A fenntartható és felzárkóztató fejlődés optimális működése az ésszerű növekedéstől, szerkezeti modernizációtól, egyidejű monetáris és fiskális stabilizációtól, valamint a jó környezetgazdálkodástól függ. A pénzügyi stabilizáció ugyanakkor nem épülhet megszorításokra és korlátozásokra, a tartós fejlődés bázisán lehet megvalósítani. Az alacsony, de megfelelő reálkamatot nyújtó kamatpolitika a megtakarítások és a beruházások ésszerű összhangját biztosíthatja, a leértékelődés megállítása fékezheti az inflációt. Természetesen figyelembe kell venni az inflációs különbségek alakulását a partnerekhez képest. A termelékenység növekedése a versenyképesség-növelés és a reálbérnövelés megalapozását egyszerre szolgálhatja.
Az Európai Unióban a gazdaságilag sikeres országok gazdaságpolitikai stratégiája a következő fő területekre koncentrál:
• reformok a versenyképesség növelésének előmozdítására,
• kutatásfejlesztés,
• innováció, informatika és kommunikáció,
• foglalkoztatás és képzés,
• társadalmi kohézió,
• a fenntartható növekedés biztosítása és
• a természeti környezet védelme.
Gazdaságpolitikai szempontból a modernizáció fő tényezői:
1. A fejlett technológiák átvételének és alkalmazásának ösztönzése 2. A tőkepiacok fejlettsége és működése
3. Dinamikus felvevő piacok biztosítása
4. A globális innovációs folyamatokba történő bekapcsolódás
5. Jól képzett és megfelelően motivált munkaerő-állomány kialakítása és hasznosítása 6. Fejlesztési források biztosítása
Az EU fejlesztési keretei korlátozottan, de lehetővé teszik a közelmúltban csatlakozott országok felzárkózását és fejlődését. Az egyes államok és az Unió szerepe a termelékenység és a foglalkoztatottság növekedésének serkentésében rejlik azáltal, hogy az erőforrások szétosztása (ide értve a fejlesztési forrásokat), minél hatékonyabban tudja ezt a célt szolgálni. Ehhez szükség van a piachoz jutás feltételeinek javítására, a technológiai feltételek modernizációjára és a megfelelő tudással rendelkező szakembergárda kinevelésére.
11. fejezet - Ellenőrző kérdések
1. Jellemezze a fenntartható fejlődést!
2. Dauncey szerint mik a fenntartható fejlődés modelljének alapértékei?
3. Mit tekintünk globális értékeknek?
4. Mit tekintünk társadalmi értékeknek?
5. Mi a közösségi gazdasági fejlődés?
6. Ismertesse a szolidaritás fogalmát!
7. Mit nevezünk szivárványgazdaságnak?
8. Mit takar a HDI mutató?
9. Jellemezze az ISEW mutatót!
10. Hogyan mérhető az életminőség?
11. Mire irányulnak a kiegyensúlyozott fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások?
12. Mit takar az államháztartás kifejezés?
13. Jellemezze a megfelelőnek tartott költségvetési politikát!
14. Mely elemek tartoznak a fiskális fenntarthatóság eszközrendszerébe?
15. Milyen eszközökkel értelmezzük a gyakorlatban a fenntartható államháztartást?
16. Időhorizontjuk szerint milyen indikátorokat különböztetünk meg?
17. Mely tényezők befolyásolják az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát?
18. Mit tekintünk középtávú tervezésnek?
19. Sorolja fel azt a 4 tényezőt, mely szerepet játszik a költségvetés átláthatóságának biztosításában!
20. Kinek a nevéhez fűződik a „long term tax gap‖ indikátor megalkotása, és miért fontos ez az indikátor?
21. Jellemezze a fenntartható fejlődést!
22. Mit nevezünk túlfogyasztásnak?
23. Mely tényezők egyensúlyára kell törekedni a fenntarthatósági politika kialakítása során?
24. Ismertesse röviden a fenntarthatósági fogyasztási stratégiákat!
25. Mi jellemző a magyar fogyasztási szokásokra?
26. Kik a tudatos vásárlók?
27. Ismertesse a tudatos vásárló 12 pontját!
28. Miért tartja fontosnak a „mennyi műanyagot viszel haza‖ pontot?
29. Mit jelent az Ön számára a „pénzzel szavazol‖ pont?
30. Mit jelent a hatékonysági stratégia?
31. Jellemezze a magyarországi fogyasztói preferenciák változását a rendszerváltást követően!
32. Mi a CSR?
33. Hogyan ösztönözheti az állam a vállalatokat CSR használatára?
34. Mi motiválja a vállalatokat az EU-s irányelvek követésére?
35. Csökkenthet-e költséget a CSR? Miért?
36. Hogyan vélekednek az üzleti partnerek a társadalmilag felelős vállalatokról?
37. Mire terjed ki a vevőkiszolgálás?
38. Mit jelent a munkavállalókkal szembeni szociális elbánás?
39. Milyen esetei lehetnek egy vállalat társadalmi felelősségvállalásának?
40. Miért ütközött Mo-n ellenállásba a részvénytársaságokra vonatkozó vállalatirányítási koncepció?
41. Mi a CSR előnye?
42. Mi a „zöld iroda‖?
43. Mik az emberbarát munkahely jellemzői?
44. Mikre kell figyelnie egy környezetbarát munkahelynek?
45. Mit kell fejleszteni a környezetbarát iroda kialakításánál?
46. Mi az öko-térképezés?
47. Mik a fenntarthatósági jelentés céljai?
48. Mit tekintünk szelektív hulladékgyűjtésnek?
49. Milyen szerepe van az öko-térképezésben a talajnak?
50. Milyen szektorban és hogyan alkalmazható a zöld iroda?
51. Milyen társadalmi haszna van a zöld irodának?
52. Mivel ösztönözhető a fenntartható fejlődés?
53. Mit jelent az öko-design?
54. Mit mond ki az öko-hatékonyság elve?
55. Milyen haszna van az öko-címkének?
56. Mik a környezetbarát közbeszerzés hátráltató tényezői?
57. Mit tartalmaz a Zöld könyv?
58. Soroljon fel 10 ITP eszközt!
59. Milyen hatással voltak a környezeti irányítási rendszerek a KKV-kra?
60. Miért fontos a jövő generációk tudatformálása?
61. Fejtse ki röviden az állam szerepét a fenntartható fejlődés ösztönzésében!
12. fejezet - Irodalomjegyzék
Allan, W.–Parry, T. (2003): Fiscal transparency in EU Accession Countries: Progress and Future Challenges.
IMF Working Paper, No. 03/163.
Átmenet a fenntarthatóság felé (2000) Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió
Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010) 2010/C 83/01 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 53. 13-45
Berend T. I. (2010) Válságtól válságig: új európai Zeitgeist az ezredfordulón (1973-2008) Európai tükör 15(5) 3-10
Blanchard O.J. (1990) Suggestion for a new set of fiscal indicators, In: OECD working papers 1990/75, elérhető: http://www.oecd.org/redirect/dataoecd/16/41/2002735.pdf
Brower D., Chaple S.. (2000) Let the Mountains Talk, Let the Rivers Run: A Call to Those Who Would Save the Earth (New Society Classics) , New Society Publishers 2. kiadás
Brown L. R. (1981) Building a Sustainable Society. W.W. Norton & Company, New York - London.
Caplin A., Leahy J.(1994) Business as Usual, Market Crashes, and Wisdom After the Fact. The American Economic Review, 84. 548-565
Cobb Clifford, Halstead Ted, Rowe Jonathan (1997) Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? Kovász 1(1). 30-47 (fordította: Kindler József)
Costanza R., Daly Herman E. (1992) Natural Capital and Sustainable Development. Conservation Biology 6.
37-46
Costanza Robert (szerk.) (1991) Ecological Economics: The Science and Management of Sustainability.
Columbia University Press, New York.
Csaba L. (2001) Uniós érettség, uniós éretlenség, In: Beszélő (2001) beszelo.c3.hu/01/05/10csaba.htm
Dabóczi Kálmán (1998) A mérhető balgaság, avagy miért nincs olaj a közgazdaságtan lámpásában? Kovász 1(2) 32-57.
Daly H. (1990a) Sustainable Growth: An Impossibility Theorem. Development, 3(4), Rome.
Daly H. (1990b). Toward some operational principles of sustainable development. Ecological Economics, 2. 1-6.
Daly H. (1996) Beyond Growth: The Economics of Sustainable Development. Boston. Beacon Press Daly H., Cobb, J. (1989) For the Common Good. Beacon Press, Boston
Dancey, G(1988) After the Crash - The Emergence of the Rainbow Economy, 1988
Dryzek, J. S. (1997). The politics of the Earth. Environmental discourses. New York. Oxford University Press.
EC (2001) Green Paper – Promoting a European framework for Corporate Social Responsibility, Commission of the European Communities, Brussels
Faragó T. (szerk.) (2002) Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája. Fenntartható Fejlődés Bizottság 2002
Freeman, E.R. (1996): ―Mastering Management: Understanding Stakeholder Capitalism‖ Financial Times, July 19, 1996.
Giddens, A (2009): Sociology. Polity Press. Cambridge. 6th edition
Görbe Angéla, Nemcsicsné Zsóka Ágnes (1998) A jólét mérése, avagy merre halad Magyarország. Kovász 2(1) 61-75
Havasi V. (2009) Az értékrend és az életminősség összefüggései, Debrecen Heltai, L. (2003) A GDP és az öko-logika hiánya. Eszmélet 39. 1-8
Horne J (1991) Indicators of fiscal sustainability, In: IMF working paper, 1991/5
Husz I. (2002): Regionális különbségek Magyarországon, kísérlet a területi különbségek bemutatására az emberi fejlődés indexe alapján. In: Lengyel György szerk.: Indikátorok és elemzések. BKÁE. Budapest. pp. 77-86.
Jackson, T. – Michaelis, L. (2003) Policies for sustainable consumption. Sustainable Development Commission, London
Jaksity György (2003) A pénz nyugtalan természete. Mindentudás Egyeteme - III. szemeszter, 2003.09.29.
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/34-a-p%C3%A9nz-nyugtalan-term%C3%A9szete.html
Kerekes S., Fogarassy Cs.(2007): Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés. Debrecen, 2007 Kerekes Sándor (1998) A környezet-gazdaságtan alapjai. Budapest
Kindleberg Charles P., Aliber Robert Z. (2011) Manias, Panics and Crashes: A History of Financial Crises.
Hatodik kiadás. Palgrave Macmillan
Kiss G., Pál G. (2006) Környezet-gazdaságtan. Elektronikus jegyzet. Széchenyi István Egyetem.
http://www.sze.hu/~kiczenko/2010_2011_II_kornyezetgazdasagtan_I_HUN/kornyezetgazdasagtan.pdf
Király J., Nagy M., Szabó E. V. (2008) Egy különleges eseménysorozat elemzése – a másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és (hazai) következményei. Közgazdasági Szemle, LV. évf. 573–621 http://epa.oszk.hu/00000/00017/00150/pdf/00.pdf
Kiss K. (2002) Energiaadók az Európai Unióban (környezetgazdasági elemzés) Aula Kiadó, Budapest http://korny.uni-corvinus.hu/kti/13_szam.pdf
Kocsis Tamás (1999) A jövő közgazdaságtana? Kovász 2(3) 131-164
Koncz K. (2009) Az életminőséget meghatározó tényezők a táplálkozási szokások tükrében. Országos Szakmai Konferencia Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2008) A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. Budapest.
portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl06.pdf letöltve utoljára: 2011. május 17.
Ligeti I. (2010): A nemzetközi gazdasági növekedés új tényezői. In: KÉT VÁLSÁG KÖZÖTT, Budapest, 2010 Madarász A. (2009) Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok – a tulipánmánia és a Déltengeri Társaság, I. rész. Közgazdasági Szemle, 56. 609–633
Málovics Gy., Bajmócy Z. (2009) A fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései. Közgazdasági Szemle, 56.
464–483. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00159/pdf/04essze_malovics_bajmoczy.pdf
Marján Attila (2010) A világgazdaság ciklusai, vagy a kapitalizmus vége.
http://kitekinto.hu/europa/2010/06/10/a_vilaggazdasag_ciklusai_vagy_a_kapitalizmus_vege/
Nagy Gyula (2010) Globális pénzügyi válság – a jelenlegi tényleg más? In: Válság közben, fellendülés előtt Kautz Gyula Emlékkonferencia, 2010. június 1. Kiadványkötet elektronikus változat.
http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2010/nagy%20gyula.pdf Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja www.nfft.hu
Pearce D. W., Turner R. K. (1990) Economics of natural resources and the environment, Harverster Wheatsheaf, New York
Irodalomjegyzék
Report of the United Nations conference on environment and development (Rio de Janeiro, 3-14 June 1992) Annex I. Rio declaration on environment and development
Roome, N. (2005) Some Implications of National Agendas for CSR
Sustainable development in the European Union. 2009 monitoring report of the EU sustainable development strategy (2009) Eurostat statistical books. Office for Official Publications of the European Communities.
Luxembourg
Szlávik J. (2006) A környezetvédelem közgazdasági kérdései és a „fenntarthatóság‖. Iustum Aequum Salutare II. 2006/1–2. 85–89. http://www.jak.ppke.hu/hir/ias/200612sz/2006_1-2_2acta9.pdf
United Nations (2007) Indicators of sustainable development: guidelines and methodologies 3. kiadás. New York http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/indicators/guidelines.pdf
Éri V., Lencsés J., Sziklai A. (2001) GREEN PURCHASING STATUS REPORT Miskolc, RELIEF, December Valkó L. (2003) Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a magyar lakosság környezeti tudata In: A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai 18. szám Vass N. (2003) Mitől fenntartható a fenntartható fejlődés? Lesz-e valaha a vízióból valóság? EU working papers 22-29
Wackernagel, M., Rees W. (1996) Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. New Society Publishers, Gabriola Island, BC
Webley, S. (1993) Codes of Business Ethics. Institute of Business Ethics, London