Kulcsszók: interkulturális nyelvészet, kódváltás, posztkoloniális regény, nyelvi hibridizáció, nyelvi kreativitás
Kutatásom a nyelvészet, az irodalomtudomány és a posztkoloniális elmélet határterületeire esik. Hibrid nyelvi jelen-ségek vizsgálatára fókuszálok Salman Rushdie The Satanic Verses (1988) című regényében. Homi Bhabha kultu-rális hibriditás definíciójából kiindulva a nyelvi hibriditást a következőképpen definiálom. Két különböző, önmaga elfogadtatására és a másik legyűrésére törekvő nyelv (pl. angol – indiai, gyarmatosító – gyarmatosított, globális – lokális stb.) olyan fokú keveredése, amely hibridizált nyelv kialakulásához vezet (Bhabha 2010).
Hipotézisem szerint a viktoriánus és a posztkoloniális regény ugyan egyaránt angol nyelvű, mégis két különböző angollal, ill. nyelvhasználattal operál. A sztenderd, normatív, birodalmi angollal, ill. a felszabadult gyarmatok íróinak hibridizált angoljával. A két nyelvhasználat közötti különbségek csak paradigmaváltás, azaz a hibriditás keretei kö-zött értelmezhetők.
Hibrid nyelvi jelenségek feltérképezése és elemzése Indiai lexikális elemek és jövevényszavak
Az angol szöveg számos le nem fordított indiai (hindi-urdu, hindusztáni) lexikális elemet tartalmaz, melyek egy része idegen szó, más része jövevényszó. Indiai szavak, kifejezések és megszólítások a gyarmatosítás korából származ-nak az angolban, amelyek túlélték a brit birodalmi rendet, és rendkívül ellenállószármaz-nak bizonyultak a változásokkal szemben: babu, pukka, sahib stb. A jövevényszavak többsége kulturális reália, amely például az indiai konyhához – samosa, pista barfi, chaloo chai, jalebi –; öltözethez – pajamas, pashmina, sari, dhoti, chappals –; vallásokhoz és mítoszokhoz – Krishna, mullah, purdah, djinn –; valamint a növény- és állatvilághoz – teak, jungle – köthető.
A kódváltás és a nyelvi keveredés az angol és a hindi-urdu között hibridizálja a regény nyelvezetét, így válik képessé arra, hogy az angol és indiai kultúrák egymásra hatását közvetítse.
Kutatások szerint a brit gyarmatosítás miatt közel 900 indiai szó honosodott meg az angol köznyelvben. Hindi jövevényszavak: veranda, bungalow, maharaja. A dravida nyelvből meghonosodott szavak: mango, teak, pariah.
Az angol köznyelvben használatos indiai kulturális reáliák általában a szubkontinensről alkotott nyugati sztere-otípiákat erősítik. Rushdie a regényben számos nyelvi eszközt alkalmaz, hogy a maharadzsákkal fűszerezett orien-talista sztereotípiával szemben megalkosson egy új India-képet, amely a szubkontinens tényleges hibriditását képes kifejezni.
Nyelvi és kulturális reáliák
A reáliák és a le nem fordított nyelvi jelenségek betekintést nyújtanak egy másik kultúra értékeibe, hagyományaiba, attitűdjeibe, normáiba. Fordítások és glosszák hiányában általában a kontextus ad jelentéstartalmat az idegen ele-meknek. A szöveg megértéséhez alapismeretek szükségesek, megkövetelik az olvasótól, hogy utánanézzen annak a kultúrának, amelynek keretei között ezeknek az idegen lexikális elemeknek jelentésük van. Az idegen elemek és lingvo-reáliák egyrészről etnografikusan viselkednek, másfelől előtérbe helyezik a kulturális sajátosságokat és kü-lönbségeket.
Rushdie kedvelt nyelvi eszközei közé tartoznak a reáliák és a le nem fordított indiai szavak, melyek közül a pooja szót vizsgálom: “It is pooja, you could say … An act of worship” (Rushdie 1992: 68). A pooja szankszrit eredetű szó (pūjā), jelentése: imádat, hódolat. A pooja a hindu vallásban az istenek imádatának, tiszteletének kifejezését
MÓZES DOROTTYA:A POSZTKOLONIÁLIS REGÉNY ‘INTERKULTURÁLIS NYELVÉSZETI’ MEGKÖZELÍTÉSBEN… 147 szolgáló áldozati szertartás. Mivel a pooja szó vallási-kulturális értékekre apellál, a kódváltás az angol koloniális nyelvvel szembeni ellenállást reprezentálja, lokális értékeknek és identitásnak ad hangsúlyt.
A férj, a második feleség és a szolgáló között sajátos együttélés alakul ki. A szolgáló hasonul, és átveszi az elhunyt első feleség szerepét. Ezt a bizarr, az indiai kultúrában egyáltalán nem elfogadott helyzetet hasonlítja Rush-die a pooja-hoz. Ezzel a reália az imádat szimbólumává válik, amit megerősít az, hogy a szóban forgó család nem hindu, hanem mozlim. Rushdie hindu vallási reáliát használ, hogy az elnyugatiasodott hazalátogató migránst az indiai valóságba visszarángassa.
Allúzió, szimbólum
A kulturális allúziók közül a regény egy fontos momentumát emelem ki: nincs kontextusba ágyazva, és nincs hoz-záfűzött magyarázat, amely segítené a dekódolást. „O, my shoes are Japanese… These trousers English, if you please. On my head, red Russian hat; my heart’s Indian for all that.” (5) A dal különböző nációk ruházati termékeit állítja szembe az igaz indiai patriotizmus metaforájával. Valószínűleg csak az indiai olvasó ismeri fel ezt az ismert dalt Raj Kapoor Shree 420 című filmjéből, amelyet később név szerint is említenek a regényben. A terroristák által felrobbantott repülőgép egy 420-as Jumbo Jet. Hasonlóképpen csak az indiaiak számára köztudott, hogy az Indiai Büntető Törvénykönyv 420-as paragrafusa a csalást, megtévesztést szabadságvesztéssel bünteti. Ezért Indiában a 420-as szám a lopást, csalást és a korrupciót szimbolizálja (Aravamudan 1989: 7).
Babu angol
A babu angol eredetileg a gyarmati közigazgatásban dolgozó indiai hivatalnokok angol nyelvhasználata. A babu angol jellemzői: szó- és a jelzőhalmozás, a túlzott indirektség, az udvariasság, a stilisztikai díszítés, archaikus, gran-diózus szavak és formulák használata, amelyek már kivesztek a köznyelvből. A regényből példák a babu angol régimódi, mesterkélt, sallangos, érzelmileg túlfűtött használatára: „the bosomy earth”, „the darling’s love”, „O moon of my delight”, „I in darkness, blinded, lost, for love” (3). A szitkozódás ismérve a babu angolnak: “I am strictly for your eyes only, maybe you are going crazy, what do you think, you namaqool, you piece of pig excrement, my love”
(7).
Indiai angol
Az indiai angolban gyakori az ikerszavak és a kettőzések használata a fokozás vagy megerősítés céljából, pl.
“slowslow” (21), “big-big” (68), “calm-calm” (333), “bad-bad” (334). A kettőzés kódváltással is párosulhat, ahol az ismételt angol szó az eredeti hindi fordítása, pl. “not a tola, not an ounce” (246). Rushdie kihasználja a kettőzést adta kreatív lehetőségeket: „glum chum,” „moochy pooch” (249), “tarty-farty” (284).
Az indiai nyelvek morfoszintaktikai jegyeit figyelhetjük meg az indiai angolban, pl. az első nyelv hatására a tag-kérdések nem differenciáltak: “We sell ourselves, isn’t it?” Az indiai angolban a brit angol differenciált formulái túl asszertívnak, direktnek, célzottnak tűnnek, míg az invariáns tag-ek pozitív udvariassági funkciókat töltenek be, tisz-teletet és mérsékeltséget sugallnak (Bhatt 2010: 528). Ugyancsak gyakori az egyszerű tagadószó használata a tag-kérdésben: “God, but it’s spooky, no?”
A „csak” határozószó a tárgy után jelenik meg, és a mondat végére kerül: “And as to your Snow White princess, she is of the opinion that a child is a mother’s property only, because men may come and men may go but she goes on forever, isn’t it?” Ez a váratlan szintaktikai konstrukció azt az elemet hangsúlyozza ki, ami legkevésbé tűnik fontosnak jelentéstartalmát illetően (Bhatt 2010: 529). Ugyanez igaz a „még” határozószóra a következő példamon-datban: “Damn good for him the movies don’t smell, or he wouldn’t get one job as a leper even” (13). Az indiai angolban nem feltétlenül cserélik fel az alanyt és a segédigét a kérdésekben: “I have a gift for accents. …Why I shouldn’t employ?” (59)
Az angol progresszív aspektusának (-ing) túlzott használata jellemző az indiai angolra: “I grow so old, baba, I was thinking you would not recognize” (65). A prepozíciókkal kapcsolatban a kutatók háromfajta hibára hívják fel a figyelmet: a prepozíció vagy rossz vagy felesleges vagy elhagyják, pedig szükséges lenne. A prepozíción kívül a segédige is elmarad: “What you waiting? Some Goddess from heaven?” (25) A névelők kapcsán általános hibákról
beszélhetünk: elhagyják; hozzáadják a névelőt, amikor nem kellene; és következetlenek a határozott vs. határozat-lan névelő használatában (Balasubramanian 2009). “[I]t is issue of proof. You see, anybody could come and tell that their father is dying, isn’t it? In order to expedite” (511).
