Menetmegmunkáló szerszámok jellegzetes kialakítása

A csavarfelületek származtatása: a leírógörbe forgástengely szerinti elforgatása során az elfordítás mértékével arányos tengelyirányú eltolást valósítunk meg (2.5.1. ábra). Ebből az általános felületből számos egyszerűbb felület származtatható. A csavarfelület zárt, ha a leírógörbe átmegy a tengelyvonalon. A csavarfelület nyílt, ha a leíró görbe kitérő a tengelyvonaltól.

2.5.1 ábra: A csavarfelületek származtatása [9]

A járműiparban felhasznált menetek döntő többsége zárt éles csavarfelület. Ennek ellenőrzésére a tengelymetszet és a tengelyre merőleges metszet elkészítésével kaphatunk mérési adatokat.

A menetmegmunkálások két nagy csoportba sorolhatók: „felületazonos” és „felületidegen”

eljárások.

A felületazonos eljárásoknál a szerszámél a megmunkálás során végig súrolja a megmunkált felületet (menet esztergálás, menetmetszés, menetfúrás).

A felületidegen eljárásoknál az élek burkolópalástja érinti a megmunkálandó felületeket (menetmarás, menetköszörülés).

80 JÁRMŰGYÁRTÁS FOLYAMATAI II.

www.tankonyvtar.hu  Takács János, BME

A menetesztergáló szerszámok termelékenységét többkéses megoldásokkal szokták növelni (2.5.2. ábra). A radiálisan működtetett kések a menetmélységet a munkamenet végén a menettő elérésekor érik el. A tangenciális kések a tengelyvonalon túl futtatandók, hogy a homlokfelületük utolsó pontja is túlfusson a tengelysíkon.

2.5.2. ábra: Menetmegmunkáló késfejek késelrendezése: a) radiálisan elhelyezett és radiálisan működtetett ké-sekkel, b) tangenciálisan elhelyezett és tangenciálisan működtetett kéké-sekkel, c) radiálisan elhelyezett és

működ-tetett körkésekkel [9]

A menetfúrók talán az esztergálás után leggyakrabban használt menetmegmunkáló szerszámok. A menetfúrók hagyományosan gyorsacélból készülnek, de a járműiparban egyre több keményfémet is használnak. A menetfúrók kialakítása eltérő attól függően, hogy kézi vagy gépi megmunkáláshoz tervezték. A gépi szerszámok megforgatása és előtolása folyamatos a gép energiájának felhasználásával. A kézi szerszámok furatba vezetése és a forgatása kézi megtámasztású és energiájú, gyakran a megmunkálás során visszaforgatásra van szükség, ezért a szerszámok geometriája eltérő (2.5.3. ábra). A kézi szerszám, a bekezdő részen „l1 „hosszon (A-A szelvény) hátra van köszörülve a bekezdő kúpot érintő köszörű koronggal, a menetközépátmérő nincs hátraköszörülve. A kalibráló részen (B-B szelvény), γ = 0° homlokszögű, és hátszöge α = 0°-os. A gépi szerszámok a pozitív homlokszög miatt (nem zárt csavarfelület) korrigált profillal készülnek, hogy a menet megfeleljen a tűréseknek.

2. JÁRMŰGYÁRTÁSI SZERSZÁMOK TERVEZÉSI, GYÁRTÁSI, ÉLEZÉSI JELLEMZŐI 81

 Takács János, BME www.tankonyvtar.hu

2.5.3. ábra: Menetfúrók szerkezeti kialakítása [9]

A menetfúrók egyenes horonnyal készíthetők legegyszerűbben, de a forgácskihozatalt az egyenes hornyok nem segítik. Ezért ferde hornyú szerszámokat a forgácskihozatal miatt gyakran használnak, esetenként az egyeneshornyú szerszámot készítik el ferde bekezdő résszel (2.5.4. ábra).

