A melléklet 2. táblázata foglalja össze azokat a pontszámokat, amelyeket a megkérdezett tanárok arra a kérdésre adtak, hogy mennyire érzik saját ma-gukat kompetensnek a különböző területeken. Az eredmények összességé-ben azt mutatják, hogy ezek a pontszámok alacsonyabbak, mint azt a fontos-sági sorrendnél láttuk, azaz a tanárok többnyire alacsonyabbra értékelik saját
kompetenciáikat, mint amennyire fontosnak látják azokat általában a tanári munkában. A magyar átlagpontszámok átlaga 0,13 eltérést mutat, a hollan-doké 0,17-et. Különösen nagy (0,79) az eltérés az olasz pontszámok között.
Ha olyan erős egyezést a lista élén nem tapasztaltunk is, mint a fontos-sági sorrend esetében, az mégis elmondható, hogy mindhárom ország taná-rai az első tíz hely valamelyikén helyezték el magukat két szaktárgyi-didaktikai kompetenciát tekintve: mindnyájan erősen képesek „szaktárgyukat uralni és megtanítani” és „lelkesedni saját tantárgyuk és a tanulóik e tárgyban mutatott fejlődése iránt”. Az elsőt tekintve, a magyaroknál ez a listavezető kompetencia, de a hollandoknál és az olaszoknál is előkelő (7., illetve 8.) he-lyezést ért el, míg a második esetében az olaszoknál ez a listavezető, de a hollandok is a 4-6., a magyarok pedig a 7-8. helyen értékelik ezt a képessé-güket. Mindhárom ország tanárai inkább erősnek érzik magukat (rangsorban az első 10-20 hely valamelyikén helyezték el) két interperszonális kompeten-ciát illetően: „megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom lég-körét” és „meleg szívvel fordulni a diákokhoz”. Abban is hasonlítanak, hogy három kompetencia a rangsor végére került. Nem igazán érzik magukat kom-petensnek „a diákokkal kapcsolatos feljegyzések, jelentések készítésére, ad-minisztrációra”, nem jeleskednek abban sem, hogy képesek lennének „meg-ismerni a szülők világát és a diákok kulturális hátterét, és ezt a tudást a mun-kájukban alkalmaznák”, de abban sem, hogy „ismernék és alkalmaznák az iskolai diagnosztikai eljárásokat, és a diákokat tanácsadásra küldenék iskolai vagy iskolán kívüli szakemberekhez, ezzel saját szerepüket minimalizálva”.
5. táblázat
Azok a tanári kompetenciák, amelyekkel mindhárom ország tanárai saját bevallásuik szerint a leginkább, illetve a legkevésbé rendelkeznek Képes vagyok… a szaktárgyakat uralni és megtanítani
lelkesedni saját tantárgyam és a tanulóik e tárgyban mutatott fej-lődése iránt
megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét meleg szívvel fordulni a diákokhoz
Nem igazán
vagyok képes… a diákokkal kapcsolatos feljegyzések, jelentések készítésére, adminisztrációra
megismerni a szülők világát és a diákok kulturális hátterét, és ezt a tudást a munkájukban alkalmaznák
ismerni és alkalmazni az iskolai diagnosztikai eljárásokat, és a diákokat tanácsadásra küldenék iskolai vagy iskolán kívüli szak-emberekhez, ezzel saját szerepüket minimalizálva
A páros hasonlóságokat tekintve megint csak az olasz és a magyar taná-rok között találunk több egyezést. A hollandoknál inkább érzik mindketten képesnek magukat „arra, hogy megfelelő módon kérdezzenek, szervezzenek, meghallgassák, vagy megfigyeljék a tanulóikat”, hogy „megteremtsék a nyitott
kommunikáció, a kooperáció és a kölcsönös bizalom légkörét”, hogy „örömöt találjanak a feladatukban, és elkötelezettséget érezzenek a szervezet és a szakma iránt”, valamint, hogy „hozzájáruljanak az iskola jó hangulatához”.
Ugyanakkor a holland tanároknál sokkal kevésbé képesek „különféle tanulási helyszínek megszervezésére az iskolában, és azon kívül is”, valamint arra is, hogy „kapcsolatot teremtsenek a szülőkkel, az iskola környezetével, a cégek-kel és intézményekcégek-kel, bevonják őket az iskolai tevékenységekbe, amikor csak lehetséges”. Úgy tűnik, a magyar és az olasz tanárok inkább az iskola belső világa és feladatai iránt nyitottak, míg a hollandok erősebbnek érzik magukat a külső kapcsolatok ápolásában.
