A kutatás mintájának sajátosságai

Az adatgyűjtés 120 felvételre kijelölt napon, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 162 településén, 47 összeíróval két sza-kaszban zajlott: 1. 2008. november 3. hétfő–december 14. vasárnap (42 nap) és 2.

2009. január 12. hétfő–március 30. hétfő (78 nap). Egy összeíróra a teljes felvételi időszak alatt átlagosan 16 felvétel jutott.

Százalék Százalék

A területi mintát az északi országrész négy egymással határos megyéjének de-pressziós kistérségeiből, a különösen hátrányosnak minősített települések közül vá-lasztottuk ki, nem szerepeltettük a megyeszékhelyeket és a „nem hátrányos helyzetű”

besorolással rendelkező nagyobb településeket.

A mintavétel kerete a KSH munkaerő-felmérésének 2007. I. negyedéve és 2008.

I. negyedéve között kirotált (a továbbiakban már nem kérdezett) mintája volt. A négy megye csak együttesen tudta biztosítani az elemzéshez nélkülözhetetlen 750 fős eset-számot és a meghiúsuló felvételek megfelelő pótlására szolgáló 1600 fős tartalék-mintát. A mintavételi egység háztartásonként egy kijelölt személy volt.

Az időmérleg-elemzés a 18–59 éves⁴ rendszeres keresőmunka nélküli és foglal-koztatott férfiak munkaerő-piaci státusa, életkörülményei és életvitele közötti kap-csolatok vizsgálatával indul. Az elemzéshez meghatároztuk a munkaerő-piaci státu-suk alapján eltérő helyzetű rétegeket: az „életvitelszerűen munkanélküliek” (ide tar-tozik mindenki, aki a 18–59 éves korosztályban nem rendelkezik rendszeres kereső foglalkozással) és a „rendszeres keresőmunkát végző foglalkoztatottak” (e két kate-gória lefedi a 18–59 éves népességet); illetve a „jelenleg nem dolgozók” és a „jelen-leg is dolgozók” főcsoportjait. Az elemzéshez olyan további megkülönböztető jegye-ket kerestünk, amelyek különböző mértékben differenciálják a munkanélküli és fog-lalkoztatott csoportok életkörülményeit, időfelhasználási lehetőségeit. Ilyennek bizo-nyult a fiatalabb vagy idősebb korcsoporthoz tartozás, a lakóhely településének nagysága, a háztartás összetétele.

A 750 fős 18–59 éves férfiakra⁵ korlátozott minta két egymástól független egy-ségből állt: az 500 fős rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, életvitelsze-rűen munkanélküliekből és a 250 fős rendszeres keresettel rendelkező foglalkoztatot-takból. A minta ezen két rétege nem arányosan képviselte a két népességcsoportot a minta településein. A 250 fős mintának főként kontroll szerepe volt.

A 18–59 éves munkavállalási korú, korábban foglalkoztatott, fő keresőnek mi-nősülő férfiak esetén a rendszeres munka elvesztése jóval nagyobb változást idéz elő életvitelükben, időfelhasználásuk szerkezetében, a család anyagi helyzetében, mint a nők esetén, akik keresőmunka mellett is főként a háztartás, család ellátását biztosítják. A férfiak magasabb szintű keresetének kiesése nagyobb hatással van egy család vagy egy háztartás anyagi helyzetére, mint a többnyire alacsonyabb női kereset elmaradása. (A 750 főben maximált minta mindkét nem vizsgálata esetén

4 Ugyanezen korhatárok között végezte a KSH 1963-ban „A nap 24 órája” c. felvételt, amikor a férfiak döntő többsége még aktív kereső volt (Ferge [1962]).

5 Csupán az egyik nemre vonatkozó felvételek elvétve fordulnak elő az időmérleg-vizsgálatok történetében, hiszen az elemzések központi eleme a két nem időfelhasználásának összehasonlítása. Mégis találunk erre példát a KSH országosan reprezentatív felvételei között is: 1960-ban került sor „A nők helyzete a munkahelyen és ott-hon” című adatfelvételre, melynek célja annak bemutatása volt, hogy a korábban keresőmunkát nem folytató, családellátó nők munkavállalásával, munkaerőpiacra való bekerülésével hogyan változik a család anyagi hely-zete és a nők időfelhasználása (Ferge [1962]). A jelenlegi vizsgálat épp az 1960. évi felvétel fordítottja.

minimálisra szűkítette volna az elemzési lehetőségeket, és valószínűleg informá-cióvesztéssel járt volna.)

