Nominalizátorok az északi manysiban
3. A leggyakoribb nominalizátorok funkciói 1. Konkrét főnevek létrehozása
A konkrét főnevek létrehozása az ut tipikus funkciója, a vizsgált korpusz alapján ezzel a nominalizátorral csak konkrét főnevek képezhetők, míg a többi nominali-zátorra ez a funkció nem jellemző. Az ut elsősorban folyamatos melléknévi igenevekkel kapcsolódik (6), de előfordul befejezett melléknévi igenévvel is (7).
(6) Aleksandr tot ań jīw-nəl Aleksandr ott PTCL fa-ABL
jonɣ-ən ut wār-əs.
játszik-PTCP.PRS NMLZ csinál-PST[3SG]
’Alekszander ott fából készített játékot.’
(LS 2015/1: 6)
(7) Tot sāw mir-n wā-ne χuri-t pōsl-an
ott sok nép-LAT ismer-PTCP.PRS kép-PL rajzol-PTCP.PRS χum Ńikas Safronov pōsl-um ut-ane
férfi Ny. Sz. rajzol-PTCP.PST NMLZ-Px3SG māχum-n sussəlt-awē-s-ət.
nép-LAT megnéz-PASS-PST-3SG
’Ott a sokak által ismert festő, Nyikasz Szafronov festményeit sokan megnézték.’ (LS 2015/2: 16)
Az ut a melléknévi igeneveken kívül – ritkábban – melléknevekkel is kapcsolód-hat, és gyakran szolgál új tárgyak manysi nyelven való megnevezésére (8) és (9).
(8) Sāwsir iśχīp-əŋ ut-ət ōńś-ēw – sokféle varázsol-ADJ NMLZ-PL birtokol-1PL kompjuter-ət, internet ta manər.
számítógép-PL internet PTCL valami
’Sokféle digitális eszközünk van – számítógépek, internet stb.’
(LS 2015/6: 15)
(9) Ta pora-t «Druzsba» nampa nājiw sart-ne ut az idő-LOC Druzsba nevű tűzifa fűrészel-PTCP.PRS NMLZ χuń ōl-əs, māχum kāt-əl
NEG4 van-PST[3SG] nép kéz-INSTR (nājiw sart-ne kēr-əl) sart-s-ət.
tűzifa fűrészel-PTCP.PRS vas-INSTR fűrészel-PST-3PL
’Abban az időben Druzsba nevű motoros fűrész nem volt, az emberek kézzel (kézi fűrésszel) fűrészeltek.’ (LS 2015/9: 13)
Megjegyzendő azonban, hogy a (8)-as és (9)-es példákban az ut még jobban megőrizte eredeti, lexikális jelentését (’dolog’), hiszen ezek a szerkezetek szóösszetételeknek is tekinthetők, és így is fordíthatók: ’varázsló dolgok’, ’tűzifa fűrészelő dolog’. (A ’tűzifa fűrészelő dolog’ a motoros fűrész megnevezése szemben a hagyományos, kézi fűrésszel, melynek neve ’tűzifa fűrészelő vas’).
Ezek a példák tehát mintegy átmenetet képeznek az ut lexikális és grammatikai jelentése (nominalizátori szerepe) között.
3.2. Elvont főnevek létrehozása
Elvont főnevek létrehozására – az ut-on kívül – mindegyik itt tárgyalt nomina-lizátor alkalmas. A nominanomina-lizátorok általában folyamatos melléknévi igenévvel kapcsolódva hoznak létre elvont főneveket.
(10) Χūrumχujplow tāl-um tōwl-əs
tizenhárom év-Px1SG eltelik-PST[3SG]
janəɣ χōntl-an wārmaľ nagy harcol-PTCP.PRS NMLZ ōwəltaχt-as.
kezdődik-PST[3SG]
’Tizenhárom éves lettem, és elkezdődött a nagy háború.’
(LS 2015/24: 14)
(11) Māχum māńχāp-ǝl kas-ne tēla
nép kis.csónak-INSTR versenyez-PTCP.PRS NMLZ urǝl potərt-as-ǝt.
-ról beszél-PST-3PL
’Az emberek a csónakversenyről beszéltek.’
(LS 2015/12: 3)
4 A χuń ’mikor? hogyan?’ kérdőszó gyakran fejez ki tagadást a manysiban. Ez a fajta tagadás különösen jellemző a mai manysi nyelvhasználatra. (Sipőcz 2015: 214)
(12) Tot ań χōntl-ən mā-t5 piɣ-ēn ott PTCL harcol-PTCP.PRS NMLZ-LOC fiú-Px3DU porsl-uw-es.
bepiszkolódik-PASS-PST[3SG]
’Ott a háborúban a fiuk bepiszkolódott.’ (eufemizmus, ’meghalt’) (LS 2015/24: 12)
Az új, elvont fogalmak megnevezésében szintén gyakran fordulnak elő a nominalizátorok, közülük is elsősorban a ťēla ~ tēla ’dolog, eset, munka, ügy’.
Az új fogalmak manysi nevének első említésekor jellemzően orosz nyelvű fordítás vagy magyarázat is segíti a szókapcsolat jelentésének pontos megértését, egyértelműsítését, l. (13):
(13) pussən ma-w ūrɣal-an, wujant-an tēla-t, egész föld-Px1PL fenntart-PTCP.PRS elvisz-PTCP.PRS NMLZ-PL ruś śir-əl ke –
orosz mód-INSTR ha
grazsdanszko patriotyicseszkoje vospitanyije
civil hazafias nevelés
’Egész földünket fenntartó, továbbvivő dolgok, orosz módon ha [mondanánk] – civil hazafias nevelés.’
