A leíró kutatás vizsgálati eredményének birtokában elvégeztem a feltáró kutatás alapján megfogalmazott hipotézisek ellenőrzését, melyek alapján a nyolc hipotézis közül hét hipotézist igazoltak, egyet pedig cáfoltak a statisztikai vizsgálatok (41. táblázat).
41. táblázat A kutatási hipotézisek ellenőrzése
A kutatási hipotéziseket a kutatás eredményével H1: az adóemelés negatív hatással van az adófizetési
hajlandóságra igazoltam ✔
H2: a szigor negatív hatással van az adófizetési
hajlandóságra elvetettem
H3: a személyes jövedelem emelkedésének pozitív hatása
van az adófizetési hajlandóságra igazoltam ✔ H4: a demográfiai tényezők hatással vannak az
adómorálra igazoltam ✔
H5: a nemzeti büszkeség pozitív hatással van az
adófizetési hajlandóságra igazoltam ✔
H6: az adófizetőkkel való barátságos és tiszteletteljes bánásmód, partnerként való kezelésük pozitív hatást
gyakorol az adófizetési hajlandóságra
igazoltam ✔
H7: az állampolgárok közvetlen politikai részvétele, bevonása a politikai döntésekbe pozitív hatással van az
adómorálra
igazoltam ✔
H8: az önbecsülés mértékének pozitív hatása van az
adómorálra igazoltam ✔
(Forrás: saját szerkesztés)
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK Új tudományos eredmények
Kutatásom témája az adózási szokások, az adóelkerülés, adómegtagadás, adócsalás, a mögöttük rejlő emberi attitűdök, az adómorál, illetve az adófizetési hajlandóság – mikroökonómiai elemzéseken túlmutató – vizsgálata volt. A nemzetközi szakirodalom elemzése alapján, illetve interjúk és kérdőíves felmérés segítségével gazdaságpszichológiai szempontból tanulmányoztam a nem etikus üzleti viselkedés, a rejtett gazdaságba való bekapcsolódás okait, az adófizetési hajlandóságot. Vizsgáltam, hogy milyen okok vezetnek az egyének adóelkerülés melletti döntéseihez és milyen eszközökkel csökkenthető a rejtett gazdaság mértéke.
Számos nemzetközi tanulmány eredményei alapján azt feltételeztem, hogy a demográfiai tényezők (nem, kor, családi állapot) hatással vannak az adómorálra, továbbá a nemzeti büszkeség, az állampolgárok magasabb szintű bizalma a kormányzat, az adóhatóságok és egyéb jogintézmények felé szintén kedvezően befolyásolják. Ezen kívül az adófizetőkkel való barátságos és tiszteletteljes bánásmód, partnerként való kezelésük is javítja az adófizetési hajlandóságot, illetve az állampolgárok közvetlen politikai részvétele, bevonása a politikai döntésekbe, a demokrácia is jelentős hatással vannak az adómorálra.
Ezen kívül feltételeztem, hogy az adókulcsok és a büntetés mértékének, a személyes jövedelemnek is jelentős hatása van az adófizetési kötelezettségnek való megfelelésre.
Kutatásom célja a nem etikus üzleti magatartás, a feketegazdaság kialakulási okainak vizsgálata volt – egy kérdőíves felmérés segítéségével – gazdaságpszichológiai szempontból, kibővítve a nemzetközi kutatásokban alkalmazott, az önbecsülés mérésére elterjed Rosenberg-féle önbecsülés skálával.
A rejtett gazdaság kialakulásának okait vizsgáló klasszikus modellben szereplő változók adózói magatartásra gyakorolt hatását áttekintve – a hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján – gyakran egymásnak is ellentmondó állításokkal találkoztam. A klasszikus modellek szerint (4. táblázat) az ellenőrzési valószínűségnek pozitív hatása van az adófizetői jogkövető magtartásra, illetve a büntetés mértékének is jelentős a visszatartó ereje – az ellenőrzési valószínűségek pozitív hatását az empirikus vizsgálatok is alátámasztják, míg a büntetés mértékének hatása kevésbé egyértelmű. A jövedelem és adókulcsok hatásával kapcsolatban is jelentős ellentmondások tapasztalhatók. Ezen
ellentmondások miatt nevezett változók közül az adókulcsok és a büntetés mértékének, illetve a jövedelemnek a hatását is beillesztettem jelen kutatásomba.
