Állandó munkák
Állandó tevékenységnek számít a legeltetés (belčēx, xariulax). Tavasszal, áp-rilisig és májusig az erő visszanyerése (usan badailga) a cél, júniusig vagy augusztus közepéig az állatok súlyát növelik (maxan targa), majd a hízlalás következik (ȫxön arga).41 A növények fehérjetartalma tavasszal 3,5-ször, víz-tartalma 2,5-ször kevesebb, mint nyáron. Ráadásul a hideg és a hosszabb éjszakák miatt kevesebb idő jut a legelésre (belčērlex).42 A fű mellett a só és a víz legalább annyira fontos. A sóban levő ásványi anyagok (nátrium, ká-lium, magnézium és réz) elengedhetetlenek a súlynöveléshez és a hízlaláshoz.
Az erdős helyek értelemszerűen sóban igen szegények, míg a sivatagos tájak sóban gazdagok (xuǰir). A só olyan fontos, hogy a nyájakkal megyehatárokat is átlépnek.43 Egy lónak 1 kg száraz élelem megemésztéséhez 3–4 liter vízre van szüksége.44 A lovak jobban erősödnek, ha nyáron száraz talajú a legelő, és a közelben van egy nagyobb sodrású folyó. Hasonló növényeket esznek, mint a kistestű lábasjószág, ezért közös legelőn osztoznak, de mindig a ménes legel
38 U. Kőhalmi, i.m., 22.
39 Bold, i.m., 147.
40 Bold, i.m., 100–122.
41 Bold, i.m., 135.
42 Bold, i.m., 134.
43 Bold, i.m., 136.
44 Bold, i.m., 139.
39
„Akik lósörényen növekedtek”
először az adott területen, mert nem szereti, ha már letaposott a fű.45 Télen elvesztik testtömegük 15–18%-át.46 A nyájakat és méneseket veszélyeztető vészekről (jud) A mongol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos mongol műveltség I. című DVD-n olvasható részletes anyag.47 Bold a téli vészeket, nagy hóviharokat hívja judnak, és a – feltehetően a meleg évszakban előforduló – szárazságokat pedig gangnak.48
A dolgozat írója a terelést és a lóbefogást is az állandó feladatok közé sorolja, azonban a kifejtésre még nem állt rendelkezésére terepadat.
Időszakos munkák
Fedeztetés és ellés (orō, töllǖlex)
Tabunak számít a vezérmén sörényének levágása: úgy tartják, hogy ez „im-ponál” a kancáknak, és segít a harcban a farkassal vagy a riválissal szemben.
A kancák három- és huszonegyéves koruk között ivarérettek, és évente egy-szer 4–7 napig sárlanak (orō).49 A méneket négy- és tízév között fedeztetik.50 Általában a kancák 50–60%-a lesz vemhes, s ez kicsi aránynak számít.51 A ki-hordás ideje 11 hónap. A csikók tavasz végén születnek,52 és az ellés ideális kö-rülmények között félórába, 40 percbe telik. Az ellés közeledtével megpróbálják a kancát a jurta közelében tartani, hogy segédkezni tudjanak, ha valami prob-léma lépne fel.53 Ebből arra következtetek, hogy az emberek nem feltétlenül vesznek részt a folyamatban, csupán felügyelik. A csikó negyedórán belül feláll.
Ha nem lett vemhes a kanca, az előző évi csikaját neveli tovább. A pásztorok
45 Birtalan Ágnes, „Legelő, legeltetés”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
46 Bold, i.m., 139.
47 Tartsák András, „Jószágpusztulás”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi mű-veltsége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
48 Bold, i.m., 149.
49 Bold, i.m., 146.
50 Bold, i.m., 144.
51 Bold, i.m., 147.
52 Birtalan Ágnes, „Ellés, elletés”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi mű-veltsége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
53 Bold, i.m., 146.
40 Bán Kornélia
ugyanúgy tisztelik az anyaállatot, mint az apaállatot.54 Úgy gondolják, hogy a több éven át nem vemhes kanca csikaja erősebb, mint az évente vemhesé.55 Ritka az ikerszülés, és a megítélése változó. Van, ahol bőség jelének tartják, és van, ahol rossz idők előhírnökének hiszik. Az újszülött 35,6 kg-ot nyom.
