-dur. Háberl Joh.: (Op. 11.) F - d u r . Tregler E.: Missa Solernnis. König Péter: A-moll*
Requiem. Te Deum, misék o r g o n á r a . — M o t e t t á k : König P é t e r 12 darab, Továbbá: Galler, Griesbacher, Ráday L., Komarek S., Demény D., Har-matit A., Kersch F., Modlmayer, az összes Charalisok; Vatikáni és Gries-bacher Repertórium Choraléából.
30. Az utolsó három évben előadott művek között milyen arány volt a magyar és külföldi szerzők müvei között?
12 külföldi szerző, 10 magyar szerző. Az utolsó há-rom évben a 29. sz. alatt felsorolt müvek fele részben ma-gyar és fele részben külföldiek voltak.
31. Van-e zeneműtár, hány mű?
Zeneműtár van 300-nál több miivel.
Könyvek:.
Graduale V a t i k á n a 1 p a r t . 10 szólam könyv. Griesbacher: Repertó-r i u m ChoRepertó-rale. I. op. 150. 22 dRepertó-r., II. op. 172. 22 dRepertó-r., I I I . op. 175. 22 d Repertó-r . szólam, Galler V.: op. 21. I., II., III., IV., V. f ü z e t és szólamok. Kersch F.:
S u r s u m Coraa I—II. Witt: O f f e r t ó r i u m anni la., b., II., III., IV. P a r t i -t u r a . — Anadflieg, Habér-t—Hamiséi, Schildlcnech-t: O r g a n u m comi-tans
Grad. Rom. Zeman—Luspai: Musica sacra. Büchner: Korái-misék. Zsazs-kovszky Manuale lyturgicum. Luspai: Egyházi f é r f i k a r o k , 20 dr. Balog—
Kopasöij: 20. dr.
Misék:
Szent-Gáli Gyula: C-moll. König Péter: Fogadalmi. Calasanti. Beli-czay Gy.: F - d u r . Demény D.: E - d u r , Szt. Imre. Wavrinecz: E-moll. Rein-berger: C-dur. F-moll. Schubert: No. 2. G-dur. StehU • (op. 67.). Mozart:
B-dur. No. 13. C-dur No. 15. Filke: (op. 47.) Veirich: Mrisa Solemniss.
Pembauer K.: (op. 14.). Galler V.: (op. 25.). Greith Karl: (op. 35,) és Szt. József, stb. Misék zene- és vegyeskarra.
Orgonás Misék:
König Péter: B-dur. Reinberger: E - d u r , A-dur. Habért: (op. 11.).
Stehle: (op. 33.) Admirabilis. Kramoliczky: F e s t Messe. Kersch: Sz, Ambrosio. Tregler: Missa Jubilate, stb. Misék vegyéskarra.
10
c
¡ i n t n m p . t m s l f t t i i l r . m s j n T
iíftf W 4
w t t i i i i i ú i raifnrrr i i o t i t s ( D n i t c
i i s p n ^ d i u i i f i l í i l f n y r m i t n n B i i r
? r m i f i A D r : f r í r s x i ö f m n a u i p n *
-áes fe *
-* í í n f m n T T m t i m - O i i t x i í i a m f ö i í t s
• H 7 ** 4 '
B< / á r « f u f t i i u ? í ö i U i i ! i í B Í H f Q t e a >
, * Él
• níft«iii5rti?íur.ji ÍöNüíf<ffi
, ''•;*- . . ....
m H i F i m á m p i m A
- szegedi Glória második oldala. XV. sz. közepéről.
(Klein Ottó felvétele.)
Motetták:
Köriig Péter: 12. dr. Kormarek /., Ráday L. dr., Demény, Harmath, Gruber J.f Kerscli F., Haller, Beliczay, Bruckner, Szent-Gáli Gy., Madl-r m y e Madl-r st b .
32. Megvannak-e a szükséges lithurgikus müvek és müyen nyelven?
Igen. Latin nyelven.
33. Milyen hangszerei vannak a templomnak?
1 brácsa, 1 nagy gordon, 1 clarinét garnitúra, 1 oboa, 2 kürt, 2 posaune, 2 drb. üst dob. Beszerzési év 1925—26. év.
34. Van-e orgonája?
Van.
35. Az orgona leírása:
a) az épitöcég, mikor és hol építette?
a) Dangl Antal Arad.
b) hány manuál?
b) 2 manuál.
- c) valóságos játékszám?
c) 17.
d) kombinált és transponált játékszám?
d) nincs.
e) manuál billentyű terjedelme?
e) 54 billentyű.
f ) pedál billentyű terjedelme?
f ) e—d.
j) mikor hangolták utoljára?
j) 1925-ben.
k) az orgona-szekrény műemlékszerű-e, milyen évből való és milyen stílusú?
k) nem műemlék, fél román stilben.