T1: Tudományos módszerekkel igazoltam, hogy az adóemelés negatív hatással van az adómorálra a vizsgált mintát tekintve.
T2: Kutatásommal igazoltam továbbá, hogy a személyes jövedelem emelkedése pozitív hatással van az adófizetési hajlandóságra.
Mind a kérdőív eredményei, mind az interjúk alapján igazolást nyert, hogy hazánkban az adóemelés negatív hatással, míg a személyes jövedelem emelkedése pozitív hatással vannak az adófizetési hajlandóságra. A büntetés mértékének negatív hatását az interjúkban elhangzottak alátámasztották, de a kérdőív adatainak elemzésével ezt az állításomat nem sikerült igazolnom.
Ez követően megvizsgáltam a demográfiai tényezők kapcsolatát az általános adózási attitűdökkel, illetve a nemzeti büszkeség hatását az adófizetési kötelezettségnek való megfelelésre.
T3: Kimutattam, hogy a demográfiai tényezők közül a családi állapot, a közös háztartásban élő gyermekek száma és az iskolai végzettség is hatással vannak az adómorálra.
T4: Jelen kutatás eredményeivel alátámasztottam továbbá, hogy a magyarországi vállalati adózók körében a nemzeti büszkeség pozitív hatással van az adófizetési hajlandóságra.
A nemzeti büszkeség adómorálra való hatásának kutatásával Schneider és Torgler 2006-os felmérésben találtam példát, akik egy egyedülálló vizsgálatot végeztek három európai országban, Svájcban, Belgiumban és Spanyolországban. Mindhárom ország esetében olyan eredmények születtek, hogy a nemzeti büszkeség jelentős pozitív hatást gyakorol az adófizetési hajlandóságra. Ennek a tanulmánynak a hatására építettem be vizsgálatomba a nemzeti büszkeség adómorálra való hatását. Megvizsgáltam, hogy magyarországi viszonylatban is szerepet játszik-e az adófizetési kötelezettségnek való megfelelésben a nemzeti büszkeség. A kérdőív és az interjúk alátámasztották azon feltevésemet, hogy a nemzeti büszkeség pozitív hatással van az adófizetési hajlandóságra.
A demográfiai tényezőkön és a nemzeti büszkeségen túl kiterjesztettem a kutatást az állam, az állami intézmények és az adófizetők kapcsolatának vizsgálatára is, arra az állításra igazolást keresve, hogy a közöttük lévő kapcsolat hatással van az adózók adófizetéshez való hozzáállására.
T5: A kutatási eredmények alapján megállapítottam, hogy mind az adófizetőkkel való barátságos és tiszteletteljes bánásmód, partnerként való kezelésük,
T6: mind az állampolgárok közvetlen politikai részvétele, bevonása a politikai döntésekbe pozitív hatást gyakorol az adófizetési hajlandóságra.
Végül bevontam a kutatásomba - teljesen új területként - az adófizetők önbecsülésének mértékét. Ehhez a nemzetközi kutatásokban alkalmazott, az önbecsülés mérésére elterjed Rosenberg-féle önbecsülés skálát használtam – arra keresve a választ, hogy az egyén önbecsülésének mértéke hatással lehet-e rejtett gazdaságba való bekapcsolódásra. Több tanulmány is foglalkozik a pénz és az önbecsülés kapcsolatával. Ez két olyan tényező, amelyre az emberek általában egyaránt vágynak. Kimutatható közöttük olyan kölcsönhatás, hogy a kiváló fizetési lehetőség növeli az önbecsülés mértékét, vagy a pénz és az önbecsülés részben kompenzálhatják is egymást. Továbbá lehet közöttük egy versenyhatás is, amikor a pénz és az önbecsülés egymás ellen versenyeznek, ha a döntéshozóknak választaniuk kell közöttük. Ezen kívül találkoztam több olyan tanulmánnyal is, amelyek keresik az összefüggést az alacsony önbecsülés és a bűnelkövetés nagyobb kockázata között. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei alapján azt feltételeztem, hogy – ha az adóelkerülést, az adómegtagadás, az adócsalást is egyfajta pénzszerzési lehetőségnek tekintjük – akkor pénz és önbecsülés közötti kapcsolatok mintájára az adófizetési hajlandóság és az önbecsülés között is van közvetlen kapcsolat. Erre a feltételezésre alapozva vizsgáltam a kutatás során az önbecsülés és az adómorál közvetlen kapcsolatát.
