4. A számvitel szabályozása Magyarországon
4.4. A magyar számviteli előírások változása a kiegészítő mellékletre vonatkozó
A számviteli szabályok kiegészítő mellékletre vonatkozó előírásinak - az előző fejezetben bemutatott – az 1992. évi induló és a 2008. évi záró állapota között végrehajtott módosítá-sokat is vizsgálat tárgyává tettem.
A törvényváltozások által érintett területeket és a változtatások okait megvizsgáltam, amelynek eredményeként kirajzolódott a szabályozás „története”. Az erre vonatkozó összeállítást a 7. melléklet tartalmazza.
A változásokat témakörönként és kronológiailag rendszerezve is feldolgoztam, ered-ményét a 8. melléklet szemlélteti. Az időrendi bemutatást a nagyobb volumenű változások évei szerint rendszereztem. A 2001. évre vonatkozó változásokat úgy mutattam be, hogy az tartalmazza az „újrakodifi kált” 2000. évi C. törvénynek a korábbi 1991. évi XVIII. tör-vény legutolsó állapotához viszonyított módosuló előírásait, valamint azokat a tételeket is, amelyek a korábbi törvényben még nem kerültek szabályozásra, amelyek teljesen új elemek voltak.
5. A NEMZETKÖZI ÉS AZ EGYES NEMZETI SZABÁLYOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
5.1. Az Európai Unió szabályozásának összevetése a magyar szabályozással
A fejezetben az uniós számviteli szabályoknak az egyedi beszámolók kiegészítő mellékle-tére vonatkozó – 2008. december 31-én érvényben levő – előírásait a magyar előírásokkal összevetve vizsgáltam.
Az irányelv 2. cikke kimondja, hogy az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, mely dokumentumok egységet alkotnak. „Az éves beszámoló meg-bízható és valós képet mutat a társaság eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredmé-nyéről”. 34
A magyar számviteli törvény szerint: „A törvényben előírtakon túlmenő, további informá-ciókat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.”35
Mindkét előírás előtérbe helyezi a megbízható és valós kép bemutatását, ehhez a kiegé-szítő mellékletnek tartalmaznia kell:
1. az értékelési eljárások bemutatását, 2. a mérleghez fűzött magyarázatokat,
3. az eredménykimutatáshoz fűzött magyarázatokat és 4. egyéb tájékoztató adatokat.
A kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások nem formalizált, rendszerezett előírások, hanem egyrészt a mérleg egyes tételeihez, értékeléséhez, az eredménykimutatás tételeihez és értékeléséhez kapcsolódó paragrafusoknál találhatóak, másrészt önállóan a kiegészítő mellékletre vonatkozó részeknél – a negyedik irányelv 43. cikkelyében, illetve a magyar számviteli törvény 88-94/A. paragrafusaiban – szerepelnek.
A 2. mellékletben részletesen bemutatom a negyedik irányelv kiegészítő mellékletre vonatkozó előírásait és összehasonlítom a magyar számviteli törvény előírásaival az egyes törvényi helyekre való hivatkozás megadásával együtt. Mindkét szabályozásnál kitértem az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaságoknál alkalmazható egyszerűsítésekre.
A bemutatásból kiolvasható, hogy a magyar számviteli törvény az EU irányelvek előírásain alapul és az IAS/IFRS-ek átvétele az EU-s szabályokon keresztül valósul meg.
Mindkét szabályozás követi az IFRS-ek mindent felülíró elvét, a megbízható valós kép bemutatásának célját. Mindkét szabályrendszer megengedi az előírásoktól való eltérést, ha az annak érdekében történik, hogy a beszámoló megbízható valós képet adjon, (Irányelv 2.
cikk (5); számviteli törvény 4. § (4)). Minden ilyen eltérést a kiegészítő mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével és az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatás kimutatásával együtt.
A „Mérlegre és eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések” között szereplő előírások azonosak. Ezek között a beszámoló fő tábláinak formájával kapcsolatos 34 A negyedik irányelv 2. cikkének (3) bekezdése által használt terminológia a „true and fair view” a magyar számviteli törvény előírási szerint a „megbízható és valós kép”.
technikai előírások szerepelnek. A sémák változtatása kivételes esetben mindkét rendszernél megengedett. Megengedett a tételek továbbtagolása vagy összevonása is (kivéve a kapcsolt vállalkozások tételeit). Minden ilyen esetet a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és a változtatás okairól magyarázatot kell adni.
