AZ EGYES FAJTÁKRA VONATKOZÓ FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar merinó húsirányú fejlesztése az elsődleges fontosságú, amit alátámaszt az a A magyar merinó húsirányú fejlesztése az elsődleges fontosságú, amit alátámaszt az a

tény, hogy a fajtában a súlytulajdonságokra az elmúlt években sikeres volt a tenyészkiválasztás. A szaporaság javításáért azonban intenzívebb szelekció indokolt, melynek szükségessége a Tenyésztési programban is megfogalmazódott. A fajta értékmérői között pozitív a kapcsolat, mely a sűrítve ellethetőségnél jelent hátrányt. A báránynevelő-képesség tenyészcélbeli kívánalmának megfelelendő, szükséges az anyai nevelőképességre tenyészérték számítása, indexben való szerepeltetése. A fajta jelenlegi szelekciós indexében a választott bárányok száma szerepel, a született bárányok száma helyett. A választott bárányok száma tartalmazza az élveszületett és felnevelt bárányok számát, így több tulajdonság javítása valósulhat meg egyidőben. Viszont a választás előtti értékesítés feljegyzésének bizonytalansága miatt indokolt az indexalkotót a született bárányok számával helyettesíteni. A jelenlegi indexalkotó, a választott bárányok száma 60%, a választási súly 30%, az éveskori súly 10%-ban súlyozott. A magyar merinó termékenységi, szaporasági, felnevelési tulajdonságainak relatív gazdasági értéke 70%, a választási súllyal bezárólag a súlytulajdonságok gazdasági értéke 21%. A 2005 után született egyedek tenyészértékének és a jelenlegi 60:30:10-es súlyozással kiszámítottam az egyedek indexpontszámát. Egy indexpontszám szórásegységnyi szelekciós differenciállal való szelekció után a szelekciós előrehaladás választási súlyban 4%, éveskori súlyban 1,7%, született bárányszámban 0,8%. A gazdasági számítás eredményeként kapott termékenység-szaporaság-felnevelés 70%-os, a választási súlyban 30%-ra kiegészített arányát alkalmazva egy indexszórásegységnyi szelekció hatására az előrehaladás választási súlyban 3,6%, éveskori súlyban 1,5%, született bárányszámban 0,9%. A született bárányszám tulajdonságban − nagy gazdasági súlya ellenére, kis öröklődhetőségéből, a súlytulajdonságokkal való laza korrelációjából fakadóan − kismértékű az előrehaladás. Az éveskori súly nulla gazdasági súly esetén is nő, a választási súllyal való korrelációja miatt. Mivel a kifejlett kori súly növelése gazdasági veszteséggel jár, megfontolandó stabilizáló szelekció alkalmazása a tulajdonságra. Az indexben nem szerepel a felnevelési arány, melynek gazdasági értéke 20%, az élveszületési arány 17%, az anyajuh hosszú hasznos élettartama 7%. Ezekre adatfelvételezés és tenyészértékbecslés, majd szelekció indokolt.

181

A fajta generációs intervalluma a vizsgált 7 fajta közül a leghosszabb. Dokumentált hazai tenyésztési történetéből fakadóan a legteljesebb pedigré indexszel rendelkezik, így az anyai-direkt korreláció becslése a legmegbízhatóbb. A fajta effektív populációmérete csökken, amit szükséges megfékezni, mert növekszik a fajta beltenyésztettsége is.

Legjellemzőbb az egyes apaállatok túlzott mértékű használata. Ez a fajta rendelkezik a legszélesebb genetikai alappal, viszont a legtöbbet is vesztett variabilitásából. 1980 óta mindössze 1 tenyészet működik folyamatosan, nagyszámú tenyészet szűnt meg, ami a tenyésztési kultúra megtartását nem támogatja.

A német húsmerinó tenyészcélja a növekedési erély, szaporaság, báránynevelő képesség, sűrítve ellethetőség javítása. A fajtában az értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések, a sűrítve ellethetőség kivételével, a tenyészcélt támogatják, ennek ellenére minden tulajdonságában javulás figyelhető meg. Ezt valószínűsíthetően a hazai tenyésztés mellett a sikeres tenyészállat import is támogatta, annak ellenére, hogy 1998 óta nincs jelentősebb tenyészállat behozatal. 1980 óta csupán 1 tenyészete működik folyamatosan. Jellemző az új tenyészetek alapítása. A szelekciós indexben a tulajdonságok arányainak a megváltoztatása nem indokolt, viszont javasolt a fitnesz tulajdonságokkal való kiegészítése a magyar merinó fajtában végzett gazdasági számítások alapján.

Az ile de france fajta tenyészcélja a hústermelőképesség, a szaporaság, az anyai nevelőképesség javítása, a két ellés közötti idő csökkentése. A fajta hústermelési tulajdonságaiban és a két ellés közötti időben a célnak megfelelő előrehaladás állapítható meg. A fajta hazai szaporasága viszont csökken, ami figyelmet igényel. A választást követően vélhető kompenzációs növekedés. Szelekciós indexét illetően a magyar merinónál megfogalmazott javaslatok ebben a fajtában is érvényesíthetők. A fajtát hosszú ideig tartják tenyésztésben, hosszú a generációs intervalluma, beltenyésztettségi együtthatója csökkenő tendenciát mutat. A létesített tenyészetek közel fele az évek során megszűnt, de a tenyészutánpótlás nevelésben nem volt mértékadó hatásuk.