T7: A Rosenberg-féle önbecsülés skála segítségével kimutattam, hogy az egyén önbecsülésének mértéke - amely egy stabil személyiségvonás – pozitív hatással van az adófizetési kötelezettségeknek való megfelelésre.
A kutatási eredmények igazolták feltevésemet, mely szerint az önbecsülés mértékének pozitív hatása van az adómorálra. Úgy gondolom azonban, hogy ebben a kutatásban csak
hatásával kapcsolatban. Így a továbbiakban mindenképpen szeretném ezt a területet részletesebben elemezni más célcsoportok kiválasztásával is vagy más mintavételi módszerekkel, illetve akár az önbecsülés mérésére alkalmas egyéb skálák segítségével (Janis-Field érzelmi elégtelenségi skála [114]; Coopersmith önértékelési kérdőív [115];
Texas-féle szociális viselkedés kérdőív [116]; Ziller szociális önértékelési skálája [117]).
Az az eredmény, hogy a nők negatív énkép átlaga pozitív tartományba esik a vizsgált mintán, azaz a nők alacsonyabb önbecsüléssel rendelkeznek, mint a férfiak, a további lehetséges kutatási irányokat is előrevetíti. Az évszázadok során kialakult női szerepek, a nők családon belüli értéke, házasságban betöltött helyük, a társadalom nőkkel szemben támasztott követelményei jól láthatóan visszatükröződnek a kutatásban. Talán évtizedekre, vagy évszázadokra van még ahhoz szükség, hogy a különböző esélyegyenlőségi egyezmények előírásai valóban érvényre jussanak. A továbbiakban a kutatást mindenképpen érdemes kiterjeszteni a vállalkozások sikerességére ható összetevőkre is az önbecsülés mértékének, mint meghatározó tényezőnek a bevonásával.
Azt interjúkban elhangzottak alapján ezen kívül fontosnak tartom az állampolgárok és állam jó kapcsolata, a kormányzat megbízhatósága mellett az adórendszer stabilitását is fontos eszközként kiemelni az adózási kultúra javítására. Nagyon sokat számít az adófizetési hajlandóság szempontjából, hogy az állampolgárok minél nagyobb szerepet kapjanak az ország irányításában, a kormányzat ügyfélként, partnerként kezelje őket, de az is lényeges, hogy egy adórendszer minél megbízhatóbb, stabilabb és kiszámíthatóbb legyen, az adókötelezettek tudjanak hosszú távon tervezni, és kapjanak megfelelő visszacsatolást a befizetett adók felhasználásáról. Mivel több interjúban is elhangzott, hogy jelentős változásokat csak akkor lehet elérni, ha alapjaiban az adózási kultúrát változtatjuk meg - melyhez azonban akár több generációnyi idő is szükséges lehet - így hosszú távon a gazdaságfehérítés alapvető módszerének azt tartom, ha az egész társadalomnak a szemléletén változtatunk. Mindez csak alapvető gazdasági ismeretek oktatás-tanításával érhető el - amelynek az adózás is a része - olyan gazdasági neveléssel, amely akár már kisiskolás kortól beépíthető az oktatásba.
Ajánlások
2017-re a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevétele mintegy 609 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest [5]. Ez azért is egy nagyon értékes eredmény, mert közben csökkent az adóterhelés és lényegesen emelkedtek a kedvezményekből adódó bevételkiesések.
Ebből a tendenciából úgy tűnik, hogy Magyarországon javult az adómorál, ami feltehetően a NAV szemléletváltásával egy időszakra tehető, és már egy év alatt látható változásokat eredményezett. Ez a fajta új hozzáállás rövid időn belül több befizetett adót is jelentett. A változások és a fejlesztések közül kiemelkedő fontosságú volt a támogató eljárások bevezetése, és az adózói minősítés. Az ellenőrzések rendszere is megváltozott, megyékre és tevékenységekre bontottan előre jelzik, hogy mikor, hol és mit ellenőriznek, azaz számos ügyfelet segítő intézkedés került bevezetésre. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az ügyfélbarát ügyintézés. Ezzel hazánkban is elindult egy olyan folyamat – a hatóságok általi barátságos és tiszteletteljes bánásmód az adófizetőkkel szemben – amely például Svájcban már régóta elismert fontos erőforrás az adózási szabályok betartásának fokozására. Mindez teljes mértékben összhangban áll a kutatásom azon eredményeivel, mely szerint az adófizetők és az állam, az állami intézmények közötti kapcsolat minősége jelentős hatással van az adófizetési hajlandóságra, azaz az adómorál egyik fő meghatározója a bizalom a kormányban és a jogintézményekben.