A ”Mérlegtételek magyarázatára vonatkozó rendelkezések” között a mérleg egyes tételeire vonatkozó magyarázatadási kötelezettségek egyezőek a két szabályozásban, az irányelv első alkalmazására vonatkozó információ megadása kivételével, de az indiff erens a magyar beszámoló vonatkozásában. „Technikai” eltérés a két előírás között, hogy a vonatkozó magyarázatok, az irányelv esetében megadhatók a mérlegben, a megfelelő tételből világosan levezetve, vagy a kiegészítő mellékletben.
A magyar előírások szerint ezeknek az információknak a helye a kiegészítő melléklet.
Az egyszerűsítés megengedett mindkét előírásnál a befektetett eszköz tükörre, valamint az elhatárolások jelentős tételinek bemutatására is.
Az „Eredménykimutatás tételeinek magyarázatára vonatkozó rendelkezések” között sze-replő 18 előírás közül 17 azonos. A magyar szabályozásban nincs külön adókulcs a rendkí-vüli tételekre. A magyar szabályozástól eltérően az irányelv megköveteli az arra vonatkozó információt is, ha a befektetett eszközökön, vagy forgóeszközön csupán adózási célból haj-tanak végre kivételes értékmódosítást, a kiigazítások összegét és az ezek alapjául szolgáló indokokat a kiegészítő mellékletben jelezni kell.
Az előállítási költségbe beszámító kamat vonatkozásában, a magyar törvény nem kér külön információt (de előírja, hogy a bekerülési érték részeként fi gyelembe kell venni).
A következő blokkban a törvényi hely közvetlen előírásai szerepelnek, amelyek a jogszabály előző részeinél, a mérlegnél, eredménykimutatás tételeinél nem kerültek előírásra, de a vállalkozások valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megíté léséhez szükségesek.
A „Kiegészítő melléklet tartalmára” vonatkozóan az irányelv 21 előírást tartalmaz, melyből 14 esetben a magyar törvény szabályai is azonosak. Az előírások az alkalmazott értékelési elvek, módszerek bemutatására, külföldi pénznemben kifejezett tételek átszámí-tása, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információk, részvényekre vonatkozó informá-ciók, árbevételek tevékenységenkénti és piaconkénti bemutatására, foglalkoztatásra vonat-kozó információkat tartalmazzák. A tájékoztatásnak ki kell térni a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos közlésekre is, továbbá a kapcsolt felekkel bonyolított, nem szokásos ügyletek és hatásainak bemutatása, kötelezettségekhez kapacsolódó egyéb információkra (biztosíté-kok, öt éven túli lejárat stb.), valamint könyvvizsgálat díjára és egyéb tételekre vonatkozó előírásokra. Ezen szabályok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A közölt információk vonatkozásban különbségek vannak a kapcsolt vállalkozások bemutatásánál. A magyar szabályozás nem kéri azoknak a társaságoknak a külön bemuta-tását, amelyben a vállalkozás korlátlanul felelős tag, ellenben az ellenőrzött társaságokkal kapcsolatban, a magyar beszámolóban adatot kell szolgáltatni.
A társaságnak, kapcsolt felekkel létrehozott megállapodásai, tranzakciói, az ebből fakadó előnyök, kockázatok bemutatása mindkét szabályozásban előírás, de a magyar törvény nem él azzal a lehetőséggel, hogy az ilyen tranzakciók nyilvánosságra hozatali kötelezettségét korlátozza.
Nem követi a magyar szabályozás azt a lehetőséget sem, hogy az olyan információkra vonatkozóan eltekintési lehetőséget adjon, amelyek súlyos hátrányt jelentenének a
válla-lakozásra, vagy kapcsolt vállalkozása számára, ilyenek a: kapcsolt vállalkozások adatainak közlésére és az árbevétel tevékenységenkénti megbontására vonatkozó információk.