37. Van-e külön próbaterem?
Van.
38. Hol tartják a próbákat?
A khórus magasságában lévő torony szobában.
Átlag hány próbát tartanak egy előadáshoz?
Átlag három próbát. « 40. Vannak-e a templomnak külön szólistái és kik azok?
Igen. Szántóné Ladányi Mariska, Cholnoky Margit, Teschnerné Szenttamássy A l m a , Ocskayné Hilbert J a n k a , Eelsmann Emi, Fodor László, Ocskay K o r n é l dr., Hergovít«
Jenő, Sántha László és több műkedvelő.
10
41. Egyéb megjegyzések?
A szeged-belvárosi egyházi énekkar.
Szeged szab. kir. város tanácsa mindig élénk érdeklő-dést tanúsított ugy a világi, mint az egyházi ének- és zene-kultúra iránt és azokat a szükséghez képest anyagilag is támogatta. Dessewffy Sándor csanádi püspök megkeresésére már az 1897. év julius 16-án kelt 10.741/1897. sz. tan. hatá-rozattal felhívja a város zenei bizottságát, hogy a belvárosi templomi énekkart szervezze meg s erre a célra meg is szavazott 2.400.— korona évi segélyt.
Az első énekkart Niedermayer Antal tanítóképző inté-zeti ének- és zenetanár 1901-ben a Máv. nevelő .és tápinté-zet, a városi árvaház és a tanítóképző növendékeiből szer-vezte meg, (ennek első bemutatkozása 1901 Húsvét vasár-napján volt) s fiatal gyerekekből oly fegyelmezett kórust nevelt, hogy velük nemcsak a zenésmisék kérdését oldotta meg, hanem bevezette a choralis éneklést is ugy, hogy a mise változó részeit állandóan és mintaszerűen choralsze-rüen énekelték.
Ez időben az orgonakiséretet Erdélyi Sándor felsővárosi kántor látta .el, a zenét pedig az 5. honvéd gyalogezred zenekara szolgáltatta.
Niedermayert 1908-ban Felsőközpontra választották plébánosnak, zenekara pedig feloszlott. A városi tanács ekkor a templomi ének és zene rendszeres ellátását a
Sze-gedi Dalárdára akarta bízni, amely okkor a templomi éneket is művelte, de a dalárda e nagy lekötöttséget igénylő
fel-adatot nem vállalhatta, mire jismét a tanulóifjuság bevo-násával alakult meg a templomi énekkar.
Naszády József képezdei zenetanár vállalkozott e fel-adatra és a tanítóképző intézet növendékeiből énekkart ala-kított, azt hivatásos és műkedvelő énekesekkel kiegészítve.
Első bemutatkozásuk 1909-ben a Szegedi Katolikus Nagy-gyűlésen volt teljes sikerrel.
Az énekkar nagy ünnepeken a Cecília egyesület jegy-zékén szereplő miséket, közvasárnapokon pedig 2 szólamu férfikarokat adott elő. Naszády a mise változó részeit szin-tén choralszerüen énekeltette.
Az énekkar-magas nivót ért el az évente rendezett templomi és egyházzenei hangversenyeiről, az akkori bírá-lat igen elismerőleg és nagy dicsérettel emlékezett meg. A világháborút követő felfordulás alatt a templomi énekkar ismét feloszlott. Hajabács Ernő tanitó, az akkori belvárosi kántor fia s később helyettese 1920-ban a Szegedi Dalárda
férfi és női tagjaiból toborzott össze egy kisebb társaságot az egyházi énekkar pótlására. Az énekkar nagy ambicióval fogott a tanuláshoz és Geyer Béla képezdei zenetanár veze-tése mellett betanulta Schubert G-dur és Beliczay F-dur misé-jét. Minthogy azonban Geyer épen a legfontosabb ünnepek alkalmával a szünidőben nem tartózkodott Szegeden, az énekkar az alsóvárosi énekkar ügybuzgó vezetőjét, Mayer Antalt hivta meg karnagyának.
Mayer Antal e tisztséget három és fél éven át közmeg-elégedésre látta el. Az ő szervezése és vezetése mellett alakult ki az énekkar, amely hivatását az egyházi zene szeretétől áthatva ,oly szép eredménnyel töltötte be, hogy a csanádmegyei püspök teljes megelégedését és dicséretét is kiérdemelte.
