Egy­hibrid­teória­vázlata

PéTERH.­nagy

The­Praxeology­of­the­Pop­culture­Research.­an­outline­of­a­Hybrid­Theory

Keywords:­pop­culture­research,­praxeology,­media­theory,­complexity,­autopoiesis,­interpenetration,­canon

az­alábbiakban­a­kortárs,­a­20.­századi­médiaelméletek­utáni­popkultúra-kutatás­lehe-tőségeiről­ejtünk­szót.­Mindez­nem­egy­végigvezetett­elméleti­mátrix­alkalmazása­lesz, hanem­–­az­esetről­esetre­változó­tárgynak­megfelelően­–­egymással­kölcsönviszonyba kerülő,­egymásra­rétegződő­ötletek­olykor­redundáns,­töredékes,­szabálytalannak­tűnő kapcsolatrendszere.­Kiindulópontunk,­a­médiaelméletek utáni kutatás összetétel,­egy küszöbhelyzetre­ („Kezdetét­ veheti­ a­ nyelvi,­ zenei,­ filmes­ és­ költészeti­ tanulmányok módszertani­ integrációja”­ –­ Kittler­ 2014,­ 125.­ p.)­ és­ azonnal­ egy­ megkettőződésre utal:­érthető­időbeli­paraméterként,­eszerint­a­20.­századi­médiaelméleti­széttagozó- dás­–­frankfurti,­torontói,­birminghami­iskola,­Kittler­munkássága­a­rá­épülő­diskurzu-sokkal­stb.­–­a­kutatásmódszertan­közvetlen­előzményét­alkotja.­Másrészt­érthető­szó szerint:­ egy­ médiaelmélet­ körvonalazása­ lehetne­ a­ kijelölt­ cél,­ vagyis­ a­ popkultúra-kutatásnak­új­teoretikus­állításokhoz­kellene­vezetnie.­Kétségtelen­azonban,­hogy­az esettanulmányoknak­nem­feltétlenül­szükséges­valamilyen,­előzetes­pozícióban­lévő explicit­elméletet­igazolniuk;­és­ha­a­kutatás­nem­ad­ki­új­(rész)elméletet,­pusztán­ráta-pint­egy­kapcsolat-­vagy­hangulatrendszerre,­az­sem­tekinthető­módszertani­hibának, netán­teoretikus­kudarcnak.­(ugyanakkor­ez­a­szituáció­úgy­is­elgondolható,­hogy­totá- lis­rendszerek­nem,­de­elmélethálózatok­mégiscsak­a­rendelkezésünkre­állnak­az­adat-kezelés­során.)

az­átfogó­keretek­előzetes­szerepének­a­megingása­(mivel­nem­fizikai-természettu-dományos­ elméletről­ van­ szó,­ hanem­ a­ metanarratívák,­ utópikus­ és­ üdvtörténetek iránti­ bizalmatlansággal­ párhuzamosan­ kialakuló­ látásmódról)­ ahhoz­ a­ belátáshoz vezethet,­hogy­dinamikus popkultúra-fogalommal dolgozzunk.­érdemes­máris­egy­pil-lantást­vetni­John­storey­Cultural Theory and Popular Culture című­könyvére,­mely­való-színűleg­az­egyik­leghasználhatóbb­bevezetés­a­popkultúra­tanulmányozásába.­Erről tanúskodik,­hogy­1997­óta­a­szöveg­egyfelől­hét­kiadást­ért­meg,­másfelől­–­és­ez­fon-tosabb­ –­ a­ koncepció­ látványosan­ bővült,­ kiegészült­ az­ újabb­ kutatási­ eredmények fényében.­(Például­a­hetedik­kiadás­a­hatodikhoz­képest­a­popkultúra­materialitásáról szóló­fejezettel­lett­gazdagabb­és­aktuálisabb.)­storey­munkája­abból­a­szempontból (is)­irányadó­lehet,­hogy­a­popkultúrát­kontextuális analízisselközelíti­meg,­ami­valóban a­ populáris­ kultúra­ dinamikus,­ policentrikus­ fogalmához­ vezet.­ Ebben­ a­ keretben­ a

popkultúra­explicit­vagy­implicit­meghatározása­a­folk,­a­tömegkultúra,­a­magas­kul-túra,­a­domináns­kultúra­és­a­munkásosztály­kultúrája­kontrasztjában­bontakozik­ki (nem­rögzül­pusztán­az­egyik­ellentéteként­vagy­szinonimájaként),­és­ily­módon­a­kon-textus­ által­ felé­ áramló­ jelentésváltozatok­ függvényében­ is­ értelmezhetővé­ válik.

