B u d ap est c e n te n á riu m á v a l, m ajd a szegedi árvízzel és Szeged újjáépítésével kapcsolatos k u ta tá s o k és m egem lékezések, fő v á ro su n k és technikai fejlődésünk tö r té n e té n e k számos kevéssé is m e rt vagy feledésbe m e r ü l t m o zza n a tá ra , fej
lesztésének nem egy kim agasló a l a k j á r a h ív tá k fel a figyelmet.
K özéjük ta rto zik a v áro sren d ezés nagy úttörője, a m ú lt század második felének egyik legkiválóbb m a g y a r m é r n ö k e és v ízim érn ö k e — L echner Lajos is.
K o r á n a k egyik legjelentősebb és legm egbecsültebb m ű szak i alkotója, s az u tá n a következő n e m z e d é k e k mégis csaknem m egfeledkeztek róla. Jelentősége csak az ú j a b b fejlődés: a leg k o rszerű b b m érn ö k i és városépítési törekvések és feladatok fényében vált világossá. É rd e m e it: a m o d e rn városrendezés, és ezen belül, az a n n a k a la p já u l szolgáló közművesítés — a vízellátás, csatornázás, a k ö rn y ezetv éd elem előtérbe kerülése — m ásrészt k o r u n k új városépítési szemlé
lete, a nagy telep ü lé sk o m p le x u m o k , te rü le te k tervezésének és rendezésének feladatai a la p já n m é r h e t j ü k le.
E m lékének á tm e n e ti e lh a lv á n y u lá s a a n n á l is é rth e te tle n e b b , m e r t r o k o n szenves, a h alad ás és az új feladatok i r á n t fogékony egyénisége, e r e d m é n y e k ben gazdag p á ly á ja em berileg is k o r á n a k egyik legérdekesebb a la k j á v á tették.
1833. f e b r u á r 8-án — 150 éve — szü letett B udán, m é r n ö k családból. Apja, L. József (1791— 1846) az állami vízügyi igazgatás m egbecsült m u n k a t á r s a ; eb
ben az időben a bu d ai k ö z p o n tb a n építési igazgató, elsősorban a pesti D u n a - szakasz szabályozásával kapcsolatos vélem én y e rév én vált ism e rtté : az 1883. évi
jeges árvíz tan u lság ai a la p já n a soroksári D un a-ág e lz á rá s á n a k legkövetkeze
tesebb s ü rg e tő je volt. Idősebb fia (Lajos fivére) L. G y u la (1816— 1881) u g y a n csak vízépítő mérnök.
1849-ben Lechner Lajos, fiatal ko ra ellenére — a k á r c s a k T h a n K á ro ly — h o n v éd n ek állott, s Világosnál te tte le a fegyvert. T a n u l m á n y a i t a ty já h o z és b á ty já h o z hasonlóan Pesten, de m á r a M érnöki Intézet u tó d á b a n , a Polytechni- k u m b a n végezte, s ő k et k ö v ette a vízügyi igazgatásban vállalt szolgálatában is. G y ak o rlati te v é k e n y sé g é t 1865-ben kezdte, am ik o rtó l az O ndava, a Tapoly és a Felső-Bodrog szabályozásánál dolgozott. A kiegyezés u t á n Pest gyors fejlő
désnek indult, s 1870-ben L e c h n e rt hosszabb n y u g a t- e u r ó p a i t a n u l m á n y ú t r a k ü ld ték a városrendezés és közm űvesítés kérdéseinek ta n u lm á n y o z á s á ra . E ta n u l m á n y ú t re n d k ív ü l e r e d m é n y e s n e k bizonyult, s L echner ta p a s z ta la to k b a n gazdagon té r t haza. A szakkörök nem kis m eglepetésére 1871-ben — még isme
retlenül ő n y e r te el a II. díjas és m á r neves Feszi Frigyes és számos külföldi pályázó előtt — a ,.B u d a p e st általános szabályozására vagyis városrendezési és fejlesztési te rv e in e k kidolgozására k iír t nemzetközi p ály á z a t 10 000 forintos
(20 000 frankos) I. d íjá t . . .
