A komparatív elonyök mutatói

A komparatív elonyök mutatói gyakorlatilag megfeleltethetok az export-versenyképesség, vagyis a külkereskedelemben játszott szerep, más kifejezéssel élve egy adott nemzetgazdaság specializációs meghatározottságának. Alapvetoen meg kell különböztetni a megnyilvánult vagy látszólagos komparatív elonyt a ténylegestol (Török [1986]). Ez utóbbival minden olyan ország rendelkezik, amelyik exportorként van jelen a világkereskedelemben. A komparatív elonyök mutatóival szemben talán az egyik legerosebb érv az, hogy a világszere jellemzo támogatási verseny miatt a komparatív elonyök szerepe gyakorlatilag elenyészo (Szabó [1997]), aminek különös aktualitást ad a közelmúltban, Genfben lezajlott eredménytelen WTO-tárgyalás is.

4.1.3.1. Cserearány-indexek

A cserearány-mutatók nem kifejezetten a komparatív elonyök mutatói közé tartoznak, de mivel a külkereskedelem hatékonyságát, pozícióját mérik, ezért valamilyen szinten a komparatív elonyök indikátorainak sorában is említésre méltóak.

A cserarány-index, a ToT (Terms of Trade) az exportárindex és az importárindex aránya, amely egy speciális indikátora a relatív árváltozásnak, kifejezve az „átlagos”

exporttermékek árának változását az „átlagos” importtermékek árváltozásához képest. A mutató kiszámítása:

m x

P ToT = P

, ahol

• Px és Pm az export és az import árindexeit jelzi.

A mutató 100%-ot meghaladó értékét javulásnak, míg a 100% alatti értékét romlásnak tekinthetjük (Oblath-Jutkusz [2003]).

A cserearány-indexek körébe tartozó mutató az export-import cserearány, amely a kivitel és behozatal mennyiségének hányadosával határozza meg, hogy az exportmennyiségre jutó import milyen pozícióba helyezi a vizsgált országot a

nemzetközi piacokon, vagyis, mekkora az exportáru relatív mennyisége. A mutató kiszámításával egy gazdaság önellátó képességére is következtethetünk belole.

A cserearány-indexek alkalmazása igen szélesköru, a fentieken kívül további formákban is léteznek a külkereskedelmet leíró mennyiségi indikátorok különféle eloállításainak kombinációiban (pl. jövedelmi cserearány-mutató, bruttó jövedelmi cserearány-mutató, relatív ár-mutató, stb.).

A szélesköru alkalmazás hátterében a mutató egyszeru kiszámíthatósága és értelmezhetosége rejlik, de nem veszi figyelembe az idoben esetlegesen eltolódó hatásokat: amíg az exportár-index növekedése által generált többletjövedelem azonnal érvényesül, addig az importár-index változása miatt a piac elsosorban nem többletköltésekkel, hanem a fogyasztás visszafogásával reagál.

4.1.3.2. A megnyilvánuló komparatív elony

A megnyilvánuló komparatív elonyök mutatója , vagyis az RCA index (Revealed Comparative Advantage) az egyik legáltalánosabban használt index. A mutatónak számos módosított, korrigált, továbbfejlesztett változata él, mióta Balassa megalkotta azt (Balassa [1965]). A B-index a külkereskedelemre koncentrálva végez összehasonlítást a megnyilvánuló komparatív elonyökre. A mutató képlete:

nt nj

it ij

x x

x

RCA= x , ahol

• x = az export értéke,

• i = a vizsgált ország,

• j = a vizsgált termék,

• t = a termékek egy csoportja,

• n = az országok egy csoportja.

A mutató a vizsgált ország, vizsgált termékének exportértékét hasonlítja az ország exportjához (egy termékcsoportra vonatkoztatva), valamint egy országcsoport (pl. a világ, EU) ugyanezen termékeire vonatkozó hasonló mutatójához. Az RCA mutató kiszámításánál az export értelemszeruen értékben kerül be az elemzésbe, hiszen a termékcsoportban olyan termékek is szerepelhetnek, amelyek egymástól eltéro természetes mértékegységgel (pl. liter, kg, db) jellemezhetok.

A mutató értelmezésében, ha RCA>1, akkor az adott országnak megnyilvánuló komparatív elonye van a vizsgált termék exportjában.

4.1.3.3. A relatív kereskedelmi elony

Vollrath [1991] megoldási javaslatokat kínált arra a felvetésre, amelyre már Balassa is utalt, miszerint az állami beavatkozások és kereskedelmi korlátozások jelenléte torzító hatást gyakorolhat a kereskedelem szerkezetére, ilyen módon téves értéket adva az RCA mutató esetében (Ferto [2002]). Volrath egyik ilyen javaslata a relatív kereskedelmi elony, az RTA (Relative Trade Advantage) indexének alkalmazása volt, amely mutató immár nemcsak az exportoldalt, de az import tényezoit is figyelembe veszi. Ehhez vezeti be a relatív exportelony, az RXA (Relative Export Advantage) és a relatív importelony, az RMA (Relative Import Advantage) indexeit. Az RTA mutató kiszámítása: RTA=RXA-RMA módon történik, ahol

• RXA megegyezik RCA-val, vagyis a Balassa-indexszel, és

nt

A fentiek miatt az RTA kiszámítása:

nt

4.1.3.4. A relatív versenyképesség

Vollrath egy másik javaslata a relatív exportelonyök logaritmusának bevezetésére (ln RXA), harmadik javaslata pedig a relatív versenyképesség, az RC (Revealed Competitiveness) mutatójának alkalmazására vonatkozott. Az RC index kiszámítása:

RMA RXA

RC =ln −ln

Ferto szerint (Ferto [2002]) ez utóbbi két index elonyét a logaritmizálás adja, mivel ezáltal az indexek az origóra szimmetrikusak lesznek. Komparatív elonyöket, illetve versenyelonyöket jelent az RTA, az ln RXA és az RC pozitív értéke, míg ezen mutatók negatív értéke hátrányra utal.

