Absztrakt
A Kárpát-medence olyan természetföldrajzi tájegység, amelyet már több mint nyolc évtizede merev politikai földrajzi határok szabdalnak részekre. Az európai integrációs törekvések jótékony hatásaként oldódni látszik ez a lassan egy évszázados, szigorú politikai elkülönülés. Persze mindig vannak olyan er k, amelyek ezt nem nézik megelégedéssel, és tev legesen is igyekeznek zavart kelteni.
A sok történelmi seb és félelem gyakran hosszabb-rövidebb id szakokra ismét képes eltánto-rítani a feleket egymástól, a mindkét fél számára hasznos kapcsolatok meger sítését l. Az egyre er sebben összefonódó gazdasági szálak azonban, reményeink szerint, el bb-utóbb az ésszer megbékélés irányába kényszerítik a politikai ellenlábasokat is. Hasonló ellenségeskedést követ , közös gazdaságépítési folyamatnak Európa nyugati felében már konkrét eredményeit is élvezhetik több ország polgárai. Mi, a Kárpát-medencében él k, magyarok és nem magyarok pedig még csak reménykedhetünk ebben. A szerz jelen munkájának célja, hogy az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú kihasználásában megfogalmazható kölcsönös érdekelt-séget röviden bemutassa.
Kulcsszavak
Primer energia, megújuló energia fajták, energia-szerkezet
Bevezetés
Óvatos törekvések már elindultak a gazdasági szálak Kárpát-medence térségén belüli meger sítésére. A folyamatosan enyhül társadalmi el ítéletek közepette és a politikai játszmák napi hullámverésén túl a gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb arányú széle-sedése, a gazdasági összefonódás mindenkinek el nyös kihívásai azt ígérik, hogy a jöv ben az itt él emberek számára az összetartozás, összefogás megvalósítása lehet csak az elfogadható stratégia. Ehhez éppen a megújuló energiaforrások fokozott haszno-sításában rejl lehet ségek járulhatnának hozzá a legnagyobb mértékben. Jó lenne ez ügyben er síteni a bizalmat, és a már m köd képes kölcsönös gazdasági érdekeltsége-ket rövid id n belül érvényesíteni. Az Európai Unión belüli együttm ködés, akár kör-nyezetvédelemre orientált projektekben gondolkodnak a résztvev k, akár a konkrét energetikára irányuló kooperációról van szó, nagyon sok el nnyel jár mindenki szá-mára. A legels lépés ehhez talán az lehetne, ha a vízenergia hasznosítás és hasznosít-hatóság elvi és elméleti témájában konszenzusra jutnának a Kárpát-medence országai-ban él k.
1 Egyetemi docens, PTE TTK Földrajzi Intézet.
A primer energiahasználat szerkezeti összetételének jellemz i a Kárpát-medencében napjainkban
A Kárpát-medencei országok els dleges energia felhasználásában a teljes népességszá-mukon kívül sokkal inkább a gazdasági fejlettség különböz ségei tükröz dnek. A ha-zánkénál körülbelül háromszor nagyobb népesség Romániában a statisztikailag is megfogható teljes primer energia fogyasztás alig nagyobb mérték , mint a Kárpát-me-dence nyugati felét érint Ausztriában. Magyarország Szlovákiához és Horvátországhoz viszonyítva hiába kétszer akkora lélekszámú, az energiafogyasztás a szlovákoknál több mint a fele a magyarországinak, a horvátoké pedig alig az egyharmada (1. ábra).
A klimatikus különbségek következményeire is figyelve megfogalmazható, hogy az energia-felhasználás mértéke sokkal inkább a gazdaság szerkezeti jellemz ivel és az ország technikai-m szaki felkészültségével függ össze, és csak ezek után a lakosság számával.
1. ábra
Primerenergia-felhasználás nagyságrendje és összetétele a Kárpát-medence országaiban
Forrás: Szelesi Tamás (szerk.), 2007.
