Hegyfalusi György, a hányatott életű evangélikus lelkész1 Centifolia, azaz Száz le-velű rózsa címmel hagyta ránk a 18. század szép, felerészben verses imákat tar-talmazó, terjedelmes imakönyvét,2 amelynek kiadásából ma csak két példányt ismerünk.3 Talán ez az oka annak, hogy a szakirodalom keveset foglalkozott vele.4 Hopp Lajos „a legszebb evangélikus imakönyv”-nek nevezi az akadémiai irodalomtörténetben.5 Az énekeskönyv címlapján „Istenben boldogul kimúlt”-ként szerepel Hegyfalusi (†1730. január 5.), ugyanott az impresszumban nyom-dahely megnevezése nélkül áll az 1729-es esztendő. A kötetet, miként Fábri Gergely6 azt naplójában feljegyezte, 1733-ban titokban nyomtatták Győrött. A kiadást irányító Fábri az imakönyvet buzgósággal teljesnek („devotione ple-nus”) nevezte.7 A kiadásban a gyülekezet kántora, Aczél András segédkezett.8 Valószínűleg maga Hegyfalusi rendezte sajtó alá a kötetet.
Hegyfalusi hazai tanulmányai után Tübingenben és Wittenbergben tanult, több magyar nyelvű üdvözlő verset írt társai által közzétett disszertációkba.
1688-ban Tübingenben az eperjesi Zabanius Jánost köszöntötte:9
1 Monográfia méretű tanulmánysorozat róla: PAYR Sándor, M. Hegyfalusi György a hitvitázó és imakönyvíró (Viharos papi életpálya a kurucvilágból), Evangélikus Élet, 1937. július 11, 214−216;
július 25, 227−229, augusztus 8, 241. UŐ., Újabb adatok M. Hegyfalusi György életéhez, Uo., 1937.
december 5, 362−364; december 12, 371−373.
2 HEGYFALUSI György, Centifolia, azaz Száz levelö rosa, a’ melly két ágbúl, avagy részbül álló, rakott sok rend-béli kegyes reggeli, estvéli, ünnep-napi és minden szükség-béli egeket hatható képpen illatú könyörgésekkel és hála-adásokkal ki-nyilt, [Győr], 1729 [valójában: 1733.].
3 Az OSZK RMNy csoportjának nyilvántartása sokáig csak az OSZK-példányt ismerte, ma példányt őriz az Evangélikus Országos Könyvtár is.
4 PAYR, i. m., 371−373. (A misztikus imakönyvíró)
5 A magyar irodalom története 1772-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., Akadémiai, 1964, 455.
6 Fábri Gergely a győri gimnáziumból ment a wittenbergi egyetemre, ahol M. SARTORIUS János, Magyar lelki óra című evangélikus énekeskönyvének kiadásánál segédkezett. 1731-ben tért haza, s lett az evangélikusok iskolájának rektora.
7 SZELESTEI N. László, Hamis impresszumú könyvek a 18. századi Magyarországon, II (Magyar nyelvű ima- és énekeskönyvek az 1730-as években), Magyar Könyvszemle, 1991, 344−346.
8 Aczél András 1720−1740 között volt a győri evangélikus gyülekezet magyar kántora. Vö. B
ÁR-DOS Kornél, Győr zenéje a 17−18. században, Bp., Akadémiai, 1980, 313.
9Dissertatio academica de ideis, quam [...] sub praesidio Dn. Joh. Wolfg. JÄGERI [...] examini sub-mittit author et defendens: Johannes ZABANIUS, Epperiesino-Hung. [...] Tubingae, Typis
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól ---
Az Musák táborán, Szökség minden órán,
Elmével vitézkedni:
Mert egyedül annak Az ki nyér, s-nem másnak,
Zöldülnek Laurussi.
Ugy Teis, ki mostan, Hartzólsz nagy okossan,
Világh böltsességében;
Gyözödelmes lehess, Borostyánt-is nyerhess,
Kivánom nagy szivessen.
Hegyfalusi György Sz. Irásban foglalatos.
1691-ben Wittenbergben a kisselyki Adami Istvánnak szintén rokokó hangula-tú sorokat írt:10
Flora bokrétát köt, szép Musák koszorut, Cámoenák zöngenek, a Nympha-is ut-fut, S-Rosát hint, Apollo borostyánnyal fejed Ekesétti méltán, ím: munkádért néked.
Georgius Hegyfalusi, S. SSS.
1692-ben kiadott egyik disszertációját a „Györöt Lakozó Igaz és állhotatos Lu-theránusoknak” ajánlotta (az ajánlás magyar nyelvű),11 a másikat pedig az őt se-gítő soproni lelkészeknek, Johann Konrad Barthnak és Sobitsch Kristófnak.12
Viduae Johann Henrici Reisi, (1688). RMK III 3516 (= RMK I 1370a) Az üdvözlések közt a hetedik Hegyfalusié. Példány az OSZK-ban.
10 Dissertatio moralis de consultatione, quam in celeberrima ad Albim Academia praeses M. Dietericus OTTE [...] et respondens Stephanus ADAMI Kisselykino-Transylvanus placide philosophorum disquisitioni publice subjiciunt ad diem XXVIII. Novembris 1691. Wittebergae typis Martino Schultzii, B4r. RMK III 3708.
11 Dissertatio moralis de conscientia, quam [...] praeside M. Johanne Baptista RÖSCHELIO, Sempronio-Hung. Facult. Philos. adjuncto, publico eruditorum examini sistit Georgius HEGYFALUSI, Hun-garus, in Acroatério Majori ad d. XX. April. Anno 1692. Witembergae, praelo Viduae Matthaei Henckelii. Az MTA példányában van ajánlás, az OSZK-éban nincs. RMK I 1434/c; RMK III 3768.
12 Positiones in theologia nostrate illustriores [...] sub Umbone [...] Dn. Joannis DEUTSCHMANNI [...] in Cathedra B. Lutheri [...] expositae a Georgio HEGYFALUSI, Hung. S. S. S. C. die XV. Jan. 1692.
Wittembergae, Literis Viduae Matthaei Henckelii, Acad. Typogr. RMK III 3767.
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól ---
59 A szakirodalom neki tulajdonítja, a Lelki fegyvertató ház című vitairat szerzősé-gét,13 melyben a szerző az alábbi versben vall önmagáról a címlap verzóján:14
Életem folyását, Sorsom változását Im elödben terjesztem, Édes Hazánk Fia, Bujdosok Istápja,
S rövideden meg-fejtem.
Meg-látod ezekben, Mint tiszta tükörben,
Tsak ne szánnyad olvasnyi, Melly sötét ködökben, Habos tengerekben Eveztem filelmessen.
Sokszor az halálnak, Dühös vad-állatnak Torkába estem volna, Ha az édes Jesus, Mi Váltságunk, Christus Engem nem örzett volna.
Szenvedtem keményen, Mint sok Jámbor régen S-igen meg-probaltattam, Mint arany a’ tüzben, Szép buza széröben, Erössen rostáltattam.
De nyilván hasznomra Vólt az, s-nem káromra, Hogy igy köllet szenvednem.
13 Lelki fegyvertartó ház, kiben elégséges ragyago és tündöklö fegyver találtatik, és a szép Jesus oskolájában vitéz-kedönek adattatik, mellyel minden eretnekeket és tévelgöket meg-gyözhetnek és le ronthatnak, épéttetet a megmozdéthatatlan kösziklán egy kegyesség szeretö és minden igaz keresztyének lelkek id-vösségit szivbül kiváno Anonymus által Idegen országban. [H. é. n.] RMK I 1497/a. Vö.
ZOVÁNYI Jenő, Ismeretlen hungaricum I. Lipót korából (Adat a hitvitázó irodalom ismeretéhez), ItK 1903, 347−357.
14 A verset közölte ZOVÁNYI Jenő is, 8. jegyzetben i. m., 350.
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól ---
Azután meg-leled, Miben állyon hited, Igazulással együtt.
Es hogy egy igaz Hit, El-higyed idvözit:
Meg-mutatom szép rendel.
Fegyvertarto Helybül, Lelki épületbül
Villago Fegyvert hozok Továbbá, s-kezedben Adom, hogy erössen Viaskodgyál én velem;
A’ Christus Táborán, Eletünk pállyáján
Fuss, és hartzolly mellettem Az ellenség ellen,
Ki miat sok izben
Veszedelemben forgasz.
Mi Conscientia?
Késértet oskola?
Rövid summában-vettem.
Kit ha jól meg visgálsz, Szivbül examinálsz,
Zöld Laurust nyersz Mennyegben.
A vitairat szerzője művében kétszer is visszaemlékezik arra, hogy Balassi Bálint istenes verseivel vigasztalta magát.15
Hegyfalusi nyilvánvaló verselő készsége ellenére sem szerepel a dunántúli lelkészek által kibővített Zengedező mennyei kar című énekeskönyvben és a
15 A3r-v: „A’ többi között el nem felejthetem, a’ mi történt gyermekkoromban rajtam Also Pan-noniában. Mert hogy egyszer ki találtam mennyi egy sik mezzöre, mellynek a’ szélét egy ligetes erdö ékesétette, és a’ Balássa Bálint szép énekivel recreáltam magamat, s-a’ többi között ez ékes Verset mint szegény árva énekeltem volna: Kegyelmes Isten, kinek kezében életemet adtam, viseld gon-domat, vezérld utamat, mert csak rád maradtam. Íme! alég vettem eszemben, hogy egy rettenetes nagy farkas sietett utánam jönyi, megijedtem szörnyen...” A4v: „Bujdostam tétova, a’ mint ma-dár a’ szélveszben...” A helyeket idézi PAYR, i. m., (1. j.), 214.
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól ---
61 szak evangélikus imakönyveiben.16 Payr Sándor Hegyfalusit imakönyve alapján a jeles misztikus szerzők közé sorolta. A Száz levelű rózsa mindkét része 100 imát tartalmaz, vegyesen versben és prózában. Közülük 81 teljes egészében versben íródott, de a prózában írtak előtt és után is gyakoriak a versek, ame-lyekhez „valószínűleg német forrásokat is használt”.17 Az imádságokhoz kap-csolva versek már Ács Mihály Arany Láncában is gyakran előfordulnak. A rövi-debb terjedelmű verseknek a formája változó, miként az egyházi költészetben másutt is. Mintaként egy péntek reggeli imát követő és péntek esti imát meg-előző verset idézek. A reggeli ima utáni versen is érezni lehet Balassi hatását, az esti vers Balassi-sorokból áll.
Oh Jesus eressz bé, Galambodat vedd bé Te öt szent sebeidben,
Nyughassam csendességben!
Rejts-el e’ lyukakban, Lelkem bánattyában, Ugy vig kedvü lészek, Kinoktól sem félek.
Ha ez világ dúl ’s fúl-is, Jesus én áldlak még-is, És dicsérlek szüntelen, Légy áldott Jesus, Amen.18
* * *
Uram hozzád mégyek, Bünös vallást tészek, Elötted le-borúlok:
Magamat itélvén, ’S téged ditsöitvén, Fejemre áldást várok:
16 PAYR Sándor szerint ennek oka hogy a kötetek szerkesztői „nem jó viszonyban voltak vele”.
(1. jegyzetben i. m., 241.)
17 Uo., 372.
18 52−53.
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól ---
Mert ha meg nem engedtz, Vétkemben el-vethetsz, ’S-méltán pokolra szállok.
Légy Atyám irgalmas, Kristusért meg-halgass,
Szégyent úgy én nem vallok, Amen.19
Hegyfalusi imakönyvében nem egységes a bibliai zsoltárok idézése. Az első rész imakezdő zsoltárverseiben egyaránt szerepelnek Károli Gáspár fordításában és Szenci Molnár verses fordításában, az utóbbiak többsége verssorokra tördelve.
