Állásfoglalás (Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport)
Az alábbi állásfoglalás a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára készült
A „Convivence” vallási pluralizmus kutatócsoport célja az, hogy komplex értelmezéseket, megoldási stratégiákat és döntés-előkészítési ajánlásokat dolgozzon ki a társadalmi megértés és támogató együttműködés előmozdítása érdekében. A régió kollektív identitását és az itt élő nemzetek közötti viszonyt nagymértékben befolyásolja a történelmi traumákra vonatkozó em-lékezet. A pluralizmus kutatása során nyert belátások érvényesíthetők a történelmi traumák fel-dolgozására is. A kulturális és vallási pluralizmusképesség a sajáttól eltérő vallás ismeretének növelésével arányos.
A Trianoni békeszerződés súlyos veszteségélményként értelmeződik a magyar kollektív emlé-kezetben, amelyben sokan Magyarország legnagyobb 20. századi tragédiáját látják, s amely mentén kiengesztelhetetlennek tűnő ellentétek terhelik a magyarországi és a nemzetközi viszo-nyokat. A békeszerződés évfordulóján különösen fontosnak tartjuk azoknak a belátásoknak hangsúlyozását, amelyek a történelmi traumák sikeres kezeléséhez hozzájárulhatnak, és ame-lyek érvényesek a régió bármely országára nézve.
Nemzeti veszteségek és feldolgozás
A kollektív trauma szakirodalma mind az elmélet és a klinikai gyakorlat terén egységesen azt állítja, hogy a veszteség-feldolgozás sikeressége az események újra és újra ismételt elbeszélé-sében rejlik. Az elbeszélés összetett és szimbolikus folyamat, és minél árnyaltabb a szereplők kognitív és érzelmi megértése, annál eredményesebb a gyógyulási folyamat.
A történelmi traumák feldolgozása azért fontos, mert a kortárs társadalmi csoportok csak ennek révén képesek kiegyensúlyozottan tekinteni a történelmi veszteségeikre. Továbbá a feldolgo-zatlan nemzeti sérelem igazoltan erős, generációkon átívelő létfenyegetettséget hoz létre. A Trianonnal kapcsolatos társadalmi viták és egymással ellentétes értelmezések a feldolgozás szerves és nélkülözhetetlen elemei, amelyek ugyanakkor különösen sérülékennyé teszik a társa-dalmi megértést és együttműködést.
Emlékezet és gyógyulás
A feldolgozás egyik alapvető módja és egyben eredménye a kollektív áldozati szerepből való tudatos kilépés. A vallási hagyományok gazdagon dokumentálják, hogyan kaptak értelmet az elszenvedett traumák, és hogyan lettek akár gyújtópontjai a kiengesztelődésnek, az elszenvedett sebek gyógyulásának és az együttműködési felületek megtalálásának. A feszültségek és érzé-kenységek feloldása a regionális összefüggések megismerése révén lehetséges, ugyanis ezek a régió nemzeteinek közös geopolitikai és geokulturális örökségéből fakadnak. A nemzeti iden-titás és a nemzetállami szuverenitáshoz fűződő vágyaik, törekvéseik és szenvedéseik egymás-hoz hasonlóvá teszik őket, s egyben megalapozzák a kölcsönönös megértést. A különböző ko-rokban minden mai nemzet megküzdött azért, hogy önálló állama lehessen. A 21. század Euró-pájában elérkezett az idő, hogy a nemzetek és a kormányok kölcsönösen elfogadják és ünnepel-jék egymás szuverén államiságát és tudatosítsák, hogy a nemzetközi együttműködés célraveze-tőbb, mint a nemzetközi feszültségek fenntartása.
Lépések, megoldások
A legfontosabb annak belátása, hogy a térségben a sokféle nemzeti, kulturális és vallási jelleg-zetesség egyszerre van jelen, és minden egyediség e plurális sokféleség alkotóeleme. A “másik”
kultúra, vallás vagy népcsoport kizárása, megbélyegzése rombolja a sokféleséget és destruálja a magát kívül helyezőt is. Meggyőződésünk szerint az alábbi konkrét lépések elősegítik a regi-onális együttélés kultúráját.
• Az eltelt 100 évben a történelmi tények szakszerű feltárását sokszor akadályozták poli-tikai elfogultságok és kényszerek. A történelmi vegyes bizottságok revitalizálása és más nemzetközi kutatások hozzájárulhatnak a történelmi adatok feltárásához és árnyaltabb megértéséhez.
• Új szemlélet bevezetése a történelem oktatásában, mert a történelmi elbeszélések iden-titásalkotó erővel bírnak. Kívánatos, hogy az oktatásba most belépők már ne az egymás-tól széttartó, fenyegetettséget sugalló történelmet, hanem a közös, egymásra reflexív történelmi elbeszélést tanulhassák. A transzgenerációs traumák átörökítésének folya-mata a tanulás, találkozás és közös játék által kezelhető eredményesen.
• Szükségesek a megértést, megbocsátást és együttműködést szimbolizáló politikai gesz-tusok az egykor ellenséges országok politikai elitjei részéről, miközben tartózkodni kell a politikai érzékenységek provokációjától.
• A vallások a megbocsátás és az irgalom kultúrájának üzeneteivel képesek motiválni az együttműködési készségre. Szent forrásaik genuin tanításának tükrében számot adhat-nak saját múltjukról és így növelhetik tanúságtételük eredetiségét és hitelességét.
• A nemzeti és nemzetközi politikai és kulturális kapcsolatok területén a nyílt párbeszé-dekre kell törekedni, amelyek során kölcsönösen elismerhetők a veszteségek és megért-hetők a kirekesztő állásfoglalások és rutinok közös forrásai és jellemzői.
• A társadalmi jóvátételre a helyreállító igazságosság jegyében van szükség, amely során a történelmi tények szakszerű közös feldolgozása mellett kölcsönösen elismerik az ál-dozatok méltóságát és az egymásnak okozott sérelmeket. Így válik lehetővé a tettesek-kel való kiengesztelődés és megbékélés. Ami ma az egyik ország számára ünnepnap, a másiknak gyásznap, a sérelmek sikeres feldolgozása révén a találkozás és kiengesztelő-dés alkalmává válhat.
• Fontos annak belátása, hogy a kisebbségi autonómiák elismerése növeli a nemzetálla-mok kulturális gazdagságát és színességét, megerősíti a társadalmi bizalmat és kohéziót, amely a nemzeti lét megtartásának és hatékonyságának alapja.
Ezek a lépések képezik az alapját az áldozati szerepből való kilépésnek, a történelmi traumák-ból való gyógyulásnak, a nemzeti önértékelés stabilizálásának és a nemzetek, országok közötti konstruktív együttműködés kialakításának. A trianoni békekötés 100 évfordulója Magyarország számára alkalom a regionális közösségtudat elmélyítésére, a nemzeti, nyelvi és felfogásbeli kü-lönbségek tiszteletteljes elfogadására, valamint a lojalitás és együttműködés kultúrájának meg-erősítésére.
Szeged, 2020. június 4.
MTA-SZTE „Convivence”
Vallási Pluralizmus Kutatócsoport