A kizárólag műtrágyázással és a műtrágyázással kiegészített szennyvíziszap-hasznosítással történő tápanyag-utánpótlás

gazdasági összehasonlítása

Az előző két fejezet megállapításai alapján felvázolok egy számítási metodikát, melynek célja a mezőgazdasági szakemberek döntésének támogatása a kizárólagos műtrágyázás és a műtrágyázással kiegészített szennyvíziszap-hasznosítás lehetőségében.

3.6.1 Alapanyagköltségek meghatározása

A 3.4 fejezet eredményei alapján a számításokat az ott bemutatott két esetre; a szennyvíziszap + kálium műtrágya (1), illetve a komplex + nitrogén műtrágyák (2) együttes felhasználására végzem. A szükséges alapanyagok, így azok költségeinek meghatározásánál a kiindulási paraméter minden esetben a termesztett növények tápanyagigénye. A számításoknál kizárólag a növények makrotápanyag szükségletét veszem figyelembe, mivel a mezo- és a mikrotápanyagok megfelelő utánpótlása a makrotápanyagok szükséges mennyiségét tartalmazó komplex műtrágya és szennyvíziszap kijuttatásával nagy valószínűséggel biztosítható.

Jelen számításnál a makrotápanyagok közül csak a növények nitrogén- és káliumigényével számolok; a foszforigény figyelembevételének elhagyását az alábiakkal indoklom:

1. Valamennyi szántóföldi növény foszforigénye a rájuk vonatkozó nitrogénigény 30-60%-a. Mivel a szennyvíziszap nitrogén- és foszfortartalma között is legalább ilyen arányok figyelhetők meg, a növény nitrogénigényére számított iszapmennyiséggel a növény foszforszükséglete is biztosítható.

2. Valamennyi szántóföldi növény foszforigénye alacsonyabb, mint a káliumszükségletük, ugyanakkor a komplex műtrágyák a foszfort és a káliumot legtöbbször azonos, vagy nagyon hasonló arányban tartalmazzák, emiatt a növény káliumigényére számított komplex műtrágya mennyiséggel a növény foszforszükséglete is kielégíthető.

A növekedéshez szükséges tápanyagok mennyisége az alábbi egyenletekkel számítható ki (14-15. egyenlet):

𝑀 = 𝐶_{𝑁,𝑛ö𝑣}∗ 𝑋_á ∗ 𝑇 (14)

ahol: 𝑀 a kijuttatni szükséges nitrogén mennyisége (kg) 𝐶 _{, ö} a növény nitrogén tartalma (kg/t)

𝑋_á a növény várható termésátlaga (t/ha) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

𝑀 =𝐶_{𝐾,𝑛ö𝑣}∗ 𝑋_á ∗ 𝑇 (15)

ahol: 𝑀 a kijuttatni szükséges kálium mennyisége (kg) 𝐶 _{, ö} a növény kálium tartalma (kg/t)

𝑋_á a növény várható termésátlaga (t/ha) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

Mivel az első esetben (szennyvíziszap + kálium műtrágya) a növény nitrogén- és foszforszükséglete a nitrogénigény alapján kiszámított szennyvíziszap mennyiséggel teljes mértékben biztosítható, illetve azzal valamennyi kálium is kijuttatásra kerül, először a kihelyezendő szennyvíziszap tömegét kell meghatározni (16. egyenlet), majd azt követően a továbbra is szükséges kálium műtárgya mennyiségét (17. egyenlet).

𝑀 = 𝑀 / 𝐶_{𝑁,𝑠𝑧𝑖}∗¹⁰⁰

𝑠𝑧.𝑎 (16)

ahol: 𝑀 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap mennyisége (kg) 𝑀 a kijuttatni szükséges nitrogén mennyisége (kg) 𝐶 _, a szennyvíziszap nitrogéntartalma (kg/kg) 𝑠𝑧. 𝑎 a szennyvíziszap szárazanyag-tartalma (%) 𝑀 _, = (𝑀 − 𝑀 ∗ 𝐶_{𝐾,𝑠𝑧𝑖}∗^{𝑠𝑧.𝑎}

100) / 𝐶 _, (17)

ahol: 𝑀 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya mennyisége (kg) 𝑀 a kijuttatni szükséges K2O mennyisége (kg)

