Felszámolás alá került cégek beszámolóinak felmérése

A mintában feldolgozásra került 49 olyan vállalkozás 2008. évi beszámolójának kiegészítő melléklete, amelyek 2009. június – augusztus hónapokban felszámolási eljárás alá kerültek.

Ezen cégek beszámolójánál elsősorban arra irányult a vizsgálat, hogy a mérlegben, az ered-ménykimutatásban szereplő adatok alapján mennyire volt a fi zetésképtelenné válás előre-jelezhető. Felmértem, hogy a kiegészítő mellékletben a társaságok milyen módon mutatták be a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetüket, mérlegelték-e a vállalkozás folytatása elv érvényesülését, fi gyelembe vették-e ezek hatását az értékeléseknél, hogyan tájékoztattak a gazdálkodási, pénzügyi problémákról, vagyis a külső környezet mennyire támaszkodhatott a beszámolóból nyerhető információkra, azok mennyire voltak megbízhatóak.

A felszámolás alá került cégek felmérésére használt kérdőív mintája a 13. mellékletben szerepel. Az értékelés során a 31. táblázat szerinti pontozást használtam.

31. táblázat: A felszámolás alá került cégek értékelési szempontjai

A felszámolás jövőbeli lehetőségeire utaló jelek az Értékelési eljárások,

értékelési elvek bemutatása

Nincs Sejtetés Enyhe utalás

Erős közlés, a vállalkozás folytatása elv érvényesü lésének hiányára

Pontérték 1 3 4 5

A mérleg egyes tételeihez pedig a válaszokat az alábbi szerint súlyoztam:

31. táblázat folytatása

Mérleg egyes tételei vonatkozásában

Nincs

Bemutatás

probléma-mentesen

Probléma-sejtetés

Enyhe utalás a válságra

Válságra utaló jelek bemutatása

NA/NV

Pontérték 1 2 3 4 5 6

A mintában 78%-ot tettek ki az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások.

A részvénytársaságokat az éves beszámoló miatt előnybe részesítettem, de így is kevés számú éves beszámolót tudtam letölteni és feldolgozni. A 32. táblázat a mintában szereplő gazdálkodók cégforma és fő tevékenység szerinti megoszlását mutatja be.

32. táblázat: A felszámolás alá került cégek beszámolóinak és a kiegészítő mellékletének főbb adatai (megoszlás %-ban)

Megnevezés Mg Ipar Építő ipar Kereskedelem Szolgáltatás

Tevékenység 12 8 16 26 38

32. táblázat folytatása

Megnevezés Bt Kft ZRt NyRt

Cégforma 17 75 6 2

A beszámoló elkészülésének megoszlását a következő táblázat-részlet mutatja be.

32. táblázat folytatása

Megnevezés Január Február Március Április Május

Beszámoló dátuma 2 4 12 76 6

• Az áprilisi magas érték valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy addig a beszá-molók papír alapon is leadhatóak voltak.

• A kiegészítő mellékletek terjedelme lényegesen rövidebb volt, mint a működő vállal-kozások beszámolóinál tapasztaltam, ez visszaigazolódik a minőségének alacsony ér-tékében is. Az egyszerűsített éves beszámolók kiegészítő melléklete általában nem ha-ladta meg a 10 oldalt. Itt a cégek 4/5-énél, de az éves beszámolók esetében is a 2/3-uknál kevesebb volt, mint 10 oldal. A megoszlást mutatja a 32. táblázat.

32. táblázat folytatása

Megnevezés (oldal) 1-5 6-10 11-20 21-50

51-Éves 20 46 10 24

-Egyszerűsített éves 43 38 16 3

-A kiegészítő melléklet minőségének értékeit a 33. sz. tábla és a 24. sz. ábra tartalmazza.

