A Kormány 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelete
a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és mûködtetésérõl
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következõket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer, mint térinformációs infrastruktúra biztosítja a metaadatok, a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások hozzáférhetõségét, az ehhez szükséges hálózati szolgáltatások és technológiák létrehozását, mûködtetését, a téradatok megosztását, a téradatokhoz való hozzáférést és az azok használatát szabályozó megállapodásokat, valamint az elõzõekhez szükséges összehangolási és ellenõrzési mechanizmusokat, folyamatokat, valamint eljárásokat összhangban az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv).
(2) Ha téradatkészlet egymással megegyezõ példányait több téradatkezelõ birtokolja vagy azokat több téradatkezelõ részére tárolják, e rendelet elõírásait csak arra az eredeti példányra kell alkalmazni, amelybõl a többi példány származik.
(3) E rendelet hatálya azokra az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott téradattémák körébe tartozó téradatkészletekre terjed ki, amelyek gyûjtésérõl, illetve hozzáférhetõvé tételérõl külön jogszabály rendelkezik.
Téradatok gyûjtése e rendelet alapján nem kötelezõ.
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódó téradatkészletek térképi alapjának, vetületi és magassági rendszerének használatakor a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E rendelet alkalmazásában térbeli objektum a valós világ egy meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valamely jelenségének az elvonatkoztatott megjelenítése.
2. § (1) A téradatokat a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott követelmények szerint kell létrehozni.
(2) A téradatkezelõknek biztosítaniuk kell annak technikai hátterét, hogy az általuk mûködtetett térinformatikai rendszerek téradatkészletei és -szolgáltatásai – az interoperabilitiás, valamint a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok követelményeinek megvalósításával – a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódhassanak.
3. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/G. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy az általa mûködtetett térinformatikai rendszerrel a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez – a 9. § szerinti kapcsolattartóhoz benyújtott – kérelem alapján csatlakozhat.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott térinformatikai rendszer téradatkészletei és -szolgáltatásai megfelelnek a metaadatokra, a téradat-szolgáltatásokra és az interoperabilitásra a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott elõírásoknak, a kapcsolattartó az (1) bekezdés szerinti személlyel (a továbbiakban:
csatlakozó személy) a csatlakozásról – a 10. §-ban meghatározott testület javaslatának figyelembevételével – megállapodást köt.
4. § Ha téradatkezelõ vagy csatlakozó személy által birtokolt téradatkészlet vonatkozásában harmadik személynek szerzõi joga áll fenn, a téradatszolgáltatás, illetve a téradatmegosztás a szerzõi jogokat nem sértheti.
Metaadatok
5. § (1) A téradatkezelõ az 1–2. számú mellékletben felsorolt téradattémákkal összefüggõ téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz kapcsolódó metaadatokat a (2) bekezdésnek megfelelõen úgy hozza létre, hogy azok elõsegítsék a téradatkészletek elérését, nyilvántartását, továbbá a téradat-szolgáltatások igénybevételét.
(2) A metaadat naprakész információt tartalmaz arról, hogy
a) a metaadattal érintett téradatkészletek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak megfelelnek-e;
b) a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférése és igénybevétele milyen feltételekkel lehetséges, továbbá melyek a téradat-szolgáltatások díjai;
c) a téradatkészletek milyen minõségûek és meddig érvényesek;
d) melyek a téradatkészletek létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért, terjesztéséért felelõs téradatkezelõk; valamint e) a téradatkészletekhez történõ nyilvános hozzáférés korlátozott-e, és melyek a korlátozások indokai.
Téradat-szolgáltatások
6. § (1) A téradat-szolgáltatásokat – összhangban a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal – átalakítási szolgáltatással vagy az e rendelet hatálybalépésekor meglévõ téradatkészletek tekintetében azok alkalmassá tételével kell biztosítani. Ha a valamely téradatkészlet a téradatkezelõ által kezelt közhiteles nyilvántartásban áll rendelkezésre, a téradatokat e nyilvántartásból kell szolgáltatni.
(2) A 9. § szerinti kapcsolattartó bárki által hozzáférhetõ, elektronikusan letölthetõ formában köteles közzétenni honlapján azokat az információkat – ideértve az adatokat, kódokat és a technikai osztályozást –, amelyek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való technikai megfelelés teljesítéséhez szükségesek.
(3) A Magyar Köztársaság és valamely európai uniós tagállam közötti határon átnyúló földrajzi jellemzõre vonatkozó téradatok koherenciájának érdekében a közös jellemzõk leírásának módját és helyzetét kölcsönös egyetértés alapján kell meghatározni.
7. § (1) A keresõ-szolgáltatások biztosítják a téradatok következõk szerinti kereshetõségét:
a) kulcsszavak;
b) földrajzi helyek;
c) a téradatkészletek és -szolgáltatások osztályozása;
d) a téradatkészletek minõsége és érvényessége;
e) a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való megfelelés mértéke;
f) a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá a téradatkészletek felhasználásának feltételei; és
g) a téradatkezelõk megnevezése.
(2) Az átalakítási szolgáltatásoknak az egyéb téradat-szolgáltatásokkal úgy kell összekapcsolódniuk, hogy a téradat-szolgáltatások mûködtetése a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal összhangban valósuljon meg.
A téradatok megosztása a téradatkezelõk között
8. § (1) Közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében
a) a téradatkezelõk – a közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek ellenõrzése alatt álló természetes vagy jogi személy téradatkezelõk kivételével –,
b) az Európai Unió tagállamaiban mûködõ téradatkezelõk, valamint c) az Európai Közösség intézményei és szervei
technikai korlátozás nélkül hozzáférhetnek a téradat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz, továbbá azokat cserélhetik és igénybe vehetik.
(2) Az (1) bekezdés elõírásai – viszonosság esetén – az Európai Közösség és tagállamai által kötött nemzetközi megállapodások keretében létrehozott szervekre is megfelelõen alkalmazandók, ha a téradatkészletek igénybevételére, illetve a téradat-szolgáltatásokra közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében kerül sor.
A kapcsolattartó és a koordinációs testület
9. § (1) Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért a környezetvédelemért felelõs miniszter felel.
(2) A kapcsolattartó feladata:
a) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer infrastruktúrája kialakításának és használatának nyomon követése, eredményeinek a nyilvánosság részére történõ hozzáférhetõvé tétele és az Európai Bizottság részére történõ eljuttatása;
b) együttmûködés az Európai Unió tagállamaiban mûködõ kapcsolattartókkal, valamint az Európai Bizottsággal;
c) közremûködés a 2007/2/EK irányelv végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok elõkészítésében, valamint az Európai Unió által mûködtetett térinformatikai portál kialakításában;
d) jelentés készítése a 2007/2/EK irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság részére 2010. május 15-ig, valamint minden további harmadik év május 15-ig;
e) az Európai Bizottság részérõl a közösségi térinformációs infrastruktúrával összefüggésben nyújtott tájékoztatások megismerhetõségének elõsegítése;
f) a téradatkezelõktõl és csatlakozó személyektõl, továbbá a téradatok elõállítóitól, a téradat-szolgáltatások igénybevevõitõl és azok érdekképviseleti szerveitõl, szervezeteitõl a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására adott javaslatok, észrevételek összegyûjtése, összehangolása és hozzáférhetõvé tétele;
g) rendszeres tájékoztatás a nyilvánosság részére a téradat-szolgáltatások gyakorlatáról, továbbá a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok átültetésérõl, valamint végrehajtásáról;
h) a téradatkezelõk és a téradat-szolgáltatásokat igénybe vevõk elvárásainak folyamatos felmérése;
i) kapcsolattartás a téradatok elõállítóival, a téradat-szolgáltatások igénybevevõivel és azok érdekképviseleti szerveivel, szervezeteivel;
j) a téradatkezelõk téradat-szolgáltatással és téradat-megosztással kapcsolatos tevékenységének összehangolása;
valamint
k) a nemzeti kapcsolattartó feladatainak ellátása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tekintetében.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jelentés a következõkrõl nyújt tájékoztatást:
a) a téradatkezelõk és a téradat-szolgáltatások igénybevevõi, valamint az azok érdekképviseleti szervei, szervezetei közötti koordináció módja;
b) a csatlakozó személyekkel való kapcsolattartás;
c) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer minõségbiztosítása;
d) a téradatkezelõk és a csatlakozó személyek hozzájárulása a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer mûködéséhez, valamint annak koordinációjához;
e) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer használata;
f) a téradatkezelõk közötti téradat-megosztási megállapodások; valamint g) a 2007/2/EK irányelv végrehajtásából származó költségek és hasznok.
(4) A kapcsolattartó a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására a 2007/2/EK irányelv 22. cikk (2)–(3) bekezdésében meghatározott eljárás elõtt – megfelelõ idõben – honlapján közleményben felhívja a téradatkezelõket és csatlakozó személyeket, továbbá a téradatok elõállítóit, valamint a téradat-szolgáltatások igénybevevõit és azok érdekképviseleti szerveit, szervezeteit arra, hogy a közleményben közzétett uniós jogi aktus tervezetére véleményt nyilváníthatnak. A közleményben meg kell határozni a véleménynyilvánítás határidejét.