𝑀 a kijuttatott szennyvíziszap mennyisége (kg) 𝐶 _, a kijuttatott szennyvíziszap K2O tartalma (kg/kg)

𝐶 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya K2O tartalma (kg/kg)

Ide vonatkozóan az összes alapanyagköltség az alábbiak szerint számítható (18. egyenlet):

𝐾 _, = 𝑀 ∗ 𝐾_𝑠𝑧𝑖+ 𝑀 _, ∗ 𝐾_{𝑚𝑡.𝐾} (18)

ahol: 𝐾 _, a kijuttatni szükséges alapanyagok költsége (Ft) 𝑀 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap mennyisége (kg) 𝐾 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap ára (Ft/kg)

𝑀 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya ára (Ft/kg)

A második esetben (komplex + nitrogén műtrágya) a növény kálium és foszfor szükséglete a káliumigény alapján kiszámított komplex műtrágya mennyiséggel teljes mértékben biztosítható, először a kihelyezendő komplex műtrágya tömegét kell meghatározni (19 egyenlet), majd azt követően a továbbra is szükséges nitrogén műtrágya mennyiségét (20. egyenlet).

𝑀 _, = 𝑀 / 𝐶_{𝐾,𝑘𝑜} (19)

ahol: 𝑀 _, a kijuttatni szükséges komplex műtrágya mennyisége (kg) 𝑀 a kijuttatni szükséges K2O mennyisége (kg)

𝐶 _, a komplex műtrágya K2O tartalma (kg/kg)

𝑀 _, = (𝑀 − 𝑀 _, ∗ 𝐶_{𝑁,𝑘𝑜}) / 𝐶 _, (20)

ahol: 𝑀 ,N a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya mennyisége (kg) 𝑀 a kijuttatni szükséges nitrogén mennyisége (kg)

𝑀 _, a kijuttatott komplex műtrágya mennyisége (kg)

𝐶 _, a kijuttatott komplex műtrágya nitrogéntartalma (kg/kg)

Ide vonatkozóan az összes alapanyagköltség az alábbiak szerint számítható (21. egyenlet):

𝐾 _, = 𝑀 _, ∗ 𝐾_𝑘𝑜+ 𝑀 _, ∗ 𝐾_{𝑚𝑡.𝑁} (21)

ahol: 𝐾 _, a kijuttatni szükséges alapanyagok költsége (Ft)

𝑀 a kijuttatni szükséges komplex műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 a kijuttatni szükséges komplex műtrágya ára (Ft/kg) 𝑀 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya ára (Ft/kg)

3.6.2 Kihelyezési költségek meghatározása

A kihelyezési költségek meghatározásakor az élőmunka igényt elhanyagolom, ugyanis a hazai mezőgazdasági termelés felét adó egyéni gazdálkodók haszna épp a saját munkájukból jelentkezik, a gazdasági társaságok pedig saját munkavállalóik leterheltségét egyébként is figyelembe veszik. Ebből következik, hogy a kihelyezésnél gyakorlatilag csak az igénybe vett gépek működési és amortizációs költségeivel kell számolni.

Az iszapkihelyezés költsége a 22. egyenlet szerint számítódik:

𝐾 _., = 𝐼 ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (22) ahol: 𝐾 _., a kijuttatni szükséges szennyvíziszap kijuttatásának költsége (Ft)

𝐼 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a szennyvíziszap kihelyezését végző gép üzemanyagigénye (liter/óra) 𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a szennyvíziszap kihelyezését végző gép amortizációs költsége (Ft/óra) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

A műtrágya kijuttatásának költsége a 23. egyenlet szerint számítható:

𝐾 _., = 𝐼 ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (23) ahol: 𝐾 _., a kijuttatni szükséges műtrágya kijuttatásának költsége (Ft)

𝐼 a kijuttatni szükséges műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a műtrágya kihelyezését végző gép üzemanyagigénye (liter/óra) 𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a műtrágya kihelyezését végző gép amortizációs költsége (Ft/óra) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

A 22-23. egyenletek alapján a szennyvíziszap + kálium műtrágya kihelyezésének költsége:

𝐾 _{é ,} = (𝐼 + 𝐼 _, ) ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (24) ahol: 𝐾 _{é ,} a kijuttatni szükséges alapanyagok kijuttatásának költsége (Ft)

𝐼 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝐼 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a kihelyezést végző gép üzemanyagigénye (liter/óra)

𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a kihelyezést végző gép amortizációs költsége (Ft/óra)

A 22-23. egyenletek alapján a komplex műtrágya + nitrogén műtrágya kihelyezésének költsége:

𝐾 _{é ,} = (𝐼 _, + 𝐼 _, ) ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (25) ahol: 𝐾 _{é ,} a kijuttatni szükséges alapanyagok kijuttatásának költsége (Ft)

𝐼 _, a kijuttatni szükséges komplex műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝐼 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a kihelyezést végző gép üzemanyagigénye (liter/óra)

𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a kihelyezést végző gép amortizációs költsége (Ft/óra) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

3.6.3 Az összes költség meghatározása

A szennyvíziszap + kálium műtrágya kihelyezés teljes költségvonzata a 26. egyenlet szerint határozható meg:

𝐾 _, = 𝑀 ∗ 𝐾_𝑠𝑧𝑖+ 𝑀 _, ∗ 𝐾_{𝑚𝑡.𝐾}+ (𝐼 + 𝐼 _, ) ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (26) ahol: 𝐾 _, a tápanyag-utánpótlás teljes költsége (Ft)

𝑀 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap mennyisége (kg) 𝐾 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap ára (Ft/kg)

𝑀 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya ára (Ft/kg)

𝐼 a kijuttatni szükséges szennyvíziszap kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝐼 _, a kijuttatni szükséges kálium műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a kihelyezést végző gép üzemanyagigénye (liter/óra)

𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a kihelyezést végző gép amortizációs költsége (Ft/óra) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

A komplex műtrágya + nitrogén műtrágya kihelyezés teljes költségvonzata a 27. egyenlet szerint határozható meg:

𝐾 _, = 𝑀 _, ∗ 𝐾_𝑘𝑜+ 𝑀 _, ∗ 𝐾_{𝑚𝑡.𝑁}+ (𝐼 _, + 𝐼 _, ) ∗ (𝑓_𝑔∗ 𝐾_ü + 𝑎_𝑔) ∗ 𝑇 (27) ahol: 𝐾 _, a tápanyag-utánpótlás teljes költsége (Ft)

𝑀 a kijuttatni szükséges komplex műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 a kijuttatni szükséges komplex műtrágya ára (Ft/kg) 𝑀 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya mennyisége (kg) 𝐾 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya ára (Ft/kg)

𝐼 _, a kijuttatni szükséges komplex műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝐼 _, a kijuttatni szükséges nitrogén műtrágya kihelyezésének időigénye (óra/ha) 𝑓 a kihelyezést végző gép üzemanyagigénye (liter/óra)

𝐾_ü a felhasznált üzemanyag ára (Ft/liter)

𝑎 a kihelyezést végző gép amortizációs költsége (Ft/óra) 𝑇 a megművelésre szánt terület nagysága (ha)

A fenti egyenletek használatával a gazdálkodók mérlegelhetik, hogy az adott évben adott területen termeszteni kívánt növénykultúra tápanyagellátásához a költségek szempontjából milyen tápanyagforrásokat érdemes igénybe venni.

A termékké nem nyilvánított szennyvíziszapokat a jelenlegi gyakorlat szerint a szolgáltatók legtöbbször térítésmentesen bocsátják a gazdálkodók rendelkezésére, ami a műtrágya használattal szemben egyértelmű előnyként jelentkezik. Ugyanakkor a szennyvíziszap kihelyezése a műtrágya használatához hasonlítva sokkal inkább idő- és munkaigényes feladat, ami különösen hátrányos lehet az egyébként is időhiányban szenvedő vállalkozók számára.

A szervesanyag pótlása viszont műtrágyázással nem biztosítható, azonban azt a szennyvíziszap kihelyezés részben vagy akár teljesen is helyettesíteni tudja. A szennyvíziszap felhasználásának lehetőségét a költségeken kívül számos más tényező is befolyásolja, ugyanakkor a költségek meghatározását segítő egyenletek eredményei a döntést egyértelműen eldönthetik.

In document mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeire (Pldal 137-141)