Az első félévben nagyon gyorsan fejlődik, majd a 7. és a 9. hónap között lassul, és a 10. és a 12. hónapban stabilizálódik.56
Előfordulnak esetek, amikor az anya megtagadja a kicsinyét, ennek orvos-lására a nomádok külön módszert dolgoztak ki (toiglox, xȫslöx „anyaállat ki-csinyéhez való szoktatása”). Erről lásd bővebben: A mongol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos mongol műveltség I. című DVD. 57
Fejés (gǖ sāx)
A fejés leginkább tavaszi és nyári munkának számít, azonban 2014. október 12-én a Bulgan megyében lévő Büregxangai járás központjának közelében szemtanúja voltam a tevékenységnek.58 A csikók a jel-kötélhez voltak kipány-vázva, közelükben az anyjuk állt – itt nem voltak megbéklyózva, de máshol tušāt, szőrkötélből font nyűgöt véltem felfedezni a hátsólábukon.59 A jurta női lakói vödrökkel és székkel jöttek ki a jurtából. A velük tartó férfiak odamentek a csikókhoz, leoldozták őket a kötélről, odavitték az anyakancákhoz, hagyták, hogy melyik-melyik megszoptassa a kicsinyét. Mivel egy csikó 15–20 napos korában már legelni is képes,60 csak addig engedték a szoptatást, amíg meg nem indult a tejtermelés. A segítők, akik nem csak férfiakból álltak, az anyjuk mel-lett tartották a kicsiket, fütyörésztek, hangokat adtak ki, ezalatt a nők gyorsan ráültek az alacsony székre – máshol guggoltak –,61 bal térdükön egyensúlyozva a vödröt fegyelmezetten és határozottan nekiláttak a fejésnek. Hogy jobban az emlőkhöz férjenek, jobb kezükkel átfogták a kanca feléjük eső hátsólábát.
Miután végeztek, a csikókat visszakötözték a jelhez. Valahányszor láttam ilyet, mindig nők végezték a fejést.
54 Bold, i.m., 147.
55 Bold, i.m., 149.
56 Bold, i.m., 148.
57 Birtalan Ágnes, „Anyajószág kicsinyéhez való szoktatása”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mon-gol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos monmon-gol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
58 Saját gyűjtés. 2014.10.10. Bulgan aimag, Büregxangai sum.
59 Saját gyűjtés. 2015.07.08. Xöswgöl aimag, Tünel sum.
60 Bold, i.m., 148.
61 Saját gyűjtés. 2015.07.08. Xöswgöl aimag, Tünel sum.
41
„Akik lósörényen növekedtek”
Herélés (agtlax, xöngölöx)
Kőhalmi azt írja, hogy a másodfű csikók közül választják ki a tenyészméneket.
Ez azt jelenti, hogy azokra a csődörcsikókra, melyek nem részesültek a sze-rencsében, herélés vár.62 A folyamatról bővebben A mongol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos mongol műveltség I. című DVD ír.63
Billogozás (tamaglax)
A hideg időszakban végzett munkát szintén A mongol nomádok anyagi mű-veltsége DVD részletezi.64 2014. október 10-én Büregxangai járás központjában végigfotóztam egy ilyen folyamatot,65 egy esküvő mellékes szertartása volt, nem tartozott szorosan az ünnephez. Havazott, ez külön alkalmassá tette az időt – így nem fertőződik el a seb.
A DVD-n olvashatóktól csupán annyi eltérést találtam, hogy a csikót lábá-ról ledöntve (unagax) billogozták meg, és lefogták, nem vonták el a figyelmét semmivel (lásd: corowdox). Az égetés előtt ollóval eltávolították a felesleges téli szőrzetet.
Bold megjegyzi, hogy manapság folyékony nitrogénnel, fagyasztásos tech-nikával is billogoznak.66
Oltás (taria xīx)
A mongol lótartás minősége megfelel az európai követelményeknek, törődnek a ménes egészségével, és elvégzik a kötelező oltásokat. Két ilyen folyamatot sikerült dokumentálnom két egymást követő nyári délutánon.67 Egy pásztor-család és nem állattartással foglalkozó rokonaik vettek benne részt – a pásztor felesége és az öregebb családtagok nem voltak jelen, otthon maradtak. Első nap egy noricillin LA nevű antibiotikummal dolgoztak.
A ménesből a pásztor a kisfia segítségével (lásd: „A ló mint munkaesz-köz”) kiválogatta az anyakancákat és egy évnél nem idősebb csikóikat, és egy
62 U. Kőhalmi, i.m., 22.
63 Birtalan Ágnes, „Jószág herélése”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi mű-veltsége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
64 Ladjánszky Endre, „Tulajdonjegyek”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi műveltsége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
65 Bulgan aimagban
66 Bold, i.m., 152.
67 Saját gyűjtés. 2015.07.08–07. Xöswgöl aimag, Tünel sum.
42 Bán Kornélia
viszonylag kicsi, körülbelül 10 méter átmérőjű körkarámba (dügreg xašā) te-relte. A karámnak nem volt ajtaja, a nők szabadították fel az egyik falát, hogy a lovak bemehessenek. A rögtönzött ajtó a folyamat végéig nem „zárult be”, a nők álltak sorfalat, hogy az állatok ne tudjanak elmenekülni, bár ez néha sikerült.
A pásztor egy másik férfirokonnal belépett a kancák közé, és amíg az lasszóval (buguil) kifogta a csikókat és jó fogást találva ledöntötte őket a földre, ő maga megtöltötte az injekciós tűt a vakcinával, és beadta a jobb hátsócomb lágyéktáj-ára a szükséges adagot. A művelet nem volt egyszerű, hiszen a kis téren össze-zsúfolódott lovak közül nehéz volt kifogni a legkisebb példányokat. Egy kanca a kicsinye segítségére is kelt, de a férfiak uralták a helyzetet. Egy órán belül végeztek. Mindkét férfi délt, hagyományos mongol köntöst viselt.
A rákövetkező nap is oltottak csikókat, akkor takonykór (lat. malleus, halha saxū) ellen, hazánkban komoly állatbetegség, bejelentése kötelező, és ha egy egyed megkapta, az egész állományt fel kell számolni.68 Ezúttal a nyakukba oltottak. Ekkor csak a pásztor viselt délt.
A két munka ideje alatt szakrális szertartást nem dokumentáltam.
Szelídítés (bulgiulax)
Kun Péter leírja, hogy a nomádok nem dédelgetik a lovaikat, de kerülik a fe-lesleges bántalmazást.69 A „kíméletes” szelídítés nem elterjedt náluk, hiszen nincs idejük minden lovon elvégezni.70 Munkába az öt és húsz év közötti lovakat fogják be, az ennél idősebbek egyszerűen nem bírják a megterhelést.
Napokra lebontva egy évben hozzávetőlegesen 250 alkalommal használnak egy lovat.71 Bold azt állítja, hogy a mongolok minden lovukat kiképzik arra, hogy tűrje magán az embert, azonban később csak azokat a lovakat fogják ki újra a ménesből, amelyekkel dolgozni akarnak.72
A szelídítés (mori bulgiulax, „szelídítés betöréssel”) teljes folyamata nagy-jából öt év, általában nyáron vagy ősszel végzik. Először nyereghez szoktatják a másodfűcsikót. Megvárják, amíg kibakolja magát, lenyugszik, és megszokja a hátán lévő eszközt. Miután megtűri a hátán az embert is, gyermekek lova-golják.73 Nemcsak a csikóknak könnyebb a súly, hanem a fiúk is gyorsabban