Ezek mellett az üzleti titkot védő információs korlátok mellett az irányelv védi a személyiségi jogokat is, abban a vonatkozásban, hogy nem kell adatot szolgáltatni a 43. cikk (1) 12. pontban meghatározott jövedelmekről, és egyéb adatokról, ha abból egy-egy tagjának helyzete beazonosítható. Ezekkel a megengedő szabályokkal a német és az osztrák szabályozás is él.
Bővíti a hazai előírás az árbevétel megbontására vonatkozó információkat azzal, hogy kiemeli az Európai Unió irányába történő termék- és szolgáltatás export értékének bemu-tatását, valamint tovább bővíti a közlendő adatokat, az importbeszerzés értékéről adott in-formációkkal.
Eltérés van a látens adókkal összefüggő információkban, miután a magyar szabályozás ezt nem alkalmazza. További eltérés, hogy a magyar előírások szerint információt kell közölni a visszavásárolt saját részvényekkel kapcsolatosban, viszont nem szabályozott az engedélyezett tőkével kapcsolatos információ nyújtás és az átváltoztatható kötvényhez kapcsolódó adatok megadása (43. cikk (1) 3. illetve 5. pont).
Az „Egyéb közzétételekre” vonatkozó azonos előírások részletei 2. mellékletben szerepelnek.
Az irányelv nem írja kifejezetten elő a számviteli politika bemutatását, amit az IAS előíráshoz hasonlóan a magyar törvény előír. Nem ad továbbá kifejezett utalást a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet értékelésére, elemzésére vonatkozóan sem (bár az elemzést a magyar törvény sem nevesíti). A magyar törvény részletes, alig van választási lehetőség.
A 7. fejezetben ismertetett kutatásom során vizsgált kiegészítő mellékletekben a szövegek, nagyrészt általánosak, a jogszabályi előírások ismétlése esetenként a kiegészítő melléklet felét is ez teszi ki.
A további olyan eltéréseket részletezi a 9. sz. melléklet, amelyekre a magyar számviteli törvény szerint a fentieken túl a kiegészítő mellékletben még ki kell térni. A hazai előírások információt kérnek néhány központi elszámolást érintő tételről pl.: vagyonkezelésbe átvett eszközök, központi támogatások vonatkozásában. További különbség – és más szabályozás-ban sem előírt információ – a magyar kiegészítő melléklet részként be kell mutatni a kör-nyezetvédelemmel kapcsolatos eszközöket, költségeket, kötelezettségeket. A magyar előírás további adatokat kér halasztott bevételek, ráfordítások elszámolásáról.
Az irányelvtől eltérő, de más szabályozásokkal összhangban levő elemek: a forgalmi költség elszámolás esetén a költségek költség-nemenkénti bemutatása, a saját tőke változás levezetése. (Az IAS-eknél ez külön dokumentumban készül.)
A nemzeti szabályozásunk szerint, másokkal ellentétben szerepeltetni kell a számviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítójának személyes adatait. További követelmény a kiegészítő melléklet aláírása is.
Egyszerűsítési lehetőségek
Mind az irányelv, mind a magyar számviteli törvény, lehetőségeket biztosít a kisebb társasá-gok számára, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsenek.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a 2. sz. mellékletben szereplő táblázat „c” valamint „f ” oszlopának jelölése szerint, a kiegészítő mellékletben közlendő adatok, információk egy részének megadásától eltekinthetnek.
Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége azokra a társaságokra
vo-natkozhat, ahol az üzleti évet megelőző két év átlagában a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértéke nem lépi túl a 11. táblázatban bemutatott értékeket:
11. táblázat: Egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek
Megnevezés EU irányelv 11. cikk Magyar számvitel törvény 9. § (2)
Millió € Millió € Millió Ft
Árbevétel 8,8 3,7 1.000
Mérlegfőösszeg 4,4 1,8 500
Létszám (fő) 50 50 50
Forrás: EU negyedik irányelv, számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Az euróban kifejezett összegek alapján látható, hogy a magyar szabályozás szigorúbb az egyszerűsített beszámoló készítési lehetőség megadásánál.
5.2. Az egyes nemzeti szabályozások összehasonlítása
A vizsgált nemzeti szabályozások szerinti beszámolók tartalmát és főbb jellemzőit a 12. táblázatban hasonlítom össze.