(LS 2015/12: 5)
Az elvont főneveken belül a cselekvésnevek6 létrehozásában szintén jelentős a szerepe a nominalizátoroknak az újabb szövegekben.
Míg korábban a cselekvésnévi szerepet a particípiumok tipikusan önállóan (mindenféle nominalizáló elem nélkül) töltötték be (vö. Bíró 2014), addig a mai nyelvhasználatra a particípium + nominalizátor szerkezet használata legalább ugyanannyira jellemző, különösen ha a cselekvésnevek alanyként vagy direkt tárgyként állnak a mondatban. A cselekvésnevek létrehozásában a nominalizátorok közül ma a leggyakoribb és legproduktívabb elem a wārmaľ
’dolog, ügy, munka, tett’. Ezt nemcsak a szövegek tanúsága alapján állapíthatjuk meg, hanem egy manysi adatközlővel folytatott konzultáció is erre enged
5 A mā esetében a grammatikalizáció kiindulópontja a ’hely’ jelentés lehetett, erről bővebben l.
Bíró: Főnevek mint főnévképző elemek – egy grammatikalizációs folyamat az északi manysiban (megjelenés előtt).
6 A cselekvésnevek igékből jönnek létre valamilyen meglehetősen produktív módon (akár képzés, akár inflexió útján), és eseményekre és/vagy tényekre utalnak. Tipikusan főnévi pozícióban megjelenő szóalakok, amelyek egyesítik magukban az igék és a főnevek szemantikai és diskurzusjegyeit, valamint morfológiájukban is kombinálódnak az igei és névszói tulajdonságok.
(Koptjevskaja-Tamm 1993:6, 2005) Grimshaw (1990) nyomán ezek a deverbális főnevek a
„komplex esemény” olvasatú főnevek, melyek megőrzik a képzésük alapjául szolgáló ige teljes argumentumszerkezetét, míg az „egyszerű esemény” és az „eredmény” olvasatú deverbális főnevekre ez nem jellemző.
következtetni. Néhány éve alkalmam nyílt konzultálni Szvetlana Gyinyisz-lamovával a cselekvésnevek kapcsán.7 A konzultáció során az adatközlő 20 cselekvésnevet tartalmazó orosz mondat manysira való fordítását is elvégezte, és a mondatokban szereplő cselekvésnevek (pl. írás, tanulás, futás) felét folyamatos melléknévi igenév + wārmaľ szókapcsolattal fordította le (l. (14)).
(Két esetben a wārmaľ mellett megadta a nak ’íz, tag, dolog, hely, tér’, illetve a tēla ’dolog, eset, munka, ügy’ nominalizátorokat is: joχtən wārmaľ/nak ’érkezés’
(„érkező dolog”) és nēpak χasne wārmaľ/ tēla ’a könyv megírása’ („könyv író dolog”).8
(14) Xańiśtaχt-ǝn wārmaľ jōmas tēla.
tanul-PTCP.PRS NMLZ jó dolog
’A tanulás jó/hasznos dolog.’
(Szvetlana Gyinyiszlamova, személyes közlés)
A wārmaľ mellett azonban a ťēla ~ tēla ’dolog, eset, munka, ügy’ (15) és a mā
’tájék, vidék, föld, világ, hely, rész’ (16) is alkalmas cselekvésnevek létrehozására. Mindegyik nominalizátor jellemzően folyamatos melléknévi igenévvel kapcsolódik, habár a mā a régi szövegekben még előfordult befejezett melléknévi igenévvel is (igaz nagyon ritkán).
(15) Tot jūnsχat-an tūľa wār-ne tēla ott varr-PTCP.PRS gyűszű csinál-PTCP.PRS NMLZ tūjt-im ōś-we-s.
titkol-CVB birtokol-PASS-PST[3SG]
’Ott a gyűszűkészítést titokban művelték.’ (LS 2015/2: 11) (16) Jornkol śōpit-an mā-nəl āsti-nē-te
nyírhéjsátor elkészít-PTCP.PRS NMLZ-ABL befejez-AN-Px3SG jui-pālt tān ľapa ūs-t sālǝŋ sun-əl
után ők közel város-LOC rénes szán-INSTR māχum totiɣl-aŋkw pati-janǝl.
nép hord-INF fog-PL.3PL
’Miután befejezték a nyírhéjsátor elkészítését, a közeli városban rén-szarvasszánnal fogják hordani az embereket.’
(LS 2015/24: 13)
7 Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Szvetlana Gyinyiszlamovának a segítségéért.
8 A lefordítandó mondatokban a cselekvésnevek alanyi szerepben álltak. Azokat a cselekvés-neveket, amelyek manysi fordításában nem szerepelt a wārmaľ nominalizátor, igen változatosan fordította az adatközlő: vagy melléknévi igenévvel (nēpak ūralt-an ’a füzetek (ki)javítása’), vagy főnévi igenévvel (χańiśtaχt-uŋkwe ’taníttatás’), vagy lexikalizálódott képzett főnévvel (χajtəp
’futás’ (< χajti ’fut’)), illetve körülírással (mowińt-an suj ’nevetés’ (tkp. „nevető zaj”)).
Természetesen ezek az eredmények mindössze egyetlen adatközlő nyelvhasználatát tükrözik, és viszonylag kevés példán alapulnak, így messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak.