Vizsgálataim két egymástól jól elkülöníthető kérdéskörre irányultak: 1.
Szabadterületi gímszarvas állományok trófeáinak összehasonlító elemzése, 2.
Farmon tartott gímszarvas állományokkal kapcsolatos vizsgálatok
8.1. Szabadterületi gímszarvas állományok trófeáinak összehasonlító vizsgálata
A hazai szabadterületi vad gímszarvas populációkra vonatkozóan az elejtett gímszarvas bikák trófea paramétereinek elemzését tűztem ki célul.
Az agancsparaméterek elemzését két magyarországi megye területéről (Somogy megye: 5946 egyed és Bács-Kiskun megye: 921 egyed) származó lőtt gímszarvas bika (6868) 9 trófea paraméterét (az agancs tömege, szárhossz, szemág hossz, jégág hossz, középág hossz, rózsa körméret, alsó körméret, felső körméret, ágak száma) végeztem. A bikák 1997 és 2007 között estek el, és a becsült koruk 4-16 év közötti volt. A kor és a „megye”
hatását a trófea paraméterekre általános lineáris modell segítségével állapítottam meg. A kor minden vizsgált, míg a „megye” több paraméterre szignifikáns hatást gyakorolt. Ezért a további elemzéseket megyénként külön-külön végeztem el. Gyenge és közepesen szoros korrelációt (figyelembe véve a kor hatását) találtam a trófea paraméterek között mindkét esetben (Somogy megye: 0,04-0,8, Bács-Kiskun megye: 0,06-0,7).
Főkomponens analízissel (ortogonális forgatással) 4 faktort azonosítottam, melyek Bács-Kiskun megyében az összes variancia 73%-át és Somogy megyében, az előzőhöz közel azonos tartományban, 75%-át magyarázták. Az első faktor a körméreteket, a második a főágak hosszát (szemág, jégág középág) tartalmazta. A harmadik faktor a trófea ágainak számát, míg a negyedik a szár hosszát foglalta magában. A meghatározott faktorok lehetőséget nyújtanak a jelenlegi vadgazdálkodási gyakorlatban alkalmazott
124
selejtezési szempontok objektivitásának növelésében, ezáltal segíthetik az agancsfejlesztő képességre irányuló hatékonyabb szelekciót.
8.2. Farmon tartott gímszarvas állományok vizsgálata
Magyarországon bővül a zárttéri, farmszerű körülmények között tartott, tenyésztett szarvasállomány létszáma és gazdasági jelentősége.
Hazánkban a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán és jogutódjain kezdődött - új-zélandi tapasztalatok alapján - a zárttéri, farmszerű körülmények között történő gímszarvas tenyésztés. A magyar gímszarvas sajátosságait is figyelembe vevő farmszerű tartásrendszer alapvetően legelőre alapozott.
Az elmúlt 25 évben a gímszarvas állomány szelekciója folyamatosan történik a nőivarú egyedek esetében is. Alapvetően a nyugodt vérmérséklet, a szaporaság és a borjúnevelő képesség az alapvető kritériumok, míg a tenyészbika jelöltek kiválasztásánál a nyugodt vérmérséklet mellett az elsődleges szempont az agancsfejlesztő képesség, valamint a testnagyság.
A növekedési vizsgálatokhoz a mérési adataimat 2 év alatt (2008, 2009) gyűjtöttem a Kaposvári Egyetem bőszénfai szarvasfarmján. A két vizsgálati év (2008, 2009) során 292 választott gímszarvas borjú adatait dolgoztam fel.
A mért gímszarvas borjak esetében szignifikáns különbséget tapasztaltam az ivarok között, ahol minden mért testparaméter (testtömeg, mellkas körméret, csípőszélesség, fejhossz és fejszélesség) esetében a bikaborjak nagyobbak voltak az ünőknél.
