Az eltérés szignifikáns
A FIATALOK TÁRSADALMI KÖZÉRZETE, POLITIKAI KÉRDÉSEKHOZ VALÓ VISZONYA
Társadalmi közérzet
A vizsgálat a társadalmi közérzet alakulását hagyományos módon az életminőségre kiható gazda-sági helyzet, az emberek életének szubjektív értékelése és a személyes élethelyzet többfaktoros dimenziójában közelítette meg. Változás azonban 2000-hez és 2004-hez képest, hogy a retros-pektív értékelés nem a rendszerváltoztatásig, hanem csak 10 évre nyúlik vissza. A rendszervál-toztatás megítélése külön dimenzióban történik. Az adatok összehasonlítása így csak részleges lehet, de a változások olyan jelentősek, hogy azokat nem magyarázhatja pusztán az időtényező átalakulása.
A fejezet elején jeleznünk kell ugyanis, hogy szinte az összes dimenzióban érzékelhető rom-lást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszate-kintő értékelést ugyanis döntően negatív válaszok dominálják. Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatástól eltérően a 15–29 évesek legkedvezőtlenebbül nem az emberek életszínvonalának alakulását minősítik, hanem a gazdaság helyzetét. Az értékelhető választ adó megkérdezettek 84 százaléka szerint romlott, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, és mindössze 3 százalé-kuk szerint javult a gazdaság helyzete 10 év alatt. 2004-hez képest drámai a változás iránya és mértéke egyaránt. Nem egyszerűen romlásról, hanem szinte a gazdaság összeomlásáról tanús-kodnak az adatok.
Valamivel kedvezőbb, de szintén dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvo-nalának megítélését. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt 10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk számolt be. E téren is egyértelmű a változások iránya. Az előző két vizsgálatunkhoz képest sta-tisztikailag releváns módon csökkent a pozitívan, és ezzel párhuzamosan növekedett a negatívan vélekedők aránya. Azok aránya, akik az emberek életszínvonalát változatlannal ítélik meg, mintegy 16 százalék.
Érezhetően jobb az általánosságban értelmezett „személyes helyzet” megítélése. Mind a két megelőző vizsgálati évben ez a dimenzió mutatta a legpozitívabb eredményeket. Nincs ez más-képp, összességében, 2008-ban sem, még akkor sem, ha a kapott eredményekben mégis jele-nősek az eltérések. 2004-ben a válaszadók 40 százaléka számolt be a családi helyzet változat-lanságról, 2008 ban 32 százalék. Az igazi átalakulás ott érhető tetten, hogy míg 4 éve a fiatalok egynegyede határozott javulásról tett tanúbizonyosságot, most csak 7 százaléknyian vannak ezek a válaszolók, viszont egyharmadról 62 százalékra növekedett a családi helyzetet negatí-van megítélők aránya. Szeretnénk felidézni, hogy a 2004-es adatfelvétel egy olyan időszakban készült, amikor a Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja már teljesült, a rendszer-változtatás óra a legjelentősebb jövedelemkiáramlás zajlott a közszférában, illetve részben az inaktívak körében. 2004-hez képest tehát magyarázható a változás, az azonban már sokkal ér-dekesebb, hogy a 2000-es adatokkal összevetve is egyértelmű a negatív elmozdulás. Meg kell állapítani, hogy a 2008. október folyamán kitörő pénzügyi, majd ezt követő gazdasági válság hatásai nagyon hamar leszivárogtak az életvilág szintjére, és ezen belül is a fiatalok gondolko-dására.
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 101
A FIATALOK TÁRSADALMI KÖZÉRZETE, POLITIKAI KÉRDÉSEKHOZ VALÓ VISZONYA
Társadalmi közérzet
A vizsgálat a társadalmi közérzet alakulását hagyományos módon az életminőségre kiható gazda-sági helyzet, az emberek életének szubjektív értékelése és a személyes élethelyzet többfaktoros dimenziójában közelítette meg. Változás azonban 2000-hez és 2004-hez képest, hogy a retros-pektív értékelés nem a rendszerváltoztatásig, hanem csak 10 évre nyúlik vissza. A rendszervál-toztatás megítélése külön dimenzióban történik. Az adatok összehasonlítása így csak részleges lehet, de a változások olyan jelentősek, hogy azokat nem magyarázhatja pusztán az időtényező átalakulása.
