Észak Ka [Beijia, Pei-kia] volt a neve annak a földnek, amely a Huanghe-től /Huang-ho/ északra feküdt és most Guncheng /Kun-cs’eng/ (Yincheng /Jin-cs’eng/)586 Gun /Kun/ (Yin /Jin/) városa járáshoz tartozik, a Sheng /Seng/587 körzetben.
Korábban megismerkedtünk a Gun (Yin) névvel, mint a Hun és Huan (Ulan) folyók nevé
vel s mint a Han-korban itt lévő járás nevével is. Az Észak Ka név megléte feltételezi, hogy akkoriban volt egy Déli Ka is s valóban ma is van egy Ka [Jia, K ia]588 körzet délebbre a Huanghe /Huang-ho/ mentén.
Ebből tehát arra következtethetünk, hogy Észak Ka a Huanghe /Huang-ho/ túlsó oldalán feküdt, Huhhot földjén. Bizonytalan, de azért valószínű, hogy kiterjedt a Huanghe /Huang-
ho/ mentén nyugatabbra is.
Természetesen nem kerülhetjük meg, hogy ne fordítsukfigyelmünket arra a nagy útra, amely azért létesült, hogy összekösse Jiuyuan-t /Kiu-jüan/ Hunyang-gal /Нип-jang/ (Yunyang / Jün-jang/). Vagy ha már létezett, akkor alaposan megjavították.
A Qian Hans hu / K }ien Нап-su/ 28/a. fejezete szerint Hunyang /Нип-jang/ (Yunyang /Jün- jang/) a Han-korban Zuopingyi /Со-p 'ing-ji/589 prefektúra egyik járása volt, amely a Wei folyótól északra, az akkori birodalmi főváros, Changan /Cs 'ang-an/590 mellett terült el Elismert, hogy ez a járás megfelel annak a térségnek, amelyet most Shunhua-nak/Sun-hua/
(Chunhua /C s，un-hua/)591 hívnak
Ami viszont Jiuyuan-t /Kiu-jüan/ illeti, ez a járás a Qian Hanshu/K'ien Han-su/ 28/b. feje
583 左 雲 Zuoyun, Co-jün， （ a hun-jün fonetikát illetően ld.: 547. sz. lábjegyzet)
zete szerint Wuyuan /Wu-jüan/592 prefektúra alsó részének felel meg, amely a Qin-korban /K ’in/ Jiuyuan /Kiu-jüan/ nevűprefektúra volt.
A Guadizhi /Киа-ti-cse/ ezen kívül még azt mondja
Liangu /Lien-ku/593 járás a Sheng /Seng/594 körzetben eredetileg a Qin-beli /КЧп/
Jiuyuan /Kiu-jüan/ prefektúra volt, amelynek nevét a Han-dinasztia császára, Wu, Wu- yuan-re /Wu-jüan/ változtatta. A Han-korabeli Wuyuan /Wu-jüan/ prefektúra Hemu /Но-mu/595 járásának régi városa Észak Ka-ban [Beijia, Pei-kia] fekszik.
Ezzel végleg meghatároztuk, hogy Jiuyuan /Kiu-jüan/ is, éppen úgy, miként Észak Ka [Bei- jia, Pei-kia] is, azzal a földdel azonos, amely magában foglalta a Huanghe /Huang-ho/
legészakkeletibb kanyarulatát.
Ott, ahol meg lehet állapítani a Shi Huang-féle /Si Huang/ hadiút kezdő és végpontját, ott a térkép nemcsak azt mutatja, hogy ez az út dél felé Xianyang-ba /Hien-jang/596, a császári fő- és székvárosba vezetett, amely a mostani Xi 'an-tól /Hi-ал/ nem messze, a Wei folyótól északra feküdt, hanem azt is, hogy észak felé, minden bizonnyal megfelelt annak az útnak, amely Yao /Jao/ körzeti fővároson, majd Tongguan /Tung-kuan/， Yijun /Ji-kün/， Zhongbu /Csung-ри/, Luochuan /Lo-cs’uan/， Yichuan /Ji-cs，uan， Yanchcmg /Jen-cs，ang/， Yanchuan /Jen-cs’uan/ ， valamint Chengjian /C s’eng-kien/ járási székvárosokon keresztül vezetett Suide /Szui-tö/
körzeti fővárosba, majd pedig Mizhi /Mi-cse/ és Jia IKial (Ka) városokon keresztül haladt.