(storey­2015,­1.­p.)

a­tömeg-,­illetve­a­populáris­kultúra­elhelyezhetősége,­értékelése­stb.­a­modernitás alapvető kihívásának számít.­a­peremműfajok­önállósodása,­megerősödése­és­diffe-renciálódása­ (a­ magazinkultúrában,­ majd­ a­ könyvkiadásban­ is)­ a­ modernség­ része volt,­és­igen­nagy­ellenállásba­ütközött­az­elitkánonok­és­az­akadémiai­értékrendek felől;­egy­ideje­azonban­más­a­helyzet.­Ezt­a­folyamatot­jól­szemlélteti­Fredric­Jameson, a­posztmodernről­szóló­könyvének­mindjárt­az­elején.­a­marxizáló­irodalmár­venturi Learning from Las Vegascímű­híres­tanulmányára­hivatkozva­jegyzi­meg,­hogy­az­„[…]

felhívja­a­figyelmünket­minden­[…]­posztmodernizmus­egyik­alapvető­jellemvonására:

nevezetesen­ arra,­ hogy­ elmosódik­ bennük­ a­ régebbi­ (alapvetően­ érett­ modernista) határ­a­magas­kultúra­és­az­úgynevezett­tömeg-­vagy­kommersz­kultúra­között,­és­új típusú­ szövegek­ jönnek­ létre,­ amelyeket­ áthatnak­ annak­ a­ kultúraiparnak­ a­ formái, kategóriái­és­tartalmai,­amelyeket­olyan­szenvedélyesen­tagadott­meg­a­modern­min-den­ideológusa”.¹ Majd­kissé­kitágítva­a­kört,­így­folytatja­Jameson:­„a­posztmoderniz-musokat­valójában­éppen­ez­az­egész­»lealacsonyult«­tájkép­nyűgözte­le:­a­bóvli­és­a giccs,­a­tévésorozatok­és­a­Reader’s Digest-kultúra,­a­reklámok­és­a­motelek,­a­késő esti­beszélgetős­műsorok­és­a­hollywoodi­b-kategóriás­filmek,­az­úgynevezett­para-iro- dalom­annak­repülőtéri­ponyva­kategóriáival,­amilyen­a­horror­és­a­romantika,­a­nép-szerű­életrajzok,­a­krimik­és­a­sci-fi­vagy­a­fantasy­regény­–­ezeket­az­anyagokat­ma már­nem­csupán­egyszerűen­»idézik«,­ahogy­Joyce­vagy­Mahler­tette­volna,­hanem­saját lényegükbe­illesztik­bele.”­(Jameson­2010,­24.­p.)

a­popkultúra­jelenkori­megközelítése­tehát­jelentősen­érinti­a­kánontérkép 20.­szá-zadi­átrendeződését.­ugyanis­a­régóta­forgalomban­lévő­kánontípusok­(pl.­klasszikus kánon,­nemzeti­kánon,­jelentéskánon,­akadémiai­kánon,­oktatási­kánonok)­mellett­az ezekben­nem­szereplő­alkotások­a­20.­század­folyamán­ún.­alternatív­kánonokba­ren-deződtek.­ilyen­értelemben­alternatív­kánonnak­minősülhet­a­sci-fi,­a­fantasy,­a­horror, az­alternatív­történelem,­a­krimi­stb.­kánonja,­melyek­nem­csak­az­előbbieknek,­de­egy- másnak­is­alternatíváit­képezik,­míg­átfedések­is­jócskán­akadnak­köztük,­sőt,­tartal-mazhatnak­a­jelentéskánonokba­is­bekerülő­műveket.­(Társadalmi­és­élménymotivált jelenségként­a­szubkultúrák­kánonjait­is­megemlíthetjük­[pl.­cyberpunk,­heavy­metal, hip­hop­stb.],­melyek­között­nincs,­vagy­minimális­az­átfedés,­de­akár­tetszőlegesen választhatók­bárki­számára,­és­nem­zárják­ki­azt­sem,­hogy­egyszerre­több­kánon­„ter-mékei”­legyünk.)­Emellett­azonban­a­közelmúltban­–­az­új­médiumok­megjelenésének következtében­–­szükségessé­vált­az­ún.­aktív kánonbevezetése,­melyben­elsősorban olyan­jelenségek­kapnak­helyet,­melyek­egyszerre­több­médiumban­„íródnak”,­többféle platformról­is­megközelíthetők,­azaz­transzmediálisak­(pl.­star­Wars-,­assassin’s­creed-,