A K ö z m u n k a ta n á c s lényegében az ő te r v e alapján, figyelembe véve az egyéb ja v a s la to k a t is, dolgozta ki 1872 73-ban az e k k o r egyesített B udapest fő
város rendezésének és fejlesztésének „végleges t e r v é t ’’, mely több m in t egy év
századra m egszabta fő v á ro su n k fejlődésének kereteit, és am ely rév én Edvi
35
Illés A la d á r m é lta tá s á t idézve — „Budapest, m in t az országnak fővárosa . . . cepció értékeit, egy évszázad távlatából, egész korszakok tap asztalatai alapján
G ranasztói Pál. mely az ép ítésztö rtén et k o ráb b i esztétizálása h ely ett a g y a k o r
Já v o rk a Sándor
A neves b o tanikus-festőm űvész, Csapody Vera 90. szü letésn ap ja a lk a l
mából beszélt arról, hogyan is lett a m e n n y is é g ta n — fizika szakos ta n á r b ó l a n ö v é n y e k megörökítője.
— F ia talk o ri e lh a táro záso m volt, hogy m in d e n M agyarországon élő nö
v é n y t m eg ö rö k ítek — em lékezett a m indig mosolygó V era néni. F e s tm é n y e i
m e t először elő ad ásaim n ál hasznosítottam , m a jd kiállítást re n d e z te m az iskola to r n a te r m é b e n . Ezt a N ö v é n y tá r m u n k a t á r s a i is m egnézték, így J á v o r k a S á n dor is, aki m e g látv a n ö v é n y fe stm é n y e im e t, fe lk iálto tt: ilyen illusztrációkra van szükségünk! Rögtön fel is kért, hogy k ézira tá h o z készítsek rajzokat. Ettől kezdve b e j á r t a m a N ö v é n y tá r b a J á v o rk á h o z , aki m e g ta n íto tt a b o tanikai látás
m ódra, és a la k ta n i jegyek a la p já n a n ö v é n y m e g h a tá ro z á s ra . B a r á t s á g u n k a t sok közös m u n k a fémjelzi. E g y é b k é n t J á v o r k a m u n k á s s á g á t felbecsülhetetlen é r té k ű n e k ta rto m , és ez n em csak az én vélem ényem . Születésének közelgő 100.
évfordulója még jo b b a n felidézi az emlékeket.
J á v o r k a S á n d o r 1883. m árcius 12-én szü letett H e g y b á n y á n , H ont m egyé
ben. Középiskoláit S elm ecb án y án , egyetemi t a n u l m á n y a i t B u d a p e ste n végezte.
G y a k o rn o k i idejét a budapesti t u d o m á n y e g y e t e m B otanikai K e r t jé b e n töltötte
— 1906-ban d o k to rá lt nö v én y tan b ó l. Á llandó m u n k a h e ly e a M a g y ar Nemzeti M úzeum n ö v é n y ta n i osztálya lett; a T a n á csk ö ztársaság közoktatási népbiztos
sága en n e k a részlegnek igazgatóőrévé nevezte ki 1919 áprilisában. A N övény
t á r b a n 1934-ben k a p o tt igazgatói megbízást, s a T á r vezetését, g y ű jt e m é n y e i
nek, k ö n y v t á r á n a k g y a r a p í t á s á t n y u g d íjazásáig ellátta.
1936-ban a MTA levelező tagja, 1939-ben a szegedi egyetem t a n á r a lett.
A k adém iai rendes tag g á 1943-ban választották. Az ú jjá sze rv e z e tt A k a d é m iá n jelentős szerepet tö ltö tt be, és 1959— 61-ig volt a legran g o sab b m a g y a r n ö v é n y
tani folyóirat, az Acta Botanica H ungarica főszerkesztője. U gyanezt a m u n k á t végezte a g y a k o rla t szem pontjából nagy jelentőségű M agyarország K u ltú r - flórája című sorozatban is. Élete végéig ta g ja volt a T u d o m á n y o s I s m e r e t t e r jesztő T á r s u la tn a k , első elnöke a M agyar Biológiai T á rsa sá g n a k , a b o tanikai
szakosztálynak.
1952-ben K ossuth-díjjal, 1953-ban a M a g y ar N épköztársasági É r d e m ren d IV. fokozatával, 1958-ban a M u n k a Vörös Zászló É rd e m re n d d e l t ü n t e t ték ki.
