nemzetközi példái
10. Jacobus Johannes Pieter Oud, Kiefhoek,
forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter:
J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1998
forrás: Hans Jan Dürr - http://www.flickr.com/photos/durr-architect/4575220541/in/photostream/, 2012.07.19.
forrás: Hans Jan Dürr - http://www.flickr.com/photos/durr-architect/4575220541/in/photostream/, 2012.07.19.
forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter:
J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 1999
forrás: Tim Benton - http://www.artandarchitecture.org.uk/search/results.html?object_id=
%22683bfe21edc72ba7338423b826bcccc5aa9ff931%22&display=Kiefhoek%20Estate, 2012.07.19.
forrás: Tim Benton - http://www.artandarchitecture.org.uk/search/results.html?object_id=
%22683bfe21edc72ba7338423b826bcccc5aa9ff931%22&display=Kiefhoek%20Estate, 2012.07.19.
forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter:
J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2000
forrás: ismeretlen - http://www.joostdevree.nl/shtmls/functionalisme.shtml, 2012.07.19.
forrás: Martien Kerkhof, Studio Retina, Amsterdam - Ed Taverne/Cor Wagenaar/Martien de Vletter:
J.J.P.Oud, Poetic Functionalist, Nai Publishers, Rotterdam, 2001
forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984
forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984
forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984
forrás: ismeretlen - Günther Satmm, J.J.P.Oud, Bauten und Projekte 1906 bis 1963, Florian Kupferberg Verlag, Mainz, 1984
11. Adolf Loos, A. Lurcat, J. Hoffmann, R. Bauer, O, Strnad, J.Groag, G. Guevrakian, G. Rietweld, Holzmeister, Wachberger, Walter Loos,
Bieber-Niedermoster, L.Pilewski, W. Sobotka, Miklós Velits, Werkbundsiedlung, Bécs, Ausztria, 1931-32
A modern építészek korszerű lakásról, lakókörnyezetről alkotott gondolatait bemutató
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
forrás: Dr. Bierbauer Virgil - Tér és Forma, 1932, 255-265. o.
12. Frank Lloyd Wright, Quadruple housing type, Suntop Homes, Pennsylvania 1938-42 (N-K/I)
Wright a beépítést a hagyományos, amerikai kertvárosok sűrítésére kapott 1938-as megbízás keretében tervezte. A jól kitalált elem sorolásával, forgatásával létrejövő, növelhető struktúrára tett kísérlet egyetlen eleme épült csak meg Ardmore-ban. A szerkesztés szélforgóhoz hasonlóan négy lakóegység kilencven fokos elforgatásával jön létre. Az alapelemen belüli forgás és a kvartettek egymással bezárt szöge, az egymáshoz való viszonyt és a közös területek rajzolatát is megtermékenyítik. A sorolás során egymáshoz képest is elforduló alapelemek lehetővé teszik az átlátások gátlását az egyes lakásokhoz tartozó negyed körcikkben kialakított privát kertek között és a feltáró utak szövevényes rendszerét eredményezik. Bár a második világháború miatt egyetlen elem épült csak fel ebből az épülettípusból, a rajzasztalon Wright többször továbbfejlesztette tervét a gazdaságosságot szem előtt tartva és az átlátásokat kiküszöbölve.
forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/
broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml
forrás: Frank Lloyd Wright - Frank Lloyd Wright: The living city, Bramhall House, 1957
forrás: Frank Lloyd Wright - Frank Lloyd Wright: The living city, Bramhall House, 1958
forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/
broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml
forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/
broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml
forrás: Frank Lloyd Wright - http://www.mediaarchitecture.at/architekturtheorie/
broadacre_city/2011_ardmore_cloverleaf_en.shtml
kirobbanása miatt csak egy épült meg. A domb lejtésére szerkesztett, szintenként elcsúsztatott hófehér tömegek megközelítésére szolgáló terméskő támfalakkal megerősített utak csápokként kapaszkodnak a terephez, ezzel tovább erősítve az épület és a megmunkált terep összetartozását. A tömegek kimozdításából adódó tetőfelületeken kialakuló, durva faszerkezettel fedett teraszok szolgálnak kertként, de a lakóegységekből kis lépcsőn az érintetlen, közös, fás domboldalra is ki lehet jutni.
