ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK 4.1.11 Összefoglalás
5. LECKE: ON-LINE TESZT FELADATTÍPUSA FELADATTÍPUSA
CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK
A fejezetben a feladattípusokat csoportosítjuk a feladat szerkezete alapján, majd konkrét példákon keresztül kiemeljük azokat, amelyek az on-line tesztben tipikusan előforduló esetek.
A hallgató ezáltal képessé válik egy on-line teszt feladattípusainak kiválasz-tására és a tervezet összeállíkiválasz-tására.
TANANYAG
1. A digitális tanulási környezet feladattípusai
2. Feleletválasztásos feladatok jellemzői és típusai (multiple choise)
3. Egyszerű választás (szoros értelemben vett feleletválasztásos) 4. Relációelemzéses feladatok
5. Kiegészítéses feladatok 6. Nyílt feladatok
17. ábra: Fogalomtérkép
5.1.1 A tananyag tartalmi kifejtése
5.1.2 A digitális tanulási környezet feladattípusai
A pszichológiai és pedagógiai területen végzett mérések, a tesztkészítés gyökerei az angolszász nyelvterülethez kötődnek. Ebből eredően az itt előfordu-ló fogalmak nagy része angol. Magyarországon az 1960-as évek második felétől – részben a programozott oktatás megjelenésének hatására – kezdenek elter-jedni a kor technikai színvonalának megfelelő értékelési módok és feladattípu-sok.38 A feladattípusok „klasszikus” csoportosítása a feladatok szerkezete sze-rint történt. Ennek alapján beszélhettünk zárt, a nyílt és a kiegészítéses feladatokról.39
A különböző teszt-típusok kiválasztása és alkalmazása attól függ, hogy milyen típusú ismeret rögzítése, ellenőrzése, visszakérdezése a cél. A teszttípu-sok alkalmasak a lexikális, de a vizuális ismeretek ellenőrzésére is. A feladatsor összeállítása függ attól, hogy elméleti ismereteket vagy gyakorlati jártasságot kér számon a teszt tervezője egy-egy témakörben.
Két nagy típusba sorolhatóak a kérdések és a feladatok, az egyik a zárt, míg a másik a nyílt kérdések csoportja.
Zárt feladatok esetében a zárt jelző egyértelműen a feladat szerkezetére utalt, hiszen megadott válaszvariánsok közül kellett a feladatkijelölésnek meg-felelően egy vagy több jó vagy rossz választ a tanulónak megjelölni. Ebből ere-dően a köztudatban feleletválasztásos feladatnak nevezik ezt a csoportot. Az elnevezés körül bizonytalanság is uralkodik, mert sokan azonosítják azzal a fele-letválasztásos feladattal, amelynél 4-5 válaszvariáns közül egy jót vagy egy rosz-szat kell megjelölni. Valójában a feleletválasztásos feladatok csoportja nemcsak a lezárt szerkezet szempontjából vizsgálható, hanem a tanuló válaszadásnál különbözik a lezárt szerkezet sokféle feladattípust foglalhat magába. Megisme-résük a későbbiekben történik.
A nyílt végű feladatok tulajdonképpen nyílt kérdések. Rákérdezhetünk egy-egy szóra, fogalomra, összefüggésre, törvények ismeretére. Esszé-jellegű kifejtést kérhetünk egy-egy témáról. A nyílt feladatoknál a tanulóknak önállóan, a válaszlehetőségek ismerete nélkül kell megalkotniuk a feleletet, ezért a tanu-lói tevékenység szempontjából feleletalkotásos feladatoknak tekintendők.
A kiegészítéses feladatokat részben zártnak, részben nyíltnak tekinthetjük.
Formailag gazdag feladatcsoport, mert magába foglalja például az egy-egy
38 Ágoston–Nagy–Orosz: Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó. Bp., 1974
39 Im. 28
val, jellel történő kiegészítésen túl a hiányosan megjelenített, összefüggő szö-veg teljes kiegészítését, a hiányos táblázatok kitöltését is. A tanulói tevékenység szempontjából ez a feladattípus a nyílt végű feladatokhoz hasonlóan a feladat-alkotásos csoportba tartozik.
A számítógépes értékelés elterjedése, az elektronikus tanulási környezet adta interakciós lehetőségek egy olyan csoportosítást indukáltak, amelynél a kiindulási alap nem a feladat szerkezete, hanem a tanuló tevékenysége. Ennek megfelelően beszélhetünk feleletválasztásos és feleletalkotásos feladattípusok-ról. A továbbiakban ennek alapján fogjuk részletesen megvizsgálni e két csoport jellemző sajátosságait.