Zemenchang-nál /Cö-men-cs }ang/597 átlépte a Huanghe-t /Huang-ho/ és Pianguan /Р }ien- kuan/járási várostól északkeletre szétágazott, nem messze attól a helytől, ahol Shanxi/San-hi/
északi és déli falai összeérnek, hogy azután tovább haladjon mind Shuoping-be /Suo-p'ing/, mind Köke-hoto-ba (Huhhot). így teljesen keresztül szelte Shang/Sang/ prefektúrát, a fehér di-k/ti/ egykori földjét, amelyről tudjuk, hogy egészen a Jing /King/folyóig terjedt. De fenn
áll az a lehetőség is, hogy az út nyugatabbra húzódott és Qingyang/K'ing-jang/598 körzeten ment keresztül, mivel a Guadizhi /Киа-ti-cse/ (III. fejezet 5. lap) azt mondja
Qin /КЧп/ régi útja 45 li távolságra nyugatra húzódik Huachi /H ua-cs^/599 váro
sától, a Qing /K ^ng/600 körzetben, a Ziwu /Се-wu/601 (észak-déli) hegységben. Jiu- yuan-től ^Ciu-jüan/ Hunyang /Нип-jang/ (Yunyang /Jün-jang/) felé haladt és 1800 li hosszúságú volt.
Szemmel látható, hogy ez esetben a jelenlegi Yulin/Jü-lin/ és Fugu/Fu-ku/ körzeteken haladt keresztül a fal mentén és Baode /Рао-tö/ körzeti székvárost egyesítette a másik úttal.
Ezekre a történeti adatokra való tekintettel nehéz lenne nem arra gondolni, hogy a Hunyang /Нип-jang/ (Yunyang /Jün-jang/)602 név, amelyet a Qin IK'ir\l korszakban ruháztak rá a bar
bárok területeinek déli határvidékére, nem a „hunok északipartvidéke,> jelentéssel bír. Amint ismeretes ayang/jang/ írásjegy603 a világmindenség melegítő és fénylő befolyásait jelenti s így egy folyó északi partját is, mert a partoldalak ki vannak téve a nap fényének és melegének.
592 五原 Wuyuan, Wu-jüan 593 連各 Liangu, Lien-ku 594 勝 Sheng, Seng 595 淘目 Hemu，Ho-mu
596 咸陽 Xianyang，Hien-jang，Hszien-jang 597 宅 門 場 Zem enchang，Cö-m en-cs’ang
A hadiút északi végénél lévő földnek hasonló nevet adtak, mégpedig a Hunzhong-ot /Hun- csüng/ (Yunzhong /Jün-csung/) 604 vagyis a hunok közepe vagy a hunok centruma (központi területe).
A Guadizhi /Киа-ti-cse/ III. fejezet 4. lap ezt mondja:
Hunzhong /Hun-csung/ (Yunzhong /Jün-csung/) régi erődítménye 40 li távolságra feküdt a Yulin /Jü-lin/605 járástól északkeletre, Sheng /Seng/606 körzetben, a Qin-beli /КЧп/ Hunzhong /Hun-csung/ (Yunzhong /Jün-csung/) prefektúrában.
Mivel Yulin /Jü-lin/ Shenxi-ben /Sen-hi/, a Nagy Fal mellett jelenleg is egy körzet, a fenti sorokból az következik, hogy ezt a Huanghe /Huang-ho/ északkeleti kanyarulatánál fekvő földet Hunzhong-nak /Hun-csung/(Yunzhong-nak /Jün-csung/) nevezték e l Ez volt a helyzet
már а III. század fordulóján is.
