Magyar nyelvű összefoglalás

Az értekezés célja az volt, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok véleményén keresztül választ kapjak arra, hogy a 2013 szeptemberében bevezetett pedagógus életpályamodell elérte-e a törvényalkotók által meghatározott célokat. Elősegíti-e a pedagógusok motiváltságát, ösztönzi-e őket a jobb minőségű munkavégzésre. Megakadályozza-e őket abban, hogy ne hagyják ott a pedagóguspályát, egy jól kiszámítható, biztos pályaképet biztosítson számukra.

A kérdőíves felmérések és a mélyinterjúk is azt bizonyítják, hogy szükség volt a pedagógusok helyzetének, bérezésének rendezésére. Azonban a modell bevezetése, a kezdeti besorolások, a minősítő vizsgák, eljárások megvalósulása sok pedagógusban nem a várt motiváló hatást váltották ki. A választ adó pedagógusok nagy részét nem, vagy alig motiválja az életpályamodell, sokan szükséges rossznak, többletmunkát adó feladatnak gondolják. A pályaelhagyás gátlására való hatása pedig egyáltalán nem bizonyítható, hiszen a felmérésben részt vevő pedagógusok több mint fele szerint nem gátolja őket abban, hogy magasabb jövedelem reményében elhagyják a pedagóguspályát.

Az értekezésnek célja volt továbbá feltárni azt, hogy milyen, a kormányzat által befolyásolható tényezőkkel tehető jobbá, hatékonyabbá az életpályamodell. Feltárni azt, hogy az ellenző pedagógusok miért nem tudnak azonosulni az előmeneteli rendszerrel. Milyen módon lehet vagy érdemes a pedagógusokat differenciálni, az életpályamodellt kiegészíteni vagy éppen egyszerűsíteni annak felépítését, kategóriáit és a minősítő eljárásokat úgy alakítani, hogy azt a pedagógus is hasznosnak élhesse meg, valóban motiváló hatása legyen a minősítésre jelentkezőre nézve. A kvantitatív és kvalitatív

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

142 vizsgálatok kimutatták, hogy a pedagógustársadalom az esetleges véleménykülönbségek ellenére homogénnek tekinthető. Nem különülnek el élesen a vélemények annak függvényében, hogy a pedagógus melyik nemhez, korosztályhoz tartozik. Nem befolyásolja a megítélését az iskolai végzettsége, annak szintje. Legmotiváltabbak és egyben legpozitívabb szemlélettel rendelkeznek az óvodapedagógusok, de a végzettségek sokszínűsége nem tenné lehetővé az életpályamodell végzettség vagy foglakoztatási szint szerinti differenciálását, tehát az előmeneteli rendszer a teljes pedagógustársadalomra egységesen alkalmazható.

Az elemzések során nagy hangsúlyt kapott a pénz szerepe, mint talán az egyik legfontosabb motiváló eszköz. Egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a jövedelemnek kimagasló szerepe van. A megyékben tapasztalható átlagbérszínvonal jelentősen befolyásolja azt, hogy hogyan ítélik meg a pedagógusok az életpályamodell munkájukra gyakorolt hatását. A pedagógusok tisztában vannak a versenypiaci bérekkel, az ő bérük és az ahhoz való viszonya hatást gyakorolt motiváltságukra. A mélyinterjúkból kiderült, hogy csalódásként élik, élték meg a pedagógusok, hogy bérüket a korábbi tervezettől eltérően elszakították a minimálbértől, mondhatjuk a pedagógusbéreket befagyasztották.

A pedagógusok többsége nem ért egyet azzal, hogy kötelező a minősítő eljárás. Ők is belátják, hogy szükség van ellenőrzésre, visszacsatolásra, de nem kell, hogy ez az életpályamodellnek része legyen. Ha a Pedagógus II.

kategóriáig kötelező a minősítés, és ha nem kívánnak többletmunkát végezni, a pedagógusok számára nincs további lehetőség (kategória), ahol valóban az erkölcsi megbecsülés biztosítható lenne számukra. A minősítő eljárások további problémája, hogy túlzottan nagy terhet ró a pedagógusokra, sok esetben a tényleges pedagógiai munkájuk rovására megy. Az így elvett idő és a minősítés produktumát a legtöbb pedagógus a későbbi munkája során nem

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

143 tudja hasznosítani. Bizonyítást nyert, hogy az előmeneteli rendszer nem csak a pedagógusok motiváltságára és pályaelhagyásnak meggátlására nem gyakorol kimutathatóan pozitív hatást, de a diákok iskolai teljesítményén sem látható javulás az országos kompetenciamérések eredményeit vizsgálva.

Ezeket az eredményeket felhasználva javaslat készült a pedagógus életpályamodell kiegészítésére, csiszolására. Javasolt egy újabb kategória, a Kiváló pedagógus kategória bevezetése, ahova a valóban kimagasló pedagógiai munkát végző, minősített pedagógusok kerülhetnének besorolásra. Javasolt a kötelező minősítések eltörlése, hiszen az önellenőrzések, pedagógus ellenőrzések ezt a funkciót kiválthatnák és így a pedagógusok az életpályamodellre - az angol mintához hasonlóan - egy valóban motiváló, előrelépési, magasabb jövedelemszerzési lehetőségként tekinthetnének. A minősítő eljárások során alkalmazott módszerek javítása szintén indokolt lenne, például ha a tanórák látogatása nem előre egyeztetett időpontban történne, elkerülhetőek lennének az esetleges színházi előadásként megrendezett tanórák, melyek nem a valós képet mutatják a minősítés alatt álló pedagógusról. A pedagógusbérek, főleg a kezdő pedagógusok bérének rendezése elengedhetetlen. A minimálbérhez történő adott arányú rögzítése biztosítaná a hosszú távú kiszámíthatóságot. Az értekezésben vizsgált problémákra tett javaslatokat felhasználva, a pedagógus életpályamodellt ezek alapján kiegészítve alkalmassá válhatna és nagyban hozzájárulhatna az eredetileg megfogalmazott cél teljesítésére, a pedagógus jobb minőségű munkavégzésre való ösztönzésén túl a diákok kompetenciáinak fejlesztéséhez, fejlődéséhez.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

144