A borjak növekedése szezonalitást mutatott minden testparaméter vonatkozásában, mindkét ivarban. A különböző testparaméterek növekedése eltérő mértékben esett vissza a téli hónapokban az ünő és bikaborjak esetében. Az ünőborjak minden testparaméterének növekedése jelentős visszaesést mutatott, míg a bikaborjaknál a fejszélesség növekedése nem csökkent olyan mértékben. Ez valószínűleg összefügg a bikaborjak első agancsának növekedésével.
125
Különbséget találtam a különböző évben született borjak azonos korban felvett méretei között. Minden vizsgált testparaméter esetében a 2009-ben született borjak nagyobbak voltak a 2008-ban születetteknél. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy 2008-ban kevesebb csapadék (80 mm) esett a nyári hónapokban és az átlag hőmérséklet (+1-2 °C) is magasabb volt. Ennek köszönhetően 2008-ban a gyepek hamarabb kiégtek és a tehenek kevesebbet tudtak legelni. Ehhez még hozzájárult, hogy a 2008/09- es tél nagyon enyhe volt, így a tehenek kondíciója kevesebbet romlott a téli hónapok alatt.
Szignifikáns (P<0,05) ivar és évhatásokat tapasztaltam minden testparaméter esetében, kivéve a fejszélességet, melynél nem volt kimutatható az évek közötti különbség. Az ivar és az évhatás közötti interakció minden vizsgált testparaméter esetében az összvariancia igen kis hányadát determinálta és az esetek döntő többségében nem is volt sziginifikáns.
A fenotípusos tulajdonságok összefüggés vizsgálatai során nagyon szoros kapcsolatokat találtam a testtömeg, a mellkas körméret és a csípőszélesség között, melynek oka lehet, hogy a testtömeg növekedése együtt jár mindegyik felsorolt paraméter növekedésével. A fejhossz és különösen a fejszélesség határozottan gyengébb korrelációt mutattak a két előbb említett testparaméterrel.
A gímszarvas borjakat mértem a saját farmunkon születéstől 7-8 hónapos korig, így lehetőségem nyílt növekedési görbék illeszkedését tesztelni a mért testparaméterekre.
A gímszarvas borjak növekedését leíró növekedési görbék ellaposodó képe jól mutatta a növekedésük visszaesését a téli időszakban, minden testparaméter esetében.
A testtömeget a {-0,95+10,27*kor0,39}, az övméretet a {születéskor mért övméret*(3,71-exp(1,00kor)) a csípőszélességet a {24,4-15,62*0,99kor}, a fejhosszt a {19,24+1,16*kor0,53}, és a fejszélességet a {12,01-4,53*0,99kor} növekedési görbék jellemezték a legnagyobb pontossággal.
126
Gyakorlati szempontból különösen fontos, hogy a fiatalkori növekedés leírására legalkalmasabbnak bizonyuló növekedési modellel egyetlen időpontban történő (pl.: választás) mérés alapján átlagosan 2 kg pontossággal becsülhető a borjak élőtömege ivartól függetlenül, a gímszarvas egyedfejlődése szempontjából rendkívüli fontosságú időszakban: születéstől 7-8 hónapos korig.
A 2 éves tehenek borjazási aránya szignifikánsan (P<0,05) alacsonyabb volt, mint a 3 éves és az idősebb teheneké. A vizsgálatok 55 2 éves, 41 3 éves és 175 idősebb tehén adatain alapultak ugyanabban az állományban és azonos tartási körülmények között 2011-ben.
A választáskori (5 hónapos kori) és 10 hónaposi korban mért testtömeg és azzal szorosan összefüggő testméretek (övméret és csípőszélesség) nem hatottak a 2 éveskori borjazási eredményekre az általam vizsgált állományban.
A vizsgálatok során, melyben 199 különböző korú (24 2 éves korban, 31 3 éves korban és 144 idősebb) tehén borjai szerepeltek, azt tapasztaltam, hogy a 2 éves tehenek borjai szignifikánsan (P<0,05) kisebb testtömegűek voltak, összehasonlítva a 3 éves és idősebb tehenek borjaival, mindkét ivar vonatkozásában. A tehenek kora szignifikánsan hatott a borjak választáskori (5 hónapos) és 11 hónapos testtömegére.
127