Leíró statisztika

Tekintettel arra, hogy mind a nő, mind a hím ivarú borjak életkorában az egyes mérések során nem volt szignifikáns különbség, így az eredményeket az életkortól függő hatások nem torzították.

Testtömeg

Születéskor nem volt szignifikáns különbség a hím és nőivarú borjak testtömegében. 119, 154, 182, 214 és 242 napos korban a bika- és az ünőborjak között számottevő különbség alakult ki a testtömegben. 119 napos korra az ivarok közötti különbség meghaladta a 12 %-ot és ez később 14 %-ig emelkedett. Az ivarok közötti különbségek a vizsgált időpontok többségében szignifikánsak is voltak (25. táblázat).

A borjak szezonális testtömeg-gyarapodását a 26. táblázat tartalmazza. A borjak napi testtömeg-gyarapodása születéstől szeptemberig a nyári időszakban kiemelkedően a legmagasabb volt. A bikák és az ünők közötti testtömeg-gyarapodásbeli különbség erősen szignifikáns volt (P=0,007) nyáron. A bikák megközelítőleg 60 g-mal gyarapodtak többet az ünőknél naponta. Az őszi időszakban (szeptember 25-től november 27-ig) a napi tömeggyarapodás jelentősen lassult mindkét ivarban, de a bikáké ekkor is jelentősen meghaladta az ünőkét. A bikaborjak abszolút tömeggyarapodásbeli fölénye viszonylagosan még növekedett is az ünőkéhez képest (a különbség

88

54 g/nap, de az ünők átlagos gyarapodása már csak: 222,2 g/nap). A téli időszakra a napi tömeggyarapodás drasztikusan visszaesett mindkét ivarban (bikaborjak: 62 g/nap, ünőborjak: 43 g/nap). A bikák tömeggyarapodása a nyári időszakhoz képest 85 %-kal, míg az ünőké 88 %-kal csökkent.

25. táblázat: A testtömeg és a testméretek átlag és szórás értékei ivaronként és a különbségek P-értékei

Testtömeg (kg) 79,50±5,83 68,20±6,57 p<0,05

Fejhossz (cm) 36,00±0,71 34,30±1,10 p<0,05

Fejszélesség (cm) 11,00±0,19 9,98±0,33 p<0,05

Övméret (cm) 110,80±4,09 106,0±5,15 ns

Csípőszélesség (cm) 21,68±0,86 20,04±0,69 p<0,05 Növekedés születéstől januárig

Átlagos testtömeg gyarapodás (g/nap) 289,2±20,55 242,1±16,1 p<0,05 Átlagos fejhossz növekedés (mm/nap) 0,64±0,04 0,58±0,02 p<0,05 Átlagos fejszélesség növekedés (mm/nap) 0,15±0,01 0,10±0,01 p<0,05 Átlagos övméret növekedés (mm/nap) 2,59±0,11 2,40±0,08 p<0,05 Átlagos csípőszélesség növekedés (mm/nap) 0,53±0,03 0,46±0,04 p<0,05

Kor januárban (nap) 242±5,03 242±18,27 ns

ns = nem szignifikáns

Övméret

Születéskor nem tapasztaltam szignifikáns különbséget a hím és nőivarú borjak övmérete között. 119, 154, 182, 214 és 242 napos korban a bika- és az ünőborjak között különbség alakult ki az övméretben. 119 napos korra az

89

ivarok közötti különbség elérte a 8 %-ot, majd ingadozott 4,5 – 6 % között.

Az ivarok közötti különbségek a vizsgált időpontok közül csak novemberben és januárban voltak szignifikánsak (25. táblázat).

A borjak szezonális övméret növekedését a 26. táblázat tartalmazza. A borjak napi övméret növekedése születéstől szeptemberig a nyári időszakban kiemelkedően a legmagasabb volt. A bikák és az ünők közötti övméret növekedés különbsége nyáron nem volt szignifikáns. A bikák övmérete megközelítőleg 0,2 mm-rel nőtt többet az ünőknél naponta. Az őszi időszakban (szeptember 25-től november 27-ig) a napi növekedés romlott mindkét ivarban, de a bikáké ekkor is meghaladta az ünőkét. A bikaborjak abszolút övméret növekedésbeli fölénye viszonylagosan még növekedett is az ünőkéhez képest (a különbség 0,5 mm/nap, de az ünők átlagos gyarapodása:

2,2 mm/nap). A téli időszakra a napi övméret növekedés drasztikusan visszaesett mindkét ivarban, de az ünőborjaké kisebb mértékben (bikaborjak:

0,77 mm/nap, ünőborjak: 1,05 mm/nap). A bikák övméret növekedése a nyári időszakhoz képest 77 %-kal, míg az ünőké 69 %-kal csökkent.