68 Adatközlő: Kőrösy Johanna, 26, állatorvos hallgató.
69 Kun, i.m., 35.
70 Bold, i.m., 99.
71 Bold, i.m., 92.
72 Bold, i.m., 95., 99.
73 Bold, i.m., 92.
43
„Akik lósörényen növekedtek”
tanulják meg az állattartást, ha fiatal jószággal érintkeznek. Egyelőre csak rövid távokon használják a lovakat. A harmadik évtől az állatok már felnőtteket is elbírnak, de csak a negyedik évtől lovagolják rendszeresen. Hatévesen hosszú utakra is elviszik.74
Az első szoktatás utáni elengedés előtt egy ember „beszél” a lóval: végig-simogatja, végigvakargatja a testét, hogy a ló megnyugodjon, és legközelebb is a hátára engedje a lovast. A ridegtartás miatt a mongol lovak félvadak, ezért érzékenyek az ember közeledésére, a világos színű ruhákra és a szagokra, és még felnyergelve is óvatosan kell velük bánni. A nomádok azonban nem bánják ezt, egyes helyzetekben az életüket mentheti meg egy vad, harcias ló.
A régebbi időkben egy ilyen ló kiülése a katonai kiképzés része volt – ma már csak a büszkeség és az erő próbája,75 de 1972 óta ez külön sportággá fejlődött (emneg bulgiulax).76
2015 nyarán megfigyeltem egy ilyen betörést.77 A családnál vendégesked-tem, amikor a családfő két közeli rokona vagy barátja megérkezett a jurtába – csupán azt láttam, hogy bensőséges viszonyban vannak –, evett a felkínált főtt húsból. Ezután kimentünk a szabadba, engem előzetes megbeszélés után felültettek a család fiúgyermekének lovára egy-két fénykép erejéig – fontosnak tartom megállapítani, hogy eddig mindig férfiak vagy fiúk lován lovagoltam.
Nemegyszer láttam, hogy ezekre a lovakra nők is probléma nélkül felülhetnek.
Két másik, teljesen felszerszámozott ló is ki volt kötve egy teherautó oldalá-hoz – a család egyik járműve lehetett. A barátok közül, akik harminc éven túli emberek voltak, az egyik eloldozta a lovat, s bár az rögtön eloldalazott mellőle, az ember határozottan és gyorsan belelépett a kengyelbe, és felrugaszkodott a nyeregbe. A kantárszárat (ǰolō) balkezében hosszúra engedve és jobbkezé-ben ostorával a farára csapva ösztökélte az állatot minél gyorsabb és minél hevesebb bakolásokra. Ha egyensúlyt vesztett, megkapaszkodott az elülső nyeregkápában (urid bǖreg). Több alkalommal hátracsúszott a nyeregből, de mindig visszaügyeskedte magát. Ha a ló leállt, lovasa, a másik barát és a segí-tő rögtön továbbhajszolták. A ló ilyenkor felfele és oldalra is bakolt, valóban le akarta rázni magáról a terhet, de aztán amikor megadta magát, engedel-meskedett a kantárszárnak, és arra fordult, amerre a rajtaülő kérte. Miután a mongolok úgy döntöttek, hogy a lovat megszelídítették, békén hagyták.
74 Bold, i.m., 97.
75 Bold, i.m., 97.
76 Bold, i.m., 100.
77 Saját gyűjtés. 2015.07.04. Xöswgöl aimag, Tünel sum.
44 Bán Kornélia
Visszamentünk a jurtába, így nem láthattam, hogy megtörtént-e a Bold által említett „beszélgetés”.
Valószínűsítem, hogy a ló a családfő tulajdonát képezte, mert tenyészgazda (uyāč) volt az illető.
Szakrális szertartást nem dokumentáltam.
Vágás (nugaslan awax)
A tömeges jószágvágások (bȫnȫr jājlax) késő ősszel esedékesek, és feltétlenül megtörténnek december közepe, vége előtt. A kis- és nagytestű jószág vágá-sát szintén az A mongol nomádok anyagi műveltsége DVD ismerteti, ezért itt nem fejtem ki.78
A ló haszonállat is, a lóvágás fogalma nem ismeretlen a mongolok számára.
