Kockázatelemzés

5.2.1. Kockázatelemzés, a kritikus változók küszöbértékeinek előfordulási valószínűsége Az érzékenységvizsgálat és a változatelemzés legfőbb korlátja, hogy az események előfordulásának valószínűségét nem veszi figyelembe. Valójában a kritikus változók értékeinek százalékban meghatározott önkényes változtatása egyáltalán nem tükrözi ezen változók alakulásának tényleges valószínűségét.

A következő lépés valószínűségi eloszlás rendelése a kritikus változók mindegyikéhez, azaz meghatározni a legjobb becslés köré az értékek pontos intervallumát, amit alapesetnek tekintünk, hogy a pénzügyi és gazdasági teljesítménymutatók várt értékeit ki tudjuk számítani.

Műszaki tartalék beállítása esetén mindenképpen szükséges részletes és kvantitatív vizsgálat.

A kockázatelemzés során az alábbi kockázatokat vizsgáljuk:

 a pénzügyi és teljesítménymutatókra gyakorolt hatásuk alapján kritikusnak minősített változók miatt fellépő kockázatok,

 egyéb kockázatok.

A kockázatok elemezése során igyekszünk meghatározni a kockázati tényezők számszerű értékeit. A kockázat becslésének elvi képlete: a bekövetkezés valószínűsége és a teljesítménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata.

A kockázat nagyvonalú számszerűsítésével a kockázatokat pozícionálni lehet a bekövetkezési valószínűség és a hatás mértékének összevetése alapján.

A változók kvantitatív elemzésére a Monte Carlo módszer alkalmazása javasolt, amelyhez számítógépes szoftver áll rendelkezésre. A módszer tulajdonképp abból áll, hogy a kritikus változókhoz ismételten véletlenszerűen különböző értékeket generálunk az ide vonatkozó, előre meghatározott intervallumokon belül, majd a projektre kiszámítjuk a teljesítménymutatókat (IRR vagy NPV), melyeket a valószínűségi intervallumok egyes csoportjaiból származtatunk.

Hasonlíthatjuk egy francia rulett játékhoz, melyben a rulett kerék cellái az egyes valószínűségi csoportok szerint vannak kiosztva, majd ezekbe gurítjuk a golyót. A például 33%-os valószínűségű szektorban (120^o –os körcikk) nagyobb valószínűséggel állapodik meg a golyó, mint a 10%-os valószínűséget képviselő 36 ^o –os körcikknek megfelelő szektorban. A gurításokat a számítógéppel generált véletlen számokkal szimuláljuk.

Elegendő számú mintával megismételve a folyamatot a számítások előre meghatározott konvergenciáját kapjuk, ami az IRR vagy a NPV valószínűségi eloszlásaként értelmezhető.

A projektek megvalósíthatósági elemzéseiben a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta mutatókat a „legvalószínűbb jövő” elvének megfelelően a legvalószínűbb értékkel szerepeltetik. A projekt elfogadhatóságának kritériumaként azonban az indikátor azon várható értéke (vagy átlaga) tekintendő, melyet a kapcsolódó valószínűségi eloszlásból számítunk.

Például, egy projekt esetén a determinisztikus módon számított ERR mutató 10%-os értéket mutat. Ha a kockázati elemzés, a valószínűségi eloszlások vizsgálata során azt jelzi, hogy ezen mutató a kockázati tényezők hatása következtében p=0,70 (70%) - os valószínűséggel 4-10% között, illetve p=0,30 (30%) –os valószínűséggel 10-13% érték között alakul, akkor a projektre kockázatos körülmények között jellemző várható ERR érték 8,35%. (átlag (4;10)*0,7 + átlag(10;13)*0,3 = 8,35.

5.2.2. Kockázatkezelési stratégiák

A kockázatelemzés alapján a kockázatok fajtájától, nagyságától függően különböző kockázatkezelési stratégiák alkalmazhatók a kockázatok kezelésére. A kockázatok főbb csoportjai a kockázati okoknak megfelelően a következők:

Természeti, éghajlati tényezők kockázata: azoknál a tevékenységeknél, projekteknél fordulnak elő, amelyek szoros kapcsolatban állnak a természeti környezettel, és működésük általában nyílt területhez kötődik. Ilyen kockázatok elsősorban a mezőgazdasággal, a turizmussal, építőiparral kapcsolatos projektek kapcsán merülhetnek fel.