6. táblázat
Hasonlóságok az olasz és a magyar tanárok között aszerint, hogy mennyire érzik magukat egyes kompetenciák birtokában
Képes vagyok… arra, hogy megfelelő módon kérdezzek, szervezzek, meghallgas-sam, vagy megfigyeljem a tanulóikat
megteremtsem a nyitott kommunikáció, a kooperáció és a kölcsö-nös bizalom légkörét
örömöt találjak a feladatomban, és elkötelezettséget érezzek a szervezet és a szakma iránt
hozzájáruljak az iskola jó hangulatához Nem igazán
vagyok képes… különféle tanulási helyszínek megszervezésére az iskolában, és azon kívül is
kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével, a cé-gekkel és intézményekkel, bevonni őket az iskolai tevékenysé-gekbe, amikor csak lehetséges
A magyarok és a hollandok – az olaszoknál inkább – képesnek érzik ma-gukat „a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gon-dolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejleszté-sére”, ugyanakkor viszont kevésbé képesek „biztonságos tanulási környezetet teremteni, amelyben a tanulók független és felelősségteljes személyekké tud-nak válni”. Abban is lemaradtud-nak olasz kollégáikhoz képest, hogy náluk ke-vésbé képesek „arra, hogy kutatói szemmel, objektíven közelítsenek a szak-mai gyakorlathoz általában, és konkrétan a saját munkájához, és ezzel ké-pessé váljanak iskolájuk és szaktárgyuk fejlesztésére, és saját szakmai fejlő-désük irányítására”.
7. táblázat
Hasonlóságok a holland és a magyar tanárok között aszerint, hogy mennyire érzik magukat egyes kompetenciák birtokában
Képes vagyok…
a kereszttantervi kompetenciák, különösen az
olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és kész-ségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére
Nem igazán
vagyok képes… biztonságos tanulási környezetet teremteni, amelyben a tanulók független és felelősségteljes személyekké tudnak válni
arra, hogy kutatói szemmel, objektíven közelítsek a szakmai gya-korlathoz általában, és konkrétan a saját munkámhoz, és ezzel képessé váljak iskolám és szaktárgyaim fejlesztésére, és saját szakmai fejlődésem irányítására
Az olasz és a holland tanárok viszont, a magyaroknál sokkal határozot-tabban, úgy látják, hogy képesek „a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmá-nyi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredmé-nyeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére”, valamint „ar-ra, hogy biztosítsák, hogy a munka a kollégákkal együttműködve, az iskola szervezeti funkciójának megfelelően folyjék”. De abban is jobbnak érzik ma-gukat, hogy képesek „szakmai tapasztalataik és a tanult elméletek alapján korrigálni munkájukat, és ezzel saját szakmai fejlődésüket irányítani”.
8. táblázat
Hasonlóságok az olasz és a holland tanárok között aszerint, hogy mennyire érzik magukat egyes kompetenciák birtokában
Képes vagyok…
a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és sze-mélyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési for-mák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére
arra, hogy biztosítsam, hogy a munka a kollégákkal együttműködve, az iskola szervezeti funkciójának megfelelően folyjék
szakmai tapasztalataim és a tanult elméletek alapján korrigáljam mun-kámat, és ezzel saját szakmai fejlődésemet irányítsam
Érdekes megfigyelni, hogy ahol nagy eltérés mutatkozik a három nemzet tanárainak önértékelésében, mindenütt a hollandok érzik magukat leginkább kompetensnek. Igen erősnek érzik magukat például abban, hogy képesek
„vonzó és hatékony tanulási tevékenységeket kialakítani, azokat irányítani és értékelni” (második legerősebb képességük, míg az olaszoknál a rangsor 16-17. helyén, a magyaroknál pedig a 25-26. helyen szerepel). A hollandok jól képesek „a diákok motiválására”, valamint „a fejlődési és viselkedési problé-mák felismerésére” (mindkettő a kompetencia-rangsor 4-6. helyén szerepel).
Az előbbi az olaszoknál a középmezőnyben, a magyaroknál pedig annál is
hátrébb szerepel, míg az utóbbi képesség tekintetében éppen fordított a hely-zet. Még három olyan kompetenciát találunk, amelyben a hollandok viszony-lag erősnek érzik magukat (8-11. hely). Mind az olasz, mind a magyar taná-roknál inkább képesek „saját tudatosságukat fejleszteni, és másokat is ké-pessé tenni arra, hogy azokat az érzéseiket, érzelmeiket, motivációjukat, kul-turális és szerep rutinjaikat tudatosítsák, amelyek viselkedésüket és mások-hoz való viszonyulásukat meghatározzák”. Olasz és magyar kollégáiknál in-kább képesek „megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között”, valamint arra is, hogy „pedagógiai munkájukat a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezzék, tapasztala-taikat reflektív módon elemezzék és értékeljék”.
9. táblázat
Kompetenciák, amikben a holland tanárok inkább érzik erősebbnek magukat, mint magyar vagy olasz kollégáik
Képes
vagyok… vonzó és hatékony tanulási tevékenységeket kialakítani, azokat irányí-tani és értékelni
a diákok motiválására
a fejlődési és viselkedési problémák felismerésére
saját tudatosságomat fejleszteni, és másokat is képessé tenni arra, hogy azokat az érzéseiket, érzelmeiket, motivációjukat, kulturális és szerep rutinjaikat tudatosítsák, amelyek viselkedésüket és másokhoz való viszonyulásukat meghatározzák
megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között pedagógiai munkámat a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalataimat reflektív módon elemezni és értékelni