Ellenõrzési
Figyelõ
● Interjú: Szikora Jánossal, az APEH elnökével
● Kerekasztal: Az információs rendszerek biztonsága
● Fókusz: A közszféra belsõ kontrollrendszerének elvei
● Kitekintés: Ezer szónál többet ér a tett
2006. 1. szám Ellenõrzési szakfolyó irat
Tar ta lom jegy zék
Osváth Sarolta, újságíró
Interjú Szikora Jánossal, az APEH elnökével:
A reális költségvetési adóbevételi elõirányzatok teljesíthetõk... 1 Pénzügyminisztérium
Egymásra épülõ, egységes ellenõrzési rendszerre van szükség... 4 Ákos Endre, ÁSZ, számvevõ tanácsos, fõtanácsadó
A közszféra belsõ kontrollrendszerének elvei (1. rész)... 6 Osváth Sarolta, újságíró
Ke rek asz tal: Az információs rendszerek biztonsága és a nyilvánosság... 12 Nyíry Géza, Információrendszer Ellenõrök Egyesülete, elnök – Horváth Gergely, CISA, CISM
Új felelõsség az informatikai irányítás ellenõrzése... 21 Filó Mihályné, KEHI, fõosztályvezetõ-helyettes –
Kátai Szabolcs, KEHI, vezetõ fõtanácsos
Kockázattal arányos védelemre van szükség... 25 Ivanyos János, Memolux Kft., ügyvezetõ igazgató, a Belsõ
Ellenõrök Magyarországi Szervezetének elnökségi tagja Érettségi modellekkel a belsõ kontroll rendszerek hatékonyságáért
(1. rész)... 29 Pénzügyminisztérium
Ezer szónál többet ér a tet t... 40 Dr. Sepsey Tamás, ÁSZ, fõigazgató-helyettes
Növekszik a teljesítmény-ellenõrzés szerepe az önkormányzatoknál
(2. rész)... 44 Fotó: Galisz Virág
El len õr zé si szak fo lyó irat
A szer kesz tõ bi zott ság el nö ke:
Mo nos to ri La jos né Fõ szer kesz tõ:
dr. Jan za Pé ter Fe le lõs szer kesz tõ:
Os váth Sa rol ta
A szer kesz tõ bi zott ság tag jai:
dr. Ba lázs Ist ván, BM Bál int Viktor, ORFK dr. Lé vai Já nos, ÁSZ Maj té nyi Lász ló, ÁPV Rt.
dr. Ma to ricz An na, MPGE KE Papp Já nos, GKM Tóth De zsõ, VPOP Ju hász István, APEH dr. We id lich Edit, PM
A lap ala pí tó ja:
Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal (KE HI)
Ki adá sá ban részt vesz nek:
Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal, Ál la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ
Rész vény tár sa ság, Álla mi Szám ve võ szék,
Bel ügy mi nisz té ri um,
Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um, Or szá gos Rend õr fõ ka pi tány ság,
Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Pa rancs nok sá ga
Szer kesz tõ ség:
1126 Bu da pest, Tart say Vil mos u. 11/A Te le fon: 224-6919
Az El len õr zé si Fi gye lõ ér te sü lé se it, in for má ci ó it csak a lap ra va ló hi vat ko zás sal,
en ge déllyel le het fel hasz nál ni.
Má so lás sal, után köz lés sel és ter jesz tés sel kap cso la tos min den jog fenn tart va!
Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó Fe le lõs ki adó:
dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó Ké szült a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó
gon do zá sá ban,
a ki adó la jos mi zsei nyom dá já ban – 06.1488 HUN ISSN 1218-7631
MEG REN DE LÕ
Meg ren de lem az El len õr zé si Fi gye lõ c. szak fo lyó irat 2006. évi szá - ma it ... pél dány ban. Az elõ fi ze té si díj 3024 Ft/év áfával.
A meg ren de lé se ket a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó cí mé re (1085 Bu da pest, So mo gyi Bé la u. 6.) le het fel ad ni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
A meg ren de lõ (cég) ne ve: ...
Cí me (vá ros, köz ség, ir. sz.): ...
Ut ca, ház szám: ...
Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó köz löny bolt já ban (1085 Bu - da pest, So mo gyi Bé la u. 6., te l./fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum ban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275), il let ve meg - rendelhetõ a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men. Ára: 851 Ft áfá val.
...
elõ fi ze tõ ne ve és cég sze rû alá írás
A re á lis költ ség ve té si adó be vé te li elõ irány za tok tel je sít he tõk
Erõ sí te nünk kell az adó hi va tal szol gál ta tó, tá jé koz ta tó te vé keny sé gét, ugyan ak kor fo - koz zuk az adó hi va tal ha tó sá gi szi go rát is. Az APEH e két lát szó lag el len té tes irá nyú kül de té sét egyen súly ban kell tar ta ni, egyik sem me het a má sik ro vá sá ra. Az adó hi va - tal nem fel tét le nül ak kor nép sze rû, ha en ge dé keny, sõt, ha szi go rú kö vet ke ze tes ség gel lép fe l az adó sza bá lyo kat meg sér tõk el len, ja vul a tár sa dal mi el is mert sé ge – hang sú - lyoz ta Szi ko ra Já nos, az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal el nö ke, akit egye bek közt a hi va tal ak tu á lis fel ada ta i ról, az uni ós in teg rá ci ó ról és az adó zá si mo rál ról kér - dez tünk.
– Mi lyen súllyal sze re pel az adó hi va tal te vé keny sé ge a költ ség ve té si, il let ve az ál lam ház tar tá si be vé te lek biz - to sí tá sá ban?
– Az adó hi va tal azon túl, hogy a köz pon ti költ ség ve - tés, il let ve az ál lam ház tar tás szá má ra be sze di az adó jel - le gû be vé te le ket, a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék be sze - dé sét is vég zi. Je len leg az ál lam ház tar tás adó jel le gû be - vé te le i nek 81 szá za lé ka az APEH köz re mû kö dé sé vel ke rül az ál lam kasszá ba. Ez az összeg 2005-ben meg ha - lad ta a 6600 mil li árd fo rin tot, az idén vár ha tó an mint egy hét ezer mil li árd fo rint lesz.
– Ho gyan zá rult a 2005-ös év?
– A je len tõ sebb adó ne mek ese té ben a 2004-ben el fo - ga dott költ ség ve té si tör vény szá mai ugyan nem tel je sül - tek, de a Pénz ügy mi nisz té ri um ál tal ta valy év köz ben prog nosz ti zált be vé te le ket el ér tük az év vé gé ig. A költ - ség ve té si tör vény hez ké pest je len tõ sen el ma rad tak az áfa-be vé te lek, ugyan ak kor az eva-be vé te lek nél je len tõs volt a túl tel je sí tés.
– Mi vár ha tó 2006-ban? A szá mok alap ján nem csök - ken a be vé te li elõ irány zat, vi szont az adó mér té kek több
ad ónem ben is mér sék lõd tek. Mi lyen esz kö zök kel biz to - sít ja a hi va tal a ter ve zett be vé te lek el éré sét?
– A 2006-ra ter ve zett ál lam ház tar tá si be vé te li kö ve - tel mé nyek – a mi ter ve zé si-elem zé si szak em be re ink sze rint is – tel je sít he tõ ek. Min de nek elõtt azért, mert a be vé te li struk tú ra vál toz ta tá sai a re á lis fo lya ma to kat kö - ve tik. Így pél dá ul az áfa-csök ken tés ha tá sá ra vár ha tó an az idei be vé te lek ala cso nyab bak lesz nek, mint 2005-ben. Ugyan ak kor a gaz da sá gi nö ve ke dés bi zo nyos mér ték ben kom pen zál ja ezt, a fo gyasz tás nö ve ke dé sé - vel ugyan is emel ked nek az áfa- és az szja-be vé te lek, te - hát nem kell öt szá za lé kos adó be vé tel-csök ke nés sel szá - mol nunk.
– Az APEH min den év ben meg ha tá roz za az el len õr - zé si irány el ve ket, vagy is el dön ti, hogy az adó hi va tal el - sõ sor ban ki ket, mi lyen vál lal ko zá so kat mi lyen szem pon - tok alap ján fog el len õriz ni. Az idén ki ket cé loz tak meg?
– Az adó tör vény ki mond ja, hogy min den év feb ru ár 20-ig köz zé kell ten nünk az el len õr zé si irány el ve ket, ez az idén is meg tör tént. A koc ká za tok elem zé se alap ján né hány te vé keny sé get eb ben az év ben is ki e mel ten fo - gunk el len õriz ni: az épí tõ anyag-ke res ke del met, a ke res - ke del mi szál lás hely-szol gál ta tást és a sze mély gép jár mû - ja ví tást. Ezen kí vül bi zo nyos adó zói ma ga tar tá so kat kü - lön is fi gye lünk. Ta valy az APEH ál tal jog erõ sen meg ál - la pí tott adó kü lön bö zet meg ha lad ta a 185 mil li ár dot, ez 26 szá za lék kal több mint az elõ zõ év ben. El len õr zé si meg ál la pí tá sa ink túl nyo mó több sé ge az áfá ra vo nat ko - zik, ta valy össze sen 150–160 mil li árd fo rin tos áfa-meg - ál la pí tást tet tünk. Az áfa ese té ben alap ve tõ en a vissza - igény lést el len õriz zük, de súlyt he lye zünk a be fi ze tõk re is. Ta valy nyá ron kezd tük el az úgy ne ve zett „adó mi ni - ma li zá lók” el len õr zé sét. Ez az a kör, amely be fi ze té ses be val lást ad be, de sok kal ke ve sebb kö te le zett sé get vall be, mint amennyit kel le ne. A ko ráb bi évek ben ezek az adó zók könnyen ki sik lot tak az el len õr zé se ink alól, mert el sõ sor ban a vissza igény lõk re kon cent rál tunk. Fi gye - lünk azok ra is, akik gyak ran vál toz tat ják a szék he lyü - ket. Ré gi ta pasz ta lat, hogy egyes vál lal ko zá sok, ha már úgy ér zik, hogy az APEH el len õriz ni fog ja õket, át te le - pül nek más me gyé be, majd egy idõ után on nét is to vább men nek, ter mé sze te sen hát ra hagy va a fi zet ni va ló kat.
A tar tó san vesz te sé ges adó zók vizs gá la ta szin tén fon tos
In ter jú Szi ko ra Já nos sal, az APEH el nö ké vel
IN TER JÚ
Szi ko ra Já nos, az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal el nö ke
ré sze az el len õr zé si prog ram nak, akár csak a be val lást rend sze re sen el mu lasz tók kö re is. Nem sze re pel ugyan a há rom ki e mel ten el len õr zen dõ te vé keny ség kö zött, de fo ko zott fi gyel met for dí tunk az épí tõ ipa ri te vé keny sé - get vég zõk re is, hi szen e te rü le ten saj ná la to san jel lem zõ az áfá val va ló vissza élés. S az utób bi idõ ben nem csak a kis vál lal ko zá sok nál, ha nem a nagy be ru há zá sok nál is ta - pasz tal tunk ilyen jel le gû csa lá so kat. A má sik ilyen te rü - let a szá mí tó gép al kat rész-ke res ke de lem, ahol el sõ sor - ban a fe ke te be ho za tal miatt ren de zet le nek a vi szo nyok.
A sze mé lyi jö ve de lem adó nál jel lem zõ en az adó ked vez - mé nyek igény be vé te lét el len õriz zük vi szony lag nagy szám ban. Ki le het emel ni a va gyo no so dá si vizs gá la to - kat is, ta valy e té ren ki emel ke dõ ered mé nye ket ér tünk el, több mint há rommil li árd fo rint adó kü lön bö ze tet ál la - pí tot tunk meg. Éven te 400–500 ilyen vizs gá la tot vég - zünk. Az adó el tit ko lás mér té két a meg lé võ va gyon alap - ján fel té te le zett jö ve de lem bõl szá mol juk ki.
– Ilyen eset ben bün te tõ fel je len tést tesz nek, vagy az il le tõ ki fi ze ti a bün te tést, a bír sá got és nincs más kö vet - kez mény...?