2.5.4. ábra: Forgácskihozatalt segítő geometriai kialakítások menetfúróknál [9]

(a) Előre kihordó (b) Hátra kihordó (c) Előre kihordó

A menetes orsók kialakítsa viszonylag egyszerű a menetmetszőkkel. A menetmetszők geometriai felépítését a 2.5.5. ábra szemlélteti. A menetmetszők a felületazonos elv szerint középátmérőn a kalibráló részen, α = 0°-os hátszöggel készülnek. A forgácsoló részeket a bekezdő kúp mentén hátraköszörülik. A bekezdő kúpot mindkét oldalról be szokták munkálni.

A köszörülési beállítások a 2.5.5. és 2.5.6. ábrán láthatók.

82 JÁRMŰGYÁRTÁS FOLYAMATAI II.

www.tankonyvtar.hu  Takács János, BME

2.5.5. ábra: A menetmetsző szerkezeti kialakítása és a bekezdő kúp köszörülése [9]

2.5.6. ábra: A menetfúró köszörülése: (a) a homlokfelületen, (b) bekezdő kúp hátszögénél [9]

A menetmetszők általában gyorsacélból készülnek. Utánélezésük helyett szokták a szerszámot felnyitni hossza menti osztó horony köszörülésével, utána pedig a metszőfejben a középátmérő szűkebbre állításával csökkentik a kopás hatását.

A menetmarók a következő nagyobb csoport. Ezek a szerszámok a menetközépátmérőnek megfelelően bedöntve kerülnek munkahelyzetbe, lehetnek szimmetrikus, vagy aszimmetrikus

2. JÁRMŰGYÁRTÁSI SZERSZÁMOK TERVEZÉSI, GYÁRTÁSI, ÉLEZÉSI JELLEMZŐI 83

 Takács János, BME www.tankonyvtar.hu

kialakításúak (2.5.7. ábra). Az aszimmetrikus kialakítás esetén a maróorsó csapágyazása könnyebben megoldható, főleg hosszabb meneteknél. A menetmarók működését abból a szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy a menetközépátmérőn adódó menetemelkedési szög szerinti bedöntés esetén is jelentkezik elhordás. A menettető és a menetárokban a menetemelkedési szög ugyanis eltérő, így a pontos tengelymetszeti profilú szerszám a forgácsolásba belépéskor az egyik oldalt hordja el míg kilépés előtt a másik menethorony oldalon lesz elhordás. A pontos menetprofil eléréséhez a szerszámot korrigált profillal kell elkészíteni.

2.5.7. ábra: A menetmarók jellemző kialakítása: a) szimmetrikus, b) aszimmetrikus [9]

A kúpos menetek előállítása különleges feladatot jelent a legtöbb esetben. Szokásosan használhatók a rövid menetmarók. A szerszám tárcsás kivitelű, a teljes menetmélységre állás után egy teljes munkadarab fordulat megtétele alatt elkészül a menet, miközben az egy fordulatra jutó előtolás, a kúp alkotója mentén meggyezik a menetemelkedés értékével.

2.5.8. ábra: Kúpos menetmarás fésűs rövidmenetmaróval.

(a) radiális előtolással (b) a kúppalást irányú előtolással

A menetmarás egyik legtermelékenyebb eljárása az örvénylő menetmarás. Az örvénylő menetmarás esetén is a középátmérőn mérhető menetemelkedési szöggel be kell dönteni a maró tengelyét a munkadarab tengelyéhez viszonyítva (2.5.9. ábra). A módszer inkább külső

84 JÁRMŰGYÁRTÁS FOLYAMATAI II.

www.tankonyvtar.hu  Takács János, BME

felületek megmunkálására terjedt el, de (geometriai kötöttségekkel) használható belső menetek előállítására is. Az örvénylő késfej (2.5.9.b. ábra) rendszerint keményfém élű szerszámokkal dolgozik nagyobb termelékenységgel. A szerszámok éleinek beállítása optikai mikroszkóppal segített. A forgácsleválasztási terv többnyire megosztott, hogy lehetőleg kis inerciájú forgácsszelvények legyenek a megmunkálás során.

