M UI RÉ TZSI NI MYG ÜZNÉP
zött, s eh hez meg kell ta lál ni a meg fe le lõ me cha niz mu
– Cse le ke de te ink le gye nek ará nyo sak és kö vet ke ze
amely szint tõl füg get le nül min den mun ka társ ra ki ter jed.
A koc ká zat ke ze lés és a bel sõ kontroll köz vet le nül kap -cso ló dik egy más hoz).
– Ér de mes a gya kor lat szá má ra pon to sab ban meg ha tá roz ni, hogy mit is je len t az „ellenõrzés” ki fe je zés és ja -ví ta ni kell a vi szonyt a kül sõ el len õrök kel.
– Ami kor cé lo kat ha tá ro zunk meg és tû zünk ki, azok le gye nek konk ré tak, mér he tõ ek, el ér he tõ ek, re a lisz ti ku sak, idõ ben le bon tot tak és fe szí tet tek. (A szer zõ meg -jegy zé se: Eh hez pénz ügyi és nem pénz ügyi ada tok ra egy aránt szük ség lesz. Min den dön tés nek, az idõ és az erõ for rá sok igény be vé te lé nek van pénz ben ki fe jez he tõ ér té ke.)
3. Ala kít suk ki a fel sõszin tû ve ze tés meg fe le lõ hang -vé te lét:
(A szer zõ meg jegy zé se: a kö vet ke zõ há rom ki hí vást a részt ve võk meg jegy zé sei alap ján fo gal maz tam meg.)
– Ve gyük igény be a ve ze tõk tá jé ko zott sá gát és ma -gas szin tû tá mo ga tá sát;
– A köz szfé rá ban tart suk fenn a vál to zás se bes sé gét, és ke rül jük a vál to zás sal já ró fá sult sá got;
– Kér jünk vissza jel zést és hasz nál juk böl csen.
Va ló já ban a részt ve võk el kezd ték az alap ve tõ ki hí vást össze te võ i re bon ta ni. Az így azo no sí tott kom po -nen se ket szük ség ese tén meg le het be szél ni, vé gig le het vizs gál ni és ele mez ni, be lõ lük el kép ze lé se ket le het ki -ala kí ta ni, ez utób bi ak pe dig az el kép ze lé se ket va ló ra vál tó gya kor la ti in téz ke dé sek hez ve zet het nek. Pél da -kép pen be mu ta tom, hogy a részt ve võk a vissza jel zés rõl mi lyen öt le te ket fo gal maz tak meg:
– Ala kít suk ki a vissza jel zé sek jól ta golt rend sze rét, amely ki ter jed az in for má ció gyûj té sé nek ala pos meg -ter ve zé sé re, és olyan te rü le tek re kon cent rál, ahol a vissza jel zés va ló ban hasz not hoz.
– A ne ga tí vu mo kat és a po zi tí vu mo kat egy aránt tel jes kör ben ér de mes ér té kel ni. Ez tár gyi la gos sá got igé nyel. A ha t alap kér dés re (ka lap ra) épü lõ elem zés le foly -ta tá sa.
– Ja vít suk az in téz mé nyek kö zöt ti együtt mû kö dést és ko or di ná ci ót.
– A va ló di üze ne tek fel szín re ho zá sá hoz, ke ze lé sük mód já nak meg ha tá ro zá sá hoz al kal maz zuk a fó kusz cso por tos meg be szé lést. Ez ösz tön zõ en ha t a „gaz da szel -lem” ki ala ku lá sá ra és el kö te le zett sé get te remt a ké sõb bi in téz ke dé sek iránt. Az elem zés nek, a meg be szé lé sek nek és az el kép ze lé sek nek csak ak kor van ér tel me, ha ha tá -sos in téz ke dé sek ke let kez nek belõlük.
Az el kép ze lé se ket is in téz ke dé sek ké kell át ala kí ta ni.