10. § A kapcsolattartót a 9. § (2) bekezdés a)–j) pontjában meghatározott feladatok teljesítésében a Kormány által kijelölt koordinációs testület segíti.
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) A metaadatokat a térbeli objektumokra vonatkozó téradattémák tekintetében a) az 1. számú melléklet esetében 2010. szeptember 15-ig,
b) a 2. számú melléklet esetében 2013. május 15-ig kell létrehozni.
(3) A 2009. május 15. napja után keletkezett, gyûjtött, továbbá átalakított téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat
a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2011. május 15-tõl,
b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2014. május 15-tõl kell biztosítani.
(4) A 2009. május 15. napján meglévõ téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2016. május 15-tõl,
b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2019. május 15-tõl kell biztosítani.
12. § E rendelet – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel együtt – az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
Bajnai Gordons. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez Az alap téradatokra vonatkozó téradattémák A. 1. Koordinátarendszerek
Olyan rendszerek, amelyek a térinformáció térbeli helyzetét koordinátákkal (x, y, z), illetve vízszintes és függõleges geodéziai adatokon alapuló földrajzi szélességgel, hosszúsággal és magassággal adják meg.
2. Földrajzi hálórendszerek
Harmonizált, több felbontású rács közös kiindulóponttal és egységesített rácscella-helymeghatározással és -mérettel.
3. Földrajzi nevek
Területek, régiók, helységek, nagyvárosok, elõvárosok, városok vagy települések, illetve bármely, a nyilvánosság érdeklõdésére számot tartó vagy történeti jelentõségre szert tett földrajzi vagy topográfiai jellegzetesség.
4. Közigazgatási egységek
Azok a helyi, területi, regionális és országos egységek, amelyek igazgatási (mûködési, illetékességi) területeit közigazgatási határvonalak választják el.
5. Címek
Az ingatlanok helye szerinti címazonosítók – rendszerint utcanév, házszám, irányítószám – alapján.
6. Földrészletek
Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló jogszabályokban meghatározott területek térbeli adatai.
7. Közlekedési hálózatok
Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózatok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, valamint a modális hálózatokat összekapcsoló logisztikai csomópontok. Idetartozik továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott transzeurópai közlekedési hálózat és annak a határozat 2009. május 15-ét követõ felülvizsgálatából eredõ bármely módosítása is.
8. Vízrajz
Vízrajzi elemek, víztestek és az azokkal kapcsolatos elemek, különösen a vízgyûjtõk és a részvízgyûjtõk a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv fogalommeghatározásaival összhangban és hálózati formában.
9. Természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területek
Országos jelentõségû védett természeti területek, helyi jelentõségû védett természeti területek, természeti emlékek, nemzetközi jelentõségû védett területek, európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területek.
B. 1. Domborzat
Digitális domborzati modellek a szárazföldi, jéggel borított és óceáni felszínre. Idetartozik a felszíni és víz alatti domborzat és a partvonal.
2. A felszín borítása
A Föld felszínének fizikai és biológiai borítása, beleértve a mesterséges felszínt, a mezõgazdasági területeket, erdõket, a természetes vagy részben természetes területeket, a vizes élõhelyeket és a víztesteket.
3. Ortofotók
A föld felszínének földrajzi hivatkozással ellátott, mûhold vagy légi adatgyûjtõk által készített képi adatai.
4. Földtan
Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan, ideértve az alapkõzetet, a víztartó rétegeket és a geomorfológiát is.
2. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez
A tematikus téradatokra vonatkozó téradattémák 1. Statisztikai egységek a térinformatika vonatkozásában
Statisztikai információk terjesztésére vagy felhasználására szolgáló egységek.
2. Épületek
Az épületek földrajzi helyét és alakját meghatározó térbeli adatok.
3. Talaj
A fel- és altalaj egyes szintjeinek jellemzése a rétegvastagság, fizikai jellemzõk, szerkezet, mechanikai összetétel, szervesanyag-tartalom, valamint a relatív kõ- és kavicstartalom alapján. A talaj erodálhatóságának mértéke, adott esetben a lejtésviszonyok, becsült vízkészlet értéke.
4. Terület-, illetve földhasználati övezetek
A jelenlegi és a jövõbeli tervezett funkcionális szempontok, vagy a társadalmi-gazdasági rendeltetés (például lakó-, ipari, kereskedelmi, mezõgazdasági, erdõ- vagy pihenõövezet) szerint jellemzett területek.