(http: //ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/)
Ez a megállapítás tovább finomítható, ha az els dleges energiafelhasználás összeté-telét is vizsgáljuk. A Kárpát-medencében fekv országok közül a keletebbre és észa-kabbra elhelyezked knél a szén és a földgáz aránya a magasabb, míg a déli és nyugati peremen a k olaj primátusát figyelhetjük meg. Ezek az utóbbi országok kevésbé voltak Oroszország közvetlen befolyási övezetében, és itt a motorizáció kibontakozását nem akadályozták adminisztratív módszerekkel. Az is igaz, hogy helyi szénhidrogén-forrásokkal gyakorlatilag nem rendelkeztek, és a szükségleteket ma is importból fede-zik. Tehát az el bbiek mellett a történelmi fejl dési pálya eltér sajátosságai is meg-mutatkoznak a bemutatott diagrammokon. A tájak eltér primerenergia potenciáljának módosító hatása csak alig-alig érhet tetten. Ez arra utal, hogy sokkal inkább a globalizációs folyamatok lenyomatai a jelenlegi els dleges energia-felhasználási jel-lemz k, és csak másodrangú befolyásoló tényez k a tájak eltér természeti adottságai-nak következményei.
A természeti adottságokhoz határozottan köt d megújuló energiafelhasználás Ausztriát kivéve csekély mérték és arányú. Ha a megújuló primer energiaforrások f csoportjait is külön megvizsgáljuk, kit nik a vízenergia túlsúlya (2. ábra).
2. ábra
Megújuló energia felhasználás forrásösszetétele a Kárpát-medence országaiban
Forrás Szelesi Tamás (szerk.), 2007.
(http: //ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/)
Kézenfekv helyzet ez a domborzati adottságok alapján, mert ezek a gyakran kiska-pacitású er m vek a Kárpát-medence környéki hegyvidékekr l a medence aktuális erózióbázisa irányában lefutó folyók vizének mozgási energiájára épültek. A vízer -m vek csak a -medence belsejében fekv Magyarországon játszanak jelentéktelen szere-pet. Itt viszont a biomassza felhasználás az, amely a megújuló energiaforrások haszno-sításában élen jár, miközben abszolút értéke roppant csekély. Ausztria az az ország, amely a legtöbb fajtáját hasznosítja a megújuló energiáknak, hiszen a biomassza mellett a szélenergia is jelent s beépített kapacitással hasznosul.
A szomszédos országok összefogása az energiagazdálkodásban fokozza az érintett térség versenyképességét
A klímaváltozás fenyeget réme még olyan térségekben is összefogásra késztet majd népeket, ahol a történelmi tapasztalat tanulságai a távolságtartást er sítik. A klímaválto-záshoz való alkalmazkodásban a közös érdekek lesznek az er sebbek. A sajátos földrajzi tájegységként megjelen kárpáti hegykoszorún belül, a hagyományos fosszilis tüzel -féleségek egyszer égetésével nyert energia hatalmas mennyiség káros égésterméket halmoz át a leveg be és rontja a min ségét. Valahol a medencében lerakódik az anyag egy része, elszennyezve a talajokat és a vizeket. Az energiatermelésb l származó szennyez dések mérséklése eddig sokkal inkább az európai uniós együttm ködés f áramába csatornázva jött létre, mintsem a szomszédos országok elhatározásából. Az ideális az lenne, ha a szomszédság, az együttm köd földrajzi környezetben létrejöv hasonló veszélyeztetettség terelné az együttm ködés irányába a szerepl ket.
Ebben a környezetben ennek az együttm ködési kényszernek a megjelenése nem a fosszilis és nukleáris energetikában várható, hanem f képpen a megújuló energiafor-rások feltárásában és hasznosításában. Az együttes társadalmi tapasztalatok a regene-rálódásra képes, kisebb energias r séggel jellemezhet energiaforrások esetében lesz-nek csak igazán fontosak és értékesek.
Az energiagazdálkodás és az energetika különösképpen olyan gazdasági szegmens, ahol a kooperációs hajlandóság nagyon hamar gazdasági haszonnal kecsegtet. Az együttm ködés gazdasági er t sokszorozhat közös örömünkre, míg a széthúzás lehet -ségekt l foszt meg mindenkit, s t bizonyíthatóan megdrágítja az energia-használatot.
Olyan gazdasági tevékenységeknél mint amilyen az energiagazdálkodás fenntartható útjának a keresése még sokkal nyilvánvalóbb ennek a természet adta keretnek a közös boldogulás érdekében történ , jöv be tekint elveken alapuló, optimális kihasználása.
A megújuló energiaforrások hasznosításában várhatóan elérkez együttm ködési kényszernek ma még csak az el jeleir l szerezhetünk közvetlen tapasztalatokat. Jó példák ma még inkább a hagyományos energiagazdaságban figyelhet ek meg. Például a MOL és a szomszédos országok olajvállalatai együttm ködnek a határok mentén található készletek feltárásában, kiaknázásában. Ebben a régióban még a rendszerválto-zás el tti id szakra nyúlik vissza a villamos energia határokon átnyúló, közös érdekeken alapuló kereskedelme és tranzitja. Ez az egymással határos és eltér villamosenergia-termelési lehet ségekkel rendelkez , illetve a fogyasztási csúcsid szakok megjelenése szempontjából különböz régiók közötti kiegyenlítési megegyezések segítségével a
biz-tonságos áramellátást segíti. Ezek a határokon átlép vezetékek az egyes különálló villamosenergia-rendszerek üzemzavarait is könnyebben kezelhet vé teszik. S t, mint EUtagállamok, a liberalizált villamosenergiapiacnak is résztvev i vagyunk, hol el -nyeit élvezve ennek, hol a hátrányait elszenvedve a közösségen belüli versenynek.
Az együttm ködés értelme nem lehet kérdéses, még ha a kölcsönös el nyök megta-lálása nem is olyan egyszer . Az el bb említett példák mintájára itt lenne az ideje a megújuló energiaforrások hasznosításában is a sokkal céltudatosabb együttgondolko-dásnak és együttm ködésnek.
Hazánk megújuló energiaforrás potenciáljának földrajzi eloszlása sem a politikai határokhoz igazodik
A Kárpát-medence országaiban a megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja Magyarország szempontjából nem kompetitív jelleg , sokkal inkább a komparatív el -nyök kihasználását kínálja számunkra. Ez például azt jelenti, hogy a medence belsejé-ben, ahol hazánk fekszik, a biomassza hasznosításában a földm velésb l származó növényi anyagok szerepe kell hogy az els dleges legyen, míg a környez erd borította hegyvidékeken inkább az erd k faanyaga jelentheti a nagyobb tartalékokat. A Tátrában történt erd pusztulásból származó faanyagot a magyarországi fatüzelés er m vekben boldogan hasznosították, és ez az üzlet biztosan mindkét fél számára el nyös volt.
A napenergia hasznosítása a legkevésbé sem er síti a szomszédok konfliktusait, mert mindenütt a legnagyobb és folyamatosan rendelkezésre álló potenciáljával bárki által hasznosítható, mégpedig érdeksérelem nélkül. Sajnos ez a megújuló energiaforrás várhatóan még hosszú ideig csak kínálat marad, bár lesz sok olyan kisebb energiafel-használású, az országos hálózattól távolabb es hely, ahol áldásosan jó szolgálatot tehet (hegyvidéki házak, homokhátsági tanyák). Ennek az energiaforrásnak a hasznosításában is lehet együttm ködni, amely kooperáció persze inkább csak a berendezések telepíté-sére, m szaki paramétereinek klímához történ adaptálására szorítkozik, illetve a szak-mai ismeretek kicserélésére, a tapasztalatok kölcsönös megosztására terjedhet ki.
Hasonló a helyzet a szélenergia hasznosítása kapcsán is, bár itt már ennél messzebb is elmehetne az együttm ködés. Magyarország számára például a Horvátországgal és Szlovéniával vagy Szlovákiával és Romániával történ kooperáció lehet vé tenné, a meglév szélenergetikai potenciál majdnem teljes kiépítését. A vízer m vekkel ugyanis könnyebb lenne kiszabályozni a széljárás okozta teljesítmény-ingadozásokat. Ebben els sorban hazánk lenne er sen érdekelt, a szlovén és horvát valamint a szlovák és ro-mániai adottságok azonban egyáltalában nem késztetik a szomszédainkat arra, hogy elkezdjünk közösen gondolkodni err l a kooperációról. A magyarországi elképzelések-r l az is nehezíti a táelképzelések-rgyalásokat, hogy a széleneelképzelések-rgia hasznosíthatóságában és az ehhez való viszonyulásban nagyon eltér a Kárpát-medencéhez kapcsolódó országok hozzá-állása. Szlovénia egyáltalán nem szándékozik a jelenlegi technológiákkal szélenergiát bevonni a villamos áram el állításába.
S t, ebben Magyarország még egyébként is rossz pozícióba szorult, mert mind a Duna, mind a Dráva közös szakaszán elzárkóztunk a határokon létesítend vízenergia-hasznosítást célzó er m vek megépítését l. Ezek a vízenergia vízenergia-hasznosítást akadályozó
3.ábra Benedek J. – Kandó K. – Viczián E. Erm- és villamos-energetikai hálózat térképe, amely a trianoni békekonferenciához készült Forrás: Hajdú 1999.
gondjaink azonban a XXI. századra sem enyhültek, de sajnos politikai értelemben aligha várható ebben olyan bels egyetértés, amely lehet vé tenné az ésszer kompro-misszumok megkötését. Pedig ameddig nincs teljes egyeztetés, a határfolyók vízenergi-áját csak igen korlátozottan lehet felhasználni.
A vízenergia hasznosítására pedig igencsak alkalmas lenne a Kárpát-medence. Ha a történeti aspektust egészen a XIX. századra vezetjük vissza, az akkori Magyarországon is er sen átpolitizáltan vizsgálták ezt a kérdést a geográfusaink és a gazdasági szakem-berek egyaránt. A XX. század elején, Trianonban a békeszerz désr l szóló tárgyaláso-kon a magyar politikusok a medence térségének a felszabdalása elleni érveiket (az or-szághatároknak a Kárpát-medencét körülölel hegységek vízválasztójáról a medence belsejébe kerülése) az egységes, kiváló vízenergia-potenciál várható kihasználhatatlanságára építették. Ekkor a térségen belüli racionálisan kialakított együttm ködés lehet -sége egyáltalán nem jutott a politikusok eszébe. Ma ismét csak azzal szembesül a ku-tató, hogy csak a kooperáció oldhatja fel az ellentmondást. Az okosan létrehozott érdek-egyeztetés kölcsönösen el nyt kínál (3. ábra) (Hajdú, 1999).
A geotermikus energia nemcsak felhasználásában jelenik meg foltszer en a Kárpát-medence térképén. Nagyon sok térségben egyértelm en kedvez feltételekkel áll ren-delkezésre h energia biztosítására, de nagyon változatos mélységekben vannak a maga-sabb h mérséklet termálvizet adó rétegek. Akár határokat átszel hasznosítása is el-képzelhet lesz, már a nem távoli jöv ben is. Ebben a legközelebb Romániával képzel-het el együttm ködés, ahol a medence peremét követve húzódó, nyugati országrészen a legel nyösebben kihasználható megújuló energiaforrásként nevezték meg a termálvi-zet. A horvátországi és a vajdasági területek felé is benyúlnak azok a geológiai rétegek (fels -pannon alján), amelyek különösen reményteljesek. Mindazonáltal Szlovákia és Ausztria is számíthat a magyar geológusok segít együttm ködésére, amennyiben közös hasznosításra, kutatásra vagy csak potenciál-felmérésre is gondolhatnánk a nevezett szomszédos országokkal együtt. Minden bizonnyal, sok nehézséget kell még áthidal-nunk, amíg lesz néhány jól m köd projekt, de a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosításában egyértelm en kölcsönös érdekeink vannak. Ezt bizonyította már az is, hogy egyes technológiafejlesztések és gyártási kapacitások számára kölcsönös felvev -piacok is lehetünk. Ilyen a szlovák gyártmányú napkollektorok magyarországi elterjedt-sége és jó híre. A hazai gyártás beindulása ellenére is bizonyosan lesz még lehet ség a tapasztalatok kölcsönös hasznosítására. Ugyancsak reményteljes számunkra a leend kaposvári központú széler m vi berendezéseket gyártó üzem is. Ez lehet a jöv ben akár egy olyan centrum is, ahonnan széler m -részegységeket tudunk a szomszédos kelet- és dél-európai célpontokhoz eljuttatni.
Irodalom
Dövényi P. – Tóth Gy. 2008: A IV. kisteleki geotermikus energiával foglalkozó szakmai fórumon elhangzott el adása 2008. február 26-án.
Hajdú Z. 1999: A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve. Csernahévízt l a BNV-ig 1878–1977. – Magyar Tudomány. 8. pp. 945–961.
Molnár L. 2006: A megújuló energiák hazai helyzete. – Energiagazdálkodás. 5. pp. 26–27.
Eurostat, EU Pocket Book, 2007.
Milics Gábor1 – Smuk Norbert2 – Nagy, Viliam3
PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS – A MEGÚJULÓ BIOLÓGIAI