1 Jameson­2010,­24.­p.­a­határok­elmosódásáról­szóló­tézist­többen­bírálták,­és­amellett­érvel-tek,­hogy­a­határok­megmaradnak,­újratermelődnek,­de­átmenetek­jönnek­létre­a­regiszterek között.

Trónok­harca-,­Mátrix-univerzum­stb.).­Ennek­a­kánonnak­nincs­centruma,­zajszerű,­és az­alternatív­kánonokba­sorolható­jelenségek,­sikerlistás­művek­(és­kiegészítőik)­töm-kelegéből­áll.

az­említett­átfedésekkonstatálása­azt­is­jelenti,­hogy­–­már­a­produkció­felől­nézve is­–­rengeteg­mű,­tárgy,­jelenség­stb.­áll­ellen­a­kétosztatú­kategorizációnak.­storey­fel- sorol­ezek­közül­néhányat­(shakespeare­19.­századi­felfutása­a­polgári­tömegszínház-ban,­dickens­regényei,­a­film­noir­és­azon­filmek,­melyek­a­tömegmoziban­kezdték­és az­akadémiai­közeg­filmklubjaiban­kötöttek­ki­stb.),­majd­luciano­Pavarotti­népszerű-ségét­hozza­példaként,­ami­egyben­jó­példa­az­ún.­exkluzív­kód­rögzíthetetlenségére­is.

Pavarotti­felvétele,­amelyen­a­Nessun Dormaszerepel,­a­brit­slágerlisták­élén­landolt, az­ária­a­populáris­kultúra­részévé­vált,­az­előadójából­pedig­médiasztár­lett.­Ez­a­nép-szerűség­storey­szerint­megkérdőjelezi­a­magas­és­a­populáris­kultúra­elhatárolását (Pavarotti­és­Puccini­nem­került­ki­az­elitízlést­támogató­repertoárból);­érdekes­azon-ban,­hogy­a­bulvársajtó­és­a­hírműsorok­viszont­részben­fenntartották­a­kettősséget.

„a­kulturális­tájkép­régi­bizonyosságai­hirtelen­kétségessé­váltak.”­(storey­2015,­7.­p.) az­ilyen­jellegű­szituációk,­melyek­egyszerre­átfedések­és­duplikációk,­megsokszoro-zódnak­a­20.­század­harmadik­harmadában,­s­együtt­emlegetendők­a­posztmodernség térhódításával.­Ezért­ez­az­időszak­a­popkultúra-kutatás­kitüntetett­terepévé­vált,­a­cul- tural­studies­különféle­irányzatai­pedig­biztosították­hozzá­a­szükséges­elméleti­hátte-ret­(storey­könyvéhez­pedig­a­teoretikus­kontextust).

