akötetháromnagyrészreéstöbbkisfejezetreosztott;azelsőrészaszerzőpolitikai beszédeittartalmazza,ezekkorábbankülönbözőlapokbanjelentekmeg,defőkénta PMH-banésakassaiA Népben.amásodikrészaszenátor(éstársai)törvényjavaslatait ésinterpellációittartalmazza;ezekjóésérdekeshozadéka,hogymagukbanfoglalják abenyújtottakrakapottválasztis.azutolsórészkisebbcikkeketésalkalmiírásokatfog össze(Társadalom – Ifjúságcímmel).Ehhezhasonlókamásodikrészvárospolitikac.
alfejezetébenistalálhatók(pl.Tost Barna üdvözlése. Kivonat egy beszédből).akere-séstaművégéhezcsatoltnév-éstárgymutatósegíti.
aKisebbségi sors egyiktelitalálatamagáraafogalomravonatkozik:„abékeszerződé-sek,helyesebbenakisebbségvédelmiszerződésekvoltaképpenegyújjogiszemélyt:»a kisebbséget«létesítették.”(165.p.)Hasonlóanfrappánsdefiníció:„Hogyittnincsdemok-rácia,annak(…)egyiklegfőbbbizonyítéka,hogyvan»kisebbségikérdés«.”(194.p.)
10 szüllő géza és bethlen istván politikai gondolkodásának párhuzamára l. Turczel 1982, 295.p.
11 a budapesti kormányzatnak a szlovenszkói magyar politika „megújtására” tett erőfeszítéseirőll.bővebben:simon2013,138.p.„aszlovenszkóimagyarpolitikábanbekö-vetkezettszemélycseréktermészetesenösszefüggtekabudapestipolitikábanbekövetkezett elitcserével.”(uo.)ittköszönömmegsimonattilaszíveséshasznostanácsait.
a könyv egyik legegyértelműbb (gyakran ismételt és hangsúlyozott) nézőpontja, hogygrosschmidgézaadecentralizációésateljesautonómiahíve.EszerintaPrága- központúésacsehország(„történelmirészek”)feléfordulóirányításnakazahátulütő- je,hogy„szlovenszkó”és„PodkarpatszkaRusz”rendreaháttérbeszorul:jogosigénye-ikkielégítéséthasztalanvárják,infrastruktúrájukésiparukleépült,nagyaszegénység ésmagasakivándorlókszáma.asorlegvégénaszlovenszkóimagyarságkullog,mely nemcsakaminimáliskisebbségijogaitnemérvényesítheti,nyelvhasználatijogábanis aminimumravankorlátozva,shátrányosanérintettaszámárakedvezőtlenközigazga-tásireform(azún.nagyzsupákbaosztás12 )miatt.Kultúráját,iskolahálózatátnemtámo- gatjaakormány.Elintézetlenazállampolgárságmegítélésénekkérdése(későbbiscsu-pánrészlegesmegoldásszületik),anyugdíjfolyósításisszelektív.grosschmid(ésaz oKP) kemény ellenzék, a költségvetést sosem szavazzák meg, és ellenzékként is a sérelmipolitikaleghangosabbszószólói.ésalegkitartóbbakis:„Fennkelltartaniellen-zékiálláspontunkat,bizonyságáulannak,(…)hogymiaszlovenszkóésPodkarpatszka Rusz részére járó autonómiát (…) komolyan gondoljuk, komolyan akarjuk.” (87. p.) valamint,1929-bőlvisszatekintve:„azelmúlttízesztendőben(…)iparkodtunkigazain- katmindentisztességeseszközzel:sajtóval,népgyűlésekkel,nemzetgyűlésifelszólalá-sokkal, interpellációkkal stb. hirdetni.” (223. p.) és előretekintve is biztosítja híveit arról,hogyfáradhatatlanulmindenútonsmódonkitarteszméimellett:„haezenaz úton [a szlovákokkal együttműködve az autonómiáért – csg] az itt élő magyarság egyenjogúságát,nemcsakpapíron,deegyenrangúpolgárokkéntvalóérvényesülését gyakorlatilag,tényleg,aközéletmindenterénbiztosíthatjuk,–azabbanvalóközremű- ködésre,törvényjavaslatokkidolgozására,egymásköztiésakormánnyalvalótárgyalá-sokraéshakell,alegszívósabbparlamentiküzdelemre,mindenkorkészekvagyunk.”