Ennek tükrében ajánlanám kutatásomat a hatóságok, az ellenőrzési szervek figyelmébe, annak visszaigazolásaként, hogy a már 2016-ban elindított folyamatok valóban pozitív hatást gyakorolnak az adófizetési hajlandóságra. Mindenképpen célszerű a már megkezdett folyamatokat fenntartani és minél szélesebb körben kiterjeszteni azzal a céllal, hogy minél inkább javuljon az önkéntes jogkövetés, fejlődjön az adómorál.
Ezen kívül – mint több interjúban is elhangzott – jelentős változásokat csak úgy lehet elérni, ha hosszú távon, alapjaiban változtatjuk meg az adózási kultúrát, ehhez azonban akár több generációnyi időre is szükség van. Alapjaiban az egész társadalomnak a szemléletén kell változtatni, ami viszont csak megfelelő pénzügyi-gazdasági oktatással érhető el. A 2012-ben megjelent NAT szemléletével összhangban – melyben fontos helyet kapott a pénzügyi és gazdasági nevelés – úgy gondolom, hogy „a felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Fontos cél, hogy a tanulók felismerjék saját
és a fogyasztás területén. Mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.” Kerekesné [118] szerint a NAT ugyan kiemelt helyet adott a gazdasági oktatásnak, de ennek sajnos gyakorlati megvalósítására csak szerényebb lehetőségek állnak az intézmények rendelkezésére, mind az időkeretek, mind a rendelkezésre álló háttéranyagok hiányosságai, mind a szükséges szakirányú tanári képzés miatt. Kutatásom eredményeit tehát ajánlom a közneveléssel foglalkozó intézményeknek is, mivel mai felgyorsult, digitalizált, információs világunkban elengedhetetlen, hogy a munka és vállalkozások világába kikerülő jövő generációja ezen ismeretek birtokában legyen.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] AKERLOF, G. A. – SHILLER, R. J.: Animal Spirits – How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism, Corvina Kiadó, Budapest, 2011
[2] NAV ÉVKÖNYV 2014: Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2014. évi tevékenységéről, Budapest, 2015 http://nav.gov.hu/data/cms366367/NAV_evkonyv_2014.pdf (Letöltve: 2019. 04.
19)
[3] NAV ÉVKÖNYV 2015: Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2015. évi tevékenységéről, Budapest, 2016 http://nav.gov.hu/data/cms404657/NAV_Evkonyv_2015_CD.pdf (Letöltve: 2019.
04. 19)
[4] NAV ÉVKÖNYV 2016: Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2016. évi tevékenységéről, Budapest, 2017 https://www.nav.gov.hu/data/cms436895/NAV_evkonyv_2016.pdf (Letöltve:
2019. 04. 19)
[5] NAV ÉVKÖNYV 2017: Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2017. évi tevékenységéről, Budapest, 2018 https://www.nav.gov.hu/data/cms479562/NAV_evkonyv_2017.pdf (Letöltve:
2019. 04. 19)
[6] 2016/679 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelete
[7] DOBOS P.: Az adórendszer stabilitása, a kormányzatba vetett bizalom és az adózókkal való tiszteletteljes bánásmód hatása az adófizetői magatartásra, MULTIDISZCIPLINÁRIS KIHÍVÁSOK SOKSZÍNŰ VÁLASZOK:1, 2018, pp.
35-51
[8] HERICH GY. (szerk.): Nemzetközi adózás, Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2011
[9] 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról
[10] BOZSIK S.: Európai adópolitika változása a válság hatására, Ekonomické štúdie – teória a prax, 2013
[11] 1996. évi LXXXI. tv. a társasági és osztalékadóról [12] 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról
2002. évi XLIII. tv az egyszerűsített vállalkozói adóról
[14] GÁSPÁR P., HALÁSZ A. - LEPP-GAZDAG A.: Az államháztartás működési problémái, Munkafüzet 3. ICEG Európai Központ, 2004
[15] SZERB L. - ULBERT J.: A magyar adórendszer reformjának alapelveihez, Bankszemle 42. évf. 6-7. sz., 1998, pp. 9-21
[16] HETÉNYI I.: Adózási dilemmák, Fejlesztés és Finanszírozás, 3. szám, 2004, pp.