5. Emberi egészség és biztonság
A környezet minõségéhez közvetlenül (különösen a légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, a zaj miatt) vagy közvetve (különösen élelmiszer, a genetikailag módosított szervezetek miatt) kapcsolódó patológiák (így például allergiás, daganatos és légúti megbetegedések) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve az e tényezõknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) vagy a közérzetre (különösen fáradtság, stressz) gyakorolt hatását jellemzõ információ.
6. Közüzemi és közszolgáltatások
Közüzemi létesítmények, különösen a szennyvíz- és hulladékkezelést, valamint az energia- és a vízellátást szolgáló közüzemi létesítmények, valamint az igazgatási és szociális közszolgáltatások, különösen a közigazgatási szervek, a közgyûjtemények, a mûvészeti, közmûvelõdési és egyéb kulturális intézmények, a polgári védelmi létesítmények, iskolák és kórházak.
7. Környezeti monitoring létesítmények
A környezetvédelmi monitoring létesítmények elhelyezkedése és mûködése, amely magában foglalja a kibocsátások, a környezeti elemek állapota, valamint az ökoszisztéma egyéb paramétereinek (így például a biodiverzitás, a növényzet ökológiai állapota) a hatóságok általi vagy a nevükben történõ megfigyelését és mérését.
8. Termelõ és ipari létesítmények
Ipari termelõhelyek, ideértve a környezetszennyezés integrált megelõzésérõl és csökkentésérõl szóló, 1996.
szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv által szabályozott létesítményeket, valamint a vízkivételt, a bányászati és a tároló létesítményeket.
9. Mezõgazdasági és akvakultúra-ágazati létesítmények
Mezõgazdasági eszközök és termelõlétesítmények (ideértve az öntözõrendszereket, az üvegházakat és istállókat).
10. A népesség eloszlása – demográfia
A népesség földrajzi eloszlása – ideértve a népességi jellemzõket és a tevékenységi szinteket is – statisztikai elemzési egységek (hálótérképek, régiók, közigazgatási egységek) alapján összesítve.
11. Területgazdálkodási, -korlátozási, -szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek
A) A területrendezési tervek szerinti térségi övezetek határai: az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos övezetek, a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérõl szóló 2005. évi LXIV. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, valamint a megyei területrendezési tervekben lehatárolt térségi övezetek.
B) A nemzetközi, illetve európai szinten irányított, szabályozott vagy adatszolgáltatási egységként kijelölt területek.
C) A térségi hulladéklerakó helyek, az ivóvízbázisok védõövezetei, a nitrátérzékeny területek, víziutak, a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, a zajvédelmi zónák, a nyersanyag-kutatási és bányászati engedélyköteles területek, a vízgyûjtõ kerületek és az egyéb adatszolgáltató egységek.
12. Természeti kockázati zónák
Természeti veszélyek, így különösen az ár- és belvizek, a földcsuszamlások, a felszínsüllyedések, az erdõtüzek, a földrengések, a vulkánkitörések (minden légköri, hidrológiai, szeizmikus jelenség, amely – helye, súlyossága és elõfordulási gyakorisága alapján – komoly társadalmi károk okozásának lehetõségét hordozza magában) alapján jellemzett veszélyeztetett területek.
13. Légköri viszonyok
A légkör fizikai jellemzõi, ideértve a méréseken, modelleken vagy ezek kombinációján alapuló téradatokat, továbbá a mérési helyeket.
14. Meteorológiai földrajzi jellemzõk
Idõjárási viszonyok és mérésük; csapadék, hõmérséklet, a felszín és a növényzet párolgása, a szél sebessége és iránya.
15. Biogeográfiai régiók
Ökológiai szempontból viszonylag homogén, növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott térségek.
16. Élõhelyek és biotópok
Különleges ökológiai feltételekkel, folyamatokkal, struktúrával és az élet fenntartásához kapcsolódó funkciókkal rendelkezõ földrajzi területek, amelyek az ott élõ élõlények számára kedvezõ fizikai feltételeket teremtenek.
Idetartoznak azok a szárazföldi és vízi területek, amelyek – függetlenül azok természetes vagy természetközeli állapotától – földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzõik alapján különböztethetõk meg.
17. A fajok elterjedése
Az állat- és növényfajok elõfordulásának földrajzi eloszlása az elemzési egységek (hálótérkép, régió, közigazgatási egység) alapján összesítve.