A suffolk tenyészcélja a származási hely átlagteljesítményének és a szaporaságának a fenntartása. A fajta hazai tenyésztésében a választás utáni súlygyarapodás, az éves kori súly és a született bárányszám közötti negatív korrelációt a szaporaságra is irányuló

182

szelekció nem tudta kompenzálni. A fajta hústermelési tulajdonságai a célnak megfelelően változtak. A fajtára jellemző a legkiegyenlítettebb apaállat használat, csökken a beltenyésztettségi együttható, a közelmúltban viszont palacknyak hatás következett be. Az 1982-ben létesült tenyészet napjainkban is fennáll. A felnevelési arány kiemelkedően nagy, 40%-os gazdasági súllyal bír, amit az élve született bárányok száma 32%-al követ. Az ellésenkénti bárányszám súlya mindössze 3%, ami arra enged következetni, hogy a fajtának nem elsősorban a szaporaságát, hanem a bárányok élveszületési és felnevelési arányát szükséges növelni. Ehhez szükség van mind az élve és holtan született bárányok számának nyilvántartása, mind az alomból választás előtt értékesítettek feljegyzésére. Így a két tulajdonságra szelekció folytatható. A fogamzási arány gazdasági súlya közel 10%, hasonlóan a hasznos élettartamhoz. A választási súly és választásig elért súlygyarapodás gazdasági súlya együttesen 11%. A gazdasági érték a gyors növekedésű, kisebb kifejlett kori súlyú egyedek kiválasztását helyezi előtérbe, amit a kifejlett kori súly és a szaporaság közötti negatív korreláció is indokol. A fajta szelekciós indexében a választott bárányok száma 40%-al, a választás utáni súlygyarapodás 60%-al szerepel. A suffolk termékenységi, szaporasági, felnevelési tulajdonságainak gazdasági értéke 80%, a súlyhoz kötődő tulajdonságainak gazdasági értéke a hízékonyságvizsgálat befejeztéig 13,5%. A 2005 után született egyedek tenyészértékének és a jelenlegi 40:60 súlyozás szorzataként kiszámítottam az egyedek indexpontszámát. Egy indexpontszám szórásegységnyi szelekciós differenciállal való szelekció után a szelekciós előrehaladás született bárányszámban 3,4%-os, a hízékonyságvizsgálatban mért napi súlygyarapodásban 6,1%-os, kiemelkedően nagy. A gazdasági számítás eredményeként kapott termékenység-szaporaság-felnevelés 80%-os, súlygyarapodásban 20%-ra kiegészített arányát alkalmazva egy indexszórásegységnyi szelekció hatására az előrehaladás született bárányszámban 6,2%, súlygyarapodásban 4,0 %. A két tulajdonság együttes javulását a közöttük lévő -0,02-es genetikai korreláció nem hátráltatta.

A német feketefejű tenyésztési célja a szaporaság és súlygyarapodó képesség fenntar-tása. A fajta minden tulajdonságában, az éves kori súly kivételével, csökkenés tapasztal-ható. A fajta hazai biológiai alapja és szelekciója megújításra szorul. Értéke többek között a választási súlyban megfigyelhető pozitív direkt-anyai korreláció. A legrövidebb generációs intervallum ebben a fajtában figyelhető meg, jelentős a beltenyésztettségi együtthatója is. A fajta tenyészállat importra szorul.

183

A texel hazai tenyészcélja a jó báránynevelő-képesség és hizodalmasság növelése. A fajta értékmérő tulajdonságainak a színvonalából az országba kerülése óta azonban folyamatosan veszít, ami szükségessé teszi a fajta hazai tenyésztésének újragondolását.

A texelnek a legkisebb az effektív populációmérete, legnagyobb a beltenyésztettségi együtthatója, s leggyorsabb annak éves növekedése (4%/év) is. A tizennégy alapított tenyészetből 10 megszűnt, a fajta nem tudott elterjedni.

A lacaune hazai tenyésztésében a kettőshasznú változat kitenyésztése a cél. A tejtermelése, átmeneti megtorpanását követően, kedvezően alakul. A választási súlya a tejtermeléssel való negatív korrelációja következtében csökken, éves kori súlya viszont az utóbbi években növekszik. A kettőshasznosítás indokoltságát a közgazdasági környezet (választási súly/tej árarány) határozza meg, de addig is, a negatív korreláció felveti ennek újragondolását. A fajta beltenyésztettségi együtthatója csökken, az import következtében viszont a rokonsági fok és a beltenyésztettség összevetéséből várható a beltenyésztettség növekedése. A 16 létesített tenyészetből 12 szűnt meg, ami a juhtej termelés kedvezőtlen gazdasági környezetét jelzi.

184