iránymutatásban a Bizottság elismeri annak fontosságát, hogy gyerekek halála esetén a ha-lálesetrôl és annak okairól megfelelô nyomozás-ra és bejelentésre kerüljön sor. A gyerekhalálok törvényben szabályozott kivizsgálási kötelezett-sége és eljárásai csökkentik annak valószínûsé-gét, hogy a valódi okok a háttérben maradjanak.
Ráadásul ismeretes, hogy vallási és társadalmi szabályok következtében sok ország a valósá-gosnál kevesebb öngyilkosságról tesz jelentést.
Azokban az államokban, ahol minden gyerekha-lál esetén kivizsgálási rendszert vezettek be, megfigyelhetô a tendencia, hogy egyre több az olyan haláleset, amelyben valamilyen erôszak, vagy elhanyagolás is szerepet játszik. A megfele-lô kivizsgálás a megemegfele-lôzés szempontjából is fon-tos információt nyújt. A Bizottság sürgette az ál-lamokat, hogy gyerekhalál esetén rendszeresít-sék a kötelezôen elôírt kivizsgálást.
A szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelmérôl szóló ENSZ szabályok hangsúlyoz-zák a független vizsgálat lefolytatásának fontos-ságát minden olyan haláleset alkalmával, amely fiatalokat fogva tartó intézményben következik be. Néhány országban aggodalomra ad okot a fogvatartottak ellen irányuló és köztük megnyil-vánuló erôszak mértéke, valamint az öngyilkos-ságok magas aránya. A szabályok megkívánják, hogy „ha egy fiatal halála a szabadságvesztése ideje alatt következik be, a legközelebbi hozzá-tartozójának jogot kell biztosítani a halotti bizo-nyítvány megvizsgálására, a tetem megtekinté-sére és a temetés módjának meghatározására.
Minden ilyen esetben független vizsgálatot kell folytatni a halál okának feltárása céljából, és a jelentést hozzáférhetôvé kell tenni a legközeleb-bi hozzátartozó számára. Ezt a vizsgálatot min-den olyan esetben is le kell folytatni, amikor a halálesetre a fogvatartó intézmény elhagyását követô hat hónapon belül kerül sor, és okkal fel-tételezhetô, hogy összefüggésben áll a fog-vatartással.” (57. szabály)
Az Egyezmény 9. cikkének 4. bekezdése mind a két szülô, valamint a gyerek jogaként nevesíti,
hogy értesüljenek a másik haláláról, amennyi-ben az a részes állam „által foganatosított intéz-kedés következtében történt”, kivéve, ha az in-formáció megosztása káros hatással lenne a gyerek jóllétére nézve (lásd a 9. cikket a 85. ol-dalon).
„... a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlôdését”
A 6. cikk 2. bekezdésében a gyermek jogairól szóló egyezmény továbbmegy az élethez való alapvetô jognál, hogy a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítsa az életben maradáshoz és fejlôdéshez való jogot. A fejlôdés fogalma több a gyerek felnôttkorra való felkészítésénél: a lehetô legjobb feltételek biztosítását jelenti az egész gyerekkorra, a gyerek életére nézve.
A Gyermekjogi Bizottság hangsúlyozta, hogy a gyerekfejlôdést olyan holisztikus fogalomnak tartja, amely átível az egész Egyezményen. Az Egyezményben foglalt számos kötelezettségnek nagy a jelentôsége a lehetséges legnagyobb mér-tékû fejlôdés biztosítása szempontjából, ezek közül különösen az egészséggel, a megfelelô la-káskörülményekkel, az oktatással, a szabadidô-vel és a játékkal foglalkozó 24., 27., 28., 29. és 31. cikk tér ki ezekre, míg egyes cikkek külön is részletezik a fejlôdés fogalmát. Az Egyezmény erôszak és kizsákmányolás elleni védelmet biz-tosító rendelkezései (különösen a 19., és a 32–39. cikkek) ugyanolyan fontosak a lehetséges legnagyobb mértékû életben maradáshoz és fej-lôdéshez, mint azok, amelyek szolgáltatások biztosítását írják elô. Az Egyezmény bevezetôjé-ben kimondja, hogy a család „a családtagok, kü-lönösen a gyermekek fejlôdésének és jóllétének természetes közege” és hogy a gyermek „szemé-lyiségének harmonikus kibontakozásához szük-séges, hogy családi környezetben, boldog, szere-tetteljes és megértô légkörben nôjön fel”. Az 5.
cikk megkívánja a „gyermek kibontakozó képes-ségeinek” tiszteletben tartását, ez ugyanis az ál-talános fejlôdés egyik kulcsfogalma. A 18. cikk elismeri a szülô, vagy a törvényes képviselô „el-sôdleges felelôsségét” a gyerek felnevelésében és fejlôdésének biztosításában, és megköveteli, hogy az állam ehhez megfelelô segítséget nyújt-son, valamint a 20. cikkben különleges védelmet biztosít a családi környezetétôl megfosztott gye-rekeknek. A 25. cikk elôírja, hogy rendszeres
idôközönként vizsgálják felül az állam gondos-kodásában élô gyerekek helyzetét, valamint hogy ôk is élvezzenek védelmet és részesüljenek megfelelô gyógykezelésben – lévén ez is maxi-mális fejlôdésük fontos garanciája. A fogyaté-kossággal élô gyerekekkel kapcsolatban a 23.
cikk megkívánja, hogy a számukra biztosított segítség „módja járuljon hozzá, hogy a gyermek elérje a társadalmi integráció és egyéni fejlôdés lehetô legmagasabb fokát, a kulturális és szelle-mi fejlôdést is ideértve”.
A Bizottság arra számít, hogy az összes többi cikk alkalmazása is a gyerek legnagyobb mérvû életben maradása és fejlôdése érdekében törté-nik, hiszen ez a fogalom nyilvánvalóan alapvetô a gyerek legfôbb érdeke szempontjából.
Iránymutatás a jelentésekhez: lásd Idôsza-kos jelentésekkel kapcsolatos iránymutatás-ok (2005-ben felülvizsgált változat)
(CRC/C/58/Rev.1). függelék, 467. oldal.
ELLENÔRZÔ LISTA A VÉGREHAJTÁSHOZ
Az ellenôrzô lista használatáról lásd XXXV. oldal
Általános végrehajtási intézkedések
Sor került-e a 6. cikkel kapcsolatban a 00. oldal szerint megállapított megfelelô álta-lános végrehajtási intézkedésekre? (A kormányzaton belül a 6. cikk minden olyan minisztériumot érint, melynek munkája közvetlenül vagy közvetetten gyerekekkel kapcsolatos; a képzésbe szükséges bevonni mindazokat, akik családokkal vagy csalá-dok érdekében, illetve a szülôi feladatra való felkészítésen dolgoznak)
A 6. cikk végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések
■
mSzerepel-e a 6. cikkben foglalt általános elv az állam jogszabályaiban?■
mSor került-e megfelelô eszközök alkalmazására az újszülött- és gyerekhalandósá-gi ráták visszaszorítására a társadalom minden rétegében?■
mKövetkezetes csökkenést mutatnak-e az utóbbi évek során az újszülött- és gye-rekhalandósági ráták, és változóikra lebontva is így van-e ez?■
mNyilvántartják-e az abortuszarányokat, és készül-e róluk jelentés, többek közt kor szerinti bontásban is?■
mAhol az abortusz engedélyezett, megfelelôen szabályozták-e a használatát?■
mAhol az abortusz engedélyezett, biztosította-e az állam, hogy ne lehessen diszkri-minatív különbség abban, hogy a terhesség hányadik hetéig engedélyezett (pl.függ-e valamilyen fogyatékosság felfedezésétôl)?
■
mElégedetten jelentheti-e ki az állam, hogy az újszülöttgyilkosság nem létezik mlányok esetében?mfogyatékossággal élô gyerekek esetében?
■
mNyilvántartják-e és jelentik-e a gyermekterhességeket?■
mHoztak-e megfelelô intézkedéseket gyerekkorúak terhességeinek csökkentésére?■
mBiztosította-e az állam, hogy gyerekekre semmilyen körülmények között se le-gyen kiszabható halálbüntetés?■
mTörténtek-e megfelelô intézkedések a gyerekhalálesetek és okaik regisztrálására, kivizsgálására és jelentésére?■
mVizsgálják-e a gyilkossági arányokat az áldozat kora szerinti bontásban, hogy a meggyilkolt gyerekek aránya korcsoportonként is meghatározható legyen?■
mAmennyiben az állam jogrendszere tartalmaz kitételeket az újszülöttgyilkosságra nézve, megtörtént-e a jogszabály felülvizsgálata az Egyezmény szellemében?■
mNyilván tartják-e, és jelentik-e a gyerekek által elkövetett öngyilkosságokat, és elemzik-e kor szerinti bontásban az arányokat?■
mTörténtek-e megfelelô intézkedések a gyereköngyilkosságok visszaszorítására és megelôzésére?■
mTörténtek-e megfelelô intézkedések a gyerekbalesetek (köztük a közlekedési bal-esetek) visszaszorítására és megelôzésére?Emlékeztetô:Az Egyezmény oszthatatlan, és a cikkek kölcsönösen összefüggenek egymással. A 6. cikk – a gyermek élethez való joga és az életben maradás és fej-lôdés lehetséges legnagyobb mértékû biztosítása – a Bizottság szerint az egész Egyezmény alkalmazása szempontjából általános elvi relevanciával rendelkezik.
Kiemelt figyelmet kell fordítani:
A többi általános elvre
2. cikk: Az Egyezményben megállapított jogok elismerése a joghatóság alá tartozó valamennyi gyermek számára, hátrányos megkülönböztetés nélkül
3. cikk 1. bekezdése: A gyermek legfôbb érdekei a gyermekekkel kapcsolatos vala-mennyi intézkedésnél elsôbbséget élveznek
12. cikk A gyermek véleményének tiszteletben tartása a gyermeket érintô kérdések-ben; a meghallgatás lehetôségének biztosítása a gyermeket érintô bírósági vagy közigazgatási eljárásokban
Szorosan kapcsolódó cikkek
A 6. cikk végrehajtásával kapcsolatban álló további cikkek:
37. cikk 1. bekezdés: A halálbüntetés tilalma
A maximális fejlôdéshez kapcsolódó cikkek közt van a 18., 24., 27., 28., 29. és 31.
A 7. cikk biztosítja a gyermek anyakönyvezését, valamint jogát egy névhez, állampolgársághoz, szülei ismeretéhez és ahhoz, hogy ôk neveljék fel.
A gyermekek anyakönyvezéshez, névhez és állampolgársághoz való joga már a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 24. cikkének 2. és 3. bekezdésében megjelent. A 7. cikk egy „új” jogot is tartalmaz: a szülôk isme-retének és az általuk történô felneveltetés „lehe-tôség szerinti” jogát.
A 7. cikk együtt értelmezendô a 8. (az identi-tás megôrzése, állampolgárság, név és családi kapcsolatok tekintetében is), a 9. (a szülôktôl való különválás), a 10. (családegyesítés) és a 20.
cikkel (állandóság a saját családi környezetüktôl megfosztott gyermekek felnövekedésében).