33. táblázat: A kiegészítő melléklet tartalmi megfelelősége a felszámolás alá került cégek felmérése alapján (1-5 skála)

Megnevezés

éves beszámoló 1,23 1,64 2,47 1,04 1,04 1,54 1,55

Éves

beszámoló 1,82 2,01 2,91 1,21 1,47 1,82 2,03

Forrás: saját számítás

Cégbemutatás, kapcsolt váll Mérleg Számviteli politika Fordulónap utáni események, perek Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása Elemzés értékelés Cégátlag

Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló

24. ábra: A tartalmi megfelelés a kiegészítő melléklet egyes kérdés-csoportjainál a felszámolás alá került társaságok mintájában

Forrás: saját szerkesztés

A felmérés alapján megállapítottam, hogy a fordulónap utáni események bemutatása volt a leggyengébb eleme a kiegészítő mellékletnek.

A beszámoló adataiból képzett mutatószámok alapján vizsgáltam azt is, hogy a kiegészítő melléklet direkt információin kívül a mérleg- az eredménykimutatás adataiból prognosztizálha-tó-e a felszámolás-közeli állapot. Ehhez a cégek teljesítményeinek változásai közül a legjellem-zőbb tételek alakulását vizsgáltam.

• Az árbevétel a cégek 17-ánál hasonlóan alakult, mint az előző évben, kismértékű nö-vekedés további 8%-nál volt és a cégek 19%-ánál 30% feletti nönö-vekedés volt mérhető. A csökkenő tendenciát mutató cégek esetében a 39%-ánál, jelentős csökkenés és 17%-nál kismértékű csökkenés volt, ez alig több mint a társaságok fele.

• Nagyobb kilengést mutat az üzemi eredmény alakulása, a cégek 34%-ánál még jelen-tős a növekedés 52%-nál viszont jelenjelen-tős csökkenés volt.

• A saját tőke változása már szintén nagyon diff erenciált volt: bár 55%-ánál a jelentős csökkenés jelezhet valamit, de emellett 19%-nál szinten-tartás, 10%-nál enyhe növeke-dés és 12%-nál jelentős növekenöveke-dés volt tapasztalható.

Az eredmény alakulásában a csoport tagjainál egységes válságjelek nem mutathatók ki, a szinten-tartó, a jelentős növekedést és jelentős csökkenést elérők egyaránt megtalálha-tóak. A 2008. év második felében induló gazdasági válság hatásai, egyértelmű és általános módon még nem jelentkeztek. A változás alakulást a 34-35. sz. táblázatok mutatják.

34. táblázat: A felszámolás alá került cégek teljesítményei változásának alakulása (%)

Megnevezés - 30% - 10-30+ + 10% + 10-30% + 30%

Árbevétel 39 17 17 8 19

Üzemi eredmény 52 6 4 4 34

Saját tőke 55 4 19 10 12

A mérleg egyes tételeinek változása sem hozott egyértelmű jeleket, a pénzeszköz- csökkenés viszont a felszámolásra kerülő cégek több mint felénél bekövetkezett.

35. táblázat: A felszámolás alá került cégek vagyonváltozásának megoszlása (%)

Megnevezés - 30% alatt hasonló + 30% felett

Készlet 26 54 20

Követelés 32 42 26

Pénzeszköz 56 19 25

Kötelezettség 14 46 40

Megállapítottam, hogy sem a beszámoló táblázatos adatai, sem a kiegészítő melléklet szöve-ges bemutatása a cég válságos helyzetének előrejelzésében számottevő segítséget nem jelen-tett. A vállalkozásoknak esetenként ahhoz fűződik érdekük, hogy a gazdasági problémáikat inkább takargassák, mint korrekt módon bemutassák. Félnek a helyzet rosszabbra fordulá-sától. A „lappangási idő” alatt az ügyvezetés és a tulajdonosok összejátszásával a minél ki-sebb személyes veszteséggel történő „csendes kimentéssel”, vagy a cég „cserbenhagyásával”

lehetőség nyílik a hitelezők kárára történő tönkremenetelre. (Tóthné, 2009.) Összességében a kiegészítő mellékletet nem lehetett a válságos helyzet előrejelzéseként hasznosítani.