(A reggeli és esti imákban Károli, másutt vegyesen.) A második részben a reg-geli és esti imák sorozata előtt sorokra tördelt Szenci-zsoltárok állnak, az utána következő alkalmi verses imák nem tartalmaznak bibliai bevezetőt.
A Centifolia imái erősen kapcsolódnak a hagyományhoz. Az irodalmi igény-nyel megfogalmazott imafolyam máig érő vonulatát gyakran mellőzi az iroda-lomtörténeti leírás. A mellőzés oka részint az, hogy az imádságok irodalmon kívüli célt is szolgálnak, másrészt, hogy eredetiség nélküliek. Évszázadokon át azonos tárgy, azonos funkció jellemzi őket. A kérdés az, hogy az állandónak tekinthető gondolatokat és képrendszert egy-egy ima, ének, prédikáció „szerző-je” mennyi tehetséggel és milyen biztonsággal kezeli, az általa felhasznált forrá-sokat és formákat mennyire tudja szervessé, érdekessé és az ember bensőjét megmozdítóvá tenni.
A Centifolia verses imáinak létrejöttéhez, a szövegalakítás jellemzésére Ács Mi-hály Arany lánc című, népszerű imakönyvének két imáját és a Hegyfalusi György általi verses változatot közlöm – egyelőre értékelés nélkül.
ÁCS Mihály, Arany lánc, Jéna, 1747,151−153.
Bóldog halálért való Fohászkodás
Oh élő Istennek és bóldogságos Szűz-nek a’ halálból fel-támasztatott, tőbbé meg-halni nem túdó áldott Fia, Ur Jésus!
Ki vagy az én életemnek és halálomnak Birája, mert te kezedben vagyon egyedűl
HEGYFALUSI György, Száz levelű rózsa, [Győr, 1733], 540−542.
Bóldog Halálért való Imádság
Jézus én életem ’s-halálom birája, Kinek ember élte és halála kultsa,
19 75−76.
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól
Mivel te rendelted Uram! Szent Atyáddal és a’ Szent Lélekkel életemnek végső ha-tárát, te tudod azért egyedűl annak utolsó oráját. Kérlek annak-okáért édes Jésusom nagy alázatosan tégedet, botsásd meg né-kem nagy szenvedésedért minden bűne-imet, erősítsed a’ halálnak félelmes idejé-ben erőtlen ’s gyenge hitemet, vigasztal-jad jó Lelkeddel az én szivemet, és mikor néked tetszik vitessed bé Angyaliddal szent kezeidbe az én lelkemet; Adj, oh én kegyes és szerelmes Jésusom! adj hóltom után halálodért békességes nyugovást, és engedj fel-támadásodért, az őrők életre való boldog fel-támadást. Oh én édes Uram Jésus Kristusom! légy mellettem kérlek akkoron, mikoron meg kelletik énnékem halnom, légy segítséggel mikor a’ halállal viaskodom, őrizz-meg engemet minden ellenségimtűl, ments-meg min-den veszedelemtől. Hallgass-meg midőn fohászkodom, segélj meg ha tántorodom, erősíts ha fogyatkozom, ’s fogadj hozzád midőn ki-mulom. Ird-bé azonban Ur Jé-zus szent sebeidet az én szivemben a’ te drágalátos szent véreddel, és úgy vezérelj engemet a’ te Szent Lelkeddel, hogy ol-vassam mindenkoron azokban a’ te én-hozzám való szerelmedet és érettem való sérelmidet. A’ te szerelmedet, hogy meg-útalhassak minden te kivűlőtted való vilá-gi szerelmet: A’ te sérelmidet pedig, hogy el-szenvedhessek, és békességes tűréssel viselhessek minden te éretted való fáj-dalmas sérelmet. Oh Uram Jésus Kristus!
a’ te szent kereszt-fádon való utolsó szó-zatod, légyen kérlek nékem-is ez életben utólsó szózatom! És mikor tőbbet már nem szolhatok, adjad e’ légyen az én utolsó gondolatom: Atyám! a’ te kezeidbe ajánlom az én lelkemet, meg-váltottál en-gemet Uram igasságnak Istene! Uram
Kinek élön ’s-holton van, Uralkodása A’ mint bizonyittya ezt ö Szent Irása.
Atyaddal ’s-Lelkeddel éltem végsö napját, Te rendelted ’s-tudod ö végsö határát, Te tudod egyedül utólsó óráját Mikor kell meg innom az halál poharát.
Kérlek azért édes Jesusom tégedet,
Adgy árnyék világból szép tsendes kimúlást Halálodért hóltom útán jó nyogovást Fel támadásodért életre támadást Itéletkor szined elött bátor állást.
Jesus légy mellettem mikor meg kell halnom, Segits-meg, halállal mikor viaskodom, Minden ellenségtöl légy meg óltalmazóm, Minden veszedelmek után én megtartóm.
Hallgass meg óh Jesus! mikor fohászkodom, Segélly meg óh Jesus! mikor tántorodom, Erösits óh Jesus! ha én fogyatkozom,
’S-fogadgy hozzád Jesus! mikor én ki mulom.
Ird-bé sebeidet azonban véreddel Szivemben, ’s-úgy vezérely te Szent Lelkeddel, Ki Atyádtól ’s-töled származik, erövel Adgyad e’ légyen én végsö gondolatom:
Atyám Kezeidben Lelkemet ajánlom.
Oh Jesus! óh Jesus! vedd hozzád Lelkemet Kiért Szent Atyáddal ’s-Lelkeddel tégedet
Hegyfalusi György Centifoliájának verses imádságairól
A tüznek kár nélkül meg-szünése után való Háláadás
Oh mindenható mennyei Ur Isten! Jól-lehet tüzzel méltán meg-bűntethetnél minket, midőn mi a’ te beszédedet nem tehettél vólna; a’ mint hogy most-is fenye-gettél bennűnket, mindazon által tennen magadért kedveztél minékűnk, és a’ tűzet kegyelmesen el-fordítád rólunk, mellyért szivűnk szerint való hálákat adunk te szent Felségednek. Ebből látjuk, oh Ur Isten!
hogy nem kivánod vesztűnket, hanem azt akarod hogy meg térjűnk és éllyűnk. Azért kérűnk tégedet, magad segélj arra minket.
Vigasztald pedig azokat-is a’ te Szent Lelkeddel, kiket mostan a’ véletlen tűzzel meg-keserítettél, és Szent Fiadért az Ur Jésus Kristusért oltalmazz-meg mindnyá-junkat a’ pokolnak őrőkké való tűzétől. A’
te őriző szent Angyaliddal jártass tábort mi kőrnyűlőttünk, és őriztess bennűnket az őrők idvességre, Amen.
Uo., 457.
Mikor a’ tüz kár nélkül meg-szünt, igy mutasd hála-adó voltodat
Noha tüzzel bánthattad vólna fejünket, Midön nem hallgattyuk a’ te beszédedet, A’ mint hogy meg-is vallyuk rosz életünket, Mellyért tüzzel el-ronthattál vólna minket.
Házainkra égést botsáthattál vólna, Lakó helyünket meg emészthetted vólna, Mindenünket te elégethetted vólna, Porrá és hamuvá te tehetted vólna.
A’ mint hogy mostan-is minket fenyegettél, Még-is te magadért minékünk kedveztél, Kár tévö tüzet rólunk el-térétettél, Mellyért hálát-adunk néked köszönettel.
Ebböl látjuk, hogy nem kivánod vesztünket, Hanem akarod megtérésünk’ ’s-éltünket, Azért édes Atyánk kérünk mi tégedet, Te magad kegyessen segély arra minket.
Vigasztald azokat is te Szent Lelkeddel, Kiket meg keseritettél e’ nagy tüzzel, Kérünk a’ Kristusért, minket örök tüzzel, Ne égess pokolban Istentelenekkel.
Amen.
SZELESTEI N. László, Irodalom és lelkiség, Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2014 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 6), 65–74.
65