Magyar Királyi Államvasutak, Főműhelyi MÁV telep, Budapest, Budapest,

nemzetközi példái

1. Magyar Királyi Államvasutak, Főműhelyi MÁV telep, Budapest, Budapest,

1895-A XIX. század végén, XX. század elején a Magyar Királyi Államvasutak több munkástelepet, tisztviselőtelepet épített dolgozói számára a főváros korabeli peremét jelentő területeken. A telepek földrajzilag is erősen kapcsolódnak a vasúthoz, pályaudvarok, vasútvonalak mellett fekszenek. Ilyen telep épült a Hungária körút - Salgótarjáni út sarkán, Rákospalotán, valamint a Ferencvárosban a Gyáli út mellett. A salgótarjáni úti MÁV-telep története a múlt század végéig nyúlik vissza, helyszínrajza 1895-ben keltezett. A területet dél felől a vasút ívesen húzódó vonala határolja, északról a Salgótarjáni út, nyugatról a merőleges Zách utca metszi le. A Hungária út kettészeli a beépítést, két oldalán a munkások házai párhuzamos rendszerben sorakoznak. A lakóházak típustervek alapján, azonos alaprajzzal, homlokzattal, a MÁV akkori arculatának jól felismerhető stílusjegyeivel épültek. Az épületek általában négy lakás kétirányú tükrözésével állnak elő. A hierarchikus berendezkedésű intézménynek megfelelően a telepen elkülönülnek a társadalmi osztályok, a típusok között földszintes és emeletes munkáslakóházak, kétszintes altiszti és hivatalnoki lakóházak szerepelnek.

A közintézmények a központi téren kaptak helyet. A telep szélén, diszkréten elhelyezve a higiéniai igények kiszolgálására fürdőház épült.

forrás: Magyar Királyi Államvasutak - Budapest Főváros Levéltára, XV-17-d329-Magyar Királyi Államvasutak: Budapest Főműhelyi lakótelep.

forrás: "Közeg" - http://kozeg.blogspot.hu/2009/10/lokomotiv-utca-mav-telep.html

2. Kós Károly, Heintz Béla, Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső, Wälder Gyula, Györgyi Dénes, Wekerle-telep, Budapest, 1909-1925 (N-K/I)

A telep építését a korabeli pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte, felismerve a század elején vidékről városba áramló munkaerő lakásproblémáit. 1908-1914 között huszonkilenc háztípus alkalmazásával, tizenegy tervező munkájaként született meg a közel 4500 lakás. A telep tervezésénél előképnek tekintették az angol kertváros mozgalom példáit, a lakások átlagosan 200 m2-es, jól használható kerttel egészülnek ki. A főtér tervezőjét tervpályázat útján választották ki. A telep rajzolata első ránézésre kötött rendszer képét mutatja. A középső 45º-ban elforgatott főtértől indulva négy rétegben növekvő beépítést a két koordinátarendszerhez tartozó irányok szervezik. A kétemeletes kapukkal szabdalt zárt térfalat Kós Károly tervezte. Az Ebenezer Howard írásai nyomán elterjedő kertvárosi beépítés épp a vidéki és városi életmód egymást megtermékenyítő útjainak lehetőségeit kereste. Jó közlekedése, egységes kertvárosi karaktere, kitűnő intézményi ellátottsága, és a városi környezetben ritka, intenzív, nagy mennyiségű zöldfelület teszik a Wekerle-telepet a mai napig népszerű lakókörnyezetté.

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

forrás: Mózer István - Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések, A sorháztól a lakódombig, Műszaki Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

forrás: Nagy Gergő - Nagy Gergőtől

3. Novák Ede, Barát Béla, OTI Tisztviselőtelep, Albertfalva, Budapest, 1929-33

Barát Béla és Novák Ede korábban részt vettek a Wekerle-telep főterének tervezésében, az albertfalvai„‘Kertváros”, másik nevén „Parkváros” telep tervein visszaköszönnek ott szerzett tapasztalataik. A telepet az Országos Társadalombiztosító Intézet lakásépítési programjának keretében, adókedvezmények igénybevételével, jövedelemnövelő olcsó befektetési szándékkal építtette saját dolgozói részére. A Fehérvári út mentén, a Duna egykori árterében az úttal és a folyóval párhuzamos utcák szervezik, a merőleges utcák tagolják a telepet. A hosszan futó utcák mentén, azonos alaprajzi kialakítással földszintes sorházak sorakoznak, a sorozatot a végeken kétszintes házak zárják.

A telep középpontjában a közösségi funkciókat szervező tér áll. A több ütemben tervezett beépítés első, egyetlen megvalósult üteme 1929-ben készült el, többségében két,- kisebb arányban három,- és négyszobás lakásokkal. A tervezők a páronként összeforgatott boltíves tornácos bejáratok ritmusával egységes arculatot hoztak létre. A lakásokhoz előkert, hátrafelé konyhakert kapcsolódik.

forrás: Nagy Gergely - Nagy Gergely, Szelényi Károly: Kertváros-építészet, Az angol példa Magyarországon, Magyar Képek Kiadó, 2008

forrás: K. Theisler Katalin - saját képek, 2013.04.21., Budapest