J á v o r k a b o tanikai m u n k á s s á g a 1903-ban kezdődött. Viszonylag h a m a r, m á r 1924— 25-ben nyilvánosság elé k e r ü lt a M a g y a r Flóra című h a ta lm a s összefog
laló n ö v é n y h a tá ro z ó m u n k á ja , am ely a K á r p á t - m e d e n c e n ö v é n y v ilá g á n a k ad ta a k k o r korszerű ismeretét. A M agyar Flóra k ép ek b en 1929— 34 között jelent meg, am elynél legközelebbi és haláláig hűséges m u n k a t á r s a Csapody Vera volt.
J á v o r k a neki köszönhette, hogy az irá n y ítá sá v a l készült h a ta lm a s m ű — mely a történelm i M agyarország virágos n ö v én y ein ek teljes és kim erítő h a tá ro z ó
könyve — művészi színvonalon egészíti ki az egyes fajok m á r k o r á b b a n m eg
jelent k itű n ő re n d sze rta n i jellemzését.
37
J á v o r k a a T e rm é sz e ttu d o m á n y i Múzeum N ö v é n y tá r á b a n levő Kitaibel-féle h e r b á r i u m feldolgozásával e nagy é r té k ű a n y a g o t a s z a k e m b e re k szám ára iro- dalmilag is közkinccsé tette. Társszerzőkkel e g y ü tt és Csapody Vera fe stm é nyeivel illusztráltan igen részletesen m eg írta a M agyar gyógynövények című
m u n k á j á b a n a hivatalos vagy n épgyógyításban h asznált hazai g y ó g y n ö v én y fajok re n d sze rta n i jellemző bélyegeit, te rm ő ig é n y ü k és számos m ás értékes a d a t megjelölésével. B otanikus m u n k a t á r s a volt a Tolnai Világlexikon első, a
h á b o rú m ia tt befejezetlenül m a r a d t k iad ásán ak .
Később, idősebb k o r á b a n is szívesen ta n u lm á n y o z ta a k e r te k n ö v é n y v ilá gát idehaza és külföldön. E nnek e r e d m é n y e k é n t je len t meg Csapody V era r a j zaival illusztrálva K erti v irá g ain k című szép ism eretterjesztő m u n k á ja , a leg
fontosabb kertészeti n ö v én y fajo k ró l és fajták ró l. K o r r e k t ú r á i n a k egy részét kórházi ágyán még ő m aga végezte el, de jelentős segítséget n y ú j t o t t szám ára
Csapody V era és P riszter Szaniszló.
J á v o r k a S á n d o r 1902-től haláláig szenvedélyes te r e p b o ta n ik u s volt. H at évtized a la tt 2165 n a p o t tö ltö tt k irán d u lással, a m e ly n e k ered m én y eit, jelentő
sebb esem ényeit gondosan vezetett feljegyzései őrzik s z á m u n k ra .
Számos külföldi t a n u l m á n y u t a t is tett. G y ű j t ő ú t j a i n a k legjelentősebb e re d m énye a Balkán-félsziget — részben Bulgária, különösen pedig A lbánia fló rá
j á n a k ta n u lm á n y o z á sá h o z fűződik. Ezekkel a m a g y a r b o ta n ik u s o k h írn e v é t gazdagította, eredm ényeivel a szomszédos országok te r ü le té n e k f ló r a f e ltá r á s á
hoz n y ú j t o t t segítséget.
A nép szeretete, m űvelődése fo n to ssá g á n a k t u d a t a egész életén át végig
kísérte. A term észetk ed v elő k s z á m á r a m á r 1926-ban m e g írta A m a g y a r flóra kis h atá ro z ó ja című könyvecskét, am ely te rje d e lm é n é l fogva k ö n n y e n v á lt a tu r is tá k kedvelt ú titá rsá v á , szakszerűsége a s z a k e m b e re k szemében te tte n é p szerűvé. A m u n k á n a k n agyszerű fo ly tatása az Erdő, mező v irág ai (Csapody
Verával). A tu d o m á n y o s e r e d m é n y e k e t különböző fo ly ó ira to k b a n is ism ertette.
T a n ítv á n y a i voltak, és később b a rá ta iv á , m u n k a t á r s a i v á v á lta k hazai jeles botanikusok, erdészek, külföldi szakem berek.
38