– Ke mény az adó szank ció is, ele ve 50 szá za lé kos a bír ság, plusz a ké se del mi pót lék. Fel je len tést ak kor te - szünk, ha a szán dé kos sá got tud juk bi zo nyí ta ni. Ha va la - ki gon dat lan volt, té ve dett, té ve sen ér tel mez te a jog sza - bályt, az ön ma gá ban még nem von ma ga után bün te tõ szank ci ót.
– Az APEH ér de kelt ab ban, hogy mi nél több bír sá got ró jon ki? A köz vé le mény ben elég gé el ter jedt né zet, hogy az adó hi va ta li el len õrök jö ve del me függ at tól, mennyi bír sá got vagy szank ci ót ál la pí ta nak meg. Ez igaz, vagy csak egy tév esz me?
– Az adó hi va tal ra vo nat ko zó ér de kelt sé gi rend szert a 90-es évek ele je óta a költ ség ve té si tör vény szab ja meg.
Az APEH-en be lül mû kö dik egy bel sõ ér té ke lé si rend - szer, amely – mennyi sé gi és mi nõ sé gi mu ta tók alap ján – pont szá mok kal mé ri az egyes szer ve ze ti egy sé gek tel je - sít mé nyét. A több tu cat szem pont kö zött azon ban csak egy, s nem is meg ha tá ro zó a bír ság be vé tel. Az igaz ga tó - sá gok a ju ta lom ként ki oszt ha tó összeg bõl össz tel je sít - mé nyük ará nyá ban ré sze sül nek, te hát a konk rét el len õr - zés hez, a meg ál la pí tá sok hoz vagy szank ci ós ha tá ro zat meg ho za ta lá hoz köz vet le nül nem kö tõ dik ju ta lom. Nem sze ret ném azon ban en nek a költ ség ve té si pénz nek a je - len tõ sé gét csök ken te ni. Az APEH mun ka tár sai köz tiszt - vi se lõk, ugyan az a bé re zé sük, mint a köz igaz ga tás ban ál ta lá ban. A múlt év ben a költ ség ve tés bõl meg kap tuk a ju tal ma zás ra for dít ha tó, mint egy 10 mil liárd fo rin tos össze get, ez zel je len tõ sen ja vult a dol go zó ink meg be - csü lé se az elõ zõ évek hez ké pest, ami kor fe szült sé ge ket oko zott e jö ve de lem el ma ra dá sa. Az idén vár ha tó an 11,2 mil li árd fo rint áll ren del ke zés re er re a cél ra, s mi vel re á li san tel je sít he tõk a költ ség ve té si be vé te li el vá rá sok, min den bi zonnyal meg is kap juk.
– Mik a ta pasz ta la tok az új adó ne mek kel kap cso lat - ban? Hogy vált be az eva és mi vár ha tó az ek hó tól?
– Az eva-be vé te lek két év alatt majd nem meg há rom - szo ro zód tak, míg 2005-re az eva-ala nyok szá ma más fél - sze re sé re nõtt 2003-hoz ké pest.
Az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó si ker tör té net nek ne vez he tõ, bár elle nõr zé si szem pont ból er re is oda kell fi gyel ni, hi szen az evás és nem evás vál lal ko zá sok össze ját szá sá nak, ke reszt be szám lá zá sá nak megvan a ve szé lye. El len õr zé si irány el vünk ben ter mé sze te sen
sze re pel e vál lal ko zá sok el len õr zé se is. Az ek hó val kap - cso la to san nyil ván nin cse nek még el len õr zé si ta pasz ta - la ta ink, az idén fel ké szü lünk er re is. Sza po rod nak a fel - ada ta ink a má jus tól ak tu á lis egyé ni já ru lék nyil ván tar tás be ve ze té sé vel, ami azt je len ti, hogy a vál lal ko zá sok nak min den fog lal koz ta tott ról ha von ta adó- és já ru lék be val - lást kell ké szí te ni ük. A be ve ze tés fo ko za tos lesz, az el sõ meg ha tá ro zott adó zói kör nek má jus 12-ig kell ezt a be - val lást elekt ro ni ku san be ad ni. Nem rejt jük vé ka alá, hogy már az el sõ be val lá si idõ szak után fo ko zot tan el - len õriz zük, ele get tesz nek-e kö te le zett sé gük nek a vál - lal ko zá sok.