12. táblázat: A beszámolók néhány elemének összehasonlítása a vizsgált nemzeti szabályzásokban
Megnevezés Németország Ausztria
Magyaror-szág Szlovákia Általános normák
Szabályozás
Kereskedelmi
törvény-könyv-ben
Társasági törvény könyvben
Számvitel törvény
Számvitel törvény EU negyedik irányelvének
fi gyelembevétele √ √ √ √
Elkötelezettség a IAS/ IFRS
alkalmazása mellett √ √ √ √
Hatály
szűken vett
vagyon-egyesítő társaságok √
Tőke- és
személyegyesí-tő társaságok √
Tőke- és személyegye-sítő társaságok és egyéb szervezetek
√ Tőke- és
személyegye-sítő társaságok, egyéb szervezetek és magán-személyek
√ Beszámoló / pénzügyi kimutatás részei
Mérleg √ √ √ √
Eredménykimutatás √ √ √ √
Megnevezés Németország Ausztria
Magyaror-szág Szlovákia
Saját tőke-változás √ √ KM része
Cash fl ow kimutatás √ √ KM része KM része
Kiegészítő melléklet
(vagy azzal egyenértékű) √ √ √ √
Egyszerűsítési lehetőség a
ki-egészítő mellékletre √ √ √
Üzleti jelentés
(vagy azzal egyenértékű)
Van, de nem
Üzleti jelentés elhagyható √ √ √ √
Beszámoló elkészítése:
Fordulónap + hónap 3 5 5 6
Beszámoló elkészítésének határide-jére vonatkozó egyszerűsítés:
Fordulónap + hónap
6 9 –
-Kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások
Elvi szabályozás √ √ √
Kötött forma √
Általános követelmény:
Megbízható hű kép teljessé téte-léhez szükséges információk
√ √ √ √
Általános rész √ √ √ √
Társaság főbb adatai √ √ √ √
Számviteli politika főbb
előírá-sai, változásának bemutatása √ √ √ √
Mérleghez fűzött kiegészítések √ √ √ √
Eredmény kimutatáshoz fűzött
kiegészítések √ √ √ √
Könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírások
Közzétételi kötelezettség √ √ √ √
Egyszerűsítés a közzétételre √ √ √ √
Forrás: saját szerkesztés 12. táblázat folytatása:
A fejezetben bemutatott országok szabályozásában azonosak az előírások abban a vonatkozásban, hogy nincs külön előírás a kiegészítő melléklet szerkezetére, felépítésére, terjedelmére.
A vállalkozások feladata, hogy az előírások betartásával, úgy állítsák össze a kiegészítő mel-lékletet, hogy a mérleghez, az eredmény alakulásához kapcsolódó kiegészítésekkel, az értéke-lési elvekhez, azok változtatásához fűzött magyarázatokkal, valamint további tájékoztatással a beszámolót felhasználók korrekt tájékoztatását biztosítsák. Egy fontos információ elhallgatása ugyanolyan hibás értékeléshez vezethet, mint egy adat, információ hibás bemutatása. A nem-leges információk szerepeltetését egy szabályozás sem írja elő (az osztrák 70 e € árbevétel alatti cégekre adott ajánlás kivételével) így nem lehet tudni, hogy egy tétel nincs, vagy elmaradt a bemutatása.
A Magyarország szempontjából meghatározó nemzetközi szabályozási rendszerek és szomszédos nemzetek nemzeti előírásainak vizsgálata alapján megállapítottam:
A számviteli előírások vonatkozásában:
• Az elviekben hasonló számviteli megközelítés és szemlélet mellett a formai és tartalmi részletekben számos, esetenként lényeges a különbség.
• Az eltérések a folyamatos változások átvételének csúszása miatt csak átmenetiek, a szak-emberek számára kezelhetőek.
• Az angol alapszövegek fordításai esetenként külön változatonként kerülhettek értel-mezésre.
• A beszámoló részeinél már a kötelező előírású kimutatások, táblázatok száma, tartalma esetén sincs teljes egység
• Az Európai Unió előírása közeledik az IAS/IFRS szabályzáshoz
• A volt tervutasításos országokban az adózásnak még mindig jelentős a befolyása a szám-viteli megoldásokra.