(271.p.)
anagyzsupa-rendszerésanyelvtörvényegymásterősítvekorlátozzákamagyarokat:
„nálunk,szlovenszkóbanazonbanezanagyreform,melyvölgyek,hegyekalakulata, folyókiránya,történelmifejlődésésalakossággazdaságiérdekeiellenéreújpolitikai kerületekbeszorítjalakosságunkat,előharcosavoltszinténanemzetiállamkiépítését célzó akaratnak, melynek – nekünk tövises – koronája a nyelvrendelet.” (32. p.) Másutt:„vagyittvan(…)akisebbségeknyelvhasználatijoga.Eztcsakalegliberálisab- ban,alegkiterjesztőbbenlehetnealkalmazni,haanemzetiségekkelvalóbékeszándé-kaőszintevolna.ésíme,adminisztratívúton,abíróságikerületekkikerekítéseútjána kisebbségek számarányát 20%-on alulra nyomják, és ezzel az élet legfontosabb viszonylataibananyelvhasználatjogailluzóriussáválik.”(65–66.p.)aközigazgatási reformmásaspektusúmegközelítése:„azújkerületibeosztásokugyanisarégitörté-nelmiemlékekéshagyományokelhomályosításátésakisebbségekszámarányának, különösen a magyarság számarányának megváltoztatását eredményezték.” (76. p.)
12 „az1920.márc.11-énkihirdetetttörvényalapjánaszlovenszkóhozcsatoltrégimagyarvár-megyékből 6 „nagymegyét” alakítottak Pozsony, nyitra, Turócszentmárton, zólyom, liptószentmiklósésKassaszékhellyel.”(82–83.p.)l.mégehhez:„atartománygyűlésitöbb-séget a tagok egyharmadának kinevezése útján a mindenkori kormány tartja kezében…”
(162.p.)
ugyanezújabbkövetkeztetésekkel:az„újrendellentmondalakosságszükségleteinek.
arégivármegyékugyanisföldrajziadottságokvoltak,agazdaságiéskulturálisszükség-letekszerintalakúltakki(…),azokmegszüntetésetermészetszerűenfogjamagaután vonnivárosainklehanyatlását,ezekgazdaságiéleténekelsorvadásátéskulturálisszín- vonalánakelsűlyedését.”(99.p.);végül:„»aközigazgatásireform«,azigaziautonómiá-nak(…)atemetője”(109.p.)
Máig ismerős lehet a többségi nemzet reakciója a kisebbségi panaszokra:
„szlovenszkóaszlovákoké”;régenamagyaroknyomtákelaszlovákokat;„amagyarok alattanemzetiségeknekennyijoguksemvolt”(117.p.);„hanemtetsziknekik,hátköl-tözzenekki!”;akormányakülföldfeléaztközvetíti,hogyakisebbségeknekátlagon felülbiztosítottakjogai;„városainkbanamagyarutcaneveketnemegyhelyt(…)csehés szlovákközéletifunkcionáriusoknevévelkellfelcserélni”(102.p.);amagyarpártirre-denta; a világhatalmi kérdések lekötik a nagyhatalmakat, ezért nem foglalkoznak a kisebbségekhelyzetével;ingerültséget,ellenszenvetésretorziókatváltki,ha„akisebb-séghelyzeténeksulyosságáraahatárokontúlisreámervalakimutatni”(193.p.);az
„improduktívhadügyicélokrafordítottsokszázmillió”(236.p.);stb.
