A 2009 szeptemberében mért lakossági konjunktúraindex2 89,4 százalék, ami 16,9 százalékpontos növekedést jelent az első negyedévhez képest, és az előző havi értéket 6,8 százalékponttal haladja meg. A jövőre vonatkozó lakossági várakozások jelentős mértékben javulnak. Az index által mért bizalom ezzel megközelítette a vál-ság előtti szintet. A lakosvál-sági várakozások az év elején zuhantak a mélypontra, azóta a feszültségek hónapról hónapra csökkennek, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része szerint a nemzetgazdaság 2010-ben jobb állapotban lesz, mint egy évvel koráb-ban, és vélhetően további megszorításokra sem lesz szükség.
2 ECOSTAT [2009]: Lakossági konjunktúra-index. Szeptember. Budapest.
11. ábra. Az ECOSTAT lakossági konjunktúraindex-változása és trendvonala, 2008. I. negyedév–2009. III. negyedév
82,6
2008. I. 2008. II. 2008. III. 2008. IV. 2009. I. 2009. március 2009. április 2009. II. 2009. június 2009. július 2009. III.
Százalék
Forrás: ECOSTAT.
A lakossági összevont konjunktúraindex legstabilabb eleme a háztartások anyagi helyzetét jellemző részindex. 2008 novembere és 2009 áprilisa között az anyagi helyzet megítélése folyamatosan romlott, ami a gazdasági válságnak és a kényszerű egyensúlyjavító intézkedéseknek tudható be. Májusban a bizalmi index csökkenése megállt, majd az anyagi helyzet megítélése júliusig fokozatosan javult. Ez a tenden-cia nyár végére megtört, mivel augusztusban már érződött a megszorító intézkedések hatása. A mutató értéke jelenleg 91,3 százalék, ami elmarad a júliusi szinttől, ugyan-akkor 3,4 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedév végén. A válaszadók átlagosan a közepesnél rosszabbnak ítélik háztartásuk helyzetét.
A 2010-re vonatkozó kilátások jóval kedvezőbbek, mint három hónappal ezelőtt, és a júliusi szinthez képest is javultak. A háztartások 42 százaléka anyagi helyzeté-nek romlásától (20 százalékuk lényeges romlástól) tart. A családok 28 százaléka egy év múlva változatlan helyzetre, míg 18 százalékuk javulásra számít. A 2004-es refe-renciaévhez viszonyítva az index értéke 86,5 százalék, ami nagymértékű (20,7 száza-lékpontos) emelkedés az előző negyedévhez képest, és mintegy 6,5 százalékponttal meghaladja a 2009. szeptemberi szintet.
A felmérés szerint a családok érzik a világgazdaságot sújtó recesszió és a stabili-zációs lépések közvetlen hatásait, ugyanakkor egyre többen feltételezhetik, hogy túl-jutottunk a válság legnehezebb időszakán, és további megszorításokra sem lesz már szükség.
A nemzetgazdaság egészének jövőbeli helyzetére vonatkozó lakossági várakozá-sok érdemben javultak. A részindex értéke 88,3 százalék, ami 21,7 százalékpontos növekedés az elmúlt negyedévhez képest, míg az előző havi értéket 10,5 százalék-ponttal haladja meg. A lakosság jövőképe derűsebb lett: bár még mindig 40 százalé-kot tesz ki a borúlátók aránya, a válaszadók 50 százaléka szerint a helyzet már nem romlik tovább, esetleg javulás is elképzelhető.
Erőteljesen javultak a munkanélküliségi várakozások is. A részindex értéke jelen-leg 80,7 százalék, ami 17,6 százalékponttal haladja meg a 2009. májusi, 8,1 száza-lékponttal a szeptemberi értéket. Ennek ellenére a lakosság 61 százaléka továbbra is növekvő munkanélküliségtől tart, az állástalanok aránya csak 18 százalékuk szerint fog csökkenni. A javulás abban mutatkozik meg, hogy jóval kevesebben számítanak a korábbihoz hasonló tömeges elbocsátási hullámra.
A felmérés eredményei alapján a lakosság továbbra is az árak emelkedésére számít, ugyanakkor ez a mutató javult a legnagyobb mértékben. Az inflációs részindex értéke 100,9 százalék, 23,6 százalékponttal magasabb, mint 2009. augusztusban. A lakosság 63 százaléka szerint gyorsulni fog az árak növekedésének üteme, míg a válaszadók 9 százaléka vélekedik úgy, hogy az infláció a korábbinál kisebb lesz. A részmutató érté-ke – féléves stagnálás után – erőteljesen javult 2009. augusztusban és szeptemberben.
A lakosság véleménye a jövő megítélésében kevésbé borúlátó, mint a második negyedév végén A lakossági konjunktúraindex-értéke 2008. év végétől jelentős mér-tékben csökkent a világgazdasági válsággal kapcsolatos félelmek miatt. A 2009. év elején a lakossági várakozások alacsony szinten stabilizálódtak, de a harmadik ne-gyedévében viszont már érezhetően csökkent a pesszimizmus. A többség továbbra is borúlátó, ugyanakkor a lakosság körében érezhető feszültségek hónapról hónapra mérséklődnek.
*
Összefoglalóan úgy vélem, hogy a válság kihozta a világgazdaságban egyébként is meglevő strukturális aránytalanságokat, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat, amelyeket a kormányok első reakciói sokszor tovább éleztek. A közeli jövőben pedig már elkerülhetetlenül napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítások befejezése, országonként a gazdasági helyreállításhoz igazított ütemben. 2010 végére megfordul az inflációs folyamat iránya is, azaz annak gyorsulása okozhat majd gon-dot. Nehéz helyzetben van az EU egésze a 4 százalékos összesített GDP-visszaesés miatt. Ez nemzetközileg is gyenge teljesítménynek számít és az alacsony belföldi ke-reslet eredménye. A fiskális-monetáris expanzió növeli az egyes országok államház-tartás hiányát, és ennek következtében a tagállamok többsége megsérti a maastrichti kritériumokat. Az EU várhatóan már a közeli jövőben szigorítani fog a fiskális-monetáris lazaságon és intézkedéseivel hűteni fogja a meglóduló inflációt.
Az optimista forgatókönyv szerint sem érhető el 2012 előtt a válság előtti GDP szint. Bár az Egyesült Államokban és néhány EU tagállamban korábban kezdődhet a kilábalás, de a történelemkönyvekben valószínűleg egy ötéves világgazdasági vál-ságként fognak megemlékezni a korszakról, aminek az elején járunk.
A magyar cégek szerint jelenleg már elértük a mélypontot, de 2010 végéig nem várható javulás, azaz a vállalkozások az elkövetkező hónapokban stagnálással szá-molnak. A vállalati és lakossági bizalmi indexek jelenleg a mélyülés végét jelzik, de a foglalkoztatottság javulása ilyenkor még fél-egy évet várat magára a tapasztalatok szerint. A magyar gazdaság a válság első szakaszában nem volt képes átfogó fiskális vagy monetáris keresletélénkítéssel, azaz klasszikus anticiklikus gazdaságpolitikával reagálni, mivel az államcsődhöz vezetett volna. Egyedül a kiadáscsökkentés volt le-hetséges, aminek a szociális hatásait enyhíteni kell, ez tovább szűkíti a kormányzat amúgy is kicsi mozgásterét. Adóátcsoportosítás történt az szja-teherről és a társada-lombiztosítási járulékról a forgalmi adóra, de a GDP visszaesés miatt az újraelosztás és az adóközpontosítás arányai 2009-ben még érdemben nem változnak. Az adósság-finanszírozás az év első felében a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió biztosí-totta hitelekből történt, ami a piaci hiteleknél lényegesen olcsóbb volt. Ennek is megvolt azonban az ára, hiszen ezzel a devizában lévő eladósodottságunk nőtt, ez pedig nem nevezhető kedvező körülménynek. Ugyanakkor a magyar eladósodottsági szint 2010 végére már egyáltalán nem lesz kiugróan magas a többi országban bekö-vetkező jelentős romlás miatt.
Summary
In the second period of 2009, prosperity returned in the US and Western Europe. Due to recov-ery of economies, the international business indicators are improving. As the global demand is held back by a lot of factors, the economic recovery won’t be smooth, some declines can still emerge.
The loan crisis has not been solved yet, and the financial system is still vulnerable. Due to the im-provement of economies, new orders and increasing production have been noticed. The global re-covery determines the Hungarian processes too. However, at least half a year is needed to feel the partner countries’ economic prosperity. In the fourth quarter of 2009, the domestic production de-crease will hopefully stop. Prosperity in the production will be realized in the second half of 2010.
By then, the unemployment rate will increase and the interior demand will slowly recover. It takes two years to feel the progress.