A fejezet elején jeleznünk kell ugyanis, hogy szinte az összes dimenzióban érzékelhető rom-lást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszate-kintő értékelést ugyanis döntően negatív válaszok dominálják. Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatástól eltérően a 15–29 évesek legkedvezőtlenebbül nem az emberek életszínvonalának alakulását minősítik, hanem a gazdaság helyzetét. Az értékelhető választ adó megkérdezettek 84 százaléka szerint romlott, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, és mindössze 3 százalé-kuk szerint javult a gazdaság helyzete 10 év alatt. 2004-hez képest drámai a változás iránya és mértéke egyaránt. Nem egyszerűen romlásról, hanem szinte a gazdaság összeomlásáról tanús-kodnak az adatok.
Valamivel kedvezőbb, de szintén dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvo-nalának megítélését. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt 10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk számolt be. E téren is egyértelmű a változások iránya. Az előző két vizsgálatunkhoz képest sta-tisztikailag releváns módon csökkent a pozitívan, és ezzel párhuzamosan növekedett a negatívan vélekedők aránya. Azok aránya, akik az emberek életszínvonalát változatlannal ítélik meg, mintegy 16 százalék.
Érezhetően jobb az általánosságban értelmezett „személyes helyzet” megítélése. Mind a két megelőző vizsgálati évben ez a dimenzió mutatta a legpozitívabb eredményeket. Nincs ez más-képp, összességében, 2008-ban sem, még akkor sem, ha a kapott eredményekben mégis jele-nősek az eltérések. 2004-ben a válaszadók 40 százaléka számolt be a családi helyzet változat-lanságról, 2008 ban 32 százalék. Az igazi átalakulás ott érhető tetten, hogy míg 4 éve a fiatalok egynegyede határozott javulásról tett tanúbizonyosságot, most csak 7 százaléknyian vannak ezek a válaszolók, viszont egyharmadról 62 százalékra növekedett a családi helyzetet negatí-van megítélők aránya. Szeretnénk felidézni, hogy a 2004-es adatfelvétel egy olyan időszakban készült, amikor a Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja már teljesült, a rendszer-változtatás óra a legjelentősebb jövedelemkiáramlás zajlott a közszférában, illetve részben az inaktívak körében. 2004-hez képest tehát magyarázható a változás, az azonban már sokkal ér-dekesebb, hogy a 2000-es adatokkal összevetve is egyértelmű a negatív elmozdulás. Meg kell állapítani, hogy a 2008. október folyamán kitörő pénzügyi, majd ezt követő gazdasági válság hatásai nagyon hamar leszivárogtak az életvilág szintjére, és ezen belül is a fiatalok gondolko-dására.
102 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 103
61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta, illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Általánosságban kijelenthető, hogy a budapesti, magasan iskolázott szülők magasan iskolázott gyermekei értékelik relatíve kedvezőbben az elmúlt 10 esztendőt. A felsőfokú végzettségű apák gyermekeinél pl. már gyakorlatilag azonos a személyes helyzetét stagnálónak vagy romlónak meg-ítélők aránya. Az is egyértelműen kimutatható, hogy a társadalmi közérzetet fiataloknál is befolyásol-ja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008 ban sokkal negatívabban gondolkodnak, mint az MSZP hívei.
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi demokratikus berendez-kedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogal-mazásakor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves korosztály tagjai túlnyomó többségé-nek nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fi-atalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülői generáció véleményét is tükrözik a két rendszerről.
A konkrét adatok ismertetése előtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 és 20 százalék között mozgott a bizonytalanok aránya. E csoport tagjai elsősorban a legfiatalabbak, illetve az alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei, tehát azok, akik közéleti, politikai kérdések-ben egyébként is nehezebkérdések-ben tájékozódnak. A 62. ábrán a bizonytalanok véleményét kihagyjuk, így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek gondolkodásmódjában megfigyelhető sokszí-nűség és látszólagos ellentét.
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 105
61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta, illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Általánosságban kijelenthetĘ, hogy a budapesti, magasan iskolázott szülĘk magasan iskolázott gyermekei értékelik relatíve kedvezĘbben az elmúlt 10 esztendĘt. A felsĘfokú végzettségĦ apák gyermekeinél pl. már gyakorlatilag azonos a személyes helyzetét stagnálónak vagy romlónak megítélĘk aránya. Az is egyértelmĦen kimutatható, hogy a társadalmi közérzetet fiataloknál is befolyásolja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008-ban sokkal negatívab2008-ban gondolkodnak, mint az MSZP hívei.