Ez­a­módszertan­felveti­továbbá­azt­a­kérdést­is,­hogy­a­különféle­nyelvterületeken használatos­fogalmak­mennyiben­különböznek,­milyen­társadalmi­folyamatok­követ-keztében­alakultak­ki,­illetve­hogyan­tagozódnak­be­az­adott­kulturális­hierarchiába.

innen­válik­az­is­beláthatóvá,­hogy­–­egyes­teóriák­szerint­–­miért­indokolt­bizonyos megfontolások­alapján­halvány­különbséget­tenni­populáris kultúra­és­tömegkultúra között.­utóbbi­ugyanis­a­„tömeg”,­a­„tömeges­részesedés”­fogalmai­mentén­az­adattá-rolás-­és­közvetítés­gépesítésének­hiányában­is­elgondolható,­(Kulcsár-szabó­2012, 60.­p.)­míg­az­előbbi­a­technomediális­környezet­19.­és­20.­századi­megváltozása­és­a tömegkommunikációs­eszközök­„robbanása”­–­majd­annak­felvetése,­hogy­„mi­az,­ami eladható?”,­illetve­mi­köze­ennek­a­művelődés­és­a­szórakozás­metszéspontjaihoz?­–

nélkül­aligha­értelmezhető.­innen­nézve­a­popkultúra­a­tömegkultúránál­későbbi­fejle-mény­lenne­–­eltérő­fáziseltolódásokkal­a­zene­és­az­irodalom­területén­–,­de­olyan, amely­építkezhet­az­előbbiből,­és­ilyen­értelemben­egyfajta­hagyománytudattal­is­ren- delkezik­(egy­nulla­teljesítményen­nyugvó­valóságshow­esetében­nem­számít­az­előz-mény,­ellenben­egy­lady­gaga-fellépés­soha­nem­előzmény­nélküli;­illetve­erre­megint jó­példa­Pavarotti,­és­az­ária­felbukkanása­más­műfajokban,­legutóbb­az­Énekelj!című animációs­darabban);­nem­azonos­a­divattal,­de­nem­is­független­tőle;­felveti­a­művé-szet­ és­ a­ kultúra­ egymáshoz­ való­ viszonyának­ kérdését­ (sok­ esetben­ eltörölve­ a különbségüket).

Meg­kell­itt­jegyeznünk,­hogy­a­szakirodalom­általában­nem­így­használja­a­szóban forgó­ alapfogalmakat,­ a­ tömegkultúrát­ és­ a­ populáris­ kultúrát­ azonosként­ kezeli.

virginás­andrea­A kortárs tömegfilmcímű­egyetemi­jegyzetében­például­noël­carroll definíciójából­indul­ki,­mely­szerint­„a­tömegművészet­a­tömeg(tájékoztatási)-technoló-giák­révén­készített­és­terjesztett­népszerű­(populáris)­művészet.­a­tömegművészet­a tömegtársadalom­művészete­és­a­tömegtársadalom­céljait­hivatott­szolgálni.”­(virginás

2016,­12.­p.)­Ez­természetesen­elfogadható­definíció,­a­fent­jelzett­duplikáció­azonban lehetővé­teszi,­hogy­régebbi­korok­(pl.­a­nyomtatás­előtti­időszakok)­tömegkultúrájáról is­ beszéljünk,­ és­ megkülönböztessük­ a­ 20.­ század­ popkultúrájától,­ mely­ egyfelől­ a giccs,­másfelől­az­avantgárd­és­a­posztmodern­felé­nyitott.­Ebben­a­mintázatban­tehát a­popkultúra­–­művészeti­kontextusát­tekintve­is­–­újabb­fejlemény­volna­(a­pop kultú­-rája),­melynek­legitimációjában­lényeges­szerepet­tölt­be­a­pop art,­mely­a­tömegkultú-ra­számtalan­elemével­kezd­játékba­(a­giccsel­is),­majd­az­ún.­art pop,­mely­a­20.­szá-zad­vége­felé­már­azt­jelzi,­hogy­a­popkultúra­művészet­is­lehet.­(Ez­a­paradigmatikus megfordítás­döntőnek­bizonyulhat­például­david­bowie­vagy­lady­gaga­tevékenységé-nek­értelmezésekor.)

carroll­közelítéséből­persze­az­is­következik,­mivel­a­világunkat­átszövő­mediális-szimulációs­hálózat­globálisszerkezetű,­és­akár­a­nemzethatárokat­is­megszüntetheti (ami­máshonnan­nézve­nyilvánvalóan­illúzió),­a­tömeg-­vagy­popkultúra­is­ugyanilyen, mivel­rá­van­utalva­erre­a­közegre.­de­ugyancsak­nyomatékosan­kell­kezelnünk­azt­is, hogy­a­popkultúra­nem­csak­és­nem­kizárólag­globális­jelenség.­legutóbb­a­Populáris zene és államhatalom című­ tanulmánykötet­ is­ tudatosította­ –­ nagyon­ helyesen­ –­ a következőt:­„a­popkultúra­jól­ismert­jelensége,­hogy­a­masszív­globalizációs­folyamatok mellett­ a­ nemzeti­ közönségek­ sokszor­ figyelemreméltó­ odaadással­ ragaszkodnak­ a nemzeti­nyelvükön­vagy­nyelveiken­előadott­popzenéhez,­szemben­az­angol­nyelvű­glo- bális­poppal.”­(Hammer­2017,­291.­p.)­innen­nézve­érdemes­megfontolni,­hogy­a­pop- kultúra­és­a­populáris­irodalom­identitásképző­elemei­vagy­stratégiái­–­a­sztereotípiá-kon­ túl­ –­ milyen­ eszközökkel­ irányítják­ rá­ a­ figyelmet­ a­lokális tényezők­ szerepére.

Eszerint­megkérdőjelezhető­az­a­beidegződés,­mely­a­lokálishoz­az­értéktelent­társítja és­a­kisebbségi­diszkurzust­eredendően­marginálisnak­tekinti.­ahogyan­a­lokális­sem önértéket­képvisel­ebben­a­szemléletben,­hanem­több­olyan­adottságot,­amely­a­glo-bális­rendszert­más-más­oldaláról­teszi­–­nem­identikus­módon­–­érzékelhetővé.­(Ez­a kettősség­ugyanakkor­nem­tartható­fenn­a­tudományban­–­nincs­alternatív­biológia, japán­lemeztektonika­és­ehhez­hasonlók,­viszont­a­magyar­rockzene­nem­azonos­az angollal­–,­de­erre­itt­nem­térünk­ki.­ahogy­nem­kanyarodunk­el­a­speciális­politikai körülmények­között­megjelenő,­vagy­felülről­irányított­tömegkultúra­felé­sem,­bár­ez utóbbi­például­Moritz­Föllmer­A Harmadik Birodalom kultúrtörténetec.­könyve­alapján tárgyalható­lenne.)

Másrészt­tudatosítanunk­kell­azt­is,­hogy­a­popkultúra­különféle­médiumokszoros kapcsolatára­épül,­ezért­ha­az­egyikkel­foglalkozunk,­akkor­a­többivel­is­kapcsolatba kerülünk.­Meglepő­módon,­még­egy­korrekt,­transzmediális­jelenségcsoporttal­foglal-kozó­könyv­előszavában­is­ez­áll:­„[nem­osztom­azok­álláspontját],­akik­a­»kultúra«­vagy a­ »médium«­ diszciplináris­ határokat­ összemosó­ bűvös­ jelszavának­ engedve­ egyszer csak­–­a­tényleges,­filológiai­alapú­irodalmi­stúdiumok­rovására­–­filmmel,­vizuális­kul- túrával,­a­digitális­kommunikáció­új­műfajaival,­vagy­éppen­a­–­felfogásukban­már­ide-jétmúlt­fogalommal­élve­–­művészetek­működésének­gazdasági­tényezőivel,­politikai környezetével­vagy­technológiai­oldalával­kezdenek­el­foglalkozni.”­(benyovszky­2016, 13–14.­p.)­Először­is,­érdemes­tisztázni,­hogy­az­irodalom­azért­(is)­intermediális­kiter- jedésű,­mert­része­valamilyen­történetileg­fennálló­és­ideiglenes­technomediális­kör- nyezetnek.­Például­a­19.­században­az­irodalom­java­része­optikai­és­akusztikus­médi-

umot­helyettesített,­majd­az­optikai­médiumok­és­a­gramofon­megjelenésével­a­helyze-te­megváltozott,­az­írásfolyamatot­pedig­az­írógép­térhódítása­rendezte­át.­a­20.­század elején­aztán­az­irodalom­a­gramofonnal­és­a­kinematográffal,­később­a­számítógéppel kezdett­versengésbe.­(Másrészt­bármely­konkrét­irodalmi­alkotás­is­kapcsolatban­van más­médiumokkal,­vagy­helyettesíti­azokat.­a­médiumok­és­az­intézmények­összefonó-dásából­álló­lejegyzőrendszerek­pedig­nem­gondolhatók­el­materiális­tényezők­nélkül.) Ez­a­helyettesítéssel,­versengéssel­jellemezhető­dinamika­koronként­változik,­de­meg-kerülhetetlenül­rajta­felejti­a­nyomát­az­irodalom­közvetítőtechnikáin.