2.5.9. ábra: Örvénylő menetmarás: a) belső, b) külső menetes felületekhez, c) késfej bedöntés [9]

A forgácsoló menetmegmunkálások során az előgyártmányokból, a menetet a szálelrendeződés átmetszésével alakítják ki a szerszámok (2.5.10. b. ábra). Ennek vannak kedvezőtlen hatásai a szilárdsági tulajdonságok alakulására. Az anyagszerkezetet kedvezőbbé teszik, a menetek terhelhetőségét növelik a képlékenyen alakító menetmegmunkáló szerszámok (2.5.10. a. ábra).

2.5.10. ábra: A menetkialakítás hatása az előgyártmány szálelrendeződésére:

(a) képlékenyen alakított, (b) forgácsolt

A képlékenyen alakító menetmegmunkáló szerszámok legfontosabb változatait foglalja össze a 2.5.11. ábra. A képlékeny menetalakításkor az előgyártmány átmérője a menetközép-átmérőre készül, mert a képlékeny alakítás (a térfogat állandóság elve alapján) az anyagot a középátmérő fölötti részekbe deformálja. A szerszámok közös jellemzője, hogy a menetemelkedési szögeik megegyeznek a menetközépátmérő menetemelkedési szögével.

Ezt a méret és bekezdésszám ennek megfelelő arányával érik el. Ezek az eljárások a sorozatgyártásban készülő kötőelemek legtermelékenyebb eljárásainak tekintendők.

A külső menetalakítások mellett a menetfúrás is elvégezhető képlékenyen alakító menetfúróval (2.5.12. ábra). A menetfúró gyorsacélból készült, poligon keresztmetszetű, a bekezdő részén kúpos menet van, ami azonos menetemelkedéssel átmegy a hengeres szabályozó részre.

2. JÁRMŰGYÁRTÁSI SZERSZÁMOK TERVEZÉSI, GYÁRTÁSI, ÉLEZÉSI JELLEMZŐI 85

 Takács János, BME www.tankonyvtar.hu

2.5.11. ábra: Képlékeny menetalakító szerszámok (a) mángorlás, (b) hengerlés 3db hengerrel, (c) hengerlés 2db hengerrel és alátámasztással, (d) menetmángorlás szegmensekkel [9]

2.5.12. ábra: Képlékenyen alakító menetfúró konstrukció (BME)

86 JÁRMŰGYÁRTÁS FOLYAMATAI II.

www.tankonyvtar.hu  Takács János, BME

Irodalomjegyzék a 2.5 fejezethez:

[1] Káldos E., Nagy E., Takács J.: Forgácsolás és szerszámai. (J4, 790/a), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981; 1985. p.120.

[2] Káldos E., Nagy E., Takács J.: Forgácsolás és szerszámai. Laboratóriumi útmutató (J4, 790), Tankönyvkiadó, Budapest, 1981; 1985. p.120;

[3]

http://www.sandvik.coromant.com/en-gb/industrysolutions/automotive/stampingdies/Pages/default.aspx

[4] Lukovics L.; Tündik I.: Forgácsolószerszámok élezése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975. ISBN 963 10 0652 2

[5] Lipovszky Gy.; Sólyomvári K.: Szerkezeti anyagok technológiája III., Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1995, Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

[6] Takács J., Lettner F.; Garaguly J.: Gépgyártás, javítás ábragyűjtemény, BME, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1995. p.215

[7] Scsogoljov A.V.: Üregelőszerszámok tervezése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965;

p.: 347;

[8] Gorski E.: Alakos megmunkáló szerszámok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1976.

p.:320, ISBN: 963 10 1182 8

[9] Alexejev G.A., Arsinov B. A., Kricsevszkaja P.M.: Konsztruirovanyije insztrumenta, Masinosztrojenyije, Moszkva, 1979 p.: 384