grosschmidtermészetesennehezményezi,haMagyarországotkedvezőtlenfényben tüntetikfel,bíráljákvagykiközösítik:„Természetszerűazonban,hogyazittenimagyar-ságaztakülpolitikátnemhonorálhatja,amelynekéletestvéreiellenirányul…”(113.p.) Többször visszatérő téma, hogy a kisebbségi magyarok nem a számarányuknak megfelelően kapnak juttatásokat: „számszerűleg ki lett mutatva, hogy nem a reánk nézvelényegesenkedvezőbbténylegesállapotnakmegfelelően,deahivatalosstatisz-tikaszerintilétszámarányunkalapjánis,aköltségvetésbeakultúráliscélokrafelvett összegekből bennünket mennyi illetne és abból tényleg mennyivel kevesebbet kapunk.”(58.p.)a247–249.oldalakonvalóbanrészletezi,hogyaz1930-asévikölt-ségvetésbőlmennyiszázalékjutottaz5,57%-nyicsehszlovákiaimagyarnak:amagyar középiskolákazösszeg2,5%-átkapják,atanítóképző0,3%-ot,aszakiskolák1,4-et,a nőiszakoktatássemmit,a„kisebbségiiskolák”alatt–200milliókoronástámogatás-sal–anémetésmagyarvidékekenlétesítettiskolákértendők,amagyarfőiskolások szociálissegélyezéséresemmit,amásfélmilliókoronásirodalmitámogatásbólsemmit stb.„aköltségvetésijog–azautonómiacsírája…”(237.p.)
súlyosgondnemcsakamagyarságszempontjábóldiszkriminatívföldbirtokreform, hanem a magyar könyvek és hírlapok beengedésének akadályoztatása is. Pedig:
„szlovenszkóaszlovenszkóiaké.”(233.p.)
ajogegyenlőségésazegyenlőbánásmódelve(illetveezekhiánya,„acsehek”általi megszegése)isvissza-visszatérősérelmezettkérdés:„Mimagyaroknemirigyeljüka csehektőlazt,hogynemzetiéletükszabadságáhozeljutottak,nemirigyeljük,hogyállí-tólagossokszenvedésutánazéletörömeiheziselértek,csaknemismerjükel,hogya szerencseekedvezésejogotadnanekikahhoz,hogyvelünk,mintletiportellenséggel bánjanak.”(102.p.)nemennyireironikusmegfogalmazásban:„amiigazságunkpedig az,hogymiittnemlegyőzött,deezerévótaittélőnépvagyunk,amelynekjogaitnem lehet eltemetni.” (114. p.) Más következtetésekkel, egy közkeletű vád cáfolatával:
„kötelesség(…)rámutatniarra,hogyamipanaszainkésvádjainknemlégbőlkapott szavak,kötelességönmagunkkal,deanagyvilággalszembenisbizonyítaniazt,hogya kormányzással való elégedetlenségünk nem irredenta fészkelődés szüleménye…”
(134.p.)valamint:„mamár[1929-ben–csg]»szalonképes«abékeszerződésekigaz-ságtalanságainak kiküszöböléséről beszélni” (211. p.) Persze, ez a szalonképesség sokkalinkábbcsaknéhánykedvezőkülpolitikaieseménykeltettevágy,valójábanmaga akifejezésisriadalmatkelt,továbbrais:„amipolitikaiéletünkbenellenbenrögtön államellenestörekvésről,felforgatásiszándékrólbeszélnek,mihelystamost[1930–
csg]uralmonlevőcentralistapolitikaikörökérdekeitérintő»autonómia«szótvalaki csakkiismeriejteni…(256.p.)
azAktivizmus – negativizmusc.fejezetafogalmaktisztázásátszolgálja:„acsehek azaktivistapolitikaalattvalójábanaztértik,hogyföltételésgondolkodásnélkülenge-delmeskedni kell a kormányzó többségnek.13negativizmus alatt pedig az állam és annakjogrendjeelleniállásfoglalást.”(207.p.)
ademokrácialényegeskellékeialfejezetcímerögtönlábjegyzetetkap,sebbenezt olvassuk:„azezenkellékekhiányánakigazolásárafelsoroltbizonyítóadatokközléséta cenzura–annakidején–nemengedélyezteésígyazittismellőzendővolt.”(124.p.) alegfontosabbháromkellékegyébként:ajogegyenlőség,agazdaságiigazság,azálta-lánoskultúra.azezekellenhatókormányzatifellépésselszembenháromalapterületen kellvédekezni:amindennapi,acsaládiésaközségiéletben(részletesebbenl.a125–
126.oldalon).Másuttezekhezméghozzátesziaszövetkezetimozgalomkiépítésének szükségességét. Később a helytállás három fundamentumát részletesebben kifejti (csaknemmáraisszentenciákkal):„amindennapiéletben–azotthonunkban,aközsé- günkben.amindennapiéletben:szivósmunkávaléstakarékossággal,hogyanyomo- rúságlenetörjön,–acsaládiotthonunkban:fajunk,nyelvünk,műveltségünkésemlé-keinkőrzésévelésápolásával,hogyajövendőgenerációkbaniséljennemzetünk,–és aközségiéletben:hogyamagunksorsafölöttegyelőrelegalábbagazdaságiéskultu- ráliskérdésekben,későbblehetőlegazéletmindenviszonylatábanmagunkintézked- hessünk.Hogynapifáradozásunknelegyenhiábavaló,hogyotthonunkéleténeknyu-galmátmegőrizzük,annakezaharmadik,aközségiéletbenvalórészvételünk,ottani biztonságunkazelőfeltétele.”(131.p.)anélkül,hogyminősítenémafentigondolatot, ezafajtakonzervativizmusmaisbátranvállalható.
smégegyadalékajogegyenlőségproblematikájához:„Hogyezahelyzetmegjavul-jon,ahhoznekünk–méghaezacsodamegistörténnék,–nemminiszteritárcavagy egyébmagashivatalokkellenek,nemisamagasabbgabonaár,hanemazegyenlőjog, egyenlőigazság,azegyenlőkultúrálisésgazdaságiszabadság,aminekatöbbimesszi-rőlmegcsillogtatottértékcsaktermészetszerűfüggvényelehetne.”(158.p.)
13 azaktivizmusárnyaltéstagoltkérdésköréhezl.simon2013.
irodalom
Fónodzoltán(főszerk.)2004.A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004.Második javított,bővítettkiadás.h.n.[Pozsony],Madách-Posonium.
Friedistván1992.aggodalomésremény.a[cseh]szlovákiaiMagyarművelődéstörténete1918–
1998.Forrás, 31. évf. 2. sz. 45–58. p. interneten: http://www.forrasfolyoirat.hu/
9902/fried.html
Friedistván2018.lolátólatársadalomtörténetig.MegjegyzésekötvösannaLola könyvec.műve margójára.Irodalmi Szemle,60.évf.7–8.sz.12–26.p.
győrydezső1928.apolitikusaziróról–azapaafiáról.grosschmidgéza–Máraisándorról.a P.M.H.eredetiriportja.Prágai Magyar Hírlap,január3.
Máraisándor[1934].Egy polgár vallomásai.budapest,Pantheon,é.n.
Máraisándor2013.Hallgatni akartam.budapest,Helikon.
ötvösanna2017.Lola könyve. Kassától Márai Sándorig.budapest,Helikon.
simonattila2013.Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban.somorja,FórumKisebbségkutatóintézet.
szarka lászló 2017. grosschmid géza, a polgár és a politikus. in Rokolya gábor (szerk.):
Grosschmid Géza emlékezete (1872–1934).budapest,KözjegyzőiakadémiaiKiadó, 5–35.p.
Tóthlászló–FilepTamásgusztáv(szerk)1998–2000.A (cseh)szlovákiai magyar művelődés tör-ténete 1918–1998, I–IV.budapest,ister.
Turczel lajos 1967.Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között.bratislava,TatranMagyarüzem.
Turczel lajos 1982.Hiányzó fejezetek. Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról.bratislava,Madách.
gáboRcsanda
noTEs on THEbooK abouTgézagRosscHMid
This paper is devoted to the writings and speeches of a Hungarian christian socialist politician in slovakia, senator géza grosschmid (1872–1934). The recently published volume mainly contents applicable news coverage of contemporary newspapers, first of all that of the Hungarian-language Prague daily,thePrágaiMagyarHírlap.byexaminingthepressbackground,thepaperas centralquestionraisestheissueofthesenator´sretreatmentandthepossible causesofhisrelocationtoHungary.