A zöld bizonyítvány rendszer potenciális előnyei és hátrányai

A zöld bizonyítvány rendszerek gyakorlati alkalmazása annyira friss fejlemény (ld 3.2.2, 5.

ábra és Függelék), hogy nincs még mód a tényeken alapuló, ex-post elemzésre. Elméleti úton, illetve a bizonyos szempontból analóg rendszereknél tapasztaltak alapján azonban valószínűsíthetőek a következő fejlemények:

2.1.6.1. Költséghatékonyság és szelekció

Az FZB rendszer legfőbb előnye, hogy egy adott megújuló részesedési célt a legkisebb társadalmi költségen lehet vele elérni, vagyis (statikusan) költséghatékony. Ezt a megújulók közti verseny megteremtésével éri el. Ebből az is következik ugyanakkor, hogy az FZB rendszer néhány, a leginkább piacérett technológiát szelektál és támogat csak. A támogatási szempontok, elsősorban a technológiai fejlődés támogatásának indokoltsága alapján ítélendő meg, hogy ez baj-e. De ha az is, ezen kiegészítő eszközökkel lehet segíteni. A támogatandó, de itt kiszoruló technológiákat lehet például vissza nem térítendő támogatással, visszatérítendő kedvezményes kamatozású hitellel, leírási, adókedvez-ményekkel támogatni, meghatározott éves keretből, pályázati rendszerben. Tendereket lehet kiírni bizonyos FZB rendszerben nem versenyképes, de támogatni kívánt technológiákra, ezeknek lehet garantálni az átvételt akár az ajánlattételi, akár az utolsó

15 Illetve a méretgazdaságosság miatt valószínűleg inkább létrejövő regionális áramtőzsde.

16 Az USA tapasztalatai azt mutatják, hogy a kén-dioxid kibocsátási jogok kereskedelme és a szénkereskedelem szorosan összetartoznak. Szén-dioxid kereskedelem nincs az USA-ban, de ezek a jogok ugyanezen körben forognának. Az FZB piac még csak kialakulóban van néhány USA államban és csak OTC kereskedelemről van tudomásunk.

17 Az FZB a sok hasonló vonás ellenére sem értékpapír (securities) a szó jogi, sőt közgazdasági értelmében sem.

győztes “leütési áron” (ld. 2.3 – tender rendszer). Így tulajdonképpen egy hibrid rendszer jön létre, amelyben az FZB a domináns, és az ezen kívüli támogatások is tudatos, költséghatékonyságra törekvő szelektálás eredményéképpen alakulnak. Egy működő FZB rendszer mellett a K+F elősegítését pedig ugyanúgy kell átgondolni, mint egyéb termékek, technológiák esetében, annak függvényében, hogy mennyiben jelentkezik piaci kudarc révén szuboptimális szintű fejlesztés. Ehhez a témához szorosan kapcsolódnak a Bevezetés 4. pontjában az innovációról elmondottak.

A nem kívánt technológia-szelektálást esetleg csökkenteni lehet az FZB differenciálásával, több – technológiacsoportonként eltérő – kötelezési részesedéssel és így több FZB piac megteremtésével. Ekkor egy nagyobb kötelezettségi arányt kell megállapítani a piacérettséghez közelebbi technológiákra, és egy kisebb arányt előírni a második csoportra, a kísérletibb technológiákra. A technológiai csoportokat listákkal lehet definiálni. Hátránya egy amúgy is kis piac további szegmentálása. Ez kiküszöbölhető, ha valamilyen konvertálási aránnyal lehetővé teszik a kétféle FZB rendszer közötti átjárást, pl. egy kísérleti FZB három “piacérett” FZB-vel egyenértékű. Természetesen így az adott típusok célkitűzései, illetve az aggregált makrocél pontos teljesülése nem garantált. Egy ilyen rendszer bevezethetőségét alaposabb vizsgálatoknak kell megelőzni, és mindenképpen csak az FZB rendszer egy érettebb, második fázisában kerülhet erre sor.

2.1.6.2. Területi kontrol hiánya

Területi kontrol elvesztése a/ az ország területi egységeit tekintve; b/ az országos RES-E részesedési célok is veszélybe kerülhetnek, ha nemzetközi kereskedés is lesz.

a/ Az FZB rendszer rugalmasságából és hatékonyságából következik a területi kontrol hiánya. A technológiák azokon a területeken koncentrálódnak, ahol a legkedvezőbbek az adott megújuló forrás természeti és egyéb adottságai, azaz ahol fajlagosan a legolcsóbban hasznosítható. Ha ez a koncentráció tájképi vagy más társadalmi hatások, közösségi konfliktusok jelentkezése miatt nem kívánatos, akkor a lokális tervezési, illetve engedélyeztetési eljárásba kell megfelelő fékeket beépíteni, illetve általános méretkorlátokat lehet szabni. A projektek méretnövekedése és a koncentráció jelentkezett a szintén éles versenyre ösztönző angol tender rendszer idején, amely sok helyi közösségi konfliktussal járt (ld. 2.3 és 5. ábra).