Ugyan ezek a struk tu rált és kon cent rált mód sze rek az alább fel so rol tak ese té ben is al kal maz ha tó ak; se gít sé -gük kel a gon do la tok sza bad ki fe je zé sé hez va ló jo got az em be rek fé le lem tõl és ked vez mé nyek tõl men te sen fog -ják al kal maz ni, és az in no va tív in téz ke dé se ket le he tõ vé te võ me cha niz mu sok ala kul nak ki. Bi zo nyos szem pont ból eb ben ra gad ha tó meg a „ve ze tõi el szá mol tat ha tó -ság”. Ha a koc ká zat ke ze lést eb be a ke ret be épít jük be,
olyan mód szer hez és me cha niz mus hoz ju tunk, amely kéz zel fog ha tó ered mé nye ket hozhat létre:
– Jobb köz szol gál ta tá sok – A ha té kony ság ja ví tá sa
– Meg bíz ha tóbb dön té sek meg ho za ta la – Az in no vá ció tá mo ga tá sa
Ha a koc ká zat ke ze lés be épül, ak kor az „ez egy plusz fel adat, pe dig ne kem már így is van elég dol gom” hoz -zá ál lás he lyett a „ná lam ez a mun ka vég zés nor má lis mód ja” lesz a jel lem zõ hoz zá ál lás. Ez idõt és erõ fe szí tést igé nyel. A fel sõ ve ze tés irány mu ta tá sá nak és bá to rí -tá sá nak köz vet len hasz na van. És még is is mét fel me rül ko ráb bi té mánk, a szem lé let mód kér dé se. Ezer szó nál töb bet ér a tett.
Mark Ba bing ton:
Mi nõ ség ér té ke lés a bel sõ el len õr zés ben
A kép zés so rán át te kin tet tük, hogy a brit ál lam igaz -ga tás ban mi lyen fo lya ma tok lé tez nek a bel sõ el len õr zés mi nõ sé gé nek fel mé ré sé re és ja ví tá sá ra. A részt ve võk meg kap ták a bel sõ el len õr zés ter ve zé sé re és le foly ta tá sá ra vo nat ko zó an út mu ta tást adó Brit Kor mány za ti Bel sõ El len õr zé si Stan dar do kat is, va la mint a brit pénz ügy -mi nisz té ri um ál tal ki dol go zott el len õr zõ lis tát, amely nek se gít sé gé vel a brit társ szer ve ze tek bel sõ el len õr zé si osz -tá lyai egy más nál vizs gá la tot tartanak.
A tan fo lyam so rán le he tõ sé get kap tam an nak is mer -te té sé re is, hogy a Brit Szám ve võ szék mint kül sõ el len õr mi lyen mó don tá masz kod hat a bel sõ el len õr zés mun ká -já ra, és hogy ná lunk mi lyen mód sze rek kel ér té kel nénk, hogy a bel sõ el len õr zés a nem zet kö zi stan dar dok alap ján va ló ban ered mé nyese. A ma gyar hall ga tó sá got ki -mon dot tan ér de kel te, hogy a mi mun kánk ban mi lyen vál to zá sok áll hat nak be a Nem zet kö zi Könyv vizs gá la ti Stan dar dok al kal ma zá sá val. Rész le te sen meg be szél tük emel lett a brit au dit bi zott sá gok sze re pét. A ma gyar ál lam igaz ga tás szer ve i nek több sé gé ben még nem mû kö -dik au dit bi zott ság, bár ezen a te rü le ten a jö võ vál to zást hozhat.
A sze mi ná ri um utol só ré szé ben a bel sõ kont roll ról szóló nyi lat ko za tot te kin tet tük át. A Pénz ügy mi nisz té ri -um az idén ír ta elõ, hogy a költ ség ve té si szer vek fe le lõs ve ze tõi kö te le sek éven te egy bi zo nyos sá gi nyi lat ko za tot alá ír ni. Ez zel a lé pés sel vár ha tó an ja vul ni fog nak Ma -gyar or szá gon a bel sõ pénz ügyi el len õr zés ke re tei.
Szá mom ra a sze mi ná ri um két él ve ze tes na pot ho zott, rá adá sul meg is mer ked het tem a Pénz ügy mi nisz té ri um irá nyí tá sá val fo lyó ma gyar or szá gi ese mé nyek kel. Az el len õr zés nek nagy ha gyo má nya van a ma gyar ál lam igaz ga tás ban, és a bel sõ el len õr zés füg get len sé gét, szak sze rû sé gét fon tos kér dés nek tart ják. Re mé lem, hogy elõ adá som mal és az át adott anya gok kal si ke rült a hall ga -tók nak se gít sé get, a Pénz ügy mi nisz té ri um nak e fon tos te rü let mi nõ sé gé nek to váb bi tö ké le te sí té sé hez tá mo ga -tást nyújtani.
v v v v v
PÉNZ ÜGY MI NISZ TÉ RI UM
Nö vek szik a tel je sít mény-el len õr zés sze re pe az ön kor mány za tok nál (2. rész) *
Az Ál la mi Szám ve võ szék el nö ké nek dön té se alap ján az Ál la mi Szám ve võ szék igaz ga tó sá gai meg kezd ték a 2002–2006. kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó stra té gia meg va ló su lá -sá nak elem zé sét és ér té ke lé sét, va la mint el kez dõ dött a 2007–2010. kö zöt ti idõ szak ra ki ter je dõ stra té gia fõbb alap kér dé se i nek vizs gá la ta. A stra té gia egyik meg ha tá ro zó cél ja a tel je sít ményel len õr zé sek sú lyá nak fo ko zá sa az ön kor mány za tok gazdálkodá -sának el len õr zé sé ben.
Az Ál la mi Szám ve võ szék sta té gi á ja
Az ÁSZ a par la men ti cik lus hoz iga zod va, négy éven -te át -te kin ti és ak tu a li zál ja a szer ve zet stra té gi á ját. Az ÁSZ tör vé nyi kö te le zett sé ge i bõl és jo go sult sá ga i ból ki in dul va a kül sõ kör nye ze ti ki hí vá sok ra, az ál lam ház tar tás és a köz igaz ga tás mo der ni zá lá sá ra vo nat ko zó igé -nyek re fi gye lem mel kor sze rû sí ti stra té gi á ját, sze m elõtt tart va a szám ve võ szé ki (pénz ügyi) el len õr zés fej lõ dé si trend je it, a nem zet kö zi gya kor lat ala ku lá sát is.
Az ér vé nyes stra té gia alap el ve, hogy olyan szám ve võ szé ki el len õr zés re van szük ség, amely elõ se gí ti a köz -pén zek és a köz va gyon fel hasz ná lá sá nak át lát ha tó sá gát és el szá mol tat ha tó sá gát. A stra té gia e leg fõbb cél ki tû zé -se vár ha tó an a jö võ ben -sem vál to zik, ezért to vább ra is ezt az alap el vet te kint het jük meg ha tá ro zó nak az át fo gó el len õr zé sek kel kap cso la tos gon do la tok ki fej té se kor.
Az in téz mé nyi stra té gi á nak szer ves ré szét ké pe zik az úgy ne ve zett tá mo ga tó (funk ci o ná lis) stra té gi ák: a mód szer ta ni, az in for ma ti kai és a hu mán erõ for rás stra té -gia. Fej lesz té sük fo lya ma tos.
A ha tá lyos stra té gia a he lyi ön kor mány za tok el len õr zé sé vel össze füg gés ben rög zí ti: az Ál la mi Szám ve võ -szék kor sze rû sí ti a he lyi ön kor mány za tok el len õr zé sét.
Az Or szág gyû lés a 35/2003. (VI. 9.) szá mú ha tá ro za tá -val egy ér tel mû en elõ ír ta, hogy a leg je len tõ sebb anya gi esz kö zök kel ren del ke zõ ön kor mány za tok ese té ben – a nagy fo kú koc ká za tok miatt – egy vá lasz tá si cik lus alatt az Ál la mi Szám ve võ szék át fo gó el len õr zés ke re té ben vizs gál ja meg az ön kor mány zat gaz dál ko dá sát, a töb bi ön kor mány zat nál pe dig ugyan ezen idõ szak ban leg alább egy szám ve võ szé ki el len õr zés re sor ke rül jön. Az Or -szág gyû lés egyet ér tett az zal is, hogy a meg ha tá ro zott ön kor mány za ti kör rõl nyil vá nos, szám ve võ szé ki je len -tés ké szül jön.