Aalto humanizált, modern épülete az organikus és tervezett elemek, az erdő és a teraszok együttes használatával teremt élhető lakókörnyezetet.
forrás: Alvar Aalto - Alvar Aalto, Synopsis, Painting, Architecture, Sculpture, Birkhauser Verlag, Basel und Stuttgart, 1970, 98.old
forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1952
forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1953
forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1954
forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt,
forrás: Welin - Rudolf Flotho, Neue urbane Wohnformen, VERLAG ULLSTEIN GMBH, Frankfurt, Berlin, Wien, 1955
14. Haefeli, Hubacher-Steiger, Moser-Roth, Artaria-Schmidt, Werkbundsiedlung, Zürich, Svájc, 1939 (N-K)
A bécsi kiállítást követően rendezték meg a svájci modern építészek is kísérleti lakóépületeik bemutatóját. Az eddigi nemzetközi tervezői gárdától eltérően a Neubühlben felépülő telepet hét svájci építész tervezte egy közérdekű építőszövetkezet megbízásából. A területen elhelyezett 128 lakást határozott irányú feltáró utakra szervezett sávokba rendezték. A növekvő kompozíció rajzolatát a tájolás adja. A beépítés egyik oldalán ÉNy-DK tájolással klasszikus sorházakat helyeztek el, a másik oldalára tisztán É-D tájolással többlakásos épületek kerültek. Az ideköltöző családok nagyságának és anyagi helyzetének megfelelően az egylakásos sorházak méret és lakbér szerint több változata megtalálható a telepen, svájci precizitással szerkesztett jó arányú alaprajzi kialakításokkal. A terep lejtéséből adódóan a lakóegységek függőleges irányban eltolva sorolódnak egymás mellé, ezzel a nappali térhez kapcsolódó teraszok és kertek intimitása nő. A sorházegységek kétszintesek, méretük 3-6 szoba között változik.
forrás: Adrian Michael - http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Wollishofen_Neub%C3%BChl.jpg, 2012.07.19.
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1933
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1935
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1936
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1937
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1938
forrás: ismeretlen - Tér és forma, 1939
forrás: ismeretlen - http://www.schmidarch.ch/bauten/bauteninarbeit/2003_neubuehl.php, 2012.07.19.
forrás: ismeretlen - http://eng.archinform.net/projekte/4178.htm, 2012.07.19.
az állami intézmények dolgozói számára, törvényekkel és adókedvezményekkel támogatott építési finanszírozás.
A válogatott beépítések nagy része állami beruházásban, nagy állami támogatással valósult meg. Jellemzően állami vállalatok munkásosztálya számára épültek, egy részük a középosztály lakáskörülményeinek javítását igyekezett biztosítani. A vidékről városba áramló munkások megoldatlan lakáshelyzete is sürgette az építkezéseket.
A Wekerle-telep, a MÁV telep és Albertfalva nagyobb, telepszerű beépítései hagyományos várostervezési elveket, szimmetriát és középppontban elhelyezett terekkel szerkesztett merőleges rendszert rajzolnak ki. A század elején még a századfordulós építkezések stílusjegyeit és építési technológiáját őrzik az épületek. A MÁV telep különösen is a „Királyi Államvasutak” vállalati arculatát tükrözi. Az idő előrehaladtával a tervezőkben megjelent a letisztultság, dísztelenség iránti vágy, Füredi Oszkár és Bőhm Viktor épületei már ennek az igénynek nyomait őrzik.
A lakások tekintetében a tervezők törekedtek a minimum 2 szobás, ugyanakkor az adott réteg számára elérhető bérleti díjakkal fenntartható lakások létrehozására. A Wekerle-telep esetében ezt törvényi előírások is alátámasztották. Az alaprajzok általában kicsi, kompakt lakásokat rejtenek, a nyugat-európai példáknál jóval kisebb alaprajzi megoldásokkal.