*

A vizsgálat összegzéseképpen elmondható, hogy a rendszeres keresőmunka el-vesztésével létrejön egy olyan idővákuum, amelyet a munkanélküliek egyedül nem képesek racionálisan, önmaguk teljesítőképességének megőrzésére felhasználni, életvitelük az idő során egyre passzívabb lesz, úgy a munka, mint a szabadidő fel-használása terén. A napi időfelhasználás egészében dominánssá válik a passzív fizio-lógiai tevékenységek időigénye. A munkanélküliségben töltött idő hosszától függően amortizálódik a hajdani munkavállalók teljesítőképessége. Ez a jelenség különösen a fiatal nemzedékre hat a leginkább károsan.

Irodalom

ANDORKA R. [1982]: Az életmód területi különbségei az időmérleg-felvétel alapján. Területi Sta-tisztika. 6. (43.) évf. 4. sz. 344–358. old.

ALTORJAI SZ.–GICZI J.–SIK E. [2003]: Etűdök az élet üteméről. Századvég. Újfolyam. 28. évf. 2.

sz. 3– 39. old.

BÁLINT L. [2003]: Az időfelhasználás alakulása regionális metszetben. Területi Statisztika. 6. (43.) évf. 6. sz. 523–542. old.

BÁLINT L. (2004): Szabadidőfelhasználás a Dél-Dunántúlon. KSH Baranya Megyei Igazgatósága.

Pécs.

BÁLINT L. [2003]: A tervezési-statisztikai régiók időfelhasználásának főbb jellegzetességei 1986/87-ben és 1999/2000-ben. KSH Baranya Megyei Igazgatósága. Pécs.

FALUSSY B. [2002].: Társadalmi-gazdasági trendek a népesség időfelhasználásában. Statisztikai Szemle. 80. évf. 9. 847–868. old.

FALUSSY B. [2004]: Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum. Budapest.

FALUSSY B. [2005]: Gondolatok az EUROSTAT időmérleg-vizsgálatokról szóló jelentésről. Sta-tisztikai Szemle. 83. évf. 1. sz. 690–714. old.

FERGE ZS. [1962] A nők helyzete a munkahelyen és otthon. KSH. Budapest.

FERGE ZS. [1965]: A nap 24 órája (12000 ember napi időbeosztása). KSH. Budapest.

HARCSA I.–SEBŐK CS. [2002]: A népesség időfelhasználása 1986/87-ben és 1999/2000-ben. KSH.

Budapest.

DR.LAKATOS J. [2009]: Az időmérleg-felvételre kijelölt megyék általános munkaerő-piaci helyzete.

„A foglalkoztatottak és a munkanélküliek időfelhasználásának különbségei” című OFA által támogatott (OFA/8341/0028) pályázat zárótanulmánya. Budapest. 9–15. old.

NÉMETH ZS. [1989]: Helyzetkép Baranya lakosságának időfelhasználásáról. KSH Baranya Megyei Igazgatósága. Pécs.

SZALAI S. [1964]: Idő a mérlegen. Valóság. VII. évf. 3. sz. 11–25. old.

TIMÁR J. [1988]: Idő és munkaidő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

Summary

Labour market status of four North Hungarian counties (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) falls significantly short of the national average. Analysing and comparing social-demographic and time-use compositions of men employed presently and for-merly and that of males unemployed conduct-wise, the 2008/2009 time-use survey explores its rea-sons and data-supported consequences.

Melléklet

A négy megyében élő 18–59 éves munkanélküli és foglalkoztatott férfiak napi átlagos időfelhasználásának kiemelt struktúrái az adatfelvételi időszak átlagos napján (perc)

Tevékenység

sorszám Többszintű osztályozási rendszer tevékenység-csoportjai, tevékenységei 1–17 HÁROM TEVÉKENYSÉG-BLOKK

1–6 I. Társadalmilag kötött tevékenységek 335 339 328 560

6 Közlekedés közlekedési mód, eszköz szerint

12.1 Gyalogos közlekedés 20 21 18 14

Helyszín-kód 12.2 Kerékpár 6 6 5 4

alapján 12.3 Gépkocsi (motor) 15 12 19 41

12.4 Tömegközlekedés (vonat, busz) 5 6 1 17

12–17 SZABADON VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK 358 371 340 229

12 Tévénézés 228 237 216 135