• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdaság

In document KÖZÉP-EURÓPAI MONOGRÁFIÁK (Pldal 108-112)

A DÉLVIDÉK SORSA A JUGOSZLÁV ÁLLAM KERETEI KÖZÖTT

2. Belgrád körzet (megye)

2.5.3. A mezőgazdaság

Mint azt könyvsorozatunk második kötetében láthattuk a Délvidék dualizmuskori Magyarország élelmiszerkamrája volt.246 így kijelenhetjük, hogy a trianoni döntéssel Jugoszláviához került Délvidék (Bácska és Bánát) döntő mértékben mezőgazdasági terület volt. Ezt a jellegzetességét tovább őrizte a jugoszláv állam keretei között is, ezért hívták gyakran Jugoszlávia éléskamrájának. Emiatt különösen nagy súlya volt az 1919-ben kezdődő agrárreformnak.247 Az agrárreform Vajdaságban történő végrehajtásának végeredményét a terület két alábbi sajátossága erősen befolyásolta:

241 Idézi Romsics (1995) 454. old.

242 A rendkívül bonyolult szerb adórendszer részletesen bemutatja Bíró (2010) 150-166. old.

243 Csuka (1995) 381. old.

244 Csuka (1995) Uo.

245 Arday (2002/a) 19. old.

246 Gulyás (2013) 63-66. old.

247 A téma legfrissebb szakirodalma: Bartha Ákos (2012): A két világháború közti cseh-szlovák, jugoszláv és román földbirtok rendezés. Valóság 2012/10. szám 96-111. old.

• Első sajátosság

A magyar, illetve a német nagybirtok túlsúlya. Jól mutatja ezt, hogy a Bánátban kiteij edt birtokai voltak a Csekonicsoknak, a Bácskában a Széchenyieknek, míg Baranyában Frigyes főhercegnek volt hatalmas (110 ezer hektár) földterülete.

• Második sajátosság

A magyar földnélküliek magas aránya a földdel nem rendelkezők körében.

Számítások szerint Bánátban a magyar parasztság 60%-a, a német parasztság 18,2%-a, míg a Bácskában a magyar parasztság 41,4%-a lett volna jogosult a földosztásra.248

Az első sajátosság logikus következménye volt, hogy a Vajdaságban a kisajátí-tott területek nagy része nemzetiségi földbirtokosok kezében összpontosult. Ezzel kapcsolatban az alábbi adatokat rögzíthetjük:

21. táblázat: A földreform során kisajátított nagybirtokok tulajdonosi megoszlása

Bácska Bánság

48,6% magyar tulajdonos 73,4% magyar tulajdonos 21,7% német tulajdonos 6,9% német tulajdonos

7,8% zsidó tulajdonos 11,2% zsidó tulajdonos 7,8% szerb tulajdonos 5,4% szerb tulajdonos 6,6% horvát tulajdonos 2,7% horvát tulajdonos

Forrás: A szerző saját szerkesztése249

Egy másik számsor is hasonló megoszlást mutat, eszerint a Vajdaságban kisajátí-tott 369 nagybirtok tulajdonosa közül 310 volt (köztük 142 német, 126 magyar)

„nem délszláv nemzetiségű."250

Harmadik adatsorunk szerint a régi tulajdonosok számára részben kárpótlással egybekötött és hosszú időre elnyújtott földreform során a magyar nagybirtokosok hajdani birtokaik 61,5%-át veszítették el, a német nagybirtokosok pedig 57%-át.251

A földreform vajdasági mérlegét egy 1938-ban készített jugoszláv felmérés alap-ján vonhatjuk meg, eszerint:

22. táblázat: Magyar földtulajdonlás a Vajdaságban (1938) Terület Magyar tulajdonosok részaránya (%)

Bánát 8,25%

Bácska 22,89%

Baranya 19,0%

Szerémség 1,86%

Vajdaság 13,0%

Forrás: A szerző saját szerkesztése252

248 Sajti (2004) 139. old.

249 A táblázat forrása, Bíró (2010) 217. old.

250 Bíró (2010) Uo.

251 Arday (2002/b).

252 Sajti (2004) 141. old.

A táblázat értelmezéséhez még annyit kell hozzá fűznünk, hogy ugyanekkor a szerbek a vajdasági földterületek 52%-át birtokolták.253

A második számú sajátosság - magyar földnélküliek magas aránya a földdel nem rendelkezők körébe - azt is jelenthette volna, hogy a földnélküli magyar pa-rasztok is földhöz juthattak volna a földreform során. Csakhogy a Vajdaságban mind a magyar, mind a német földnélküli parasztokat kizárták a földreformból.254

Pontosabban az optálási lehetőség határidejének lezárultáig (1922) nem igényelhet-tek földet, míg a határidő lejárta után a helyi földosztó bizottságok tetigényelhet-tek meg min-dent annak érdekében, hogy a „nem szerbek" ne juthassanak földhöz. Csak néhány kivételes esetről tudunk, amikor magyar igénylők mégis kaptak földet, Kanizsán például néhány család kapott pár hold földet, de ehhez katolikus hitükről át kellett térniük a pravoszláv hitre.255

Jól mutatja a szerbeknek az agrárreform végrehajtása során jellemző magatartá-sát, a szerb nemzeti érdek következetes és kemény végig vitelét hogy a Délvidéken még a román kisebbség tagjai se kaptak földet, pedig a román anyaország ezt a kis-antant tagjaként szorgalmazta Belgrádnál.

