Annak vizsgálata, hogy a mezőgazdasági termelés és a termények eladása so-rán, továbbá ezek adóztatása kapcsán érvényesülnek-e nemzeti szempontok.
HARMADIK TERÜLET: Az ipar 1. Az ipar területi jellemzői
Annak vizsgálata, hogy az államot vezető politikai elit az ipar területén vala-miféle módon megpróbál-e nemzeti szempontokat érvényesíteni?
55 Gulyás László (2009/c): Regionalizáció, regionalizmus és a nemzeti kérdés a Titó-i Jugoszláviában. Tér és Társadalom 2009/2. szám. 155-169. old.; Gulyás László (2010/b):
Regionalizáció, területi reformok és közigazgatási térfelosztás Közép-Európában. Második rész: Délszláv tanulságok Közép-Európai Közlemények 2010/1. szám (No. 8.) 108-116. old.
Úgy véljük, hogy a fenti három területtel kapcsolatos kérdésekre részletes vá-laszt adunk, visszatérhetünk az l-es kérdés (A nemzetállam-építő elit alkalmaz-e diszkriminációt a kisebbséggel szemben a gazdasági mezőben?) példákkal alátá-masztott részletes megválaszolásához.
4.2.6. A modell hatodik eleme: Regionális folyamatok
A regionális folyamatok fogalmának definiálásához véleményünk szerint előbb három kisebb fogalmat, a régió, a regionalizáció és a regionalizmus tartalmát kell tisztáznunk.
A régió kifejezés nagyon sokféle szóösszetételben és értelemben bukkan fel nap-jainkban, beszélünk világgazdasági régióról,56 makro-, mező- és mikrorégióról, kisrégióról, fejlesztési régióról és így tovább. Azaz a tudósok és politikusok félkon-tinensnyi területet, országrészt és néhány falu határát is egyaránt régiónak nevezik.
Nehezíti feladatunkat, hogy a régió fogalmát különböző tudományágak - földrajzo-sok,57 történészek,58 etnológusok, regionalisták59 és szociológusok60 - eltérő módon definiálják.61 Ráadásul ezen tudományágak egy jelentős része, amikor régióról be-szél, elsősorban a 20. század közepétől napjainkig terjedő időszakot tekinti a vizs-gálatok időhatárainak és ennek megfelelően olyan „modern régió" definíciókat használ, melyek történeti jellegű vizsgálatokhoz használhatatlanok.
Ha a különböző tudományágak által használt régiófogalmakat összevetjük, akkor egy közös tulajdonságot rögzíthetünk: valamennyi tudományág régió alatt „egy adott területet" ért. Ebből a közös pontból kiindulva már csak azt kell meghatároz-nunk, hogy vizsgálataink során mit értünk „egy adott terület" fogalma alatt, vagyis melyik az a térszerkezeti szint, amelyet régiónak tekintünk. Ezen kérdés megválaszolásához három kutató SüliZakar István, NemesNagy József és Tóth József -által lehatárolt különféle térszerkezeti szinteket tanulmányoztuk.
56 Erre jó példa Tóth László (1995): Globalizáció és regionalizáció. Hatásuk a magyar gazdaságra, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Scriptum Kft. Szeged. Ebben a könyvben a szerző regionalizációt a globalizáció ellentétpárjaként értelmezi.
57 Papp Norbert-Tóth József (1999): A regionális fejlődés elméleti kérdései a Kárpát-medencében. Limes 1999/3-4. szám 131-152. old.
58 Glatz Ferenc: Új regionalizmus? Közép-Európa 1993. Kritika 1994/2. szám.
59Georges Benko (1999): Regionális tudomány. Dialóg Campus. Pécs-Budapest; Len-gyel Imre-Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus. Pécs-Buda-pest. 26-38. old.
60 Anssi Paasi (1989): A régiók fejlődése és a regionális identitás kialakulása. Tér és Tár-sadalom 1989/3. szám 70-79. old.
61 Az egyes tudományágak által használt eltérő tartalmú régiófogalmakról áttekintő képet ad Éger György (2001): Térségi és etnikai elemzések: Alapfogalmak, értelmezési keretek In.
Éger György-Josef Langer (2001): Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Osiris Ki-adó. Budapest. 19-51. old.
4. táblázat: Térszerkezeti szintek Magyarországon Süli Zakar István szerint
1. Országos
2. Regionális (teljes értékű regionális szint) 3. Nagytérségi (részleges regionális szint) 4. Kistérségi (városkörnyéki szint) 5. Települési
6. Lakókörzeti 7. Háztartási
Forrás: Süli-Zakar István: Régiók a földrajzi térben.
Comitatus 1997. VII. 3-4. old.
5. táblázat: Térszerkezeti szintek Nemes-Nagy József szerint Makroterek 1. Világ (Föld)
2. Országcsoport 3. Ország
Regionális terek 4. Nagytérség (országrész)
5. Mezokörzet (gazdasági körzet, megye) 6. Kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet) Lokális terek 7. Település (helyi önkormányzat)
8. Lakókörzet (településrész, kerület) 9. Szomszédság
Mikroterek 10. Család (háztartás) - munkahely 11. Egyén
Forrás: Nemes-Nagy József: Régió, regionalizmus. Educatio.
1997. VI. 3. old.
6. táblázat: A térhierarchia szintjei Tóth József szerint
1. Ország
2. Régió
3. Vonzáskörzet
4. Település
Forrás: Papp Norbert-Tóth József:
A regionális fejlődés elméleti kérdései a Kárpát-medencében.
Limes 1999/3—4. szám 135. old.