5.1.3 Feleletválasztásos feladatok jellemzői és típusai (multiple choise)
Feleletválasztásos feladatoknak nevezzük a feladatok azon csoportját, amelyben a kérdéshez, feladathoz megadott válaszlehetőségek közül kell kiválasztani, megjelölni a jó vagy rossz válaszokat, párosítani kell adatsorokat, rangsorolni, időrendi vagy egyéb logikai feltétel szerint kell sorba állítani megadott válaszokat, továbbá ok-okozati összefüggéseket, kapcsolatokat kell felismerni.
A helyes válasz lehet egy vagy több. A helytelen válaszokat elterelőknek vagy más szóval disztraktoroknak40 nevezzük.
A feleletválasztásos feladatok általános jellemzői:
Nagyon sok pszichikus folyamat, értelmi művelet mérésére alkalmas, kivéve a kreativitást. Az alkotó gondolkodás meglétét vagy hiányát le-zárt szerkezettel, behatárolt válaszlehetőségekkel mérni nem lehet.
Erre a feleletalkotásos feladatokat kell alkalmazni.
Objektív értékelést tesz lehetővé, mert vagy csak jól, vagy csak rosszul válaszolhat a tanuló. Szubjektívizmus, akár pozitív, akár negatív irány-ban, nem lehetséges.
Lehetőség nyílik a tipikus tanulói tévedések feltárására. Nemcsak a helyes, hanem a helytelen válaszokat is tervezik, a tipikus hibák felde-rítése érdekében.
Életszerű a szituáció, mert a mindennapi életben követelmény az igaz és hamis információk megkülönböztetése iránti igény.
40 a feleletválasztásos feladatokban szereplő hibás, elterelő válaszvariánsok
Alternatív feladatok (igen–nem; igaz–hamis)
A kérdezést leegyszerűsítő, az értelmi műveletek közül csak az emlékezetet mozgósító feladattípus. Önmagában soha nem alkalmazzuk, hanem egy témá-hoz 10-15 megállapításból sorozatot alkotunk, és ezek igazságára kérdezünk rá.
5.1.4 Egyszerű választás (szoros értelemben vett feleletválasztásos)
A feleletválasztásos feladatok legegyszerűbb változata. Egy kérdő vagy állí-tó mondatból és több válaszvariánsból áll. A válaszok közül mindig csak egyet kell kiválasztani. A válaszadás módja a kérdezés technikájától függ. Írásos teszt esetén a válaszadás a variáns bekarikázásával, aláhúzásával, betűjelének beírá-sával történhet. Számítógépes tesztelésnél legtöbbször ráklikkelünk a kiválasz-tott variánsra. Az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott típus, ame-lyet tények és fogalmak ismeretére, fogalmak és összefüggések megértésére és alkalmazására, sőt kompetenciamérésekre is használhatunk.
a. Rövidebb ideig, mintha azt hangosan olvasnánk el.
b. Hosszabb ideig, mintha azt némán olvasnánk.
c. Legalább annyi ideig, mintha azt hangosan olvasnánk fel.
d. Legalább annyi ideig, mintha azt némán olvasnánk el.
e. Minden esetben a program kezelőjére kell bízni a vetítés idő-tartamát.
Jó válasz: c
Két vagy többválasztásos
Négy-öt válaszvariáns közül kettőt vagy többet kell megjelölni. Ugyanazon dolog több jellemzőjére lehet ilyen módon rákérdezni.
Az alábbi filozófusok közül kik voltak a milétoszi iskola képviselői?
a. Thalész b. Püthagorász c. Anaximandrosz
d. Herakleitosz e. Anaximenész Helyes válasz: a, c, e Összetett feleletválasztásos
A szoros értelemben vett feladatból származtatjuk, olyan módon, hogy a feladat tövében több állítást fogalmazunk meg, és ezek igazságára kérdezünk rá a válaszvariánsokban.
Állítások:
a. A szén etán az egyik alkotóeleme.
b. A hidrogén az etán egyik alkotóeleme.
c. Az oxigén az etán egyik alkotóeleme.
A fenti két tényből mely állítás vagy állítások igazságára lehet következtet-ni?
a. I., II. és III.
b. és III.
c. II. és III.
d. Csak I.
e. I. és II.
Helyes válasz az E, mivel bizonyíték csak az I. és II. állításra van, a III.-ra nincs, hisz az oxigén származhat a levegőből.
Asszociációs és sorba rendezéses feladatok
A feladattípus lényege az egymás mellé rendelés, párosítás vagy sorba állí-tás művelete. Két egymással valamilyen szempontból összefüggő sor elemei között kell a kapcsolatot felfedezni. Például fogalmak és ítéletek, képek és ne-vek, művek és alkotók, eszközök és jellemzők közötti kapcsolatok ismeretét vizsgálhatjuk.
A következő példa egy olyan asszociációs feladat, amelyben a betűk után szereplő négyzetekbe kell beírni a megfelelő számot.