A MEGÚJULÓ ENERGIA TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ E URÓPAI U NIÓBAN

Az EU-ban a 2001/77/EC EU direktíva szól a megújuló forrásokkal termelt villamos energia elterjedésének elősegítéséről. A direktíva az EU szintjén 22,1 %-os „indikatív”

RES-E fogyasztási arányt tűz ki 2010-re, továbbá ezzel összhangban különböző

„indikatív” arányokat a tagállamok felé. A nemzeti szintű irányadó célok kitűzésénél figyelembe vették az adott ország megújuló energia potenciálját, a hasznosítás költségeit, a kiotói EU vállalásból a tagország részesedését, és az EU 1998-as Fehér könyvében kitűzött megújuló energia célokat. Ez utóbbi a megújuló energia arányának az elsődleges energiafogyasztáson belül 12%-ra történő növelését kívánja elérni. A direktíva nem közvetlenül a megújulók felhasználásával termelt áram pénzügyi támogatásáról szól, hanem a közösségi szintű megújuló árampiac létrejöttét elősegítendő intézkedések első lépésének tekinthető. Ennek érdekében a direktíva megköveteli a származási bizonyítványok alkalmazását (ez nem összetévesztendő a forgalmazható zöld bizonyítvánnyal), meghatározza, hogy mi tekinthető megújuló energiának (bár a definíciótól a tagállamok eltérhetnek amennyiben nem a direktívában kijelölt célból alkalmazzák a meghatározást). Egy esetleges közösségi szintű támogatási rendszer életbe lépéséig célként tűzi ki a nemzeti szintű támogatási programok, majd legalább hét évig az átmenetet biztosító rendszerek működtetését, a beruházók folyamatos támogatásának, a bizonytalanság kiküszöbölésének érdekében. Az EU egyelőre nem választott a támogatási formák között, meghagyva így a tagállamok ebbéli szabadságát, de a nemzeti támogatási rendszerek tapasztalatait és párhuzamos működésük konfliktusait feltárandó az EU 2005 októberére tűzte ki egy értékelő jelentés elkészítését. Ha a jelentés alapján szükséges, a direktíva előrevetíti egy EU szintű megújuló támogatási rendszer bevezetésének lehetőségét.

Az Európai Unióban a megújuló energia támogatásának lehetőségeit a 2001/C 37/03 számú Community Guidelines on State aid for environmental protection iránymutatás szabályozza. A környezetvédelem a joganyag szerint minden olyan tevékenységet magába foglal, amely a fizikai környezetünk vagy természeti erőforrásaink károsodásának megakadályozását vagy helyreállítását szolgálja, vagy elősegíti az erőforrások hatékony használatát. A környezetvédelemhez tartozónak tekinti az összes olyan tevékenységet, amelyek az energiahatékonyság növelését, vagy a megújuló energiaforrások használatát célozza meg.

A megújuló energiaforrások fogalmának meghatározásánál a 2001/C 37/03 iránymutatás a később véglegesített és elfogadott 2001/77/EC direktívát tekinti iránymutatónak, amely a következő nem fosszilis energiaforrásokat definiálja megújulóként:

• szélenergia

• napenergia

• geotermikus energia

• hullámenergia

• árapály energia

• vízenergia

• biomassza

• hulladékból származó biogáz

• szennyvízből származó biogáz

• egyéb biogáz

Környezeti célból állami támogatás akkor indokolt, ha az a vállalatok számára ösztönzést jelent arra, hogy az EU határértékekhez illetve előírásokhoz képest további javulást érjenek el, vagy további beruházást hajtsanak végre annak érdekében, hogy az üzem által kibocsátott szennyező anyagok mennyisége csökkenjen. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha egy adott EU tagállam előírásai az EU-s előírásokhoz képest szigorúbbak, vagy amennyiben vállalatok önkéntesen hajtanak végre olyan beruházásokat, amelyek a legszigorúbb EU-s határértékeken, előírásokon is túlmenően elősegítik a környezet védelmét, illetve ha nem létezik EU-s határérték, illetve előírás. A megújuló energiába történő beruházás EU-s határértékek illetve előírások hiányában történő környezetvédelmi beruházásnak minősül.

Az EU-s előírások hiányában történő vagy azokhoz képest javulást előidéző beruházások támogatásának általános szabályai szerint a támogatásra jogosult beruházások költségének 30%-áig terjedő támogatást nyújthat a tagállam. Megújuló energiába történő beruházás esetén ennél magasabb arányban támogatható a beruházási költségnek a támogatás alapját képező része, mivel a megújuló energia az EU környezeti prioritásai közé tartozik (Council Resolution of 8 June 1998 on renewable sources of energy). Ez esetben támogatható a beruházás költségeinek legfeljebb 40 %-a, és amennyiben egy egész közösség (pl. sziget vagy lakóövezet) igényeit kielégítő beruházásról van szó, ezen felül pótlólagosan 10 % támogatás nyújtható. Ahol bizonyítható annak szükségessége, ott a támogatás alapját képező költségek 100 %-os mértékéig terjedő támogatás is megengedett. A támogatott régiókban található vállalatok részére a régió besorolásától függően 5 vagy 10 % pótlólagos támogatás nyújtható. A kis- és középvállalkozások által kivitelezett beruházások esetében további 10 % támogatás nyújtható. A támogatás teljes mértéke természetesen nem haladhatja meg semmilyen esetben sem a támogatás alapját képező költségek 100 %-át.