Ha­(be)látjuk,­hogy­a­lingvisztikai­kódokra­redukált­irodalmi­szöveg­olvasása­eltekint ezektől­a­médiakonfigurációktól(de­még­attól­is,­hogy­az­irodalom­bizonyos­tekintetben önmaga­médiuma),­akkor­érthetővé­válik,­hogy­miért­az­irodalomtörténet­vált­a­média­-történet­részévé­és­nem­fordítva,­párhuzamosan­a­filológia­társadalmivá­válásával,­a metafilológia­megjelenésével.­(a­metafilológia­szerint­az­irodalom­nem­puszta­szöveg, hanem­közvetítő­közegek­folyamatosan­áthelyeződő­rendszere,­amely­a­szerint­válto-zik,­hogy­az­adott­technomediális­környezet­felől­milyen­kihívások­érik.)­a­könyv­átviteli és­tároló­monopóliumának­a­megszűnése,­illetve­a­könyv­ún.­poszthermeneutikai­gya- korlata­egy­ideje­tehát­a­számítógépipar­és­a­filmgyártás­technomediális­környezeté-ben­ tanulmányozható­ releváns­ módon.­ Erről­ a­ regény­ médiatechnikai­ váltása­ és­ a transzmediális­ világépítés­ elterjedése­ egyaránt­ tanúskodik.­ az­ írás­ rácsozatának­ a meghaladása­ily­módon­egy­olyan­posztkulturális­adatmezővel­van­kapcsolatban,­mely a­kultúra­átrendeződéséről­is­hírt­adott,­eszerint­a­médiumok­„beomlottak”­a­digitális tartományba.­az­adatok­közti­kapcsolatokról­viszont­igen­régóta­tudjuk,­hogy­lehetővé teszik,­de­fel­is­függeszthetik­az­ideológiákat,­illetve­leleplezhetik­azok­esztétikai­válto-zatait.­(Kittler­szerint­a­bináris­rendszer­felölel­mindent,­amit­a­kultúráról­tudhatunk.­a digitális­adatfolyam­–­a­nullák­és­egyesek­rendszere­–­ugyanis­a­hang,­a­kép­és­az­írás előállítását­egyaránt­lehetővé­teszi.)

Ennek­fényében­tehát­olyan­elméleti­kombinatorikát­lehetne/kellene­működtetni, amelyben­ például,­ nagyon-nagyon­ leegyszerűsítve,­ a­ filmes­ vagy­ vizuális­ módszerek alkalmazása­számtalan­ponton­segítheti­az­irodalmi­kultúrtechnikák­értőbb­elemzését, és­fordítva,­ami­arra­utal,­hogy­a­médiaelméleti­kompetencia­bizony­túllendülhet­a­szö-vegként­felfogott­irodalom,­az­esztétika­és­a­kultúrszemiotika­zárt­horizontján.­szoros kapcsolatban­azzal­a­fejleménnyel,­hogy­az­archivált­adatok,­a­média-­és­az­inskripciós technológiák­elemzése­(mely­nem­azonos­az­apparátuselemzéssel)­a­kittleri­értelem- ben­vett­rejtvényfejtésre,­az­információk­elkapására­hasonlít­inkább,­mintsem­valami- lyen­előzetes­pozícióban­lévő­értelem­megragadására­korlátozódik.­Ebből­a­nem-her-meneutikai­megközelítésből­talán­vezethetnek­utak­egy­olyan­területre,­melyet­a pop-kultúra-kutatás metapraxisának nevezhetnénk.­az­ehhez­társítható/kapcsolható­vonat- kozási­rendszereket­egyrészt­a­popkultúra-kutatáson­belül,­a­különféle­studiesok­met-széspontjaiban,­összekapcsolásában­érdemes­keresnünk;­másrészt­a­metafilológia­és a­ tudományelmélet,­ illetve­ a­ kultúratudomány­ szélesebb­ dimenzióiban­ is­ mozogha-tunk.­(Ráadásul­a­popkultúra­és­a­tudomány­találkozási­pontjai­számos­esetben­–­az utóbbi­felől­nézve­is­–­releváns­gondolatkísérletek­kiindulópontja­lehet.)

Ebben­a­metakritikai­pozícióban­nem­csak­azt­érdemes­szem­előtt­tartani,­hogy­a tárgy­ hogyan­ viselkedik­ a­ kutatás­ során,­ hanem­ azt­ is,­ hogy­ a­ kutatásmódszertan hogyan­viselkedik­a­tárggyal­való­találkozás­(vagy­látens­kommunikáció)­során.­Richard shusterman­pragmatista­esztétikájának­kifejtése­közben­megjegyzi­egy­lábjegyzetben

a­következőt:­„Ha­valakit­arra­kényszerítenének,­hogy­definiálja­a­magas/populáris­kul-túra­ közötti­ különbséget,­ jobb­ lenne,­ ha­ nem­ egyszerűen­ a­ különböző­ tárgyakban, hanem­főként­a­befogadás­vagy­használat­eltérő­módjaiban­kifejezve­tenné­meg­ezt.­a

»populáris«­ ellentétben­ áll­ a­ »magas«­ használattal,­ mivel­ közelebb­ áll­ a­ mindennapi tapasztaláshoz,­kevésbé­strukturálja­és­szabályozza­a­nevelés­és­azok­a­standardok, amiket­a­formális­oktatás­és­az­uralkodó­intellektuális­intézmények­magukban­foglal- nak.”­(shusterman­2003,­314.­p.)­a­leértékelő­megkülönböztetés­eszerint­olyan­kultu- rális,­intellektuális­találmány,­amely­az­esetek­többségében­eltekint­a­használat­külön-féle­ módjaitól,­ márpedig­ az­ általunk­ szorgalmazott­ módszertanban­ a­hatáskutatási zónaés­a­mindennapi használatszoros­kapcsolata­feltételezhető.­Már­csak­azért­is, mert­–­virginás­és­carroll­koncepcióját­folytatva­–­„[…]­egyre­nehezebb,­ha­nem­telje-sen­lehetetlen­olyan­embereket­találni­ma­a­világon,­akik­egyáltalán­nem­voltak­kitéve a­tömegművészeteknek”.­(virginás­2016,­12.­p.)

innen­már­csak­egy­lépés,­hogy­a­popkultúra-kutatást­olyan­praxeológiaként képzel-jük­el,­melyben­a­kapcsolatrendszerek­felnyitása­és­a­komplexitás­színre­vitele­során­a módszertan­nem­feltétlenül­rögzül,­hanem­sokkal­inkább­átíródik,­az­elméletet­a­gya-korlat,­az­utóbbit­pedig­az­előbbi­felől­módosítva.­Ebben­a­praxeológiában­a­különféle technikák­és­gyakorlatok­tudományos­és­nem­tudományos­művelése­elválaszthatatlan ugyan­egymástól,­de­az­intézményi­és­a­hétköznapi­kontextus­mégsem­cserélhető­fel teljesen.­bár­a­kutatás­sem­nélkülözheti­jelen­esetben­a­fogyasztás­és­a­használat­jel- legzetességeit,­intézményen­kívüli­kutatásról­nem­igazán­érdemes­beszélni.­(az­outsi-der­ pozícióból­ elhangzó­ beszéd­ is­ rá­ van­ utalva­ az­ intézményi­ közlési­ csatornákra.) ugyanakkor­ az­ összekapcsolásokból­ adódó­ sokszínűség,­ komplexitás­ érzékelése­ – ahogy­ fentebb­ jeleztük­ –­ dinamikus­ szempontrendszert­ igényel,­ ezért­ a­ popkultúra-kutatásban­elengedhetetlenül­szükséges­a­folyamatos­metodológiai­(ön)reflexió,­már csak­azért­is,­hogy­az­öröklött­elméleti­beidegződések­ne­zárják­el­a­produktív­megkö-zelítési­útvonalakat.

érdemes­közbevetnünk­a­hétköznapi kontextus­említése­kapcsán,­hogy­a­minden-napi­életre­vonatkozó­médiakutatások­felhasználhatók­a­popkultúra-kutatásban­(is)­–

az­elmúlt­két­évtizedben­számos­mérvadó­könyv­bizonyította­ezt­Trish­Millertől­a­fent említett­storey-ig­–,­mivel­a­tömegkommunikációs­lehetőségek­kihasználása­(és­paro-dizálása)­a­popkultúra­létalapjával­függ­össze.­de­nem­azonos­azzal,­nem­korlátozódik arra­a­feltételezett­térre,­melyet­az­előbbi­befolyásol.­(Pl.­lady­gaga­komplexitása­nem tárható­fel­a­háztartások­felől,­körbejárásához­a­többi,­ritkább­és­kitüntetettebb­színtér bevonására­ is­ szükség­ van.)­ Tisztázva­ az­ előfeltevéseket:­ „a­ kutatókat­ az­ érdekli­ – olvasható­a­mindennapi­életre­irányuló­magyar­nyelvű­médiakutatás­egyik­alapszöve- gében­–,­miképpen­jelennek­meg­a­mindennapi­élet­horizontján­a­különböző­médiu- mok­és­médiatartalmak;­hogyan,­milyen­kulturális,­társadalmi,­pszichológiai­folyama- tok­mentén­zajlik­ezek­befogadása,­felhasználása.”­(szijártó­2016,­19.­p.)­a­mindenna- pi­élet­szférájára­koncentráló­kutatások­beépülhetnek­a­popkultúra-kutatásba­a­külön- féle­médiatartalmak­csoportosításán­keresztül,­de­azokra­a­jelenségekre­is­fogékony-nak­kell­lennie­az­utóbbinak,­melyek­nem­tekinthetők­médiumoknak,­és­nem­jutnak­el a­háztartásokba.­(Evidensen­ilyen­például­a­show­vagy­a­koncert,­mely­egyszerre­pre- és­posztmediális,­hiszen­nem­archiválható­„egy­az­egyben”,­más­a­tévé-,­a­dvd-válto-zat,­és­megint­más­az­egyszeri­élő­közeg.­a­mediális­rögzítés­perspektivikus,­és­bár

megmutathat­olyasmit­is,­ami­a­helyszínen­nem­mindenki­számára­érhető­el,­óhatatla-nul­részleges­marad.­a­médiakutatást­és­-elméletet­ezért­is­érdemes­kiegészíteni,­és reflektálttá­tenni­a­performance­studies­szempontjainak­bevonásával,­oda-vissza­per-sze.)

Mielőtt­próbára­tennénk­ezt­a­játékteret,­tegyünk­egy­apró­kitérőt­a­komplexitás kér-dése­felé.­a­popkultúra­leírására­tett­releváns­kísérletek­között­van­egy­olyan­is,­melyet érdemes­ itt­ továbbgondolnunk.­ Molnár­ gábor­ Tamás­Az ízlés mint médium című, umberto­Eco­popkultúra-koncepciójának­megközelítésekor­felveti­a­következőket:­„az itt­vázolt­történetet­sokszor­szokás­a­magas­és­tömegkultúra­közötti­határ­elmosódá-

Mielőtt­próbára­tennénk­ezt­a­játékteret,­tegyünk­egy­apró­kitérőt­a­komplexitás kér-dése­felé.­a­popkultúra­leírására­tett­releváns­kísérletek­között­van­egy­olyan­is,­melyet érdemes­ itt­ továbbgondolnunk.­ Molnár­ gábor­ Tamás­Az ízlés mint médium című, umberto­Eco­popkultúra-koncepciójának­megközelítésekor­felveti­a­következőket:­„az itt­vázolt­történetet­sokszor­szokás­a­magas­és­tömegkultúra­közötti­határ­elmosódá-