53-62
[17] KÁTAY G. (szerk.): Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon, MNB-tanulmányok 79. Magyar Nemzeti Bank, 2009
[18] HELLER F.: Pénzügytan, Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 1943
[19] MUSGRAVE, R. A.: Who Should Tax, Where and What? Tax Assignement in Federal Courntires, Australian National University, Canberra, 1983, pp. 2–19 [20] SAMUELSON, P. A. - NORDHAUS, W. D.: Közgazdaságtan III. Közgazdasági
és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990, pp. 1036-1048
[21] STIGLITZ, J. E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KERSZÖV Kiadó Budapest, 2000, pp. 395-544
[22] BURJÁN Á., SZEBELLÉDI I., SZTANÓ IMRÉNÉ - TÓTH J.: Adók és támogatások alapjai, SALDO, 2007, pp. 258
[23] HERICH GY.: Adótan. Penta Unió, Pécs, 2007, pp. 6-242
[24] BEREK L., BEREK T. - BEREK L.: Személy- és vagyonbiztonság, Budapest, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és biztonságtechnikai Mérnöki Kar, ÓE-BGK 3071, 2016
[25] FINSZTER, G.: Rendészettan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018, pp. 55-86 [26] BUSINESS CONTINUITY MANAGEMENT & ISO22301 Frequently asked
questions ©IT Governance Ltd 2015
https://www.itgovernance.co.uk/download/BCM-DR-FAQ.pdf (Letöltve: 2019.
04. 19)
[27] ISO 22301 Business Continuity Management
https://www.bsigroup.com/Documents/iso-22301/resources/iso-22301-implementation-guide-2016.pdf (Letöltve: 2019. 04. 19)
[28] MSZ EN ISO 22301:2014 Societal security. Business continuity management systems. Requirements (ISO 22301:2012)
[29] DOBOS P.: Krízishelyzetben, a BCP és a DRP a számviteli és adózási jogszabályok szolgálatában, VÉDELEM TUDOMÁNY: KATASZTRÓFAVÉDELMI ONLINE TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 3:1, 2018, pp. 113-132
[30] HATOS P.: Az elátkozott köztársaság, Az 1918-as összeomlás és forradalom története, Jaffa Kiadó, Budapest, 2018, pp. 101-109
[31] LÁSZLÓ CS.: Tépett vitorlák, Az államháztartásról közgazdasági és jogi szempontból, Aula Kiadó, Budapest, 1994, pp. 81
[32] SCHMÖLDERS, G.: Das Irrationale in der öffentlichen Finanzwssenschaft, Hamburg, Rowolt, 1960
[33] STRÜMPEL, B.: The Contribution of Survey Research to Public Finance, In Alan T. Peacock (ed.), Quantitative Analysis in Public Finance, New York, 1969, pp. 14-32
[34] ALM, J. - TORGLER, B.: Culture differences and tax morale in the United States and in Europe, Journal of Economics Psichology, 2, 2005, pp. 224-246
[35] 1920. évi XXXII. tc. az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről
[36] 1950. évi 47. tvr. a pénzügyi bűncselekményekről [37] 1961. évi V. tv. a Büntető Törvénykönyvről [38] 1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről [39] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
[40] MOLNÁR G. M.: Az adócsalás a költségvetési csalásban, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2011
[41] DOBOS P.: How do we pay tax? - Taxation-related behaviors, In: Pal, Feher - Polgar (szerk.) FIKUSZ 2017 - Symposium for Young Researchers: Proceedings, Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, 2017, pp.
57-66
[42] SZILOVICS CS.: Az adótervezéstől az adócsalásig, Magyar Jog, 2013, július, pp.
409
[43] SÓLYOM B.: Az adócsalás és az adóelkerülés és elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára, Doktori Értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2015, pp. 60
[44] BELYÓ P.: A rejtett gazdaság nagysága és jellemzői, Statisztikai Szemle 2., 2008,
[45] SEMJÉN A. - TÓTH I. J.: Elemzések a rejtett gazdaság magyarországi szerepéről, 4. tanulmány, Rejtett gazdaság és adózási magatartás, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2004
[46] COWELL, F. A.: Cheating the Government. The Economics of Evasion, The MIT Press, Cambridge, Mas.–London, 1990, pp. 267
[47] THOMAS, J. J.: Informal Economic Activity.LSE Handbooks in Economics.