4.1.3.5. A megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elonyök

A Balassa-index, valamint annak módosításával eloállított további, fent felsorolt versenyképességi mutatók aszimmetrikusak, hiva tkozik rá Ferto (Ferto [2002]), vagyis ferde eloszlással jellemezhetok, ami a normalitás elvét sérti. Ezt kiküszöbölendo vezették be Dalum és társai (idézi: Ferto [2002]) a megnyilvánuló szimmetrikus komparatív elonyök RSCA (Revealed Symmetric Comparative Advantage) mutatóját. Az index kiszámítása:

1

Az RSCA mínusz és plusz egy közötti értéket vehet fel, kikerüli a nulla értékének problémáját, ami a logaritmizálás alapfeltétele, fo elonye pedig, hogy a változásoknak mindkét irányban ugyanakkora súlyt ad.

4.1.3.6. Az ágazati kereskedelem mérése

Ferto és Hubbard az ágazati kereskedelem mérésére a klasszikus Grubel-Lloyd indexet, az IIT-t használta (Intra Industrial Trade). Megfogalmazásukban: „Az ágazaton belüli kereskedelem magas szintje két ország között a gazdasági integráció és a fejlodés elorehaladottabb fokára utal” (Ferto-Hubbard [2001]). A GL-index kiszámítása:

Ferto és Hubbard a klasszikus GL-indexet iparági szintre aggregálták vizsgálataikhoz, így határozták meg új mutatószámukat, melynek kiszámítása a következo (Ferto -Hubbard [2001]):

( )

Az index értékkészlete 0 és 1 között változik. A nulla értéket akkor veszi fel, ha tökéletes ágazatok közötti kereskedelem áll fenn, míg az egy értéket akkor éri el, ha tökéletes ágazaton belüli kereskedelemrol beszélünk.

4.1.3.7. Szektorális specializációs mutató

Török a szektorális specializációs mutató, az SSI bevezetésével az RCA mutató analógiájára alkotott meg egy versenyképességi mutatót, amely egy adott ország adataira épül és az átlagos nemzetközi versenyképességi szintet a teljes exporton belül egy adott célpiac (pl. világ, EU, Ausztria) részarányához viszonyítja (Török [2003]). A mutató kiszámítása:

a an

ai ain

ai X X

X

SSI = X , ahol

• Xain = a ország exportja i termékbol n piacra,

• Xai = a ország exportja i termékbol minden piacra,

• Xan = a ország teljes exportja n piacra,

• Xa = a ország összes exportja.

A fentiekben említett versenyképességi mutatókkal szemben eros kritikai érv lehet, hogy gyakorlatilag nem igazán jelentenek eltéro megközelítést, így nem érvényesülhet esetükben olyan jellegu törekvés, aminek célja, hogy különbözo módszerekkel jusson az elemzés hasonló eredményekre.

4.1.3.8. A Balassa-logikára épülo mutatók kritikája

Annak ellenére, hogy a Balassa-logikára épülo mutatók igen elterjedtek a nemzetközi kereskedelem mérésére, számos kritika megfogalmazódott velük szemben. Általános jelenség, hogy egy tudományos szakíró miután felhívta a közönség figyelmét a mutató bizonyos fogyatékosságára, azt áthidalva egy új mutató bevezetését javasolja. Természetesen amint az várható, ezen új mutatónak is adódnak újabb hiányosságai.

A klasszikus Balassa-Index kritikájaként megfogalmazható, hogy azonos mértékegységu termékek körére az RCA mutató t meghatározva (értékben és volumenben) egyaránt, eltéro eredmény jöhet ki. Példaként felhozható erre a bor termékkategóriája vs. az alkoholos italok termékcsoportja. Egy ilyen jellegu összehasonlítás viszonyítási alapot teremthet egy vizsgált ország olcsó vagy éppen

drága exportjára (pl. az alacsonyabb árszínvonalú chilei borok és a drágának tekintheto francia borok).

Grubel-Lloyd [1971] arra utalnak, hogy a Balassa-index az iparágak indexeinek egyszeru matematikai átlaga, aminek révén az iparágak súlya elvész, nem tükrözodik az eredményekben. Ennek kiküszöbölésére alkották meg a nevükhöz fuzodo új jelzoszámot.

Ahogy korábban már ismertetésre került a normalitás feltételét sem teljesíti a Balassa-index, vagyis ferde eloszlással jellemezheto, ami annak aszimmetriájából adódik. Ennek megoldásaként születtek meg a szimmetrikus komparatív elonyök mutatói.

Felmerül még a Balasssa-mutatókkal szemben, hogy azok nem korrigálnak az esetleges visszaszállításokkal, re-exporttal. Bizonyos esetekben szükséges lehet tehát egy olyan mutató alkalmazása, amely csak a nettó exportot és a nettó importot veszi figyelembe.

A Balassa-mutatók további hiányossága, hogy a gazdaságokat piaci alapokon muködonek tekinti, vagyis nem számol az esetleges állami beavatkozások hatásával, nem veszi figyelembe a támogatásokat, a kvótákat, behozatali és kiviteli tilalmakat.