A kiegészítő melléklet vonatkozásában:
• A kiegészítő melléklet a számviteli beszámoló más dokumentumaihoz fűzött olyan ki-egészítések és magyarázatok, amelyek szükségesek a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jö-vedelmi helyzetének megítéléséhez. Táblázatos és szöveges összeállítás. A közlés, magyará-zat, bemutatás, elemzés, értékelés minden szabályozásban része a számviteli beszámolónak.
A kiegészítő melléklet előírásai a vonatkozó jogszabály több területén is szerepelnek és egy szabályrendszerben sem törekedtek az előírások egy csoportba gyűjtésére, így több helyen jelenik meg a szabályozás:
• a számviteli politikára vonatkozó előírásoknál
• az értékelési előírásoknál
• a mérleg, eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódva és
• közvetlenül a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások között.
• A kiegészítő melléklet összeállítása technikailag alapvetően három formában jelenik meg:
• A mérleg, eredménykimutatás, cash fl ow-kimutatás táblázataihoz kapcsolódó közvetlen megjegyzésekkel, amelynél a megjegyzések is közvetlenül a mérleg-, eredménykimutatás táblázatában szereplő értékhez kerülnek hozzáfűzésre (amely megkönnyíti a tájékozódást) a kiegészítő mellékletbe csak a további tájékoztató illetve kiegészítő információk kerülnek közlésre.
• Minden a mérleg, eredménykimutatás, cash fl ow-kimutatáshoz kapcsolódó megjegyzés is a kiegészítő melléklet külön dokumentumába kerül és itt olvashatók a mérleghez, ered-ménykimutatáshoz, stb. kapcsolódó észrevételek, kiegészítések, magyarázatok, amelyek a megértés szempontjából fontosak. Ennél a megoldásnál a táblázatokhoz való visszatérés el-vonhatja a lényegről a fi gyelmet (esetleg a táblázatok tanulmányozásakor kell állandóan a közlésekhez lapozni).
• Az előző kettő kombinációjaként a mérleg, eredménykimutatás, cash fl ow-kimutatás táblázataihoz fűzött külön oszlopban kerülnek megadásra a hivatkozási számok, amely alapján az adott tételhez fűzött magyarázatnak a kiegészítő mellékletbeli pontos helye meg-adható. Az IAS előírja a kereszthivatkozás alkalmazását.
Az előírások nem mindig határozzák meg egyértelműen, hogy a megjelenítésre kötelezett téma előfordulásának hiányában mi a követendő eljárás:
– megjegyzés nélküli továbblépés, vagy – a nemleges válasz kötelező feltüntetése.
Ez a második megoldás a tévedés lehetőségét csökkentené, csaknem kizárhatná.
Sablon alkalmazása esetén a választás szükségszerű lenne, a negatív formában megfogal-mazott válaszok egyértelműek lennének.
Ha a szabályok a számviteli beszámoló táblázatainak sorait és oszlopait tételesen előírják, akkor a kiegészítő melléklet kötelező formáját és tartalmát is meg kellene határozni, hogy a ké-szítők és felhasználók is egyértelműen tudják kezelni. Ebben az esetben a törvény határozná meg konkrétabban a szándékot és kevesebb kétely, vita merülne fel az üzleti titokkal való ütközésre, a konkrét nevek, számok kiírására, vagy csak a gazdasági eseményre, helyzetre való utalásra.
A nemzeti előírásokra általánosan vonatkozik, hogy nem egyszerűen a hatályos IAS/IFRS standardokra utalnak, hanem saját nemzeti jogszabályaikba foglalják be azok előírásait. Kivételt képez a tőzsdei cégek konszolidált beszámolói, valamint azok a nemzeti szabályozások, amelyek megengedik az IAS/IFRS-ek alkalmazását az egyedi beszámolók szintjén is.
Az EU irányelv módosítása lényegesen nehezebb, tagállamok közötti konszenzust igényel, így változtatása ritkább, nem követi a standardok állapotát, de fékezi a tagállamok normakövetését is.
6. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET FELMÉRÉSÉRE VONAT-KOZÓ PRIMER KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE
6.1. A primer kutatás célja
A disszertáció címadó témájának az éves beszámoló egyik elemének, a kiegészítő melléklet-nek a gyakorlatban érvényelülő szerepére kérdőíves felmérést végeztem.
A kutatás arra irányult, hogy a nyilvánosság számára készülő beszámoló kiegészítő melléklete tartalmazza-e azokat az információkat, amit a számviteli törvény előír, valamint a mérleghez és az eredménykimutatáshoz fűzött kiegészítések és magyarázatok a felhasz-nálók részére megadják-e azokat az információkat, amelyek a vállalkozás valós helyzetének megítéléséhez szükségesek. A kiegészítő melléklet mennyiben segíti a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének megbízható, valós megítélését. A vizsgálatot az éves-, egyszerűsített éves beszámolók, hivatalosan közzétett példányai alapján végeztem, melyhez a kiválasztott dokumentumokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elektronikus beszámoló por-táljáról töltöttem le. (www.e-beszamolo.irm.hu)
A kutatást az egyedi beszámolók kiegészítő mellékletének vizsgálatán túl kiterjesztettem:
• a beszámolót készítőkre:
o a könyvelőirodákra, valamint a cégek saját könyvelőire és
• a beszámolót felhasználókra:
o a cégek vezetőire valamint a hitelezőkre is.
Ezek eredményét a 8. fejezetben mutatom be.
Jelen fejezetben a beszámolók elemeinek áttekintésével és azok belső összefüggésének feltérképezésével a kiegészítő melléklet minőségnek, a jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének mérésére tettem kísérletet.
6.2. A minta
A minta kiválasztása az adatgyűjtés újszerű körülményei miatt ugyan nem volt reprezentatív, de összetétele megfeleltethető a mai magyar vállalkozási nagyságrendeknek, és általános következtetések levonására mindenképpen alkalmas volt.
A vizsgálat során 152 beszámoló kiegészítő mellékletét dolgoztam fel, ebből:
– 79 társaság éves beszámolót készítő vállalkozás,
– 73 társaság egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás volt.
Az adatok feldolgozása alapján 3 társaság kiegészítő melléklete nem volt értékelhető, ezért ezeket kivettem a további feldolgozásból, így a minta 149 cég adatait tartalmazza.
A mintába 49 olyan társaság beszámolója is bekerült, amely társaságok a beszámoló közzétételét követően, de igen rövid időn belül - 2009. augusztusig bezáróan - felszámolási eljárás alá kerültek. Ezen csoport vizsgálata olyan céllal történt, hogy a közzétett beszámo-lóban a közeli felszámolás lehetőségére, a válságos helyzetre utaló jelek bemutatása megtör-tént-e, a beszámoló és különösen a kiegészítő melléklet a felhasználók számára közölte-e azokat az információkat, amelyek a valós helyzet bemutatását szolgálták, a problémákat előre je-lezték. Itt kiemelt jelentősége van a fi zetésképtelen helyzet esetleges beálltára vonatkozó információ megadásának. (Bár a válság a 2009. évi számszaki adatokban fog érzékletesen megmutatkozni.)
A mintában arányainál lényegesen nagyobb részt képviselt az éves beszámoló, mivel adattartalma ennek a beszámolónak alkalmasabb a szélesebb körű vizsgálatra.
A mintába beválasztottam a legnagyobb 100 magyarországi középvállalkozásból 14 társaság beszámolóját, valamint szinte teljeskörűen bevonásra kerültek az erdőgazda-sági részvénytársaságok (22 társaságból 20 társaság), amelyek jelenleg is állami tulajdonban levő ágazati specifi kus társaságok. Ez utóbbi két csoport külön is megfi gyelésre került. Az
A mintába beválasztottam a legnagyobb 100 magyarországi középvállalkozásból 14 társaság beszámolóját, valamint szinte teljeskörűen bevonásra kerültek az erdőgazda-sági részvénytársaságok (22 társaságból 20 társaság), amelyek jelenleg is állami tulajdonban levő ágazati specifi kus társaságok. Ez utóbbi két csoport külön is megfi gyelésre került. Az