– Ho gyan íté li meg az adó hi va tal fel ké szült sé gét ezek re a fel ada tok ra tech ni ka i lag, sze mé lyi ál lo mány - ban, lét szám ban?
– Az adó hi va tal dol go zói fel ké szült sé ge ál ta lá ban meg fe le lõ, de azért van nak hi á nyos sá gok. Köz tu dott, hogy az adó hi va tal ban je len tõs lét szám csök ken tés volt, két év alatt össze sen több mint 1300-al let tünk ke ve seb - ben. A lét szám most 11 900 fõ. A ter hek pe dig nem hogy csök ken tek vol na, in kább nö ve ked tek, s en nek min den - kép pen érez zük a ha tá sát. Kü lö nö sen a re ví zi ós te rü le - ten sok kal több szak em ber re len ne szük ség. A költ ség - ve té sünk vi szont szû kös, az utób bi évek ben ko moly ta - ka ré kos sá gi in téz ke dé se ket kel lett be ve zet ni. Min den - kép pen szük ség len ne fej lesz té sek re, be ru há zá sok ra, er - re gya kor la ti lag évek óta nem tud tunk köl te ni. A já ru - lék-nyil ván tar tás in for ma ti kai be ru há zá sá ra most kap - tunk há rommil li árd fo rin tot, ami ép pen hogy ele gen dõ az új fel adat hoz kö tõ dõ be szer zé sek re.
– Már las san két éve, hogy az EU tag jai va gyunk. Ho - gyan si ke rült be il lesz ked ni a nem zet kö zi kör nye zet be, mi lyen a tag or szá gok adó hi va ta la i val az együtt mû kö - dés?
– Az EU-csat la ko zás ra va ló fel ké szü lés so rán az uni - ós gya kor lat nak meg fe le lõ en, lét re hoz tuk a Köz pon ti Kap cso lat tar tó Iro dát (KKI; an gol: CLO), amely nek a tag or szá gok kö zöt ti in for má ció cse re le bo nyo lí tá sa a fõ fel ada ta. A kis lét szá mú szer ve zet ma gas szín vo na lon vég zi mun ká ját, amely nem csak a tag or szá gok kö zöt ti, ha nem a nem uni ós tag or szá gok kal va ló két ol da lú egyez mé nye ken ala pu ló kap cso la to kat, az adó zók ra vo - nat ko zó in for má ció cse rét is ma gá ba fog lal ja. Az uni ós fel té te lek hez va ló al kal maz ko dás azon ban hosszabb fo - lya mat, ame lyet min d az adó hi va ta li dol go zók nak, min d a vál lal ko zá sok nak ta nul ni uk kell. Szá mos új je len ség - gel ta lál ko zunk, ame lyek re meg fe le lõ vá laszt kell ad - nunk. Új mód sze re ket igé nyel pél dá ul az áfá val kap cso - la tos vál to zás: mint köz tu dott, a vám ha tá rok meg szû né - sé vel az áru moz gást a ha tá ron nem re giszt rál ják, így ne - he zeb ben el len õriz he tõ az ál ta lá nos for gal mi adó meg fi - ze té se. Nem könnyû a nyo má ra akad ni az adó el ke rü lõ szán dé kok nak, ami kor kö zös sé gen be lül ter mék for gal - ma zás ként ál lí ta nak be olyan üz le te ket, ame lyek nem azok. Az Eu ró pai Unió szá má ra is prob lé mát je len t a könnyen ki játsz ha tó sza bá lyo zás, nagy iro dal ma van a kör be szám lá zá si (ca rus sel) csa lá sok nak. Az oszt rák el - nök ség alatt meg kez dõ dött a kö zös gon dol ko dás a prob - lé ma meg ol dá sá ra. Ha a je len le gi hely ze tet adott nak vesszük, ak kor az egyik meg ol dás a tag or szá gok adó - igaz ga tá si szer ve ze te i nek szo ro sabb együtt mû kö dé se, a ha té ko nyabb, gyor sabb in for má ció cse re. Szá munk ra el - sõ sor ban azok kal az or szá gok kal fon tos a szo ro sabb együtt mû kö dés, ame lyek kel a ma gyar gaz da ság is kap -
Ú JRE TNI
cso lat ban áll. El sõ sor ban a szom szé dos or szá gok, Szlo - vá kia, Auszt ria, va la mint Len gyel or szág, Cseh or szág, Né met or szág és Olasz or szág tar to zik ide. Mi vel tag ja va gyunk az eu ró pai adó hi va ta lok nem zet kö zi szer ve ze - té nek (IO TA), el vi leg min den tag or szág gal meg van a kap cso la tunk. Az idén Ma gyar or szág töl ti be a szer ve zet el nö ki tisz tét, a kö vet ke zõ kong resszus má jus ban Bu da - pes ten lesz. A kap cso la tok fel vé te lé re, épí té sé re ez is ki - tû nõ al kal mat kí nál.
