Hat százalékponttal csökkent az egyértelmĦen elégedettek, és nyolc százalékponttal növekedett az inkább elégedetlenek aránya. Ha azonban a 2000-es adatokat is számításba vesszük, kitĦnik, hogy a 8 évvel ezelĘttihez képest inkább kedvezĘbbek az adatok, tehát 8 éves idĘtávlatban emelkedett az életével inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.
64. ábra: Az élet különbözĘ dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008
(az érdemi válaszok ötfokú skálán mért átlagértékei)
4,3 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
104 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 105
63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése korcsoportok szerint – „A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez?”
(százalékos megoszlás)
A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a dikta-túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek gondolók között is többségben vannak. Az előző kérdéssel összevetve a válaszokat megállapítható, hogy a jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, akik viszont szimpatizálnak az előző rendszerrel, jobban megosztottak válaszaikat illetően. Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rend-szer olyan, mint bármelyik másik”, míg a demokrácia primátusát 28 százalékuk hangoztatja. Még egy-szer egy-szereznénk jelezni, hogy mind a két kérdést érdemes alaposabban, részletesebben körüljárni, itt csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel.
A társadalmi közérzet következő fontos dimenziója a jelenlegi helyzet megítélése. Az aktuális helyzet elemzése több faktor együttes figyelembevételével történt. Hagyományos, iskolában szoká-sos ötfokú skálán kellett a fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezőt megítélni. Egyetlen olyan tényező sem volt, amelynek átlaga ne haladta volna meg a 2,5-öt, azaz a skálaátlagot. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit továbbra is inkább pozitívan ítélik meg.
Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezővel, a partner- és a baráti kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetőségeknél tapasztalható a 3-as átlagnál
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 107
63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése korcsoportok szerint – „A következĘ kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez?”
(százalékos megoszlás)
A rendszer-szkeptikus válaszok elsĘsorban az alacsonyabb iskolázottságú szülĘk gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb szülĘk gyermekei, a diplomások, valamint a fĘvárosban élĘk válaszai szélsĘségesebbek. ėk a diktatúrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek gondolók között is többségben vannak. Az elĘzĘ kérdéssel összevetve a válaszokat megállapítható, hogy a jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, akik viszont szimpatizálnak az elĘzĘ rendszerrel, jobban megosztottak válaszaikat illetĘen. Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan, mint bármelyik másik”, míg a demokrácia primátusát 28 százalékuk hangoztatja. Még egyszer szereznénk jelezni, hogy mind a két kérdést érdemes alaposabban, részletesebben körüljárni, itt csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel.
A társadalmi közérzet következĘ fontos dimenziója a jelenlegi helyzet megítélése. Az aktuális helyzet elemzése több faktor együttes figyelembevételével történt. Hagyományos, iskolában szokásos ötfokú skálán kellett a fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezĘt megítélni. Egyetlen olyan tényezĘ sem volt, amelynek átlaga ne haladta volna meg a 2,5-öt, azaz a skálaátlagot. Ezek alapján úgy tĦnik, hogy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit továbbra is inkább pozitívan ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezĘvel, a partner- és a baráti kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetĘségeknél tapasztalható a 3-as átlagnál alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább
29
elégedett és 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehet séggel összefüggésben. Ę
alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább elégedett és 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehet séggel összefüggésben.
2004-hez képest két új tényezőt is vizsgáltunk: az eddig elért tudásszintet és az anyagi helyzetet.
Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések segítségével valójában teszteltük. Egyik esetében sincs rendkívül eltérés a többi dimenzióhoz képest. Az elért tudásszintet inkább jóra, az anyagi helyzetet viszont kevésbé kedvezőre értékelik a fiatalok.
Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta bekövetkezett változásokat, érdekes megállapításokat te-hetünk. A három, a fiatalok életét különösen érintő tényező, a baráti-, a partnerkapcsolatok, valamint a tanulási lehetőség esetében lényegében nincs változás a skálaátlagokat tekintve. Romlott viszont a közérzetet inkább jelző életszínvonal, valamint a jövőbeni várakozásokat jelző mutató. Ezek után nem meglepő, hogy az általános elégedettségi faktor esetében is van némi elmozdulás. Hat száza-lékponttal csökkent az egyértelműen elégedettek, és nyolc százaszáza-lékponttal növekedett az inkább elégedetlenek aránya. Ha azonban a 2000-es adatokat is számításba vesszük, kitűnik, hogy a 8 évvel ezelőttihez képest inkább kedvezőbbek az adatok, tehát 8 éves időtávlatban emelkedett az életével inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.
64. ábra: Az élet különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008
(az érdemi válaszok ötfokú skálán mért átlagértékei) Ifjúság2008 Gyorsjelentés 108
2004-hez képest két új tényezĘt is vizsgáltunk: az eddig elért tudásszintet és az anyagi helyzetet.
Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések segítségével valójában teszteltük. Egyik esetében sincs rendkívül eltérés a többi dimenzióhoz képest. Az elért tudásszintet inkább jóra, az anyagi helyzetet viszont kevésbé kedvezĘre értékelik a fiatalok.
Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta bekövetkezett változásokat, érdekes megállapításokat tehetünk. A három, a fiatalok életét különösen érintĘ tényezĘ, a baráti-, a partnerkapcsolatok, valamint a tanulási lehetĘség esetében lényegében nincs változás a skálaátlagokat tekintve. Romlott viszont a közérzetet inkább jelzĘ életszínvonal, valamint a jövĘbeni várakozásokat jelzĘ mutató.
Ezek után nem meglepĘ, hogy az általános elégedettségi faktor esetében is van némi elmozdulás.
Hat százalékponttal csökkent az egyértelmĦen elégedettek, és nyolc százalékponttal növekedett az inkább elégedetlenek aránya. Ha azonban a 2000-es adatokat is számításba vesszük, kitĦnik, hogy a 8 évvel ezelĘttihez képest inkább kedvezĘbbek az adatok, tehát 8 éves idĘtávlatban emelkedett az életével inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.
64. ábra: Az élet különbözĘ dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008
(az érdemi válaszok ötfokú skálán mért átlagértékei)
4,3 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
106 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 107
65. ábra: „Mindent számításba véve, Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008
(százalékos megoszlás)
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövőre vonatkozó várakozásokat az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetően optimista környezet dominálta. 2004-ben például minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók, vagy az inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövővel kapcsolatos elégedettségi mutatója tekintetében kismértékű romlás következett be. A szubjektív elégedettség mellett a
társa-A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 109
65. ábra: „Mindent számításba véve, Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008
(százalékos megoszlás)
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövĘre vonatkozó várakozásokat az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetĘen optimista környezet dominálta. 2004-ben például minden jövĘvel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók, vagy az inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövĘvel kapcsolatos elégedettségi mutatója tekintetében kismértékĦ romlás következett be. A szubjektív elégedettség mellett a társadalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-48%) vár kedvezĘtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya.
Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövĘorientációt tekintve is jellemzĘen a fĘvárosiak és a magasabban iskolázott szülĘk diplomás gyermekei számítanak elĘnyös helyzetre.
9
66. ábra: „Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek: a következő években hogyan alakul…?”
– gazdasági várakozások, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása) Ifjúság2008 Gyorsjelentés
110
66. ábra: „Ha a jövĘre gondol, mit tart valószínĦnek: a következĘ években hogyan alakul…?”
– gazdasági várakozások, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Politikai érdeklĘdés és vélemény
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklĘdése és aktivitása meglehetĘsen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idĘszakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása. A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarországon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
A politika iránti érdeklĘdés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül.
A válaszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklĘdés mintegy 30, intenzívebb érdeklĘdés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetĘen meghatározza a fiatalok politikával kapcsolatos attitĦdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú a kérdezett, annál kevésbé érdeklĘdik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál valószínĦbb, hogy az érdeklĘdése skálaátlag körüli, vagy annál magasabb lesz.