18. Energiaforrások
Energiaforrások, ideértve különösen a szénhidrogéneket, vízenergiát, bioenergiát, nap- és szélenergiát, valamint adott esetben ideértve az erõforrás mértékére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.
19. Ásványi nyersanyagok
Ásványi nyersanyagok, ideértve különösen a fémek érceit, az ipari ásványokat, valamint adott esetben ideértve a nyersanyag kiterjedésére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.
A Kormány 242/2009. (X. 29.) Korm. rendelete
a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közlésérõl
Annak érdekében, hogy az adózók hatékony segítséget kapjanak az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényben szabályozott lakóingatlanok adója bevallásához a Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotó hatáskörében és az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja.
1. § (1) Az állami adóhatóság az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Nért.) szabályozott adóköteles lakóingatlan forgalmi értékének megállapításához a lakóingatlan tulajdonosa vagy a lakóingatlanon fennálló vagyoni értékû jog jogosítottja (a továbbiakban: kérelmezõ) számára
a (3) bekezdésben rögzített adatok és a forgalmiérték-adatbázisában lévõ forgalmiérték-adatok mint összehasonlító értékadatok ismeretében, azok összevetésével közli a lakóingatlan becsült forgalmi értékét.
(2) A kérelmezõ a (3) bekezdés szerinti adatokat – döntésétõl függõen – a Központi Elektronikus Szolgáltató rendszeren vagy – az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerinti azonosítás igénybevétele nélkül – az állami adóhatóság honlapján elérhetõ on-line adatlap kitöltésével közli az állami adóhatósággal, egyúttal nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a közölt adatok nyilvántartásához, kezeléséhez. Az állami adóhatóság – ha az adatlap a (3) bekezdés szerinti adatokat és az adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozatot maradéktalanul tartalmazza – az (1) bekezdés szerint becsült forgalmi értéket a kérelmezõ részére elektronikus levélként az elektronikus levélcímére küldi meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett adatok a következõk:
a) a lakóingatlan címe (irányítószám, település, közterület neve, házszám vagy helyrajzi szám),
b) a kérelmezõ neve, (cégneve) adóazonosító száma, elektronikus levélcíme, az adatkérés jogcíme (tulajdonos, vagyoni értékû jog jogosítottja),
c) a lakóingatlan hasznos alapterülete, és a lakáshoz, üdülõhöz tartozó telek vagy telekhányad területe,
d) a lakóingatlan Nért-ben meghatározott ingatlanfajták (egylakásos lakóépületben lévõ lakás, több lakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévõ lakás, üdülõ) szerinti besorolása,
e) a lakóingatlan, illetve – többlakásos lakóépületben lévõ lakóingatlan esetén – a lakóingatlant tartalmazó épület (a továbbiakban: lakóépület) kora,
f) a lakóingatlan, illetve a lakóépület felújításának ténye és idõpontja,
g) a lakóingatlan, illetve lakóépület falazata, az alkalmazott építési technológia, h) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó telek közmûvesítettsége, i) a lakóingatlanhoz, illetve a lakóépülethez tartozó telek határa elõtti út burkolata, j) a lakóingatlan komfortfokozata,
k) a lakóingatlanban lévõ lakószobák száma,
l) a lakóingatlanhoz, illetve lakóépülethez tartozó gépjármûtárolók hasznos alapterülete, m) a lakóingatlanban vagy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévõ úszómedence ûrtartalma, n) lakóépületben lévõ lakóingatlan esetén a lakószobák tájolása,
o) lakóépületben lévõ lakóingatlan esetén, a lakóingatlan lakóépületen belüli megközelíthetõsége (a lakóingatlan elhelyezkedése, felvonó léte).
2. § Az állami adóhatóság az e rendelet szerinti szolgáltatást, az adatkérõ személyére és az ingatlanról közölt adatokra kiterjedõen – a 4. §-ban foglaltak végrehajtása céljából – naplózza, és a közlést követõ 6. év végéig megõrzi.
3. § Az e rendelet szerinti szolgáltatás díjmentes.
4. § Ha az adózó az általa megjelölt, az 1. § (3) bekezdése szerinti felsorolás minden elemére kiterjedõ, valós – és az adóév január 1-jén is fennálló – adatok alapján e rendelet szerint, a bevallás benyújtását megelõzõ hat hónapon belül
4. § Ha az adózó az általa megjelölt, az 1. § (3) bekezdése szerinti felsorolás minden elemére kiterjedõ, valós – és az adóév január 1-jén is fennálló – adatok alapján e rendelet szerint, a bevallás benyújtását megelõzõ hat hónapon belül