Műsorán szerepelt a fenti misén kivül Kőnig Péternek, a városi zeneiskola igazgatójának és országos nevü zene-szerzőjének C-dur és B-dur vegyeskari, A-moll férfikari miséje, E-moll rekviemje. Schweitzer: D-moll, Stehle: D-dur és Rheinberger E-dur miséje, azonkivül sok alkalmi egyházi ének, a nagyheti szertartások stb.
Hajabács László belvárosi kántor halála után a városi tanács a kántori állást karnagvi képesitéshez kötötte és át-szervezte karnagyi állássá. A városi közgyűlés ezt az állást Csornák Elemér kecskeméti tanítóképző intézeti zenetanár-ral töltötte be Csornák az állást 1924 február hó 1-én fog-lalta el s ekkor vette át Mayertől az egyházi énekkar vezeté-sét is, aki azonban, mint helyettes karnagy, továbbra is az énekkar t a g j a maradt.
Csornák Elemér karnagysága alatt végleg kialakult és szabályozást nyeri az egyházi énekkar helyzete. Megálla-pítást nyert az énekkar kötelessége, amely szerint évente
*dőad 18 zenés és 20 orgonás misét. Ezzel szemben a tanács az ének- és zenekar költségeire évi 7000 pengőt bocsájt Rendelkezésre, amelyhez hozzájárul a Belvárosi r. kat. Egy-házközség évi 800 pengő segéllyel. Ezen összegből szerez-tetett be 2 üstdob, 1 nagybőgő, 1 viola, 2 kürt, 2 posaune,
t klarinét garnitúra, 1 oboa.
Csornák vezetése alatt az énekkar a fenti felsorolt mi-sék egy részén kivül eddig már előadta Szentgáli: C-moll, kemény: E-dur, Kőnig Péter: Fogadalmi miséjét, Filke:
ö-moll, Rheinberger: C-dur és A-dur, Brossig: D-dur, Stehle:
^ i s s a solemnis-ét, Ev. Joh. Habért, Wawrinetz: E-moll, Mosonyi M.: F-dur, Kersch: Férfikari nagymiséjét, Choralis
*hissa angelist, Kőnig: Férfi és vegyeskari rekviemjét, alkal-mi és ünnepekre irt vegyeskari choralis graduálékat és offer-10
toriumokat, Kőnig P . : Tedeum-ját (Fallsobordoni 6
szóla-mu) stb. 41 Az énekkar férfitagjai betanulták a temetési szertartást
is 4 szólamra a vatikáni choralis szerint s nevesebb halottak temetésein éneklik óriási hatás mellett.
A kar kitűnő hanganyaggal s olyan fejlett énektudás-sal rendelkezik, hogy nemcsak Szegeden, de vidéken is jó hírnevet vívott ki magának. 1924-ben a gyulai, 1925-ben a szentesi katholikus nagygyűlésre kapott meghívást, hogy ott az ünnepélyes főpapi misét énekelje s Szentesen még a díszhangversenyen is szerepeljen. Ugy a Demény: E-dur mi-sének, mint Hándel: Jephta oratorium két karénekének előadása nagy hatást váltott ki nemcsak a közönség, de a jelenvolt fővárosi művészek is a legteljesebb elismeréssel
adóztak a kiváló teljesítményért.
Egyébként az énekkar nemcsak miséken, de templomi hangversenyeken, konferenciákon, sőt keresztény tárgyú előadásokon is szokott szerepelni.
1926 szeptember 8-án alsóvároson a Ferencrendiek 500 éves jubileuma alkalmával az ünnepi misét énekelte. Az egyházi énekkar működő t á g j a i ;
SZOPRÁN: Szántóné Ladányi M a r i s k a é n e k t a n á r n ő , Ocskayné Hilberth Janka énekművésznő, C-holnoky Margit é n e k m ű v é s z n ő , Teschnerné Szenttamássy A l m a , Hegedűs F e -íencné, Rapcsány Jánosné, Olasz Györgyné, Kisházy Andrásné, Kó'nig Péterné, Csűrik Jánosné, Deák Pálma.
ALT: Felsmann Emiliá énektyJinárnő, Groó Vilmosné Felsmann Alfrédné, Szeunig Károlyné, Weller Károlyné, Simon Gitta, Kertész E r z s é b e t , Béres J u l i a n n a , Bodnár Margit.
TENOROK: Ocskay K o r n é l dr., Fodor László, Weller Károly, Mayer Antal, Prohászka Kálmán dr., Szöllösy József.
BASSUSOK: vitéz Dobó Ferenc dr., Hergovics Jenő, Sántha László, Bunyata Ferenc, Ott György, Kovács Ernő, Miskolczy Géza.
Az orgonát Kőnig Péter zeneiskolai igazgató látja eb
Szeged-alsóvárosi plébánia (Mátyás) templom.