A regényben a babu és az indiai angol valamennyi jellemzőjének együttes használata a dialógusra korlátozódik.
Rushdie ezeknek a nyelvi változatoknak a morfoszintaktikai jegyeit, lexikális elemeit, fonetikus sajátosságait hasz-nálja a helyi karakterek hangjának hiteles visszaadására. A narrációban inkább lexikális elemek, stílus, ritmus, me-taforák közvetítik a helyi kulturális-nyelvi sajátosságokat.
Nyelvi kreativitás: szóképzés és szóhalmozás
Rushdie prózáját nagyfokú kreativitás jellemzi, melynek fontos megnyilvánulásai a neologizmusok. Rushdie állan-dóan új szavakat képez (doomtrumpet, sky-tumbling, angeling), a régi szavakat néha a felismerhetetlenségig meg-másítja (Pygmalien, hashashin, manticore). Az új szavak képzése során korábban kapcsolatban nem levő elemeket kapcsol össze. A “Coca-Colonization” alkotásakor a Coca-Cola világméretű elterjedését szimbólumként használja fel az amerikai (nyugati) kultúra globális térhódítására (406). A kitalált “knickerknacker” szó a knicker (bugyi) és a knacker (dögnyúzó) összevonása, perverz szexualitást sugall (446). A „Bungleditch” Rushdie zseniális szóképzése, amelyet a Banglades szó helyett alkalmaz. A szó alkotóelemei: bungle + ditch (baklövés + árok). Az új szó a gyö-kereikhez konokul ragaszkodó, a változást és az átalakulást elutasító migránsok ambivalens helyzetére utal, akik gyökereiket már ténylegesen elvesztették. A hindi-urdu beszéd fonetikus sajátosságaihoz hasonlóan, két vagy több szó összeolvasztásával is képez új szavakat, lásd „angelicdevilish” (5), „plaintosee” (122), „was-not-could-never-be”
(43).
A regény premisszája az, hogy a repülőgép-robbanást követően a két főszereplő a Himalája magasságából zuhanva a felhők között fantasztikus átalakulásokon megy keresztül. A regényben a felhő a metamorfózist, az át-alakulást, a változatosságot, a hibriditást, a meghatározhatatlanságot jelöli. A felhő lexéma a legkülönbözőbb ala-kokban fordul elő, sőt Rushdie a legkülönbözőbb módokon variálja, és új szavakat alkot belőle: cloudforms, midge-clouds, dust-clouded, cloud-covered, cloud-creatures, cloud-walled, salt-cloudy, age-clouded, cloud-hole.
A babu angolhoz hasonlóan szó- és jelzőhalmozással él: “Ass. Arse. Ass” (180), “Omens, shinings, ghoulies, nightmares on Elm Street” (252), “Tchu Tché Tchin Tchow” (327). Az ilyen jelzőhalmozás a sztereotípiáknál is elő-fordul, a sztereotípiákat felhasználja, ironikusan továbbviszi, és a végletekig túlozza: „…tweeds, headscarves, summer pudding, hockey-sticks, thatched houses, saddle-soap, house-parties, nuns, family pews, large dogs and philistinism” (179). A forró, túlzsúfolt, közönséges és hangos indiai kultúrához, és az átlagosnál zavartabb, hetero-génebb, többszörös gyökerű migráns léthez illő nyelvet alkot. A nyelvhasználat hibridizálásával, hajlításával a szten-derd irodalmi angol határait feszegeti és kibővíti.