A közgazdasági környezet (piac) változékonyságából adódó kockázatok: valamennyi projekt estén számolni kell a gazdasági kockázatok ezen típusával. Külön érdemes foglalkozni a pénzügyi kockázatok kérdésével.

Technikai (műszaki) kockázatok: a gépek, műszaki berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok.

Emberi kockázatok: az ember különleges helyet foglal el a kockázati tényezők között, mivel egy időben, mint veszélyforrás, valamint veszélyeztetett érték is előfordulhat. Emberi hibákra, mulasztásokra is visszavezethető kockázatokat jelentenek, amikor gyakran az ember maga a legfőbb veszélyeztetett érték.

Politikai-jogi intézményrendszer kockázata: viszonylag rövid időn belül megváltozó intézményrendszer, jogi környezet, előre nehezen kiszámítható, kockázatos körülményeket teremthetnek a projektek környezetében.

A kockázatkezelési stratégiák a következők (ezek együttesen is alkalmazhatók):

 Kockázatkerülés: a projektgazda eleve kerüli a kockázatos megoldásokat. azonban azt is tudni kell, hogy a gazdasági kockázat az üzleti vállalkozásokra jellemző sajátosság, ráadásul a nagy jövedelemmel kecsegtető megoldások általában az átlagosnál is koc-kázatosabbak. A kockázat kerülése tehát nem igazán járható út, szélsőséges esetben a vállalkozási tevékenység feladását, a projekttől, vagy projektrészektől való elállást je-lentené.

 Prevenció (megelőzés): a kockázati okok körébe kell beavatkozni, tehát a kockázati okokat küszöböljük ki. Elsősorban az emberi, műszaki kockázatok területén hatékony kockázat-kezelési stratégia. A hatásossága mellett azonban nagyon költséges szakmai eszközökkel valósítható meg.

 Tartalékképzés: a határidőkre és a költségekre vonatkozóan építhetünk a terveinkbe tartalékokat, azaz bizonyos erőforrásokból tartalékokat képezünk. A projektgazda az előző időszakokban felhalmozott tartalékok segítségével mintegy időben szétteríti a kockázatok káros következményeit. A projektköltségvetésben a kockázatelemzéssel alátámasztott pénzügyi kockázatok kezelésére költségvetési tartalékot lehet szerepel-tetni.

 A kockázatok áthárítása: különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás-sal vagy kezességvállalás útján történhet. Erre szakosodott kereskedelmi biztosító tár-saságok díjfizetés ellenében magukra vállalják kockázatunk egy részét.

 A kockázat megosztása az érdekeltek között: a bizonytalanság befolyásolási képessé-ge alapján. A fejlesztési portfóliók összeállítása során célszerű azokat értékelni a koc-kázatra gyakorolt hatásuk szerint is. A kockázatok lehetséges megosztása, szétporlasz-tása a veszélyközösség tagjai között ugyancsak csökkenti a projektek megvalósítható-ságának kockázatát.

Ellenőrző kérdések:

1) Ismertesse a kockázatmenedzsment folyamatát!

2) Melyek a projektek kockázati érzékenységvizsgálatának tényezői?

3) Mit értünk a kockázati változók rugalmassága, és küszöbértéke alatt?

4) Miként befolyásolja a kockázati tényezők értékelését azok valószínűségi eloszlása?

Kompetenciafejlesztő kérdések:

1) Végezze el egy adott projekt kockázati elemzését! Azonosítsa a kockázati tényezőket (veszélyforrások, veszélyeztetett értékek, valószínűségek) szerkessze meg a kockázati mátrixot, azonosítsa a kezelendő kockázatokat!

6. Kommunikációs terv, nyilvánosság, tájékoztatás, ütemezés, költségterv