Itt kell felhívnunk a figyelmet egy a földreform végrehajtása során lezajló szerb-román gazdasági konfliktusra is. Azon bánsági szerb-román állampolgárságú sváb gazdák területeit, akiknek a birtokai átnyúltak a délszláv állam területére a jugoszláv kor-mány kárpótlás nélkül elkobozta és szerb telepeseknek juttatta. Ezzel a délszláv állam saját törvényét szegte meg, mivel az ebben az esetben előírta a kárpótlást. A sváb gazdák a bukaresti vezetéshez fordultak, illetve panaszt tettek a Népszövetség-nél. Bukarest kiállt a sváb gazdák mellett, azonnal jelezte Belgrád felé, hogy ebben az ügyben tárgyalásokat kezdeményez a szerb kormánnyal.256

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a földreformnak a magyarság háromszoro-san vált szenvedő alanyává. Először azzal, hogy nagybirtokosaitól a földjeit elvet-ték, másodszor azzal, hogy a felosztott földekből a magyar földnélküliek nem kap-tak. Belgrád a földreformmal egyszerre szüntette meg a magyar nagybirtokot (pon-tosabban jelentéktelenné tette), illetve nem engedte megszületni a vajdasági magyar kisbirtokos réteget (pontosabban nem engedte megnövekedni).257

A földreform harmadik negatív hatása pedig abból adódott, hogy a nagybirto-kosok - a földreform előtt - a termelés során csak igen alacsony mértékben gépesí-tették birtokaikat, ehelyett magyar földnélküliek (zsellérek, uradalmi cselédek) élő-munkáját használták.258 így a nagybirtokok kisajátítása után ez az igen széles réteg munka nélkül maradt. Jobb híján két lehetőség közül választhattak:259 egy részük behúzódott a városokba, ahol a munkanélküliek számát gyarapította, ráadásul gyö-kértelenné válva feladta nemzetiségét, átváltott az államnyelve. Másik részük

kül-253 Uo.

254 Csuka (1995) 378. old.

255 Domonkos (1992) 52. old.

256 Az esetet ismerteti Bartha Ákos (2012) 107. old.

257 Gulyás (2005) 93. old.

258 Bodonyi (2002) 188. old.

259 Csuka (1995) 51-63. old.

108

földön próbált megélni. Ennek is két módja alakult ki: 1. végleges kivándorlás a tengerentúlra (USA, Dél-Amerika). 2. Német- és franciaországi vendégmunka.

Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a földreformot a magyar ki-sebbség kárára hajtották végre, azt többszörösen sújtotta. A helyzetet még tovább súlyosbította a jugoszláv államra jellemző igazságtalan adórendszer, mely a mező-gazdaságra is kiterjedt. A 23. táblázatból kiolvasható, hogy a magyarok zömét ma-gába foglaló Dunai Bánságban kellett a legmagasabb adót fizetni 1. kat. hold után.

23. táblázat: A 1. katasztrális hold után fizetendő állami adó a bánságokban

A bánság neve 1 kat. holdra eső egyenes adó dinárban

Dunai 150,0

Szávai 32,0

Drávai 21,0

Moravai 21,0

Vardari 16,0

Zetai 7,0

Drinai 20,5

Verbászi 15,0

Tengermelléki 15,0

Forrás: A szerző saját szerkesztése260

Visszatérve az agrárreformra: Mint azt láttuk, a földek kiosztása során Belgrád jelentős létszámú telepest (dobrovoljác) telepített be a Vajdaság területére. Ennek egyik nem várt következménye az lett, hogy az alacsony szintű mezőgazdasági ter-melési kultúrával rendelkező dobrovoljácok nem tudták megfelelő módon és szinten megművelni a kiváló minőségű délvidéki földeket. Domonkos László erről az aláb-bi érzékletes képet festi: „A jó minőségű, zsíros bácskai földet, különös ruházatú és viselkedésű, szikár emberek lepték el...Az állam házakat, felszerelést, állatokat adott nekik. Egyet azonban nem adhatott: hozzáértést és a magyar parasztéhoz hasonló föld és munkaszeretetet. A gazdag földeken gaz burjánzott, elfajzott a vetés. "261

Jól mutatja a helyzet fonákságát, hogy az új tulajdonosok nagyon sok esetben bérbe adták földjeiket a földosztásból kimaradt magyaroknak és németeknek.262

Mindezek következtében a vajdasági mezőgazdaság termelékenysége jelentősen csökkent a két világháború közötti időszakban. Bár ennek ellenére a Vajdaság be tudta tölteni a „Szerbia éléskamrája" szerepet.

260 Az adatok forrása, Fekete (1936) 36. old.

261 Domonkos (1992) 51. old.

262 Arday (2002/a) 20. old.

2.6. A modell hatodik eleme: A regionális folyamatjellemzői

In document KÖZÉP-EURÓPAI MONOGRÁFIÁK (Pldal 108-112)