Támogatható beruházásnak minősül a földbe történő beruházás azon része, amely feltétlenül szükséges a környezeti célok elérése szempontjából, épületekbe, üzemekbe, berendezésekbe való olyan beruházás, amely csökkenti vagy megelőzi a szennyezést és zavaró hatásokat, valamint a termelés módját megváltoztató olyan beruházások, melyeket a környezet megóvása miatt hajtanak végre. Bizonyos körülmények között a működési licencek és know-how megszerzésén keresztül történő technológiatranszfert végrehajtó beruházó is jogosult lehet támogatásra.

A beruházási költségek támogatási alapját az a rész képezi, amely annak a pótlólagos beruházási költségnek felel meg, mely a környezetvédelmi célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. Ahol ennek mértéke nem határozható meg, ott más objektív és átlátható módjait kell használni a támogatási alapot képező költségek mértékének meghatározásához, mint például a technikailag hasonló, de környezeti szempontból eltérő értékű projektek beruházási költségeinek való összevetése. Ennek megfelelően a megújuló energia beruházások esetében támogatás alapját képező költség a beruházási költségnek az a része, amely azonos kapacitással rendelkező hagyományos energiatermelési beruházások költségén felül jelentkezik.

A megújuló energiát használó energiatermelés számára működési támogatás is nyújtható.

A megújuló energia számára nyújtható működési támogatás különleges megítélésben részesül a többi környezetvédelmi célt szolgáló működési támogatáshoz viszonyítva azon

nehézségek miatt, amelyek miatt ezek az energiaforrások a hagyományos forrásokhoz képest piaci viszonyok között kevésbé versenyképesek. Főleg azokban az esetekben lehet szükség működési támogatásra, ahol nincsenek olyan technológiai megoldások, amelyek lehetővé tennék a hagyományos energiaforrásokhoz hasonló egységköltségen való működést. A működési támogatás akkor indokolt, ha az energiatermelés költsége és annak piaci ára közötti különbséget egyenlíti ki, tehát ezen mértéken felül nem nyújtható támogatás. A támogatás mértékének kiszámítására négyféle lehetőség kínálkozik:

• A piaci hozzáférés korlátjainak figyelembevételével kialakított támogatás, amely a megújuló energia termelés költsége és a termelt energia ára közötti különbözet fedezésére irányul. Ekkor működési költségek támogatása csak a beruházás amortizációjának erejéig nyújtható. A működési támogatás meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen mértékű beruházási támogatásban részesült az adott erőmű. A biomassza kivételt képez a fenti szabályok alól, mivel ez esetben a beruházási költségek viszonylag alacsonyak, de a működési költségek magasak. Ez esetben a beruházás költségén túlmenően működési támogatás is nyújtható, amennyiben a beruházási költségek leírása után a vállalat aggregált költségei még mindig magasabbak, mint amelyet az energia piaci árából származó bevétel fedezni képes.

• Támogatás nyújtható olyan piaci mechanizmusok alkalmazásával, mint a zöld energia bizonyítvány vagy a tendereztetés. A zöld bizonyítványok ára nem előre meghatározott, hanem a keresleti és kínálati viszonyoktól függ. Ilyen rendszerek abban az esetben alkalmazhatók, ha kimutatható, hogy a támogatás nélkülöz-hetetlen a megújuló energia életképessége szempontjából, összességében nem ered-ményezi a megújuló energia túlkompenzálását, és nem gyengíti a megújuló energia kapacitások működtető fél ösztönzését arra, hogy versenyképességének javítására törekedjen. Ezen támogatási módok 10 évig engedélyezettek, amikor felmérésre kerül, hogy a további támogatásra szükség van-e.

• Elkerült externális költségeken alapuló támogatás is nyújtható a megújuló energia-termelőknek. Elkerült externális költségnek minősülnek azok a pótlólagos költségek, amelyeket a társadalomnak akkor kellene viselnie, ha az adott mennyi-ségű energiát megújuló források helyett nem megújuló forrásokkal termelnék.

Ennek a költségnek a kiszámítása nemzetközileg elismert számítási módszerekkel kell történjen, és nem haladhatja meg a 0,05 euro/kWh mértéket. Amennyiben a támogatás mértéke meghaladja az első opció szerint számított támogatás mértéket, a pótlólagos támogatásból származó bevételeket a termelőknek újra be kell fektet-niük a megújuló energiatermelésbe. A támogatásnak a megújuló energiaforrások használatának növekedését kell eredményeznie a hagyományos energiaforrások kárára.

• A működési támogatások általános (nem csak megújuló energiára vonatkozó) szabályainak megfelelően is lehet támogatást nyújtani a megújuló energiák részére.

Ez esetben a támogatás legfeljebb 5 éves időtartamra szólhat, és degresszívnek kell lennie. Az első évben a támogatás mértéke legfeljebb a pótlólagos működési költségek 100 %-a lehet, és ennek lineárisan 0 %-ra kell csökkennie az 5. év végére. Amennyiben a támogatás nem degresszív, a mértéke a pótlólagos működési költségek legfeljebb 50 %-áig terjedhet, maximum 5 éven keresztül.