A b/ esetről a “Nemzetközi FZB kereskedés” 2.1.7 pontban szólunk.

2.1.6.3. Hosszútávú FZB szerződések hatása

A megújuló energia beruházások többségének jellemzője a fajlagos beruházási költségek magas volta (kb. 1 000 – 10 000 EUR/kW), illetve a beruházási költségek magas aránya az összköltségekhez viszonyítva (és a fix költségek változó költségekhez viszonyított kiugróan magas aránya). Ezek a beruházások gyakran eléggé specifikusak, üzleti kudarc esetén a költségek kis része nyerhető csak vissza (nagy “elsüllyedt költség”) a berendezések más helyen történő hasznosításával. Az üzleti “bökkenők” kiküszöbölésére a beruházók (és FZB rendszer esetén a kötelezettek is) biztosítékok beépítésére törekednek.

Ezek lehetnek privát szerződésben vagy magában a szabályozásban lefektetettek. Hiányuk szuboptimális beruházási szinthez vezet. A minimum, illetve maximum ár tulajdonképpen a szabályozói biztosítékra példa, és a jó működés feltételeinél mondottak nagy része is ilyen funkcióval bír. A következőkben mindössze egy privát “válaszra”, a hosszútávú szerződések gyakorlatára térünk ki.

Texas példája (ld Függelék illetve Langniss, 2002) azt mutatja, hogy a RES-E termelők igyekeznek bebiztosítani magukat az FZB áresés, a kötelezettek pedig az áremelkedés ellen. Ezt hosszútávú szerződésekkel próbálják elérni, mind az áramvásárlás mind az FZB tekintetében (általában a RES-E vásárlással csatoltan). A hosszútávú FZB szerződések elterjedése, magas aránya az össz-FZB forgalomban magában hordozza azt a veszélyt, hogy bemerevedik az FZB piac, hiányzik a hatékonyságot elősegítő mértékű forgalom, a likviditás, a megváltozott költségviszonyokhoz való gyors és rugalmas reagálás képessége.

Egy kicsit analóg a helyzet a holland áramtőzsdével, ahol a villamos energiának elenyésző töredékével kereskednek, mert a hosszútávú áramvásárlási szerződések dominálnak.

Kérdés, hogy a rugalmassági mechanizmusok (kölcsönzés, bankolás, derivatívák) jelenléte, fejlettsége esetén mennyire lesz jellemező a hosszútávú szerződések gyakorlata, és ha az lesz is, mennyiben ellensúlyozzák az említett mechanizmusok a piac potenciális merevségét. Csökkenhet-e például a szerződések átlagos terminusa? A merev “szerződési kényszeren” mindenesetre a szállítási/vásárlási kötelezettség forgalmazhatósága (lénye-gében a forward piac) várhatóan sokat enyhít.

2.1.6.4. Előnyök és hátrányok összefoglalása

Az FZB rendszernek a jó működés feltételeit taglaló 2.1.5 pontban ismertetett előnyeit és a feltételeknek a rendszerbe építésével várhatóan kiküszöbölhető hátrányait nem részleteztük az előzőekben, de az összefoglaló 1. táblázatban ezeket is megemlítjük a korrekciós lehetőségekkel együtt.

1. táblázat Az FZB rendszer előnyei, hátrányai és ez utóbbiak kezelési lehetőségei

Előny Hátrány Korrekciós lehetőség

Illeszkedik a liberalizált villamos energia-piacba

Megújulók közötti verseny -

költséghatékonyság Csak a pillanatnyilag

leghatékonyabb technológiákat lehet vele elérni (és várhatóan el lehet vele érni)

Az egyensúlyi ár és a társadalmi költség nehezen

Ösztönzi a technológiai fejlődést De ezt csak a leghatékonyabb, már amúgy is fejlettebb

A még nem létező nemzetközi kereskedés későbbi

megnyitásával azonban jelentkezik politikai kockázat

Lehetőleg harmonizált hazai bevezetés, vagy jövedelmezőségi biztosítékok nyújtása a még zárt rendszerben beruházók számára a nemzetközi kereskedés bevezetése esetére.

Árvolatilitás FZBk bankolása, kölcsönzés,

derivatívák. Versenypiac és likviditás elősegítése. Minimum és maximum ár. Nemzetközi kereskedelem.

Területi kontrol hiánya Tervezési-engedélyezési

Időbeni kontrol hiánya Kölcsönzés, bankolás

korlátozása (azonban ez nem

ellenállás erősödése Helyi közösségek érdekeltté tétele (befektető részéről).

Ld. „Területi kontrol hiánya” sor