Harvester, Wheatsheaf, New York–London–Toronto–Sydney–Tokió–Szingapúr, 1992, pp. 372
[48] European system of accounts - ESA 2010
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/5925693/KS-02-13-269-EN.PDF/44cd9d01-bc64-40e5-bd40-d17df0c69334 (Letöltve: 2019. 04. 19) [49] TAKÁCS I., CSAPODI P. - TAKÁCS-GYÖRGY K.: Corruption as a deviant
social attitude, PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 2011:(1), 2011, pp. 27-43.
[50] BELYÓ P.: A rejtett gazdaság természetrajza, Saldo Kiadó, Budapest, 2008 [51] SZÁNTÓ Z. - TÓTH I. J.: A rejtett gazdaság és az ellene való fellépés tényezői,
Közgazdasági Szemle, 2001, 3. pp. 203–218
[52] KREKÓ J. – P. KISS G.: Adóelkerülés és a magyar adórendszer, MNB Tanulmányok, 2007
[53] POGÁTSA, Z. (2012):
https://hvg.hu/gazdasag/20121130_Megsem_nagy_a_magyar_feketegazdasag (Letöltve: 2019. 08. 12)
[54] HAUBER GY.: Az adócsalás és adókikerülés morális kérdései. Biztonság és védelem kúltúrája, 2013
[55] BELYÓ P.: A rejtett gazdaság előretörése az új gazdaságpolitikai gyakorlat következtében, XXI. Század - Tudományos Közlemények, 27. 2012, pp. 25-46 [56] FLEMING, M., ROMAN, J. - FARREL, G.: The Shadow Economy, Journal of
International Affairs, Spring, No. 53/2, 2000, pp. 64-89
[57] SCHNEIDER, F.: Stellt das starke Anwachsen der Schwarzarbeit eine wirtschaftspolitische Herausforderung dar? Einige Gedanken aus volkswirtschaftlicher Sicht, Linz, (IAW), 1998, pp. 4-13
[58] BELYÓ P.: Kísérletek a rejtett gazdaság nagyságának meghatározására, Gazdaságelemzés módszerei – ECOSTAT, 1999
[59] ALLINGHAM, M. G. - SANDMO, A.: Income tax evasion: A theoretical analysis, Journal of Public Economics, 1972, pp. 323-338
[60] BECKER, G. S.: Crime and Punishment: An Economic Approach, University of Chicago and National Bureau of Economic Research, 1968
[61] SEMJÉN A.: Az adózói magatartás különféle magyarázatai, Közgazdasági Szemle, LXIV. évf., 2017, pp. 140–184
[62] CORCHÒN, L, C.: Tax evasion and the underground economy, European Journal of Political Economy, 1992
[63] EHRLICH, I.: Participation in Illegitimate Activities, Journal of Political Economy, 1973
[64] KIRCHGÄSSNER, G.: Tax Morale, Tax Evasion, and the Shadow Economy Department of Economics, University of St. Gallen, 2010
[65] SISAK B.: Az árnyékos oldalon – A földalatti gazdaság mérete, kialakulásának indokai és hatásai, Acta Oeconomica Kaposváriensis, 1-2, 2007, pp. 154-164 [66] SCHNEIDER, F.: The Shadow Economies of Western Europe, Journal of The
Institut of Economic Affairs, 17/3, 1997, pp. 42 – 48
[67] GILES, D. E.: Modelling the hidden economy and tax-gap in New Zealand, Econometric Working Paper, 1999
[68] FREY, B. S. - FELD, L. P.: Deterrence and Morale in Taxation: An Empirical Analysis, CESifo Working paper No. 760, 2002
[69] SEMJÉN A., SZÁNTÓ Z. - TÓTH I. J.: Adócsalás és adóigazgatás, MTA KTK, Budapest, 2001
[70] CUMMINGS, R. G., MARTINEZ-VAZQUEZ, J., MCKEE, M. - TORGLER, B.:
Effects of Culture on Tax Complicne: A Cross Check of Experimental and Survey Evidence, CREMA, Working Paper No. 13, 2004
[71] BELYÓ P: A vállalkozások és a rejtett gazdaság, Statisztikai Szemle 1., 2004 [72] SCHNEIDER, F. – TORGLER, B.: What shapes attitudes toward paying taxes?
Evidence from multicultural european countries, Working Paper, Department of Economics, Johannes Kepler University of Linz, No. 0608., 2006
Evidence from multicultural european countries, Working Paper, Department of Economics, Johannes Kepler University of Linz, No. 0608., 2006