30
dalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-48%) vár kedvezőtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú el-mozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hason-lóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövőorientációt tekintve is jellemzően a fővárosiak és a magasabban iskolázott szülők diplomás gyermekei számítanak előnyös helyzetre.
Politikai érdeklődés és véleménY
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdek-lődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idő-szakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása.
A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarorszá-gon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A vá-laszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése a politika iránt, 2000-2008
(1–5-ig terjedő skála átlagai)
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 111
67. ábra: KülönbözĘ iskolai végzettséggel rendelkezĘ fiatalok érdeklĘdése a politika iránt, 2000-2008
(1–5-ig terjedĘ skála átlagai)
A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntĘ többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok véleménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetĘen nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyekbe való beleszólás lehetĘségérĘl. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségĦ a kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklĘdik a politika iránt –, annál nagyobb valószínĦséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetĘségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai aktivitás esetleges eredményérĘl. A 15í29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való beleszólás pozitív lehetĘségeirĘl, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek véleménye.
1,8 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
106 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 107
65. ábra: „Mindent számításba véve, Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008
(százalékos megoszlás)
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövőre vonatkozó várakozásokat az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetően optimista környezet dominálta. 2004-ben például minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók, vagy az inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövővel kapcsolatos elégedettségi mutatója tekintetében kismértékű romlás következett be. A szubjektív elégedettség mellett a
társa-A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 109
65. ábra: „Mindent számításba véve, Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008
(százalékos megoszlás)
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövĘre vonatkozó várakozásokat az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetĘen optimista környezet dominálta. 2004-ben például minden jövĘvel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók, vagy az inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövĘvel kapcsolatos elégedettségi mutatója tekintetében kismértékĦ romlás következett be. A szubjektív elégedettség mellett a társadalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-48%) vár kedvezĘtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya.
Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövĘorientációt tekintve is jellemzĘen a fĘvárosiak és a magasabban iskolázott szülĘk diplomás gyermekei számítanak elĘnyös helyzetre.
9
66. ábra: „Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek: a következő években hogyan alakul…?”
– gazdasági várakozások, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása) Ifjúság2008 Gyorsjelentés
110
66. ábra: „Ha a jövĘre gondol, mit tart valószínĦnek: a következĘ években hogyan alakul…?”
– gazdasági várakozások, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Politikai érdeklĘdés és vélemény
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklĘdése és aktivitása meglehetĘsen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idĘszakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása. A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarországon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
A politika iránti érdeklĘdés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül.
A válaszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklĘdés mintegy 30, intenzívebb érdeklĘdés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetĘen meghatározza a fiatalok politikával kapcsolatos attitĦdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú a kérdezett, annál kevésbé érdeklĘdik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál valószínĦbb, hogy az érdeklĘdése skálaátlag körüli, vagy annál magasabb lesz.
30
dalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-48%) vár kedvezőtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú el-mozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hason-lóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövőorientációt tekintve is jellemzően a fővárosiak és a magasabban iskolázott szülők diplomás gyermekei számítanak előnyös helyzetre.
Politikai érdeklődés és véleménY
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdek-lődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idő-szakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása.
A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarorszá-gon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A vá-laszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése a politika iránt, 2000-2008
(1–5-ig terjedő skála átlagai)
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 111
67. ábra: KülönbözĘ iskolai végzettséggel rendelkezĘ fiatalok érdeklĘdése a politika iránt, 2000-2008
(1–5-ig terjedĘ skála átlagai)
A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntĘ többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok véleménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetĘen nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyekbe való beleszólás lehetĘségérĘl. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségĦ a kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklĘdik a politika iránt –, annál nagyobb valószínĦséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetĘségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai aktivitás esetleges eredményérĘl. A 15í29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való beleszólás pozitív lehetĘségeirĘl, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek véleménye.
1,8 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
108 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 109
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok