Lelki fegyverház címmel Czobor Krisztina költségén 1700-ban imádságos könyv jelent meg Nagyszombatban. A műnek ez már a harmadik kiadása, amelynek előszavában a könyvnyomtató elmondja, hogy az első kiadás „Czobor Mária nevével dicsekedett”. Egykor a Rakovszky család lontói könyvtárában őriztek egy 1693-ban Melczer Anna költségével napvilágot látott, a címlapon magát második kiadásúnak mondó példányt. Amikor Holl Béla két évtizeddel ezelőtt számba vette e három kiadást,1 csak a harmadik kiadás címlap nélküli példányát láthatta. Azóta ebből, az önmagát 1700-ra keltező kiadványból több példány is látókörbe került, 2008-ban egy példány budapesti aukciós árverésen kelt el 130.000 forintért.2
Az imádságos könyvnek az Országos Széchényi Könyvtárban négy külön-böző raktári jelzetre besorolt kiadása található 1716-ig, 1717-ből pedig az MTA Könyvtárában található példány. Az 1716. és 1717. évi kiadások meglévő cím-lapjukkal elárulják a nyomtatás idejét. Az OSZK további három, címlap nélküli példánya (egyik csak Imakönyv megnevezéssel) RMK jelzeteket kapott, ami azt jelenti, hogy 1711 előttinek tartották őket, ám ezek a jelzetek az időrendre vo-natkozóan teljes bizonytalanságot tükröznek.
Az alábbiakban először az említett nagyszombati kiadások kézbe vett pél-dányainak jellemzői alapján kísérelünk meg a 3−7. sorszámú példányok közötti összefüggéseket, időrendet megállapítani.
1. Az első kiadásból (1693 előtt, Czobor Máriának ajánlva) nincs címlapos és/vagy ajánlással ellátott példány, vagy példány alapján készült leírás.3
2. A második kiadásról (1693, Melczer Anna költségével) van pontos leírás, de ma sem címlappal, sem ajánlással fennmaradt példányt nem ismerünk.4
1 Régi magyar költők tára, XVII. század, 15/B – Katolikus egyházi énekek (1660-as, 1670-es évek), Jegyzetek, írta HOLL Béla, Bp., Akadémiai−Argumentum, 1992, 84−86.
2 www.axioart.com/index.php?set_lang=de – A kötetről lásd: nr. 377.
3 Az 1700. évi kiadás ajánlásában szerepel. hogy Czobor Máriának ajánlva jelent meg, az 1693.
évi kiadás pedig önmagát második kiadásnak nevezi.
4 Szabó Károly leírása a lontói Rakovszky család könyvtárának példánya alapján (Magyar Könyv-szemle, 1879, 123.): „Lelki Fegyverház Melyben Minden-féle lelki, és testi ellenség meg gyözéssére erös fegy-ver készétetet A Tekintetes Es Nagysagos Melczer Anna ö Nagysága költségével, minden hiv, és Isteni szeretettel buzgó leleknek örömére egybe szedetet. Nagy Szombatban pedig uyonnan
Lelki fegyverház
---3. OSZK: RMK I 1568. A harmadik kiadásból az OSZK példánya címlap nélküli, Czobor Krisztinának szóló ajánlással, a lapszámtévesztést (72. lap után 74. következik) végig megőrző kiadás. Egyedül ebben a kiadásban kezdődik az utolsó ív (Bb) önálló fejezettel. Az utolsó ima néhány sorát tartalmazó 200. lap a tévesztés miatt rektó! Ez az egyedüli 200 lapos kiadás.5 Az OSZK nyilvántar-tása ma ebből a kiadásból négy további példányt ismer.
4. OSZK: RMK I 1602/a. Címlap, ajánlás és naptár nélküli példány.
5. OSZK: RMK I 1639/a. Címlap és ajánlás nélküli, csonka naptárral ellá-tott példány.
6. OSZK: 821.382 – 1716-os címlappal ellátott, előszó és naptár nélküli példány. A szövegtest lapszámtévesztése és szedése az utolsó ívig azonos az 1700. évi címlapos példányéval, az utolsó ív (Bb) első lapja megismétli az előző lap utolsó két sorát (mindkét lap számozása 193.), így a végére a lapszámozás visszaáll 199-re. A Bb ív szedése azonos a 4. szám alá sorolt kiadás (RMK I 1602/a) Bb ívével. (Az 5. sz. ezektől eltérő szedésű, de tükörszedésű kiadás.)
7. MTAK: 1717. évi címlappal ellátott, fentiektől eltérő szedésű példány.6 A példányok szedése és nyomdai típusai alapján megállapítható összefüggések:
− Valamennyi kiadás a nagyszombati nyomdában készült és a kötet előzékeit kivéve teljes szövegegyezést mutat.
− A 4. és 5. számú példányok elejétől végéig eltérő szedésűek, szedésük külön-bözik a 3., 6. és 7. számú példányok szedésétől is.
− A Bb ív az 5. és 6. számúban azonos szedésről készült, a sajtóhiba is azonos 97. lap 1−2. sorában: mosogadsd-meg. Valószínűleg az 1716. évi kiadásban az 5. számú tétel utolsó ívét helyezték el.
− A 3. és 6. számú tételek törzse (a címlap és Bb ív kivételével) azonos szedés-ről készült. Ugyanakkor mindkettő címlappal ellátott, a 3. tételben az 1700-as címlap után Czobor Krisztinának szóló ajánlással, a 6. tétel 1716. évi címlapja után pedig nincs ajánlás.
másodszor Nyomtatot, az Academiai bötükkel Friedl Adam által M.DC.XCIII. Esztendöben.
4r. 206 lap. Elül: címlap, ajánlás 2 sztlan lev.” RMK I 1447/a.
5 1880-ban a Magyar Könyvszemle a Nemzeti Múzeum (= az OSZK) gyarapodásaként számolt be a címlapot és a 200. lapot nélkülöző, ma az RMK I 1568. jelezet alatti példány beszerzéséről.
6 Lelki fegyverhaz melyben minden-féle lelki és testi ellenség meg-győzésére erős fegyver készíttetett. Mostan újjobban ki-nyomtattatott, szép képekkel és lajstrommal meg-szaporítatott. – Nagy-Szombatban, Az Académiának bötüivel, Gall Friderik által, 1717. Esztendőben. 4r [16], 199 l.
Lelki fegyverház
---55
− Nem zárható ki, hogy a 4. és 5. számon felsoroltak esetleg az 1. és 2. szám alatti kiadások, de az időrendi összefüggések megállapítása csak a nagyszombati nyomda típusrepertóriumának ismeretében lesz lehetséges. Miként más ima-könyveknél, itt is előfordulhat, hogy azonos impresszummal nemcsak egy ki-adás készült. De az is lehetséges, hogy a címlap nélküli példányok ma általunk nem ismert impresszumúak lehetnek. Az imádságos könyv a nagyszombati nyomda kereskedelmi célú katalógusai szerint a fenti, negyedrét, sőt nyolcadrét formátumban is folyamatosan kapható volt. Sajnos az első, általunk látott leg-korábbi ilyen katalógus csak 1743-ből való.7
A Lelki fegyverház című imakönyv a későbbiekben is gyakran megjelent. Az alább felsorolt kiadásokat (néhány kivételtől eltekintve) sikerült kézbe vennünk:
Buda, 1750.
I. Reggeli Gyakorlás az-az szép reggeli isteni dicsiretek II. A’ Penitentia Tartas Sacramentoma
III. Az Ur Vacsoraja
IV. Isteni Tiszteletnek gyakorlasa, az-az külömb külömb féle szép Isteni dicsiretek
V. A’ Szentséges Jesus Nevének tiszteleti
VI. Isten Szent Annyának Szeplötelen Szüz Marianak Tisztelete gyakorlása
7 1743., 1770. és 1772. évi kiadásokat láttunk. Catalogus librorum, qui in Academia Universitatis Tyrnaviensis Societatis Jesu Typographia anno 1743. reperiuntur ... (OSZK, OB 63345.), 17. lapon: Lelki fegyverház, imáds. könyv. képekkel együtt in 4to, a 15 xr – Más. képekkel együtt in 8vo, a 15 xr.
Lelki fegyverház
---VII. Szentek Tisztelete gyakorlása
VIII. Keresztyén Embernek külömb külömb-féle szüksége idejen való Gyakorlása Nagyszombatban folyamatosan kapható volt negyed- és nyolcadrét alakban is a Lelki fegyverház című imádságos könyv, mely a 18. század végétől más nyomdák is gyakran megjelentettek. 1770 utáni kiadásokban gyakran helyeztek el rézmetszeteket. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi „öregbetűs”.
Az általános imakönyv kiadásaiban (miként más imakönyvekben) az alábbi módosulást figyelhetjük meg két évszázad alatt. A ma ismert kiadások 1750-től tartalmazzák az I. fejezetben a reggeli és esti imák közé elhelyezve a miseimádsá-gokat (Mise előtt, Mise kezdetin, Mikor a pap a szenteletlen ostyát bé-mutatja, Az Úrnak mind a két szín alatt való felmutatásakor, Mikor a pap az Úr testét magá-hoz veszi, hogy te is lelki-képpen részesüly annak gyümölcsében, Mise után való imádság). További változtatás a VIII. fejezet utáni énekbetoldás (ugyancsak 1750-től), továbbá néha egy-egy helykitöltő ima, amikor metszet behelyezéséhez új, többnyire páratlan oldalon helyezik el a fejezetek kezdését. A kötet végén kö-zölt énekek nem mindig egyeznek teljesen, például a 18. század végi Landerer-kiadásokban és a Rév-Komáromban megjelentekben. A cím jelölése szerint: Kö-vetkeznek külömb-féle időkre és búcsúkra való énekek – ám az énekek közt nincs bú-csúkor énekelni szokott. 1826-ban Szegeden megjelent az Ím arcunkra borulunk kezdetű miseének-sorozat. Az egymásról kiadott énekeskönyvben furcsaságok is akadnak. Folyamatosan jelzi például 1716 után a címlap, hogy „Mostan újjobban ki-nyomtattatott, szép képekkel [...] meg-szaporítatott” akkor is, amikor a kiadást nem díszítették képek., majd ezek beépülnek a kötetbe, nem önálló metszetek, voltak, hanem a kötet részei. 1856-tól az V. fejezetben Az ártatlan Jézus megsebesí-tett tagjairól való óhajtások után megjelent A szent keresztútjárásnak módja, amely már a 14 stációs változat és képpel is illusztrált.
A Lelki fegyverház című imádságoskönyv átgondoltan összeállított kötet, amely misztikába hajló imáival több mint két évszázadig folyamatosan jelen volt a piacon, Erdély kivételével az ország több vidékén is megjelent. Elterjedt-ségével jelentős mértékben befolyásolta a magánimádkozási szokásokat. Imád-ság-szövegeinek összehasonlító és értékelő vizsgálata lelkiségtörténeti kutatá-sunk fontos feladata.
SZELESTEI N. László, Irodalom és lelkiség, Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2014 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 6), 57–64.
57