LXXX OKLEVÉLTAR

és nem regestált Icövetelések átlagösszegel közötti na,gy kű-lönbség a legnagyobb összegükövetelések aránytalan elosz-lásának kővetkezménye a két követeléskategória kőzt.

Ennek 'az aránytalanságnak bemutatására az összegnagyság különbsége alapján képzett csoportosításban mutatorn be a telekkönyvi zsidóköveteléseket:

Rezestált INem regestált I Összes

Összegna gyságosztál yok ^k

ö v e t e 1 ^é s e k

, ~I

^összege

I ' ~I

^összege

I ' ~I

^összege

'ii-a m. (i),~ m. 4i,~ m

~ ~ arfrtokban ] iIiarfrtokban ~ iIi arfrtokban

2'50 arfrton alul ,\ 98 150'81 20 30'15 118 180'96

2'50-4'99 arfrt közt , , 106 375'36 20 73'44 126 448'80 5'00-9'99

" 104 696'90 30 183'23 134 880'13

10'00-24'99 8511,245'38 28 417'- 113 1,662'38

25'00-49'99: :,:: 26 909'80 171 561'70 4311,471'50 150'00 arfrt és annál nagyobb 16 1,480- 13 1,162'20 29 2,642'25

I

^Összesen, '143514,858'2511~812,427'77156317,28ti'02

A regestalt (R.), nem regestalt (N,)és össze.s (O,) zsidókövetelések összegeiből jutott százalékokban az egyes nagyságcsoportokra:

R, N,

I

^Ö,

2'50 arfrton aluli , , 2'50- 4'99 arfrt lcözt 5'00- 9'99

10'OO-2'UI9 25'00-49'99 • 50 arfrt, S nagyobb

Kitctsz ik ebből az arányosításból, hogy a ngestált kő-vetelések ősszegének aranyosan nagyobb része jutott a kis összegű (10 aranyfrtnál alacsonyabb] tételekre, míg for-dítva a nem regcstált követelések összegének nagyobb része a nagy összegű (bU arfrtés annál magasabb) tételekre, a közepes összegű (10 ..rfrtnál magasabb, de 50 arfrtnál ala-csonyabb) tételeknél pedig nem nagyok az nrányszámok

eltérései, Esett ugyanis 100 arfrt követelésösszcgl.öl:

BEV EZETES LXXXI

R, N, Ö,

kis összegű tételekre , 25'18 11'81 20'72

közepes összegü tételekre , 44'36 40'32 43'02

nagy összegli tételekre ,I 3046 47'87 36'26

I

^{100'00 100'00 100'00}

Az egyenlőtlen megoszlás magyarázatához eljutni fo-gunk" ha megvizsgáljuk a zsidóköveteléseknek feljegyzésük

időrendjében való csoportosítását. Ez a csoportosítás any-nyira fontos lesz vizsgálataink egész prohlémakőrének szempontjából, hogy szükséges megismenni akőveteléselk feljegyzésének időrendjét a tételek és összegek naptári évek szerinti csoportosításában.

A regestalt

I

^{A nem regestált}

I

^{Az ·összes}

Évek és telekkönyvi zsidókövetelések

évcsoportok

tétel-

I

^{össsege m.}

I

^té~el-

I

^{összege m.}

I

^tétel-

I

^{összege m.}

szarna arfrtokban szama arfrtokban száma arfrtokban

,

1436 6 54'50 - - 6 54•.50

1437 14 168'60 4 78'60 18 247'20

1438 18 166'77 10 88'60 28 255'37 ^;

1409 15 207'74 16 290'10 31 497'84 ^I

1440 15 633'04 4 196'86 19 829'90 ,

----1436-1440 68 1,23065 34 654'16 102 1,884•.81

1441 7 60'43 -

-

^{7 60'43}

1442 17 331'74 3 117'- 20 448'74

1443 26 222'78

-

^{- 26 222'78}

1444 59 431'94

-

^{- 59 431'94}

1445 44 338'93 - - ^{44 338'93}

14H-1445 153 1,385'82 3 117'- 156 1,502'82

1446 31 329'74

-

^{- 31 329'74}

---'-1446-1450 108 9~9'53 2 95'- 110 1,024'53

1451 11 84'24 1 30'- 12 114'24

1452 16 370'20 1 6'40 17 376'60

1453 13 225:g0 - - 13 225'90

1454 10 40'44 3 68'20 13 10S'64

1455 9 4080 ,1 5'- 10 W80

----1451-1455 59 ,,'761'058 ,6 109'60 65 -8'71~1:~,

"

Monumcnla Hunoariae Judaicu, IV, VI

LXXXU

OKLEVE:LTAR

A regestáJt

I

^{A nem regestált}

I

^{Az összes}

.i.Évek és

telekkönyvi zsidókövetelések

évcsoportok

tétel-

I

^{összege m.}

I

^tetel-

I

^{összege m.}

I

^tétel-

I

^{összege rn.}

.száma arfrtokban szama arfriokban száma arfrtokban

1456

I

1

I

2'-- 3

I

:l18'- 41

220'-1457, 11 77'87 il 128'25 14 206-12

1458 7 48'28 2 :!ö'92 9 74'20

1459 ' 4 35'33 3 24'- í 59'33

1460 1 8'- - - 1

8'-1456-1460 24 171'48 11 a96'17 35 567'65

1461 2 39'- 3 37'- 5

76'-1462 1 10'- 2 5'67 a 15'67

1463

-

^{--- 2 19'- 2}

19'-1464 2 56'- 3 39'- r.

95'-1465 ,3 .68'- 7 128'- 10

196'-1461-1465 8 173~ 17 228'67 25 401'67

1466 2 25'- 5 56'50' 7 81'50

----1466-:-1470 " ^{6 168'- 32 593'8!:! 38 761'88}

,1471 4 10'- 5 29'- 9

---1471-1475 9 3819 233'29 32 271'48

.. .: Feltűnik mindenekelött e számsorhan. hogy az egy-másra következő évötődökben majdnem megszakítás

nél-kül:

^{fogynak a} zsidókövetelések vösszegei. E fogyás kö-vetkertében az első éVllmsiadra,az összegeknek majdnem három negyedrésze (72'51

%)

jut, míg a második évhu-szadra valamivel több mint egy negyedrésze (27'49%), A két évhuszad számadatai a .következők:

R,

,

N,1 Ö.1

I

"

I

,

_i

t, Ö, t, Ö, t. ö.

1436-1455 38!:! 4,307''ss 45 975'76 433 5.283'34

1456:":"'1475 47 550'67 83 1.452'01 130 2,002'68

BEVEZET es LXXXIII A második évhuszadra a tételszámnak mégk,isebb része jutott (23'09%), mint az összegből. Következmény-képen az összegek átlaga nagyobb a második évhuszadban

(15'40 arfrt) , mint az elsőben (12'20 arfrt}. Jellegzetes to-vábbá a nagy, szinte ellentétesen alakuló kűlőnbség a re-gestalt és nem regestáltkövetelések egymással szembeni nagysága között a .két évhuszadhan. Az elsőben 'a nem reg.

kővetelések összege kevesebb, mint negyedrésze a regestál-takénak, a második évhuszadban viszont majdnem három-szor ..akikOifa,mint azoké. Míg a második évhuszadban észlelt kűlönbségekezen egész időszakon keresztűl nagy já-ban egyenletesen alakulnak ki, addig meglehetősen nagy az eltérés az első évhuszad első s többi három évötöde közt. Az elsőben a nemregestált kővetelések száma és ősz-szege a regestáltaknak fele-felerésze, míg a másik három évötödben a nem regestált követelések összege csak egy erös tizede a regestá1t követelések összegének. tételeinek száma meg éppenséggel a regestáltakénak alig egy harmin-cadrésze,

Kutatván ezeknek az eltéréseknek, s általában az el-oszlás különbségeinek okait, ezeket nyilvánvalóan kell fel-talá:ljuk a tetekkönyvvezetés gyakorlatának kövebkezetlen-ségéhen vagy .időbeni változásaiban. Itt hivatkozom arra, amit elmondtam a pozsonyi telekkönyv szerkesztésének és nyilvántartásának történetéről és technikájáról az e város-kőnyvről írt s itt gyakran idézett értekezésemben.") Lénye-gesen egyszerűsíti az összefüggések felderítését az a kÖI'Ül-mény, hogy az ,itt képzett évötödök időhatárai nagyjában összeesnek a telekkönyvvezetés változásainak időpontjaival.

Az első évötöd a telekkönyv alkotásának [szerkesztésének]

és nyilvántartása első két évének a' kora, amelyben telek-könyvvezető a telekkönyv érdemes szerkesztője, Weidner városjegyzö.") Utóda az 1441. év másodi:k felétől kezdve az 145u. év tavaszáíg Liebliardt Eckenjelder városjegyzö, akiröl megállapítottam, hogya telekkönyvi nyilvántartás

80)

zsoosu«.

G. A, XXXIX. és XL,

8') U. o. XXXIX.&2,1.jegyz., továbbá 58--{)9, valamint XL,5-6.

VI'

LXXXIV ^OKLEVELTAR

gyakorlatának végleges szabályait ^ő alkalmazta első ízben működésének tizenöt éve alatt.82) Utódai alatt kétségtele-nül hanyaelott a telekkönyvvezetés pontossága és megbíz-hatósága, A telekíkőnyvvezetés változatos 'alakulását mu-tatjak a regestált és nem regestált követelések ikőzőtti vál-tozó arányok, Weidner (valószínűen a felek javaslatára) fakultatív módon foglalta regestákba a zsidókővetelések nagyobb részét úgy a szerkesztés alkalmával, mint a nyil-vantartás ideje alatt is, Eckenfelder viszont arra töreke-dett, hogy regestálja lehetőség szeránt az összes zsidóköve-teleseket. Utódai (tekantettel a regesták feljegyzésének szént telekkönyvi rész szűk voltára) csak azokat a kővete-léseket regestálták, amelyeknek .helyet tudtak szorfbani a regestalapokon. amiért ,is a legtöbb esetben megelégedtek !:t

követeléseknek csak a birtoklapokra történt feljegyzésével."]

Így három egymástól különböző telekkönyvezésí időszakot különböztethetünk meg, amelyeknek adatai a következők :

R, N, 0,

I I I

I I I

t. Ö. t. _Ö. t. ö.

1436-1440 69 1.230'46 34 654'16 102 1.884'81

1441-1455 320 3.076'93 11 321'60 331 3.398'53

1456-1475 47 550'fH 83 1.452'01 130

2.002'68-Összesen " 435 4.858'25 128 2.427'77 563 7,286'02 Jutott tehát:

100'001

⁶⁵²⁹

1"'71

^100'00

55

.

^{' , 96'68 3'32 100'00 90'54 9'46 10000}

ts

. ^{' ':1}

^{36'15 63'85 100'00127'50} 72'50 10000 -Mindössze" ,

,!

^77'261 22'741100'00166'68133'321100'00 80) U.'·

o:

XL, 5-9,

,83) .Megbízhatőság tekintetében mélyreható különbséget

észlelhe-tűnkWeidner-Eckenf'elder közt egyfelől s a későbbi városjegyzök közt másfelől. Ha id-őrendben behelyezni akurju'k a 76, jegyzetben ki száan

í-tott kihagyásnkat, akkor azokat az 1'456.év után kelt tételek közé kell .illesztenünk. Az' érdekelt 'kortársa'k ezér! más módon

biztosítot-BEVEZETÉS LXXXV

Százalékosan oszlottak el a három időrendi csoport közt:

_1l._1

». _I_~I_R_. --,-_N_'·--'.I_

^o.

követelesek tételei követelései\:összegei

1436--1440 . 15'63126'561118'12125'331125'94 25'87 1441-1455 '1 73'56 8'59 58'79 63'34 13'25 4664 1456-1475 . 10'Sll 64'85 23'09111'33 59'81 27'49

----'---:1100.0°1100.0°1100.001100.0°1100001100.00

A tételszámok ésösszegek százalékos eloszlásának el-térése miatt különhözők lesznek az időrendi csoportok át-lagösszegei lis, arnint azt mutatja a következő összeállítás:

R. 1 N. 1 Ö.

1436-1440 . 18'09119'24118'48 1441-1455 . 9'62129'24 10'27 1456-1475 .111'72 17'49115'41

Mindössze '111'17118.97112'94

Az első évötöd átlagösszegét egyrészt Ikivételesen nagy-összegű regestalt (350, 90, 88 arfrt) és nem regestalt (180, 54 és kétszer 50 arfrt] követelések magasították fel, más-részt .az a körülmény, hogya k.is összegű tételek száma kisebh, mint a következő évötödökben. Ezekben csak a nem regestált .követelések átlaga magas, míg

it

regestáltaké a második időszakban még a 10 arfrt összeget sem éri el.

Mindhárorn időrendi csoportban a nem regestált kővetelé-sek összegátlaga jóval nagyobb, mint a regestáltaké. Kűlő-nösen magasa nem regestált tételek összegádaga az 1441-1455. évi csoportban, de az összes tételek átlagának kiala-kulására döntő befolyást az 1456. évután kelt nem reges·

tált követelések gyakorolják. Ezeknek a követeléseknek magas összegátlagát pedig magyarázza az, hogy 1456. év

ták 2lálogúoOgaikat, így a zsidók míntegy elsősorban a zsidókönyvbe való feljegyzésekhez fordultak, arn in t ezt tanusttják 'a zsidőkönyv

(judearpuch) említése; fl telekkönyvben 1465·!ől kezd-ve, pid. 1465 (192,

193, 318), 1466 (193), 1467 (194) stb.

LXXXVI o KLEVeLTAR

után a kisehb összegű zsidókővetelések telekkönyvi fel-jegyzése mindtovább elmaradt s javarészt cs-aka magasabb összegü követeléseket jegyezték fel a telekkönyvben, rész-ben a zsidókönyvbe történt bejegyzésükkel együtt, részben külön adóslevél kiállítása kapcsán, míg a kis összegű köve-telések túlnyomó része csak a zsidókönyvbe került.

Összevetve a magasság szerinti csoportosítást az idő-rendivel. és végleg ősszesitvén a regestált és nem regestalt tételeket, a következő összeállítást kapjuk:

Összegnagyság szerinti csoportosítás

Időrendi 10 arft ösz- I'J-49-99 arft 50 arftés an- _Összesen

csoportosítás szegen alul összeg közt nál nagvobb

~I

^{Összeg 'E}

I

^{Összeg 'E}

I

^{Összeg 'E}

^I

^Összeg

924174 78 1.46179 14.1.012- 331 3_39853 1456-1475 78 29344 44 940186 81 768125 13012.002 68 Mindössze. '137~11,50918911561:3,13318812912,642125156317,286102

Az összevetés eredménye száza1ékokban:

1436/40 1441/55 1 1456/75 Összesen

A)T't1 k 10 arfr

10-49 50 arfr

ee

e-ton alul 59-80 72'21 60-00 67'14

'99 arft közt

:1

33'34 ~3'56 33'85 27'71

t s nagyobb 6'86 4'23 1 6'15 5'15

100'00 10000 100'00 100'00 B) Összegek

on alul 15'47 27'21 14'66 2072

'99 arft közt 38'80 43'00 46'98 43'02

t 8 nagyobb 45'73 29'79 38'36 36'26

I

100'00

I

100'00

I

100'00

I

100'00 10 arfrt

10-49 50 arfr

Az eddigi vizsgálat ugyan sok érdekes összefüggést derített ki a telekkönyvvezetés változó gyakorlata és a fel-jegyzések száma sa feljegyzett követelések

összegmagas-sága ,közt, de nem tisztázta teljesen az időrendi eloszlás

problematikáját. Bizonyos, hogy a második évhuszad

fel-BEYEZETJ':S

Lxxxvn

jegyzései hézagosabbak, mint az elsőéi. Épp oly bizonyos azonban, hogy még abban az esetben is, ha egyforma pon-tossággal jegyezték volna fel a telekkönyvben a zsidóköve-teléseket a negyvenéves időszak nrinden egyes évében, még akkor is nagy szám- és összegbeli különbség mutatkozn.ék a két évhuszad adatai kőzt. Csak igen kis részben lehet betudni a későbbi telekkönyvvezetés Iuányosságának, hogy az egész második évhuszad alatt kevesebb zsidókővetelést jegyeztek fel (130-at). mint a negyvenes évek közepén há-rom év alatt (1444-1446 közt 134-et). Evvel a magyará-zattab már csak azért sem érhetjük be, mert a feljegyzé-sek számának fogyása az 1456. évnél sokkal korábban kez-dődött meg, közvetlenül az 1446. év után. Már az

1451-J455. évőtődben, amelyben még Eckenfelder volt a telek-k önyvvezetö, a feljegyzések száma az 1441-1445. évötöd feljegyzéseinek kevesebb mint felerészére süllyedt.

A zsidókővetelések évi tételszámának [gyakoriságá-n.ak) görbéje felfelé ível az 1445. évig, sőt még 1446-ban is magasabb a pontja, mint 1445-ön kívül bármely előző évben. 1447-től kezdve nyilvánvaló a hanyatlás, amely k ű-lönösen nagy 1455. év után, amikor az ez évre kővebkező

évötödök egyike sem éri el, nem hogya 1445. évi maximá-lis számot, de még az 1446. évi számot sem. Kérdés nún-dcnekelőtt, vajjon a gyakoriság változásának különleges, vagyis k izárólag a zsidó hitelezéseket érintő okai voltak-c, 'agy kiterjedt ez a változás Ikeresztény hitelezők követelé-seinek csoportjaira is, mely utóbbi esetben a változás okai általános jellegűek, s hatásukat éreztetik a telekkönyvi hitelezés minden csoportjában.

Az összehasonlítás megejtése céljából kiválasztottam a telekkönyv keresztény hitelezőiköveteléseinek összeg-szerűen két legnagyobb csoportját, az egyházi járadékköl-csőnőknek és a távkereskedelmi áruhitelnek (vagy.is a hi-telben eszközölt áruvásárlásból keletkezett tartozásoknak) csoportjait, amelyek egyúttal jellegzetes képviselői a ke-resztény hitelezők hosszúlejáratú (járadékkőlcsön] és rö-vidlejáratú (áruhitel) követeléseinek. Az összehasonlítás

LXXXVIII ^OKLEVÉLTÁR

alapján alkalmunk lesz megismerni a pozsonyi telektulaj-donos-polgárság .hitelszükségletének túlnyomó részét, e hitelszükséglet kdelégitésének módozatait s így azt, hogy időszakosan mily szerep jutott e kielégítésben a zsidó hite-lezésnek. Ennek az össz-ehasonlításnak részletes adatait közzétettem má:ra Mahler-Emlékkóruju számára írt cik-kemben, úgy hogy ~tt szorttkozhatorn az 1436-1475, évi

.idöszak adatainak sommás összefoglalására.")

Járadék, Áruhitel Zsidó, Összesen

Év- ^{kölcsön követelés}

csoportok

~I

^{m , arfrtösszeg}

~I

^{m.összegarfrt}

~I

^{m.összegarfrt ~}

I

^{m.összegarfrt}

1436-1440 275 6,923'89 42 8,798-74 10~ 1,884'81 419 17,607'44

, '1441-1445 83 2,101'13 29 8,167'07 156 1,502-82 268 11,771'02

1446-1450 85 1,671'91 42 14,488'01 110 1,024"53 237 17,1t;4'45 1451-1455 63 1,979'il7 42 6,021'75 65 871'18 170 8,872--1456-1460 105 2,75ö'22 17 6,060'28 35 567'65 157 9,:'l81'15 1461-1465 58 1,109'88 3 272'- 25 401'67 86 1,78,3-55 1466-1470 93 2,216'75 4 361'- 38 761'88 135 3,339"63 1471-1475 86 1.989'12 10 1,187'50 32 271'48 128 3,448'10 Mindös-ae 848 20,744'97 189 45,356'35 563 7,286-02 1,600 73,387'34 1441-1455 231 5,752'11 113 28,676'83 331 3,398'53 675 :17,827'47 1456-1475 342 8,06S'!l7 34 7,880'78 130 2,002'68 506 17,952'43 1441-1460 336 8,505'33 130 34,737'11 366 3,966'18 832 47,208'ö2 , 1461-1475 237 5,315'75 17 1,820'50 95 1,435'03 349 8,571'28

I I

Megállapíthatjuk rnindenekelött az összeállítás szem-Iélése alapján, hogy hasonlóan a városi .kőlcsőnszolgálat-hoz, a polgári telkek megterhelésénél is alárendelt ·szerep

84) A Mahler-Emlékkönyv cikkében 1510, évig Jolytattam a két keresztény lhiteJcs-opOfTtszámadatainak vizsgálatát, s a cikk kűlönle-ges problematikája szemszögéhöl részleteztern az áruhitel csoportját.

1436-1510 kőzt egyházi járadékkölcsön círnén 1539 tételben 36,99'1'9(;

arfrt összeget jegyeztek fel a telekk önyvben, áruhitel címén pedig 218 tételben 48,673'- anírt összeget. 1475-1510 közt (35 év alatt) tehát 691 az egyházi járadékkőlcsönök száma és 16,216'99 arfrt az ősz-szege, ugyanakkor az áruhitel tételei nek száma 2'9,összege pedig 3.317'37 arfrt. Ebben az időszakban tehát huszonhárornszor annyi tételben Ötször armyí összegű egyházi járadék'kölcsönt jegyez-tek fel, mint áru-hiteli tételt 'ésösszeget.

BEVEZETÉS LXXXIX jutott a zsidóköveteléseknek. Esett ugyan.is százalékokban az egyes hitelcsoportokra :

J. k. Á. h. zs.^{k. Össz.}

1436-1440 közt : 39';-;2 49'97 10'71 100'00

1441-1445 15'21 7fí'81 8'98 100'00

1456-1475 44'95 43'90 11'15 100'00

A 40 év alatt össze-en. 28'27 61'81 9'92 100'00

Ez az 'időszakos csoportosítás nem domborítja ki

eléggé azokat a változásokat, amelyeket az 1460. évi nagy hitelválság ddézett elő a két keresztény hitelcsoport urá-nyaiban."] Sokkal jellemzőbben alakulnak meg ezek .az arányok, ha az 1456-1460. évötődöt levonjuk az utolsó időszakból és hozzácsatoljuk az előzőhöz. így észlelhetjűk a hitelezés eloszlásának tényleges különbségét ahitelválság k itőrése előtt s annak lezajlása után. Ez időszakváltoztatás után ahitelcsoportok százalékos aránya Iesz:

1441-1460 közt

Míg ahitelválság következtében majdnem teljesen megsemmisült az áruhitel, amelynek vohnnenjét a válság az azelőtti volumen tízenheted részére (pontosan 5'92

ro

^-ára)

zsugorította össze,86) addig a válság csak .ideiglenesen, mintegy átmenetileg, befolyásolta a járadékíkölcsőnnek 1460. év utáni kihelyezését, a zsidókövetelésekre pedig -ha egyáltalán - alig gyakorolt más hatást, rnint hogy gyorsította némileg a feljegyzések gyakoriságának és

ősz-85) A hitel válság hirtelen kitörését a bécsi dénár pénzlábának hamisítással fölérő k őnnyítése okozta. Ezt az eseményt sannak követ-kezményét részletesen adtarn elő a Mahler-Emlékkömjo cikkében.

86) 1441-1460 kőzt 34.737'11 arfrt az áruhitel összege, jut telhál egy évre 1.736'85 aIif.rt, 1461-1510 'kőzt az összeg 5.137'87 aI'frt, jut egy évre (5..137'87: öQ.=) .J()2-76 arfrt. Az 1471-1475. évötöd

viszony-lagosan magas összege k ivételes jellegű volt, a kővetkező évőtödök ősszegel közül négy 500 arfrton alul maradt, három pedig 500-800 arfrt közt alakult meg.

xc

OKLEVI':LTAR

szegeik magasságának csökkenését. 87) A zsidókővetelések számsorának időrendi alakulása csak annyiban tüntet fel összefüggéseket a keresztény hitel két nagy csoportjával, amennyiben a zsidókővetelések tételei számának viszony-lagos magassága az 1441-1450. évtized közt kétségtelenül közvetlenül'"] és közvetve összefügg az áruhitelnek ugyan-abban az évtizedben észlelhető tűneményszerű fellendülé-séveI, s továbbá, amennyiben összegátlagának viszonylagos alacsonysága (különösen az 1441-1460. évhuszad közt) világosan mutat reá arra a sajátságos és kisegítő szerepre, amely a zsidóhitelnek jutott a keresztény !hitelek mellettt a polgári hiteligények kielégítésénél. Az összegátla.gok ösz-szehasonlítása a követk ezö eredménnyel jár. Egy tétel át-lagos összege arfrtokban:

J. k. Á. h. Zs.k.

1436-1440 közt 25'12 209'50 1884

1441-1460

" ^{25'31 307'41 11'98}

1461-1475 22'43 -105'84 15'11

1436-1475 24.47 240'00 1294

Látjuk, hogy a zsidóhitelt Jeginkább a kisebb vagyonú polgári osztály vette igénybe, amely az áruhitelnél egyálta-lán nem Ikerült szóba, s .az egytházi járadékkölcsönök egyes foszlányaihoz is csak kivételesen jutott. Igaz, voltak az egyházi járadékhitelnek kisebb összegű tételei is, deaz ősz-szes tételek nagy kisebbségében, Míg a zsidókövetelések egész összegéből annak 36'26;7o-a jutott 50 arfrtos ésannál

"') Vagyis a zsidók, mint közvctlenül nem érdekelt <felek, kétség-telenül 'Vagy semmit sem, vagy igen keveset vesztettek ahitelválság kitörésck or. Az,Ihogy 1460'-lban CSGk 1 tételben 8 arfrt összeget jegyez-tettek fel a telekkönyvbe, jele az általános déroute-nak, de nem tanus-kodik különösebb zsidótőkeveszteségek rnellett.

88) Kőzvetlenűl !fiiggnek összea.z .áruhitelt felduzzasztó nagy-kereskedelmi konjuuktúrúval a Kunigsfelder-Horndl kereskedötár.sa-ságnak adott 360 arfrtos ,(128), Andrea von Fronanak adott 35 és

+

70 a.nfrtos (18&, 283), Hanns Eylausimr-ocknak adott 190 arf'tos (192,

!l7. jegyz.), Simon Schönnek adott 1.20 arfrtos (u. o., v. ö. Nyugatm.

Amforg" L rn. 16,2) és Stephan Gmaytlnek adott 50 arfrtos (314) k öl-csőnők. Ide tartoznak talán még Wenczla Peruhertelnek nagyszámú

tartozásai is, v. ö. to váibb,

BEVEZ.ETÉS XCI nagyobb összegű tételek összegére, addig az egyházi jára-dékhitel összegéből annak több rnint 501'0-a (36.991'96 ar-Irtból 18.619'82 arfrt},

A keresztény- és zsidóhitel számadatainak összehason-lítása világosan mutatja tehát, hogya zsidókövetelések szá-mának és összegének 1446 óta szinte évről-évre végbemeno

csökkenésében alig jut szerep az 1460. évi hitelválságnak.

ha nem is vesszük figyelembe az időkülönbséget, már azért scm, mert eltekintve ritka kivételektől, más adósok szere-polnek a hitelben történt áruvásárlásoknál, mint azok, akik adósar a zsidóknak. A polgárságnak az a rétege, amely leg-inkább fordult hiteligényleseivel zsidókhoz, azonban kőz-vetve sínylette mega válságot. A nagyszabású áruhi telIel megindított és Magyarország felé irányított árufolyam.

amelynek összehasonlíthatatlan nagyságáról tájékoztatnak a pozsonyi harrnincadkőnyv és a har mincadszámadáso k.t"]

és az ugyanakkor Pozsonyban emelkedő polgári jólét c városban rendkívül sok új kereseti alkalmat teremtett meg, amely sok kis egyénnek megkönnyítette a vagyongyűjtés kezdeteit. Itt is nyomatékosan emelem ki, hogy a pozsonyi telekkönyvben feljegyzett zsidók övetelések éppúgy. mint a keresztény hitelek, túlnyomórészt, szinte százszázalékosan, termelő célból igénybevett kőlcsőnökre vonatkoztak. Amint fent láttuk, a kisemberek vagyoni megtollasodásuk közben zsidóhitelt is vettek igénybe, hogy kif'izethessék annak a húznak vagy szöUőnek a vételárát. amelyet a vétel idejé-ben saját pénzükkel nem tudtak volna megfizetni. De kel-lett a pénz más termelőcélokra is. A szőllöhirtokos polgár-nak csöszt, napszámost (kapást) kellett fogadnia, a kéz-művesnek nyersanyagra. eszközökre. műhelyberendezésre volt szüksége. Ehhez járult, hogy készpénz .a magyar arany- és ezüsttermelésnek későközépkori fénykorában éppen a távkereskedelem (a középkori nemzetközi nagy-kereskedelem) magyar gócpontjain nem állt elegendő mennyiségben a mindennapi pénzigénylés rendelkezésére.

H') V. ö. Nyugutmagy. Arúf'org. és A magyar arany stb. c. érte-kez cse irnet pa ssirn.

XCIi ^OKLEVÉLTAR

A távkereskedelem úgy működött hazánkban, mint egy oraasi pétizsziooqép, amely a magyar forgalomból szünet nélkűl a külföld felé szívta ki az aranyat és ezüstöt. Egy-korú pozsonyi végrendelet ek tanusítják , hogy mily pénz-szűke uralkodott Pozsonyban a 15. század első hat évtize-dében. Oly határozottan gazdag polgár, mint ugyanaz fl

Stephan List, aki meglepö alkotóképességgel fogalmazta meg a pozsonyi telekkőnyvezerkesztésénekés rendturtúsá-nak alapelveit, végrendeletében szamos tartozása 'köziBt felsorol meglehetősen kis összegű készpénz tartozásokat is, jeléűl annak, hogy még vagyonos polgárok is érez-ték a pénzszűkét. 91)

Kőnnyen érthető, hogy mennyire jött kapóra a kereső polgárságnak a barmikor folyósítható zsidóhitel. Ha drága volt is, mégis 'Sokat lehetett keresni vele. Akitől nem vásá-rol járadéket az egyház, rnert nem tartja elég biztosnak a járadék szolgáltatását a felkínált ingatlanról, s aki nem részesül áruhitelben, vagvis nem kapcsolódhatik be a maga kereső tevékenységevel a nemzetközi hitelláncba. az zsidó-hoz fordul és hajlandó exorbitánsan magas karnatterhet is vállalni, mert amennyiben sikerrel jár tökehasznosító tevé-kenysége, bőven jut a nyereségből az adósnak is s a hite-lezőnek is. Persze, ezek az elemek nem mindig a gazda-sági és erkölcsi tekintetben legme.gbízhatóbbak: kezdők.

akiknek nincs sok veszteni valójuk, könnyelmü vállalko-zók és megbízhatatlan kadandorok, jelzők, amelyek k.izúr-ják őket az 'egyházi és áruhitel olcsó tőkenyujtúsából, s . amelyek, amikor .az így jellemzett egyének zsidókkez

for-dulnak, a kockázat növekedésével növelik a kikötött ka-matlábat is. Amikor összeroppan az áruhiteli nagy kon-junlktura, össz-eroppan ezeknek a kalandoroknak fl

kenjunk-.') V. ö. e kötetben 3512, továbbá ott még :13., 4. és 6. sz. véf(' rendeletkivonatokat 351-353, azután Lederer: Középk. pénzüzl. i. rn.

1;;8-159. Ez a szerzö teljesen félremagyarázza az eladósodás jelen-ségét, minthogy a középkori pénzről és pénzforgalomról halváriv sejtelme sincs. List "adóss.ágai" részin; tökeberuházások. részint kisebb kőlcsöriöknek folyó kiadások fedezés-ére való igénybevétde.

Ezt az igénybevételt teszi szükségessé a pénzhiány.

BEVEZEtts XCIII turaja is, Kiesnek a zsidótőkét igénylők soraiból, ezért viszonylagosan lllagasabb a zsidók övetelések összegátlaga 1460. év után, és nemcsak csökken a kihelyezett zsidótöke.

de annak kamatlába is.

Mért csökkent azonban a zsidók övetelések tételszáma és összegmagassága folytonosan már 1447. év óta? Mért halványul el a nagykereskedelmi konjunktúrának a po-zsonyi kisemberekre kisugúrzó hatása már tizenhárom év-vci a vúlsúg kitörése előtt? Erre más, a nagykereskedelmi konjunktúrától s a válság kitőrésétől független esemény-ben kell keresnünk a magyarázatot. A magyarázó esemény pedig a pozsonyi zsidófosztogatás, amelyről 1446 június Ifi-án (ez év Úrnapján) kelt levelével értesíti a pozsonyi polgármester távollevő esküdttársait. Megírja, hogy a levél keltének napján idegen és pozsonyi csőcselék betört a Zsidóutcába és kirabolta ("zsúkmányoHa") nemcsak a zsidók magánházait, hanem a zsinagógát is."] A fosztoga-tók szűndék a ~ségtelenül elsősorban a könnyen értékesit-hető vagyontárgyaknak, mint nemesfémtárgyaknak és készpénznek. megszerzésére irányult. így következrnénye a fosztogatásnak. hogy megcsappant II pozsonyi zsidóság-nak pénzügy letek kel hasznosítható vagyona. De járt ez az esemény sokkal mélyrehatóbb következrnényekkel is. Ha összehasonlít juk egymással 'a fosztogatás előtt és az után

II telekkönyvben szereplő zsidók számát, akkor azt talál-juk. hogy II fosztogatást megelőző évötödben (1441-1445)

és az 1446. év első felében 37 (és egy névleg nem említett zsidó, v. ö. 320-321), a fosztogatás után az 1446. év má-sodig felében és az arra következő évötödben (1447-1451~

.') Idézi Rakovszky másolata után Ortvay. Pozs. tört. ll, 2, 322 ..

1. jegyz.: Wisset, das 3nheutigen tag ein sakrnan .(= zsákmány, v, Ö. Szamota-Zolnai. Magyar Oklevélszótár 1115) liber dy Judell ist gangen hye, den hat n1.:"1I'iere schúl und heuser .auf'geprochen mit gewaát, und seu beraubt. Das \haben getari padknecht !lnd auch das gemain volk, das her in anba it is komen, der wir etUich in unscr

1. jegyz.: Wisset, das 3nheutigen tag ein sakrnan .(= zsákmány, v, Ö. Szamota-Zolnai. Magyar Oklevélszótár 1115) liber dy Judell ist gangen hye, den hat n1.:"1I'iere schúl und heuser .auf'geprochen mit gewaát, und seu beraubt. Das \haben getari padknecht !lnd auch das gemain volk, das her in anba it is komen, der wir etUich in unscr

In document HUNGARIAE JUDAICA (Pldal 82-200)