Ennek a messze fekvő területnek a meghódítása és megszállása Meng Tian /Meng T'ien/
által a császár különleges megbízása alapján történt, valamint egy hadiút építése, amely ezeket a vidékeket a birodalom szívével kötötte össze. Ez két olyan dolog, amely arra fel- tételezésre sarkall bennünket, hogy pontosan itt volt a birodalom védelmének a súlypontja a hunokkal szemben. Itt voltak a barbárok veszélyes betöréseinek kapui, a mögötte lévő magas és vizekben gazdag hegyekben - melyeknek láncai a sivatagig húzódtak - laktak a harcias hun törzsek, akik hosszú évszázadokon keresztül tartották sakkban a hordáikkal a fejedelemségeket és teleszórták (azokat) településeikkel Erről a titokzatos és misztikus országról és lakosairól eddig szinte semmit sem mondtak az írott források. Az ott uralko
dó fejedelmi házról sem ejtettek egyetlen szót sem. Csak Li Mu életrajzában esett szó egy danhu-ról /tan-hu, tan-gjuo/, aki betörést hajtott végre. Ez a forrás azonban a Han-korban íródott, amikor a hunok országában valóban létezett ez a legmagasabb fejedelmi cím, a szerző tehát könnyedén megtehette, hogy egy danhu-t /tan-hu, tan-gjuo/ saját kora előtt a világtörténelem színpadára állítson.
Bár Meng Tian-t/Meng T ’ien/éppoly kevéssé illeti meg a „Nagy Fal alapítója” melléknév, mint Shi Huang-ot /Si Huang-ot/, neve mégis, örök időkre összekapcsolódik azzal A Shiji /Si-ki/ 88. fejezetében lévő életrajzából megtudjuk, hogy nagyapja, Meng A o607 608, Shi Huang /Si Huang/ apjának idejében, 249 és 246 között, hadvezérként vezető szerepet játszott a Han, a Zhao /Csao/ és Wei elleni hódító háborúkban. Valamint azt is, hogy apja, Meng Wum 221-ben megsemmisítette Chu /Cs'u/609 birodalmát és ő maga két év múlva leigázta Qi-t IK'il. Mindezek után az életrajz még az alábbiakat meséli el
Amikor Qin /КЧп/ az ég alatti egész világot hatalma alatt egyesítette, Meng Tian /Meng ТЧеп/ saját parancsnoksága alatt, 300 000 harcos élén elvonult észak felé. A rong- okat /zsung/ és a di-ket /ti/ maga előtt űzve, meghódította a Hunaghe-től /Huang-ho/
délre fekvő földet (Ordoszt). Épített egy hosszú falat610 és a talaj adottságaihoz, vala
mint a szakadékokhoz igazodva megerősített határt611 hozott létre, amely Lintao-tól /Lin-t^o/ kiindulva egészen Liaodong-ig /Liao-tung/ terjedt, vagyis több, mint 10000 li hosszúságú volt. Ezután átlépte a Huanghe-t /Huang-ho/ és megszállta a Yang /Jang/
604 雲 中 Yunzhong，Jün-csung, (a jün/hun fonetikát illetően lásd.: M X sz. jegyzet)
hegységet. Csapatai kígyóként haladtak tovább észak felé és több, mint tíz évig hagyta csapatait odakint erőszakoskodni, amíg ő maga Shang /Sang/ prefektúrában tartózkodott.
Ezen időszakban a hunok remegtek és reszkettek Meng Tian /Meng ТЧеп/ erejétől... Shi Huang /Si Huang/ be akarta utazni az egész birodalmat s amikor útja Jiuyuan-be /Kiu- jüan/ s onnan egyenesen Ganquan-be /K an-k^an/612 613 (Hunyang / Yunyang) vezetett, megparancsolta Meng Tian-nek /Meng ТЧеп/, hogy Jiuyuan-től /Kiu-jüan/ Ganquan-ig /Кап-k’üan/ építsen utat. Ő 1800 li hosszúságban hegyeket vágott át, gátakat létesített a folyók völgyeiben.
Amikor Shi Huang /Si Huang/ 209-ben meghalt és fia, Huhai lépett a trónra, Meng Tian-t /Meng T'ien/ börtönbe vetették és megparancsolták neki, hogy ölje meg magát. Akkor Meng az Eget hívta tanúul, hogy semmilyen bűn nem terheli és ártatlanul kell meghalnia. A csá
szári hírnök azonban így szólt:
„Te igenis valóban halált érdemelsz. A fal, amely Lintao-tól /Lin-fao/ indul és Liaodong-ig /Liao-tung/ halad, 10000 li hosszúságban szeli át a földet s az lehetetlen
ség, hogy e két végpont között ne volna átvágva a Föld egyetlen pulzusa sem. Ez a te bűnöd!”
Erre ő mérget nyelt és így saját magát ölte meg.
Azokról a veszélyekről, amelyek Kínában a Föld ütőereinek megsértése és megölése követ
keztében fenyegetik az emberiséget, többek között a The Religious System of China. III. kö
tetében lehet olvasni. A szöveg itt világos bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a kínai geo- mancia, az un. fengshui /feng-sui/6n nagyon régi tudomány.
Mostmár rendelkezünk a Nagy Fal keletkezésére vonatkozó írott forrásadatok összességé
vel. Igaz ugyan, hogy szűkszavúak és nem túlságosan nagyszámúak ezek, s az ember ennek az építménynek az óriási méretei alapján éppen az ellenkezőjét várná. Ezért kétséges azt hinni, hogy a régi történetírók valami különlegességnek és szokatlan dolognak tartották a falat. Valójában már addig is több hosszú védelmi fa l épült a fejedelemségekben, amelyek állandó harcban és háborúban állottak egymással. Néhányról a dokumentumok is meg
emlékeznek.
Wei birodalmának a faláról már korábban említés történt. Itt még hozzá kellfűzni ehhez azt, hogy a ，，Bambusz évkönyvek” a következő jegyzetet tartalmazzák erről.
Xian /Hien/ király61410. évében (359) Long Jia /Lung Kia/ volt a sereg parancsno
ka és ő (vagy valaki?) hosszú falat építtetett a nyugati határon.
Egy másik hosszú falról a Shiji /Si-ki/ 69. fejezetében történik említés. Ott egy csomó jegyzet szerepel Su Dai-ról /Szu Tai/615, aki 320-ban Qi /КЧ/ királyának a szolgálatában állt. Ezt olvassuk:
Yan /Jen/ király így beszélt: „Megtudtam, hogy Qi /КЧ/, a tiszta Ji /Ki/ folyó616 és az iszapos Huanghe /Huang-ho/ birtoklása által védve érezheti magát s hosszú falát617, a nagy védmüvet， megfelelő határerődítménynek618 tekintheti. így van ez valóban?”
Su Dai /Szu Tai/ így felelt: „Ha az évszakok, amelyeket az Ég teremt, nem működnek
612 甘 泉 Ganquan，K an-k’üan 613 風 水 fengshui, feng-sui 614 ffi Xian, Hien, Hszien 6丨5 蘇 代 Su D ai， Szu Tai 616 濟Ji，K i， Csi
617 萇 城 chang cheng，c s’ang cs’eng
618 塞 sai， szai
együtt veMnk， akkor vajon egy tiszta Ji /Ki/ és egy iszapos Huanghe /Huang-ho/ védel- met nyújt-e nekünk? Egy hosszú fal vagy nagy védművek nyújthatnak-e kielégítő határ- védelmet ott， ahol a nép erői kimerültek?”
A Shiji Zhengyi /Si-ki Cseng-ji/ szerint ennek a falnak a nyugati vége Ji /K i/619 (Jinan /Ki- пап/) körzet és a Pingyin /P^ng-jin/620 járás határán volt, több mint ezer li hosszú volt, a Taishan /T'ai-san/621 mentén futott végig és a tengernél végződött, Langya /Lang-ja/622 teraszánál
A terasz fekvéséről a Guadizhi /Киа-ti-cse/ 5. fejezetében ezt olvassuk:
A Langya /Lang-ja/ hegység Mi 623 körzetében van, Zhucheng /Csu-cs?eng/624 járá
si várostól 140 li távolságra délnyugatra. Ezen a hegyen létesített Shi Huang /Si Huang/
egy lépcsőzetes teraszt, amelyet Langya /Lang-ja/ teraszának neveztek. Magányosan emelkedett ki a hegyből s Qin /КЧп/ királyának e helyen oly mértékben nyerte el a tet
szését, hogy három hónapig ott tartózkodott és egy kősztélét állíttatott fel itt a hegyen, Qin /КЧп/ bő áldású erejének dicsőítésére.
A kövön lévő feliratot megőrizte számunkra a Shiji /Si-ki/. Chavannes a történelmi mun
kájának II. kötetében (145. oldal) lefordította franciára. Térkép segítségével ma is bizton
sággal meg lehet állapítani, hogy ez a terasz a kis előhegyen vagy a kis előhegynél volt, amely Rizhao-tól /Zsi-csao/625 és a Jiaozhou /Kiao-csou/ öböl bejáratától majdnem egyen
lő távolságra emelkedik a tenger fölé. A nagy kínai térkép itt jelöli. A fa l kiinduló pontja Pingyin /Р ying-jin/y amely ma is egy járás a Huanghe-től /Huang-ho/ délre.
Ezt a falat Qi /КЧ/} a „Bambusz évkönyvek" szerint Kr. sz. előtti 351-ben építtette, ott ugyanis ez olvasható:
Xian /Hien/ király626 1 8. évében Qi /КЧ/ sáncot627 emelt s ezt egy hosszú fallá építtette ki.
A Hou Hanshu /Нои Нап-su/ 31. fejezete ezt az alábbi szavakkal említi meg:
Jibei /Ki-pei/628 (Ji /Ki/ északi része) földjén Pingyin /P^ng-jin/ városa Lu-ban629 fekszik. Itt van egy tengerig nyúló hosszú fal
(Erre nézve lásd: Tscheppe, Der ferne Osten. I. kötet 261 skk.)
A Zhao /C sao/630 évkönyveiben, amelyek a Shiji /Si-ki/ 43. fejezetét alkotják, egy harmadik hosszú falról is említés történik.
A Zhao-beli Cheng /Csao Cs’eng/631 fejedelem kormányzásának 6. évében (369) hosszú falat épített Zhongshan-ban /Csung-san/632. A hetedik évben betört Qi-be /КЧ/
és előrenyomult ennek a birodalomnak a hosszú faláig.
619 Ш Ji Ki C si
Zhongshan /Csung-san/ megfelelt a Pe-csi-li-ben fekvő Ding /Ting/633 körzetnek. Ugyan- ezek az évkönyvek azt mondják, hogy Zhao /Csao/ éppen ebben az időben állandó háború
ban állt a szomszédaival
A Zhou ICsoul birodalom is, ahol a különböző fejedelemségek legfőbb ura trónolt, ugyan
csak rendelkezett egy hosszú fallal A Shiji /Si-ki/ 69. fejezete arról tudósít, hogy Su Qin /Szu K'in/634, a korábban említett Su Dai /Szu Tai/fivére, így szólt a Wei-beli Xiang /Hiang/635 királyhoz:
A nagykirály területe nyugaton határos a hosszú fallal.
A Hou Hanshu /Нои Нап-su/ 29. fejezet 5. lapon szintén azt olvassuk, hogy
Guan-ban /Kuan/636 van a hosszú fal, amely Yangwu-n /Jang-wu/637 keresztül Mi
ig638 húzódik.
Guan /Киап/, Yangwu /Jang-wu/ és Mi a Qian Hanshu /K'ien Han-su/ 28/a. fejezete sze
rint Henan /Но-пап/639 prefektúra járásait alkották. A két utóbbi ugyanazon névvel ma is megvan, mint Huaiqing /Huai-k 'ing/640 és Kaifeng /К 'ai-feng/járásai. Guan /Киап/pedig, állítólag, azonos a ma Huaiqing/Huai-k'ing/körzet Yuanwu/Jüan-wu/641 járásával. Zhou- nak/csou/ ezen fala tehát a Huanghe-től /Huang-ho/ mind északra, mind pedig délre kellett, hogy húzódjon.
Ezzel azonban még nem merítettük ki a régi Kínában meglévő hosszú falak listáját, itt azonban felesleges minden erre vonatkozó szöveget hozni. Csak még egy falról tegyünk itt említést, mert
ez az összes többinél délebbre feküdt. A Guadizhi /Киа-ti-cse/ 7. fejezetében ez olvasható:
A régi hosszú fal a Deng /Teng/642 körzetben fekvő Neixiang /Nei-hiang/643 járás
tól 75 li távolságra fekszik keletre. Délen eléri Rang /Zsang/644 körzetét, északon pedig a Yiwang /Ji-wang/ hegységhez645 kapcsolódik. Földből készült részei nincsenek, egy- másm rakott kövek képezik a szilárdságát.
A Chu-beli Xiang /Cs’u Hiang/ király646 (298-262) meghódította délt és harcolt a Középső Birodalommal. Ekkor épített egy rakás falat647 (erődítményt?) északon azért, hogy elég erős legyen Xia-val /Hia/ (Kína) szemben. Ezt a falat Fangcheng-nek /Fang- cs’eng/648 nevezték.
Neiyang /Nei-jang/ manapság is egy járás a henan-i /Но-пап/ Nanyang /Nan-jang/649 kör
zetben. Deng /Teng/ körzet ettől délre fekszik Rang-nak /Zsang/ is Неггап /Но-пап/ tarto
mány délnyugati sarkában kellett feküdnie.
643 内 鄕 Neixiang, Nei-hiang, Nej-hsziang 644 穰 Rang， Zsang
III. fejezet
T O U M A N / T O U B A N
Mancheng /Мап-cs’eng/ városából, Hebei /Но-pei/ tartomány, Kr. sz. előtt II. század
\ AZ ELÜLSŐ OLDALON：ű YlOÍYl-u\aÍ
(Nojon Ul) 24. kurgán feltárása
Ebben az időben a donghu-k /tung-hu/ hatalmasak voltak és a rouzhi /zsou-cse/
(yuezhi /jüe-csi/)650 teljes erejében volt.
Itt találkozunk először egy olyan nép nevével, amelyre Közép-Azsiában fontos szerep várt.
A Guadizhi /К ш -ti-cse/ (8. fejezet, 3. lap) szerint a Liang651, Gan /Кап/652, Su /Szu/653, Yan /Jen/654 és Sha /Sa/655 körzeteket lakták, tehát a jelenlegi Gansu /Кап-szu/ tartomány északnyugati részét képező, ugyanazon neveket viselő Liangzhou /Liang-csou/, Ganzhou /Кап-csou/, Suzhou /Szu-csou/, Shazhou /Sa-csou/ körzeteket valamint egy olyan országot, mely alatt Juyan /Кй-jen/656, a Qian Hanshu /K'ien Нап-su/ 28/b fejezetében is szerepelő Zhangyi /Csang-ji/ prefektúra657 egyik járása értendő. Ez utóbbi Ganzhou-nak /Кап-csou/
felel meg, amely észak felé egészen Mongólia szívéig terjedt.
A nép nevének eredeti formájára a kínai írásmód alapján nem lehet biztonsággal következ
tetni. Eddig ezt a két írásjegyet: 658 a nyugati átírásban többnyire az észak-kínai kiejtés sze
rint yuezhi-nek /jüe-csi/ adták vissza. De nem szabadfigyelmen kívül hagyni azt, hogy az a szótag, amelyet ez az írásjegy: 659 ad vissza, biztosan t-re végződött, amelyet a hakka nyelv megőrzött s ahol ez a je l niet-nek hangzik. Ez a t hang állhatott a kínai szájnak szokatlan r hang helyett s így a szóban forgó népet hívhatták zsuarsi-nek, zsorsi-nek vagy zsürsi-nek is. ^ De a második írásjegy660 is nehézséget okoz. Ez általában si-nek vagy dzsi-nek hang
zik, de van egy írásjegy661, amelyet te-nek vagy ti-nek ejtenek ki s ez a másikhoz annyira hasonlít, hogy nem lehet kizárni az összetévesztés lehetőségét sem. Itt azzal a ténnyel is szá
molni kell, hogy mind a 662, mind a 663, valamint azok a jegyek, amelyek fonetikai jelölésként 650 月 氏 rou/yue-zhi/shi，zsou/jüe-csi/si， （ a régi ejtéseket illetően lásd: Karlgren，1033. 306. és
867.)
651 涼 Liang, Liang 652 "Й* Gan, Kan 653簫Su， Szu 654 延 Yan， Jen 655 沙 Sha， Sa
656 唐延 Juyan，K ü-jen，Csü-jen 657 張掖 Zhangyi, Csang-ji 658 Я Й ld. : 650. sz. lábjegyzet
659 月rou/yue，zsou/jüe， （ a régi ejtést illetően lásd: K arlgren，1033. és 306.) 660 f t zhi/shi, csi/si, (a régi ejtést illetően lásd: Karlgren, 867.)
661 氐 di，ti, (a régi ejtést lásd: Karlgren，590.) 662 氏 lásd: fent
663 氏 lásd: fent
* Ebben a form ában figyelm et érdem el a dzsürcsi névvel való hasonlósága
81
állnak, hangozhatnak esi, ti, (te) dzsü, csü-nek is. Ennek megfelelően a későbbi forrásokban a név második jegyét bizonyára így664 írták, amelyet dzsi-пек ejtenek ki. A Shiji Zhengyi/Si- ki Cseng-ji/ egyszerűen azt állítja, hogy a második jeg yet665-nek kell olvasni! Végső soron fennáll még az ezzel az írásjeggyel666 való összetévesztés lehetősége is.
A kérdéses név különböző értelmezési kísérleteit összefoglalta és behatóan bírálta Franke (Beträge 21. skk.) és prof. К W. Müller a Királyi Porosz Tudományos Akadémia üléseiről készített beszámolójában (1918, 566. skk.)
Hunia danhu-ját /tan-hu, tan-gjuo/667 Touman-nak/Touban-nak668 hívták.
A Touban esetleg lehet a dórban átírása is. A d hang pótlására, amely a kínaiban hiányzik, a legközelebbi hehezetes t felelhetne meg. S mivel a kínaiban az r hiányzik, az or-t o-nak kellett ejteni. A név tehát dorbar-nak is hangozhatott, mert a szóvégi Ы, természetesen n-nel is lehetett helyettesíteni. A danhu /tan-hu, tan-gjuo/ titulusról a források később tájékoztatnak bennünket.
Touban nem volt erősebb Qin-nél /К ’in/669 és északra vonult. Amikor azután több，
mint tíz év elmúltával Meng Tian /Meng ТЧеп/ meghalt, a fejedelmek fellázadtak Qin /КЧп/ ellen. így a Középső Birodalmat zűrzavar sújtotta s azok az emberek, akiket Qin /КЧп/ a telepesekkel benépesített határvidékekre küldött, ismét elvonultak. Ennek következtében a hunok szabad kezet kaptak s alkalmanként ismét átkeltek a Huanghe-n /Huang-ho/ és dél felé előrenyomultak egészen addig, amíg a Középső Birodalom régi határerődítményeibe nem ütköztek.
Ezek a sorok teljesen érthetőek, ha visszaemlékszünk arra, hogy Meng Tian /Meng T'ien/
a hunokat Ordoszból és Huhhot földjéről visszavetette. Ezeknek az egészen a Nagy Falig nyúló területeknek a visszafoglalása, ezeket és a még délebbre fekvő vidékeket nagy csata
térré változtatta, ahol a Hun és a Han-dinasztia évtizedeken keresztül mérte össze a fegy
veres erejét.
Az nem derül ki a forrásokból, hogy Touban-nak volt-e állandó székhelye. A Guadizhi /Kua-ti- csel említ ugyan egy Touban/Touman nevű erődítményt (falat) 670, amely talán azért viselte ezt a nevet, mert Touban/Touman alapította vagy lakta. Ugyanitt, a 3. fejezetben ezt oldassuk:
Ha a Wuyuan /Wu-jüan/671 prefektúrában lévő Guyang /Ки-jang/ járás672 északi részén elhagyjuk a „Kőkapu sáncot" 673 akkor a Guanglu y^Cuang-lu/674 erődhöz (fal
hoz) érünk. Ettől északnyugatra elérkezik az ember Zhijiu /Cse-kiu/675 járásba s ha még
hoz) érünk. Ettől északnyugatra elérkezik az ember Zhijiu /Cse-kiu/675 járásba s ha még