26. táblázat: A testtömeg és a testméretek növekedése évszakonként mindkét ivarban

Nyár Ősz Tél

Bikák Ünők Bikák Ünők Bikák Ünők Átlag életkor (nap) 119,4 119,8 182,4 182,8 242,4 242,8 Testtömeg gyarapodás (g/nap) 410 352 276 222 61,7 43,3 Övméret növekedés (mm/nap) 3,4 3,2 2,7 2,2 0,77 1,05 Csípőszélesség növekedés (mm/nap) 0,70 0,63 0,51 0,51 0,20 0,08 Fejhossz növekedés (mm/nap) 0,90 0,79 0,41 0,33 0,37 0,40 Fejszélesség növekedés (mm/nap) 0,18 0,15 0,11 0,08 0,12 0,03

90

Csípőszélesség

Születéskor nem tapasztaltam szignifikáns különbséget a hím és nőivarú borjak csípőszélessége között. 119, 154, 182, 214 és 242 napos korban a bika- és az ünőborjak között különbség alakult ki a csípőszélességben. 119 napos korra az ivarok közötti különbség elérte az 5,6 %-ot, majd ingadozott 4,9 – 8,2 % között. Az ivarok közötti különbségek a vizsgált időpontok közül októberben, decemberben és januárban voltak szignifikánsak (25. táblázat).

A borjak szezonális csípőszélesség növekedését a 26. táblázat tartalmazza. A borjak napi csípőszélesség növekedése születéstől szeptemberig a nyári időszakban kiemelkedően a legmagasabb volt. A bikák és az ünők közötti csípőszélesség növekedés különbség szignifikáns volt (P=0,01). A bikák megközelítőleg 0,07 mm-rel nőttek többet az ünőknél naponta. Az őszi időszakban (szeptember 25-től november 27-ig) a napi növekedés romlott mindkét ivarban és a bikáké megegyezett az ünőkével (0,51 mm/nap). A téli időszakra a napi csípőszélesség növekedés drasztikusan visszaesett mindkét ivarban (bikaborjak: 0,77 mm/nap, ünőborjak: 1,05 mm/nap). A bikák csípőszélesség növekedése a nyári időszakhoz képest 71 %-kal, míg az ünőké 87 %-kal csökkent.

Fejhossz

Születéskor nem tapasztaltam szignifikáns különbséget a hím és nőivarú borjak fejhossza között. 119, 154, 182, 214 és 242 napos korban a bika- és az ünőborjak között különbség alakult ki a fejhosszban. 119 napos korra az ivarok közötti különbség elérte a 4,7 %-ot majd ingadozott 3 – 6 % között.

Az ivarok közötti különbségek a vizsgált időpontok közül szeptemberben, novemberben és januárban voltak szignifikánsak (25. táblázat).

A borjak szezonális fejhossz növekedését a 26. táblázat tartalmazza. A borjak napi fejhossz növekedése születéstől szeptemberig a nyári időszakban volt a legmagasabb. A bikák és az ünők közötti fejhossz növekedésbeli különbsége

91

nyáron nem volt szignifikáns. A bikák megközelítőleg 0,1 mm-rel nőttek többet az ünőknél naponta. Az őszi időszakban (szeptember 25-től november 27-ig) a napi növekedés romlott mindkét ivarban, de a bikáké ekkor is meghaladta az ünőkét. A bikaborjak abszolút növekedésbeli fölénye viszonylagosan még növekedett is az ünőkéhez képest (a különbség 0,08 mm/nap, de az ünők átlagos növekedése: 0,33 mm/nap). A téli időszakra a napi fejhossz növekedés visszaesett mindkét ivarban, de az ünőborjaké kisebb mértékben (bikaborjak: 0,37 mm/nap, ünőborjak: 0,40 mm/nap). A bikák fejhossz növekedése a nyári időszakhoz képest 59 %-kal, míg az ünőké 49 %-kal csökkent.

Fejszélesség

Születéskor nem tapasztaltam szignifikáns különbséget a hím és nőivarú borjak fejszélessége között. 119, 154, 182, 214 és 242 napos korban a bika- és az ünőborjak között különbség alakult ki a fejszélességebn. 119 napos korra az ivarok közötti különbség elérte a 2,8 %-ot, majd ingadozott 4,9 – 10,2 % között. Az ivarok közötti különbségek a vizsgált időpontok közül csak születéskor és szeptemberben nem voltak szignifikánsak (25. táblázat).

A borjak szezonális fejszélesség növekedését a 26. táblázat tartalmazza. A borjak napi fejszélesség növekedése születéstől szeptemberig a nyári időszakban kiemelkedően a legmagasabb volt. A bikák és az ünők közötti fejszélesség növekedése közötti különbség nyáron nem volt szignifikáns. A bikák megközelítőleg 0,03 mm-rel nőttek többet az ünőknél naponta. Az őszi időszakban (szeptember 25-től november 27-ig) a napi növekedés romlott mindkét ivarban, de a bikáké ekkor is meghaladta az ünőkét. A bikaborjak abszolút növekedésbeli fölénye viszonylagosan sokat növekedett az ünőkéhez képest (a különbség 0,03 mm/nap, de az ünők átlagos növekedése:

0,08 mm/nap). A téli időszakra a napi fejszélesség növekedés drasztikusan visszaesett az ünők esetében, de a bikaborjaké az őszihez képest emelkedett

92

(bikaborjak: 0,12 mm/nap, ünőborjak: 0,03 mm/nap). A bikák fejszélesség növekedése a nyári időszakhoz képest 33 %-kal, míg az ünőké 80 %-kal csökkent.