Noha az 1990-es években kerülték a lovak evését,79 egyes forrásaim úgy vé-lik, hogy ez nem szigorú tabu, sőt a mongolok úgy tartják, hogy kifejezetten egészséges – az állat a legtáplálóbb növényeket legeli.80
Évszázadok óta látja el lóhússal Mongólia a szomszédos országokat. 1960 és 1990 között évente 60–70.000 lovat hajtottak ki lábon a Szovjetunióba, Ulán-Ude feldolgozó üzemeibe.81
A húsnak melegítő hatása és nagy kalóriaértéke van. A lózsír pedig alkalmas a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kezelésére.82
A lovak leölése is késő ősszel történik. Kun azt mondja, hogy a hamar be-köszöntő fagyok miatt könnyű a tartósítás.83 2014 őszén én is megfigyeltem hasonló folyamatot.84 A procedúra nagyrészt megegyezett a DVD-n található módszerrel: a kiválasztott lovat egy ember kifogta a ménesből, és egy késsel a tarkójára irányzott csapással letaglózta (nugaslax, nugaslan awax). Az ál-talam látott eset csupán annyiban tért el, hogy az ember nem úgy fért hozzá az állathoz, hogy megkötözte és ledöntötte, hanem csak megpipázta. Egy má-sik késsel a példány szívébe döfött. Percekbe telt, amíg az állat kimúlt. Ezek után a férfiakból álló csapat megkezdte a nyúzást. Az egyed feldolgozásában
78 Birtalan Ágnes, „Jószágvágás”. Birtalan Ágnes (szerk.), A mongol nomádok anyagi művelt-sége. Hagyományos mongol műveltség I, IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest, 2008. (DVD-formátum)
79 Birtalan Ágnes szóbeli közlése alapján.
80 Bold, i.m., 131.
81 Bold, i.m., 132.
82 Bold, i.m., 131.
83 Kun, i.m., 73.
84 Saját gyűjtés. 2014.10.12. Bulgan aimag, Büregxangai sum.
45
„Akik lósörényen növekedtek”
az egész család és a szomszédok is részt vettek, ők később kaptak az így nyert élelemből.
A taglózás alatt a nők nem voltak jelen. A jurtában maradtak a gyerekekkel és egy lámával egyetemben, aki szútrát olvasott a ló lelkéért. A szertartást nem taglalom, a vallás és a kultúra iránti tolerancia miatt nem fényképeztem vé-gig, emlékezetemben pedig elhalványultak a részletek. Abban azonban biztos vagyok, hogy a szútraolvasás után vagy közben tisztító szertartást végeztünk el. A láma, aki a tiszteleti helyen ült, buddhista szokás szerint a nap járásá-val megegyező (nar jöw) irányban haladva a keleti oldalon ülő nőknek adta oda először a füstölőt, és ők háromszor megköröztették maguk körül, majd továbbadták azt. Ugyanígy megtisztították a tűzhelyet is. A rítus végeztével a munkaképes asszonyok kimentek segíteni a férfiaknak.
Egy további, értelmezésre váró mozzanatot is kiemelek: a család a ló egyik testrészét feleslegesnek ítélvén félredobta. Később láttam, hogy ez tulajdonkép-pen a példány méhe benne egy magzattal. Birtalan elmondta, hogy az ilyenre más esetekben figyelnek a mongolok, nem szoktak vemhes kancákat levágni.85 Az én felvetésem szerint a vágást végző ember nem volt elég tapasztalt, így nem ismerte fel a kanca állapotosságát. A mészáros járatlanságára további magyarázatul szolgál a vágás módja: sosem hagyják, hogy az állat vére ki-folyjon – az állat szívéből a földre szivárgott a vér –, mert úgy tartják, abban rejlik a lelke.86
A teljes feldolgozás után a család megfőzte a belsőségeket, és a lámát és en-gem is megvendégelt vele.