A fenti térszerkezeti lehatárolásokból kiindulva kutatásaink során a nemzetál-lam-építési modellben a régió fogalma alatt a Süli-Zakar István-féle 2. szintet, illet-ve a Nemes-Nagy József-féle 4. szintet, továbbá a Tóth József-féle 2. szintet értjük, azaz állami szint (ország) alatti területi szintet nevezzük régiónak.
Felfogásunkban a régió nem állandó, statikus kategória, hanem egy kifejezetten di-namikus jelenség, mely fejlődik, változik. A régiók fejlődését kettős folyamat tartja mozgásban, ennek egyik eleme a regionalizáció, másik eleme pedig a regionalizmus.62
62 D . L o r e n z (1991): Régionalisation versus regionalism - P r o b l e m s of c h a n g e int he W o r d e c o n o m y . Intereconomics. Vol. 26. N o . 1.
A „regionalizáció" fogalma alatt minden esetben egy felülről (állami szintről) irányított közigazgatási-politikai folyamatot értünk, melynek eredményeként létre-jövő régió egy kvázi mesterséges alakulat, mely az adott területen közigazgatási
funkciókat lát el, politikai irányítással.63
A „regionalizmus" fogalma alatt egy olyan alulról felfelé kibontakozó folyama-tot értünk, melynek során egyes települések, térségek között a gazdasági és társa-dalmi kapcsolatok oly mértékben felerősödnek, hogy ezen térségek összessége ösz-szetartozandónak tekinthető lesz. Azaz a regionalizmus lényege, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok eredményeképpen az adott terület - régió - alkotórészei kö-zött magas fokú integráció alakul ki. Ezen regionalizmus definíció alapján a régió egyfajta földrajzi integráció, melyet a természetföldrajzi bázis mellett a közös poli-tikai-történelmi múlt, a gazdálkodási szerkezet, az infrastruktúra egységes rendsze-re, az erős összetartozás és a népesség régiótudata alkot.64
A fenti regionalizmus definíció képviselői a gazdasági és a társadalmi kapcsola-tok megerősödéséből vezetik le a régiók megszületését, sőt az ily módon megszüle-tő régiókat „gazdasági szerveződésű régióknak" nevezi.65 Viszont ha a definíciót teljes egészében tekintjük, akkor arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a regio-nalizmus alapja a gazdasági okok mellett valamiféle kulturális érték - történelem, szokások, nyelv, vallás - azonossága is lehet. Ez a terület a regionális etnikai nacio-nalizmus, vagy kissé rövidebb formában az etnoregionalizmus forrásvidéke. Pálné Kovács Ilona egyik könyvében,66 amikor a 20. század második felének Nyugat-Európában kibontakozó regionalizmusáról beszél, az egyik legfontosabb motiváció-ként nevezi meg a kulturális, etnikai különbségeket és azt fejtegeti, hogy Olaszország, Spanyolország, Belgium és bizonyos mértékben Nagy-Britannia regionális térszerke-zetének kialakulásában az etnoregionalizmus meghatározó szerepet töltött be.
A fentiek miatt definiálnunk kellett az etnoregionalizmus fogalmát is. Ezt Joó Rudolf definícióját67 felhasználva az alábbi módon tettük meg: etnoregionalizmus-ról akkor beszélünk, ha a gazdasági és társadalmi folyamatok eredményeképpen megszülető régió teljesen vagy kisebb-nagyobb mértékben egybeesik valamifajta (nyelv és/vagy vallás) tényező által kialakított területtel.
Miután definiáltuk a régió, a regionalizmus, a regionalizáció és az etnoregiona-lizmus fogalmait, visszatérhetünk alfejezetünk kiindulási pontjához és definiálhat-juk a regionális folyamatok fogalmát. Annak ellenére, hogy ezt a fogalmat Enyedi
63 Süli-Zakar István (2003/b): A régió: földrajzi integráció. 129. old. In. Süli-Zakar István szerk. (2003/a): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg-Campus. Budapest-Pécs.
64 Uo.
65 Süli Zakar István-Csüllög Gábor (2003): A terület- és településfejlesztés Magyaror-szág ezeréves történelmében 15-46. old. Id. mű: Süli-Zakar István szerk. (2003/a): A terü-let- és településfejlesztés alapjai. Dialóg-Campus. Budapest-Pécs.
66 Pálné Kovács Ilona (1999): Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus. Bu-dapest-Pécs. 72-73. old.
67 Joó Rudolf (1988): Etnikumok és regionalizmus Nyugat-Európában. Gondolat Kiadó.
Budapest.
38
György egyik könyvének68 a címében használja, nem ad pontos meghatározást. Úgy fogalmaz, hogy a regionális folyamatok a társadalmi-gazdasági változások térbeli lenyomatai.69 Könyvének további részéből kiderül, hogy Enyedi a regionális folya-matot térszervező erőnek tekinti, amely hosszú- közép- és rövid távon meghatároz-za egy adott település és/vagy terület (régió) fejlődését. Ha ezt a gondolatmenetet kiegészítjük azzal, hogy Süli-Zakar szerint a tér megszervezése kibontakozhat felül-ről (regionalizáció), illetve indulhat alulról (regionalizmus), akkor a regionális fo-lyamatokat az alábbi módon definiálhatjuk: Regionális folyamat alatt a re-gionalizáció és a regionalizmus egymással összefonódó, egymást gyakran kiegészí-tő folyamatát értjük, melynek végeredménye a régióképződés.
Eddigi kutatásaim során a köztes-európai regionális folyamatokkal kapcsolatban
— ezen belül a régiók fejlődését vizsgálva - két hipotézist sikerült felállítanom és igazolnom:70
Hipotézis 1.: Köztes-Európában egy-egy régió fejlődését alapvetően