Anyag és módszer

A köznevelés minőségének, a pedagógusok motiváltságának és az országban végbemenő folyamatoknak a lehetséges kapcsolatát primer és szekunder adatokra alapozva vizsgáltam. A primer adatok a köznevelésben dolgozó pedagógusok által kitöltött kérdőívekből és az érintett pedagógusokkal készített mélyinterjúkból származnak. A szekunder adatokat a hazai és nemzetközi szakirodalomból, a Központi Statisztikai Hivataltól és az Oktatási Hivataltól származtatom.

A pedagógusok véleményét online anonim kérdőív segítségével térképeztem fel. A kérdőíveket a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) elérhető intézményi adatbázisban fellelhető összes Magyarországon működő köznevelési intézmény igazgatójának e-mailben juttattam el azzal a kéréssel, hogy töltsék ki és lehetőség szerint juttassák el azokat kollégáiknak is kitöltés céljából. Mindösszesen 5 885 működő köznevelési intézményt kerestem fel.

A felkeresett intézmények között minden, a köznevelés alá tartozó intézménytípus megtalálható volt. Kihasználtam a közösségi média adta lehetőségeket is és a különböző pedagógiai témával foglalkozó Facebook- csoportokba is feltettem a kérdőívet és kértem a csoportok tagjait a kitöltésre.

A kérdőíveket 2017. március 8-tól folyamatosan küldtem ki a köznevelési intézményeknek. A kérdőívek kitöltetését 2018. I. negyedévében zártam. Úgy gondoltam, hogy akihez eljutott és ki szerette volna tölteni, az addig megtette. Mindösszesen 6 124 db kérdőív került kitöltésre.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

69 A kérdőív kérdései három fő csoportba sorolhatóak:

1. A pedagógus életpályamodell felépítésével, kategóriáival, motiváló erejének megítélésével, pályaelhagyást gátló hatásával foglakozó kérdések;

2. Az életpályamodell részét képező minősítő vizsgák, eljárások szükségességével, módszerével és megfelelőségével foglalkozó kérdések;

3. A pedagógus demográfiai helyzete, mint neme, kora, lakhelye, pályán töltött ideje, pedagógus besorolása, intézménye (ahol dolgozik) és végzettsége;

A kérdőívek kérdései Likert skálás állítások mellett egy kivételével eldöntendő kérdések voltak, ez alól a 24. kérdés képez kivételt, ahol a pedagógusok észrevételeire, javító szándékú javaslataira kérdeztem rá, továbbá egy helyen volt lehetőség az eldöntendő kérdést saját véleménnyel, tapasztalattal kiegészíteni.

A kérdőíveket a Google űrlapszerkesztőjével készítettem, ahol lehetőség kínálkozott arra, hogy jelöljem a kötelezően kitöltendő kérdéseket, ennek köszönhetően hiányos kérdőív nem kerülhetett az adatbázisba. A Google által szerkesztett kérdőívekből egy Excel munkalapot generáltam, amelynek adatait különböző statisztikai módszerek segítségével elemeztem.

A kérdőívek elemzéséhez, értékeléséhez a Microsoft Excel függvényei mellett annak kimutatást készítő (kereszttábla) funkcióját is alkalmaztam. A kapcsolatok szorosságának vizsgálatához pedig elsősorban az SPSS programot használtam. Általában a társadalmi–gazdasági jelenségek közötti összefüggéseket az jellemzi, hogy az egyik ismérv értékéből nem határozható meg egyértelműen a másik ismérv nagysága, azaz csak az egyik tulajdonság

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

70 és a másik tulajdonság átlagos nagysága között van határozott kapcsolat.

Ezek a sztochasztikus összefüggések. Tehát a két ismérv, változó között a sztochasztikus kapcsolat fennállása azt jelenti, hogy ezek ugyan nem függetlenek, de nincs is közöttük funkcionális összefüggés, tehát a változó értékét a ható tényező mellett bizonyos véletlen hatások is befolyásolhatják (Szűcs, 2002). A feltételezett kapcsolatok szorosságának mérésére a Cramer–

féle együtthatót alkalmaztam, amely a következő képlettel számítható:

V √ s sorok, t az oszlopok száma

Értéke mindig 0<=V<=1 közé esik. A kapcsolat tényleges erősségének megfelelően felveheti a felső értéket (Jánosa, 2011). V értéke minél közelebb esik az 1-hez, annál szorosabb a kapcsolat a vizsgált változók között. Azért ezt a mutatót választottam, mert ez alkalmas minőségi és területi ismérvek összefüggéseinek a feltárására.