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi demokratikus berendezkedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogalmazásakor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves korosztály tagjai túlnyomó többségének nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fiatalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülĘi generáció véleményét is tükrözik a két rendszerrĘl.
A konkrét adatok ismertetése elĘtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 és 20 százalék között mozgott a bizonytalanok aránya. E csoport tagjai elsĘsorban a legfiatalabbak, illetve az alacsonyabban iskolázott szülĘk gyermekei, tehát azok, akik közéleti, politikai kérdésekben egyébként is nehezebben tájékozódnak. A 62. ábrán a bizonytalanok véleményét kihagyjuk, így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek gondolkodásmódjában megfigyelhetĘ sokszínĦség és látszólagos ellentét.
55
62. ábra: A jelenlegi és az előző (Kádár-) rendszer összehasonlítása különböző szempontok szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer a jobb?”
(a kérdésre válaszolók százalékában, illetve ±100 fokú skála átlagai)
Megjegyzés: az ábrán (–) előjellel szerepelnek az előző rendszer százalékos értékei. Ennek kizárólag ábrázolás-technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben érdemes részle-tesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az előzőnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádár korszak primá-tusa (pl. szociális biztonság, munkalehetőségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdé-sek (szórakozás, felsőoktatási intézménybe járási lehetősége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompro-misszumokra épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
A téma megkívánja, hogy itt mutassuk be a vizsgálat másik izgalmas, de talán legmegdöbben-tőbb információját hordozó kérdést. A politikai szocializációs vizsgálatok hagyományosan elemzik a társadalom demokráciához és a diktatúrákhoz való viszonyát. A nagymintás ifjúsági vizsgálatok során most először tettük fel mi is ezt a kérdést. A Kádár -korszakkal kapcsolatos ambivalens véle-kedések után talán nem is annyira váratlan, hogy a 15–29 évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus kö-rülmények között él-e. Az is feltűnő, hogy 14 százalék nem tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelőbb.
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 106
62. ábra: A jelenlegi és az elĘzĘ (Kádár-) rendszer összehasonlítása különbözĘ szempontok szerint. „Véleménye szerint a következĘ szempontok szerint melyik rendszer a jobb?”
(a kérdésre válaszolók százalékában, illetve ±100 fokú skála átlagai)
Megjegyzés: az ábrán (–) elĘjellel szerepelnek az elĘzĘ rendszer százalékos értékei. Ennek kizárólag ábrázolás-technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben érdemes részletesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az elĘzĘnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmĦ a Kádár-korszak primátusa (pl. szociális biztonság, munkalehetĘségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdések (szórakozás, felsĘoktatási intézménybe járási lehetĘsége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. ElsĘ ránézésre úgy tĦnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra épülĘ, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
A téma megkívánja, hogy itt mutassuk be a vizsgálat másik izgalmas, de talán legmegdöbbentĘbb információját hordozó kérdést. A politikai szocializációs vizsgálatok hagyományosan elemzik a társadalom demokráciához és a diktatúrákhoz való viszonyát. A nagymintás ifjúsági vizsgálatok során most elĘször tettük fel mi is ezt a kérdést. A Kádár-korszakkal kapcsolatos ambivalens vélekedések után talán nem is annyira váratlan, hogy a 15–29 évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e. Az is feltĦnĘ, hogy 14 százalék nem tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelĘbb.
Ͳ77 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
102 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 103
61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta, illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Általánosságban kijelenthető, hogy a budapesti, magasan iskolázott szülők magasan iskolázott gyermekei értékelik relatíve kedvezőbben az elmúlt 10 esztendőt. A felsőfokú végzettségű apák gyermekeinél pl. már gyakorlatilag azonos a személyes helyzetét stagnálónak vagy romlónak meg-ítélők aránya. Az is egyértelműen kimutatható, hogy a társadalmi közérzetet fiataloknál is befolyásol-ja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008 ban sokkal negatívabban gondolkodnak, mint az MSZP hívei.
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi demokratikus berendez-kedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogal-mazásakor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves korosztály tagjai túlnyomó többségé-nek nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fi-atalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülői generáció véleményét is tükrözik a két rendszerről.
A konkrét adatok ismertetése előtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 és 20 százalék között mozgott a bizonytalanok aránya. E csoport tagjai elsősorban a legfiatalabbak, illetve az alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei, tehát azok, akik közéleti, politikai kérdések-ben egyébként is nehezebkérdések-ben tájékozódnak. A 62. ábrán a bizonytalanok véleményét kihagyjuk, így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek gondolkodásmódjában megfigyelhető sokszí-nűség és látszólagos ellentét.