Hibrid szavak és kollokációk
“What you waiting? Some Goddess from heaven? Greta Garbo, Gracekali, who?” (25) A amerikai színésznő “Grace Kelly” és a hindu istennő “Kali” összevonásából keletkezik a lexikálisan és kulturálisan hibridizált szó “Gracekali.” A
’kali’ bimbót is jelent, tehát az összevonás kegyelembimbót is jelenthet. A mummyji (17) vagy a Bibiji a hindi meg-tisztelő képzővel (-ji) képzett szavak. A wallah (tulajdonos) hindi-urdu lexémával is képez szavakat, pl. liftwallahs, lunchwallahs.
Megfordulnak hibrid kollokációk a szövegben: “sour nothings” (átkozódást jelenthet vs. sweet nothings), “what-all” (vs. whatnot) (68), “too dreadful” (vs. “really dreadful”) (12). A “Doctor Sahib” (doktor úr) megszólítás nálunk is, mint Indiában, általános használatnak örvend, míg az angolban modorosnak minősül.
Hibrid nevek
Gyakoriak az ún. hibrid nevek, mint Hanif Johnson, Pamela Chamcha, Jumpy Joshi. Pamela Lovelace neve a tá-madó és az áldozat nevéből tevődik össze, Samuel Richardson két regényhősére utalva. Utóbbi angol név megal-kotása azt hangsúlyozza, hogy a hibriditás a homogénnek vélt nemzeten belül is jelen van.
Beszélő nevek, névváltozás és identitás
Rushdie a névváltozások útján különböző szociokulturális folyamatokat képez le. A kulturális asszimiláció ugyanis a névváltozásban lekövethető. A haláltábort túlélő lengyel menekült angolosította lányai nevét, így lett az Alleluia a
MÓZES DOROTTYA:A POSZTKOLONIÁLIS REGÉNY ‘INTERKULTURÁLIS NYELVÉSZETI’ MEGKÖZELÍTÉSBEN… 149 rövidítés okán Allie, a Cohen a múlt visszhangjaitól megfosztva Cone (297). Indiai színészként Ismail Najmuddin kénytelen a Gibreel Farishta nevet felvenni, amikor hindu isteneket megtestesítő szerepeket kezd játszani. A felvett művésznévvel elfedi mozlim származását.
A londoni bevándorló Salahuddin Chamchawala eredeti indiai nevét Saladin Chamchára angolosítja, azért hogy az angoloknak ne kelljen küszködniük a kiejtésével, ugyanakkor ezzel hőn óhajtott angol identitását is kifejezi. Az eredeti neve is komikus, hiszen a heroikus családnév (Saladin a keresztes hadjáratok mozlim hőse) a prózai ke-resztnévvel (Chamcha + wala = kanál + kereskedő) párosul. A chamcha szó egyébként a hindiben kanalat, a köz-nyelvben talpnyalót vagy hízelgőt jelent (Rushdie 2012: 86). Chamcha tehát Miszter Igenigennek nevezteti magát, ami nevetségessé teszi őt. A névváltoztatások az identitáscserét alapozzák meg, ti. a kívánatos identitást tükröző név felvétele leplezi a nem kívánatos vallási, etnikai, nemzeti gyökereket.
Következtetések
A felvázolt hibrid nyelvi jelenségek kulcsszerepet játszanak: 1) a sztenderd angol és az indiai nyelvek keveredésé-ben, amely hibridizált nyelv kialakulásához vezet, 2) a sztenderd angol dekolonizációjában és annak adaptálásában a helyi nyelvi és kulturális adottságokhoz, 3) a szubkontinens lakói és az indiai bevándorlók multilingvális és multi-kulturális identitásához illő nyelv megalkotásában, 4) a különböző nyelvi változatok, hagyományok rögzítésében és kodifikálásában, 5) a kulturális különbségek közvetítésében és fordításában.
IRODALOM
Aravamudan, S. 1989. “Being God’s Postman is no fun, yaar”: Salman Rushdie’s The Satanic Verses. Diacritics 19. évf. 2. szám.
3–20.
Balasubramanian, C. 2009. Register Variation in Indian English. Philadelphia: John Benjamins.
Bhabha, H. 2010. The Location of Culture. New York: Routledge.
Bhatt, R. 2010. Unraveling post-colonial identity through language. In: Coupland, N. (szerk.) The Handbook of Language and Globalization. Oxford: Blackwell. 520–539
Rushdie, S. 2012. Joseph Anton. New York: Random House.
FORRÁSOK
Rushdie, S. 1992. The Satanic Verses. Dover: Consortium.
Rushdie, S. 2004. Sátáni versek. Ford. Anon. Budapest: Konzorcium.
PITENYÁK EDIT
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
ed0229@gmail.com