Annak megállapítására, hogy a válaszadók homogén csoportot alkotnak-e vagy esetleg több elkülöníthető csoportba sorolhatóak klaszterelemzést végeztem. Ezzel kívántam látni és láttatni, hogy a válaszadók között egyetértés van-e. Klaszterelemzésen elemek csoportosítását értjük. Úgy szeretnénk a csoportosítást elvégezni, hogy hasonló elemek ugyanazon, míg az egymástól eltérő elemek külön csoportba kerüljenek. Ha n pontot akarunk k csoportba sorolni, akkor a lehetséges csoportosítások számát a Stiring számok adják meg:

∑

( )

A klaszterezés során csoportokba, osztályokba soroljuk az elemeket, tehát osztályozást végzünk. Az eredeti osztályozási feladattól az különbözteti meg a klaszterezést, hogy nincs megadva, hogy melyik elem melyik osztályba

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

71 tartozik. Gyakran nem az a fontos, hogy melyik elemet melyik csoportba soroljuk, hanem az, hogy mi jellemző a különböző csoportokra (Bogdán, 2010). A klaszterelemzés során az egyik központi kérdés, hogy mennyi klasztert lehet megkülönböztetni az adatbázisban. A klaszterszám lehet szakmai szempontok miatt külsőleg adott, de gyakran különböző klasztervaliditási indexek segítenek az optimális klaszterszám kiválasztásában (Szüle, 2019). A klaszterek számának meghatározására a Calinski–Harabasz indexet használtam.

Annak vizsgálatára, hogy egy adott változót tekintve van-e konszenzus vagy milyen erősségű a konszenzus a válaszadók között, a Likert-skálás kérdéseket sorrend logit modellel, míg a bináris kérdéseket logit modellel becsültem meg. A konszenzus mérésének szabályai:

- Egy adott (páros) számú, egy érdeklődésre számot tartó megbecsülésében részt vevő személy esetén, ha azonos számú, n/2 személy szétválasztódik két azonos diszjunkt csoportba, amelynek mindegyike erősen egyet nem értő és határozottan egyetértő kategóriára koncentrál, akkor a csoportnak nincs megállapodása, konszenzusa.

- Ha az összes résztvevő ugyanazon kategóriába tartozik, mint a Likert-skála - kategóriától függetlenül -, akkor a csoport megállapodása: a konszenzus teljesnek tekinthető 100%-ban.

- Ha a részvevők aránya olyan, hogy n/2+1 részvevő valamelyik kategóriába tartozik, akkor az egyetértés, konszenzus fokának nagyobbnak kell lennie, mint 0, mivel a csoportban az egyetértés már nem egyenlő.

- A kategorikus értékek eloszlását konszenzussal kell rögzíteni, hogy jelezzék az adatok szórását, ezért a teljes konszenzus hiányának 0

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

72 értéket kell generálnia és a vélemény teljes konszenzusának 1 értéket kell adnia.

- Minden más kombinációnak az egységintervallumon belül kell értéket generálnia.

A konszenzus mértékét (Cns) a következőképpen kell meghatározni:

∑

( | |)

Ahol x bármely végleges diszkrét véletlen változó p(x) valószínűségi eloszlással. ∑ az X átlaga és dx az X szélessége, dx = xmax - xmin. µX az átlag, vagy tetszőleges érték is lehet, ha a mérést konszenzus erősségeként használják (Tastle, Wierman és Dumdum, 2005).

A kapott eredmények mélyebb, pontosabb megértése céljából mélyinterjúkat készítettem, mely lehetővé tette a vizsgált téma még pontosabb körüljárását.

A mélyinterjú alanyok választásánál törekedtem arra, hogy az interjúztatott személyek minél szélesebb réteget fedjenek le a pedagógustársadalmon belül.

Így van a megkérdezettek között fiatal, középkorú, pár évvel a nyugdíj előtt álló, férfi, nő, óvodapedagógus, magyar szakos, informatika szakos és gyógypedagógus is. Csakúgy Pedagógus I. és Mesterpedagógus kategóriába sorolt pedagógus. A megkérdezett pedagógusokat biztosítottam az anonimitásukról, így nem nevükön, hanem az 1. táblázatban ismertetett betűjelekkel (monogrammal) azonosítom őket.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

73 1. táblázat: A mélyinterjú alanyok bemutatása

mono-gram nem kor település

pedagógus-végzettség szint pedagógus- fokozat

város testnevelés, orosz szakos tanár + szakvizsga

főiskola Pedagógus II.

TG nő 54

év megyeszékhely óvodapedagógus + szakvizsga

74