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 105
61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta, illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?” – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
Általánosságban kijelenthetĘ, hogy a budapesti, magasan iskolázott szülĘk magasan iskolázott gyermekei értékelik relatíve kedvezĘbben az elmúlt 10 esztendĘt. A felsĘfokú végzettségĦ apák gyermekeinél pl. már gyakorlatilag azonos a személyes helyzetét stagnálónak vagy romlónak megítélĘk aránya. Az is egyértelmĦen kimutatható, hogy a társadalmi közérzetet fiataloknál is befolyásolja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008-ban sokkal negatívab2008-ban gondolkodnak, mint az MSZP hívei.
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást, pontosabban a jelenlegi demokratikus berendezkedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogalmazásakor tisztában voltunk azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves korosztály tagjai túlnyomó többségének nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fiatalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülĘi generáció véleményét is tükrözik a két rendszerrĘl.
A konkrét adatok ismertetése elĘtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 és 20 százalék között mozgott a bizonytalanok aránya. E csoport tagjai elsĘsorban a legfiatalabbak, illetve az alacsonyabban iskolázott szülĘk gyermekei, tehát azok, akik közéleti, politikai kérdésekben egyébként is nehezebben tájékozódnak. A 62. ábrán a bizonytalanok véleményét kihagyjuk, így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek gondolkodásmódjában megfigyelhetĘ sokszínĦség és látszólagos ellentét.
55
62. ábra: A jelenlegi és az előző (Kádár-) rendszer összehasonlítása különböző szempontok szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer a jobb?”
(a kérdésre válaszolók százalékában, illetve ±100 fokú skála átlagai)
Megjegyzés: az ábrán (–) előjellel szerepelnek az előző rendszer százalékos értékei. Ennek kizárólag ábrázolás-technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben érdemes részle-tesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az előzőnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádár korszak primá-tusa (pl. szociális biztonság, munkalehetőségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdé-sek (szórakozás, felsőoktatási intézménybe járási lehetősége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompro-misszumokra épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
A téma megkívánja, hogy itt mutassuk be a vizsgálat másik izgalmas, de talán legmegdöbben-tőbb információját hordozó kérdést. A politikai szocializációs vizsgálatok hagyományosan elemzik a társadalom demokráciához és a diktatúrákhoz való viszonyát. A nagymintás ifjúsági vizsgálatok során most először tettük fel mi is ezt a kérdést. A Kádár -korszakkal kapcsolatos ambivalens véle-kedések után talán nem is annyira váratlan, hogy a 15–29 évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus kö-rülmények között él-e. Az is feltűnő, hogy 14 százalék nem tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelőbb.
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 106
62. ábra: A jelenlegi és az elĘzĘ (Kádár-) rendszer összehasonlítása különbözĘ szempontok szerint. „Véleménye szerint a következĘ szempontok szerint melyik rendszer a jobb?”
(a kérdésre válaszolók százalékában, illetve ±100 fokú skála átlagai)
Megjegyzés: az ábrán (–) elĘjellel szerepelnek az elĘzĘ rendszer százalékos értékei. Ennek kizárólag ábrázolás-technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Az adatokból nagyon vegyes kép bontakozik ki, amelyet a tanulmánykötetben érdemes részletesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiataloknak (csak) 51 százaléka véli úgy, hogy a mai rendszer jobb az elĘzĘnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmĦ a Kádár-korszak primátusa (pl. szociális biztonság, munkalehetĘségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdések (szórakozás, felsĘoktatási intézménybe járási lehetĘsége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. ElsĘ ránézésre úgy tĦnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra épülĘ, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
A téma megkívánja, hogy itt mutassuk be a vizsgálat másik izgalmas, de talán legmegdöbbentĘbb információját hordozó kérdést. A politikai szocializációs vizsgálatok hagyományosan elemzik a társadalom demokráciához és a diktatúrákhoz való viszonyát. A nagymintás ifjúsági vizsgálatok során most elĘször tettük fel mi is ezt a kérdést. A Kádár-korszakkal kapcsolatos ambivalens vélekedések után talán nem is annyira váratlan, hogy a 15–29 évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e. Az is feltĦnĘ, hogy 14 százalék nem tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelĘbb.
Ͳ77 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya
104 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 105
63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése korcsoportok szerint – „A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez?”
(százalékos megoszlás)
A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a dikta-túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek
A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a dikta-túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek