• Nem Talált Eredményt

6. Együttes viselkedés 91

6.2. Konvolúció

Gyakran szükségünk van független változók összegének eloszlására. Ez különösen diszk-rét esetben számolható ki könnyen.

6.2 Tétel (Diszkrét konvolúciós formula) Legyenek ξ és η függetlenek, értékkészle-tük pedig {xk} és {yl}. Ekkor P(ξ+η =z) = P

Meg kell jegyezni, hogy ugyanezt sokkal egyszerűbben is kiszámíthattuk volna. Tud-juk, hogy úgy kaphatunk egy n és p paraméterű binomiális eloszlású változót, ha meg-számoljuk n független kísérletből a sikeres kísérletek számát (mindegyik kísérlet p va-lószínűséggel sikeres). Ez azt jelenti, hogy n független p-paraméterű indikátor válto-zó összege B(n, p) eloszlású. Legyenek ekkor X1, X2, . . . független, azonos eloszlású

p-indikátorok, ekkor X1 + . . . + Xn ∼ B(n, p), Xn+1 + . . . + Xn+m ∼ B(m, p), és

Független kísérleteket végzünk. Egy kísérlet p valószínűséggel sikeres. Jelöljük ξ-vel az r-edik sikeres kísérlet sorszámát. Ekkor ξ lehetséges értékei {r, r+ 1, r+ 2, . . .} és a {ξ =k} esemény pontosan azt jelenti, hogy az elsők−1kísérletbőlr−1sikeres és k−r sikertelen, továbbá az r-edik kísérlet sikeres. Így ennek valószínűsége:

P(ξ =k) = k−1r−1

·(1−p)k−r·pr. 6.5 Definíció A P(ξ=k) = k−1r−1

·(1−p)k−r·pr, k=r, r+ 1, r+ 2, . . . eloszlást(r, p) paraméterű (vagy másképpen r-edrendű p-paraméterű) negatív binomiális eloszlásnak nevezzük. Az r = 1 speciális esetet p-paraméterű Pascal vagy geometriai eloszlásnak nevezzük (ld. 3.5 fejezet).

6.3 Feladat Legyenekξ ∼p-Pascal ésη∼p-Pascal függetlenek. Mi összegük eloszlása?

Megoldás. Végezzünk p valószínűséggel sikeres kísérleteket. Legyen X az első sikeres kísérlet sorszáma. Utána addig kísérletezünk, amíg megint sikeresek nem leszünk. Ezen újabb kísérletek számát jelöljük Y-al. Ekkor X és Y független p-Pascal eloszlásúak, így egyrészt összegük eloszlása megegyezik ξ +η eloszlásával, másrészt összegük pont a 2. sikeres kísérlet sorszáma, melynek eloszlása másodrendű p paraméterű negatív binomiális.

Abszolút folytonos esetben is nagyon hasonló a konvolúciós formula, csak itt összegzés helyett integrálni kell.

6.3 Tétel (Konvolúciós formula) Legyenek ξ és η független, abszolút folytonos va-lószínűségi változók. Ekkor ξ +η is abszolút folytonos eloszlású, és sűrűségfüggvénye fξ+η(x) =

Ezzel a formulával a legkülönbözőbb eloszlású független valószínűségi változók összegének eloszlását lehet meghatározni, amit a következő példákban be is mutatunk.

6.4 Feladat X ésY független, egyenletes eloszlású valószínűségi változók a [0,1] inter-vallumon. Mi lesz összegük eloszlása?

Megoldás. Az X+Y valószínűségi változó sűrűségfüggvénye a g(x) = R

−∞f(y)f(x− y)dy függvény, ahol f(x) a [0,1] intervallumban egyenletes eloszlás sűrűségfüggvénye.

Ezért f(y)f(x−y) = 1, ha 0 ≤ y ≤ 1, és 0 ≤x−y ≤ 1, azaz x−1 ≤ y ≤ x, és nulla egyébként. Ez azt jelenti, hogy az X +Y összeg g(x) sűrűségfüggvénye az x pontban megegyezik a [0,1]∩[x−1, x] intervallum hosszával. Hax <0vagy x >2, akkor a fenti metszet üres, ezért ebben az esetben g(x) = 0. Ha 0≤x≤1, akkor ez a metszet a [0, x]

intervallum, és ennek hossza x, azaz ebben az esetben g(x) =x. Ha 1 ≤ x ≤ 2, akkor ez a metszet a [x−1,1] intervallum amelynek hossza 2−x, azaz g(x) = 2−xebben az esetben.

A 6.1 és 6.2 ábrán látható, hogy ennél a konvolúciónál az eredeti sűrűségfüggvényre

6.1. ábra. A [0,1] intervallumon egyenletes eloszlású változók sűrűségfüggvénye egyáltalán nem hasonlító sűrűségfüggvényt kaptunk. Meg kell jegyezni azt is, hogy ez a példa valójában megegyezik azzal a korábban megoldott példával, amikor az egységnégy-zetben véletlenszerűen választott pont 2 koordinátája összegének eloszlását határoztuk meg.

6.5 Feladat Vegyünk egy olyan autóbuszjáratot, ahol a buszok követési ideje egymástól független, azonos λ-exponenciális eloszlású. Jelölje ξ1 az első busz beérkezési idejét, ξ2

6.2. ábra. A [0,1] intervallumon egyenletes eloszlású változók konvolúciójának sűrűség-függvénye

az első és a második busz érkezése közötti időt, ξ3 a második és harmadik busz érke-zése közöztti időt, stb. Ekkor mi a [0, t) időintervallumban beérkező buszok számának eloszlása?

Megoldás.Ahttp://www.math.elte.hu/~arato/peldatar/busz.gifanimációban lát-hatjuk a buszok érkezési idejét és a beérkező buszok számát abban a speciális esetben, amikor az első busz 6-kor indul és a buszok átlagosan óránként követik egymást. Le-gyenek ξ1, . . . , ξn független λ-exponenciális valószínűségi változók és Sn1 +. . .+ξn. Azt állítjuk, hogy ekkor Sn sűrűségfüggvénye gn(x) =

(0 x≤0

xn−1·λn·e−λx

(n−1)! x >0 . Ezt n-re vonatkozó teljes indukcióval látjuk be a következőképpen.

Az n = 1 esetben g1 pont aλ-exponenciális eloszlás sűrűségfüggvénye. Tegyük fel, hogy

n-ig igaz az állítás, és belátjuk (n+ 1)-re:

(x >0), amivel a kívánt eredményt kaptuk.

JelöljeN a beérkezett buszok számát. Erről az N-ről mutatjunk meg, hogy(λt)-Poisson eloszlású, ugyanis:

azaz ilyen valószínűséggel érkezik pontosan n busz a megállóba t idő alatt. Mellékesen megkaptuk azt az eredményt is, hogy amennyiben a buszok követési idejének várható értéke m, akkor t idő alatt várhatóan mt busz érkezik be a megállóba.

A megoldás során valójában azt mutattuk meg, hogyn db. függetlenλ-exponenciális eloszlású változó (ezek eloszlása egyben Γ1,λ) összege Γn,λ eloszlású. Nézzük ezt meg általánosabban!

6.6 Feladat X ésY függetlenλ >0paraméterű, α >0 illetveβ rendű gamma eloszlá-súak. Mutassuk meg, hogy X+Y λ >0paraméterű és α+β rendű gamma eloszlású!

Megoldás. Jelöljükf-elX,g-vel Y sűrűségfüggvényét. Mivelf is és g is csak a pozitív félegyenesen nem 0, ezért a konvolúciós formulában csak egy véges intervallumon kell integrálni:

f(x)·g(t−x) dx. Ez az azonosság természetesen nemcsak gamma eloszlású valószínűségi változókra, hanem tetszóleges pozitív abszolút

folytonos eloszlásúakra is igaz. A gamma eloszlásúakra kapjuk, hogy paraméterűΓeloszlás sűrűségfüggvényével arányos, és akkor az arányossági tényező csak 1 lehet. Azt is megkaptuk tehát, hogy

1

6.7 Feladat Legyenek ξ és η független, standard normális eloszlású valószínűségi vál-tozók. Mutassuk meg, hogy ξ22 exponenciális eloszlású valószínűségi változó λ = 12 paraméterrel.

Megoldás. P(ξ2 < x) = Φ(√

x) − Φ(−√

x) = 2Φ(√

x) − 1, ha x ≥ 0. Ebből a ξ2 valószínűségi változó sűrűségfüggvénye g(x) = ϕ(

x)

x = 2πx1 e−x/2, ha x ≥ 0, és g(x) = 0, ha x < 0. Írjuk fel a konvolució segítségével a kívánt sűrűségfüggvényt.

f(x) =Rx

Észrevehetjük azonban, hogy valójában ezt a példát már megoldottuk, hiszen ξ2 elosz-lása nem más, mint Γ1

2,12, így ξ22 eloszlása az előző példa szerint Γ1,1

2, ami pont 12 paraméterű exponenciális eloszlás.

ξ2 eloszlását χ2 eloszlásnak, r darab független χ2 eloszlású változó összegének eloszlását pedig r szabadságfokú χ2 eloszlásnak nevezzük. Ez utóbbi jelölése χ2r.

A 6.3 és 6.4 ábrán különböző szabadságfokú χ2 eloszlások sűrűség-, illetve eloszlás-függvényét ábrázoltuk.

6.3. ábra. Különböző paraméterű χ2 eloszlások sűrűségfüggvénye

6.4. ábra. Különböző paraméterű χ2 eloszlások eloszlásfüggvénye

Felmerülhet a kérdés, hogy meg tudjuk-e határozni független valószínűségi változók különbségének sűrűségfüggvényét. Erre ad választ a következő példa.

6.8 Feladat Legyenek ξ és η független, abszolút folytonos valószínűségi változók.

Mu-tassuk meg, hogy ekkor ξ−η is abszolút folytonos eloszlású, és sűrűségfüggvénye

Megoldás.A példa állítása rögtön következik abból, hogyξ és−ηis független, abszolút folytonos valószínűségi változók, továbbá −η sűrűségfüggvénye f−η(y) =fη(−y).

Az előző példa eredményét rögtön alkalmazhatjuk a következő feladat megoldásánál.

6.9 Feladat LegyenekX, Y független, azonos exponenciális eloszlású valószínűségi vál-tozók. Határozzuk meg |X−Y| eloszlását!

Megoldás. X sűrűségfüggvénye

λe−λx, x≥0

0, x<0 , -Y sűrűségfüggvénye pedig λeλx, x < 0

0, x≥0 . A konvolúciós formula szerintX-Y sűrűségfüggvénye R

Ebből az abszolút érték sűrűségfüggvénye (ez csak a pozitív félegyenesen nem 0):

fX−Y(x) +fX−Y(−x) = λe−λx. Így ugyanolyan paraméterű exponenciális eloszlást kaptunk.

Következő példánk azt mutatja meg, hogy független, normális eloszlású változók összege szintén normális eloszlású lesz. Ennek a ténynek igen sok alkalmazása van.

6.10 Feladat Legyen η1 és η2 két független normális eloszlású valószínűségi változó m1 illetve m2 várható értékkel, σ12 és σ22 szórásnégyzettel. Lássuk be, hogy azη12 összeg m1+m2 várható értékű ésσ2122szórásnégyzetű normális eloszlású valószínűségi változó.

Megoldás. Legyen először m1 = m2 = 0 és σ21 = 1, σ22 = σ2. Ekkor a konvolúciós formula szerint az összeg sűrűségfüggvénye:

R

= 1 Itt kihasználtuk azt, hogy

1

Visszatérve az általános esethez láthatjuk, hogy η12 =m1+m21

6.11 Feladat A Súlytalan Kft által gyártott digitális konyhamérlegek mérési hibája két független tényezőre vezethető vissza. Az egyik az elem töltöttségétől függ, a másik a levegő páratartalmától. Az első hiba grammban mérve N(0,1) eloszlású, a második N(0,22). Milyen eloszlású a mérési hiba? Mennyi a valószínűsége, hogy egy 52 grammos zsemlét legfeljebb 48 grammosnak mérünk?

Megoldás.Mivel a hibákról feltételeztük, hogy függetlenek és normális eloszlásúak, ezért összegük N(0,1 + 4) =N(0,5) eloszlású. Jelöljük a zsemle mérésének eredményét X-el.

Ekkor X eloszlása N(52,5). Ebből a keresett valószínűség P(X ≤ 48) = P(X−52

5

48−52

5 ) = Φ(−1,7889) = 1−Φ(1,7889) = 1−0,9632 = 0,0368

6.12 Feladat Korábbi vizsgálatok szerint Budapesten egy köbméter levegőben a butin gázmolekulák mennyisége jó közelítésben normális eloszlásúnak tekinthető. Kis szennye-zettségű napon a paraméterek 950 és 102. Amennyiben egy kis szennyezettségű napon 50 független mérést végzünk, akkor mennyi a valószínűsége, hogy a mérések átlaga meg-haladja a 960-as értéket?

Megoldás. Amennyiben a (ξ1, . . . , ξn) valószínűségi változók függetlenek és N(m, σ2) eloszlásúak, akkor

n

P

l=1

ξl eloszlása is normális nm és nσ2 paraméterekkel. Így a

n

P

l=1

ξl n

átlag eloszlása N(m,σn2). Esetünkben ez azt jelenti, hogy a mérések átlaga N(950,2) eloszlású. Amennyiben az átlagot Y-al jelöljük, úgy a keresett valószínűség P(Y >

960) =P(Y−950

2 > 960−950

2 ) = 1−Φ(7,07), ami 0-hoz nagyon közeli érték.

6.3. Független valószínűségi változók összegének