– Ele gen dõk az APEH jo go sít vá nyai a meg vál to zott fel té te lek kö zött vég zen dõ mun ká hoz? Az uni ós or szá - gok több sé gé ben az adó hi va ta lok nak pél dá ul nyo mo za ti jo go sít vá nyuk is van…
– Ta valy volt ná lunk a Nem zet kö zi Va lu ta alap szak - ér tõi cso port ja. Át vi lá gí tot ták az APEH szer ve ze tét, mû kö dé sét, õk is úgy ér té kel ték, hogy kor sze rû en mû - kö dik a hi va tal, de ja vas la tot tet tek a to vább fej lesz tés irá nya i ra, s ezek kö zött sze re pelt pél dá ul nyo mo za ti egy ség fel ál lí tá sa is. Nem olyan nyo mo zó szerv re gon - do lunk, mint ami lyen ko ráb ban már volt az APEH-nál, ha nem va ló ban eu ró pai, már az adó vizs gá lat köz ben nyo mo za ti te vé keny sé get foly ta tó egy ség re. Az eu ró pai or szá gok több sé gé ben lé te zik ilyen, tit kos szol gá la ti esz - kö zök kel, spe ci á lis jo go sít vánnyal fel vér tez ve. Mi egy ki csit ki ló gunk a sor ból. Va ló ban hi ány zik egy gyors - reagálású szer ve zet, amely akár még ré gi ós ke re tek kö - zött is meg va ló sít ha tó len ne. Egyéb ként a vám- és pénz - ügy õr ség a sa ját ha tás kö ré be tar to zó adók kal kap cso lat - ban ter mé sze te sen ren del ke zik ilyen jo go sít vá nyok kal.
– Mi lyen az együtt mû kö dés a vám- és pénz ügy õr ség - gel?
– Azt hi szem, köl csö nö sen elé ge det tek le he tünk az együtt mû kö dés ki ala kult for má i val. Je len tõs elõ re lé pés volt a ta valy kö zö sen lét re ho zott, úgy ne ve zett ra pid cso - por tok rend kí vül ered mé nyes mû kö dé se. Új elem a mun kánk ban, hogy a vám- és pénz ügy õr ség az APEH-hel kö tött meg ál la po dás alap ján olyan el len õr zé - se ket is vé gez het, ami egyéb ként az adó hi va tal ha tás kö - ré be tar to zik. Nem csak ra pid cso por tok ke re té ben, ha - nem más te rü le ten is vég zünk kö zös el len õr zé se ket.
A szak mai fel ké szí tés ben, to vább kép zés ben is együtt - mû kö dünk, ez is hoz zá já rul mind két szer ve zet mun ká já - nak ja vu ló ha té kony sá gá hoz.
– Mi lyen nek íté li az APEH a tár sa dal mi el is mert sé - gét, te kin té lyét, el fo ga dott sá gát? A ré gi uni ós or szá gok - ban, pél dá ul Né met or szág ban, Ang li á ban vagy Fran cia - or szág ban az adó ha tó sá gok a leg na gyobb presz tízsû in - téz mé nyek kö zé tar toz nak. Eb be az irány ba ha la d az APEH?
– Ez na gyon kom plex kér dés. Vé le mé nyem sze rint a ma gyar tár sa da lom ra még nem iga zán jel lem zõ az „adó - tu da tos ság”, vagy is az adó zó pol gá rok je len tõs ré sze még nem lát ja be, hogy az adó nem va la mi ide gen ha ta -
lom ál tal el kob zott pénz, ha nem ma gunk nak fi zet jük be, és amit be fi ze tünk, azt tár sa dal mi szol gál ta tá sok for má - já ban vissza kap juk. Bár e té ren van fej lõ dés, ez las sú fo - lya mat, s még va ló ban nem tar tunk ott, ahol az em lí tett or szá gok. Ah hoz, hogy az adó hi va tal tár sa dal mi lag meg be csült le gyen, az is kell, hogy em be rek be lás sák, ez a szer ve zet nem el le nük van, ha nem ép pen az ál lam - pol gá rok meg bí zá sá ból tel je sí ti fel ada tát.
– Sok mú lik azon, hogy az APEH ho gyan je le nik meg akár a mé di á ban, a nyil vá nos ság elõtt. Le het for mál ni ezt a ké pet, vagy ez is alap ve tõ en tár sa dal mi kér dés?
– Nem aka rom a fe le lõs sé get tel je sen el há rí ta ni ma - gunk tól, mert mi is tud juk és akar juk for mál ni a ró lunk ki ala kí tott ké pet, de ez alap ve tõ en tár sa dal mi kér dés.
Ami kor 2003-ban az APEH misszi ó ját meg fo gal maz - tuk, az is ben ne volt, hogy hisszük: az adó zók ál ta lá ban sze ret nek ele get ten ni a kö te le zett sé gük nek. S an nak, aki azért nem tesz ele get, mert tá jé ko zat lan, se gí te nünk kell. Erõ sí te nünk kell a hi va tal szol gál ta tó, tá jé koz ta tó te vé keny sé gét. Az el múlt idõ szak ban – úgy gon do lom – si ke rült elõ re lép ni ezen a te rü le ten. In ter ne tes hon la pun - kat ma xi má li san e cél szol gá la tá ba ál lí tot tuk, fo lya ma - to san fris sít jük az in for má ci ó kat, könnyen ke zel he tõ struk tú ra ki ala kí tá sá ra tö rek szünk. A köz pon ti tá jé koz - ta tá si osz tá lyunk te le fo non vagy e-mai len fo gad ja a kér - dé se ket, ezt sze ret nénk az igaz ga tó sá go kon is meg va ló - sí ta ni. Ugyan ak kor – s ezt szin tén meg fo gal maz tuk – a szol gál ta tás mel lett fo koz zuk az adó hi va tal ha tó sá gi szi - go rát is. Azok kal szem ben, akik szán dé ko san nem akar - nak en nek ele get ten ni adó fi ze té si kö te le zett sé gük nek, kö vet ke ze tes szi gor ral lé pünk fe l. Az APEH e két lát - szó lag el len té tes irá nyú kül de té sét kell egyen súly ban tar ta ni, egyik sem me het a má sik ro vá sá ra. Úgy gon do - lom, az adó hi va tal nem fel tét le nül ak kor nép sze rû, ha en ge dé keny, sõt, ha kö vet ke ze te sen lép fe l az adó sza bá - lyo kat meg sér tõk el len, ja vul a tár sa dal mi el is mert sé ge.
– Vé le mé nye sze rint az adó csök ken tés tõl vár ha tó-e az adó zá si mo rál ja vu lá sa?
– Ez rég óta vi ta tott kér dés, van, aki es kü szik rá, van, aki sze rint nem fel tét le nül jár a ket tõ együtt. Sze mé lyes vé le mé nyem sze rint lé te zik az adó nak egy olyan mér té - ke, amely rõl az adó zók úgy vé lik, már ér de mes meg - fizetni. Ezt per sze na gyon ne héz el ta lál ni, s nyil ván a költ ség ve tés, az ál lam ház tar tás igé nyei is meghatá - rozóak. Két ség kí vül az em be rek több sé ge job ban sze re t nyu god tan alud ni, s ha nem kell ide ges ked nie, bi zo nyos adó mér té ket szí ve seb ben meg fi zet. Az eva pél dá ul ilyen nek te kint he tõ. Ha az adó mér ték egész sé ges, ak kor az adó zók dön tõ több sé ge ön kén te sen is ele get tesz a kö - te le zett sé gé nek, s az adó hi va tal egyéb fel ada ta i ra kon - cent rál hat.
Os váth Sa rol ta
v v v v v
IN TER JÚ
Egy más ra épü lõ,
egy sé ges el len õr zé si rend szer re van szük ség
A Pénz ügy mi nisz té ri um El len õr zé si Rend szer Fej lesz té si Fõ osz tá lyá nak szer ve zé sé - ben Ba la to nõ szö dön ren dez ték meg az ál lam ház tar tá si bel sõ pénz ügyi el len õr zé si kon - fe ren ci át. A két na pos prog ram kö zép pont já ban az eu ró pai uni ós el len õr zé si kö ve tel - mé nyek áll tak. A kon fe ren cia részt ve või és elõ adói, az uni ós és ha zai szer ve ze tek leg - ma ga sabb ran gú tiszt vi se lõi meg vi tat ták a je len le gi prog ra mo zá si idõszak ta pasz ta la - tait, va la mint a 2007–2013. kö zöt ti idõ szak fel ada ta it, ki hí vá sa it.
Dr. Ve res Já nos pénz ügy mi nisz ter meg nyi tó já ban azt emel te ki, hogy a Ma gyar or szág szá má ra ren del ke zés re ál ló for rá so kat nagy biz ton ság gal és jó ha té kony ság gal kell fel hasz nál ni. Egy sze rû vég re haj tá si sza bá lyok ra és meg fe le lõ el len õr zés re van szük ség. Min den kép pen ar - ra kell tö re ked ni, hogy a pénz fel hasz ná lás rend sze re it már a kez de te kkor jól ala kít suk ki, hogy ne az idõ szak vé gén de rül je nek ki a prob lé mák. Be je len tet te, hogy a na pok ban „Pro oe co no mia fi de li”, vagy is a „meg bíz ha - tó gaz dál ko dá sért” szak mai dí jat ala pít, amellyel a pénz - ügy mi nisz ter éven te azo kat a szak em be re ket ju tal maz - za, akik a leg töb bet te szik az ál lam ház tar tá si bel sõ pénz - ügyi el len õr zé si rend szer mû köd te té sé ért és fejleszté - séért.
Az el len õr zé sek uni ós szin tû egy más ra épü lé sét mu - tat ta be Bri an Gray fõ igaz ga tó-he lyet tes (Eu ró pai Bi - zott ság Költ ség ve té si Fõ igaz ga tó sá ga), aki vá zol ta az uni ós költ ség ve tés zár szám adá sá hoz (fel men té si el já rá - sá hoz) kap cso ló dó fo lya ma tok és do ku men tu mok pi ra - mi sát. Elem zé sé ben el mond ta, hogy a Bi zott ság vé le - mé nye sze rint a tag ál la mok ál tal ki adan dó ve ze tõi nyi - lat ko za tok, il let ve a tag ál la mi szám ve võ szé kek ak tí - vabb rész vé te le az uni ós pén zek el len õr zé sé ben elõ re lé - pés le het ne a po zi tív DAS1 el éré sé hez. Hoz zá tet te, hogy az EU leg fõbb dön tés ho za ta li szer vé ben, a Ta nács ban ez zel szem ben az az ál lás pont ala kult ki, hogy a 25 tag - ál lam nem tá mo gat ja po li ti kai szin tû nyi lat ko za tok be - ve ze té sét, és a szám ve võ szé kek füg get len sé gé nek sért - he tet len sé gét sze m elõtt tart va a tag ál la mok a szám ve - võ szé kek sa ját dön té sé re bíz nák, hogy mi lyen el len õr - zé se ket vé gez nek. Be mu tat ta a Bi zott ság 2006. ja nu ár 17-én köz zé tett in téz ke dé si ter vét az in teg rált bel sõ kont roll ke ret ki ala kí tá sá ra, amely egy részt az el len õr - zé si rend szer meg erõ sí té sét cé loz za, más részt vi szont cé lul tûz te ki a mû kö dõ el len õr zé sek jobb do ku men tá lá - sát, be mu ta tá sát, hogy az a jö võ ben meg gyõ zõbb le gyen az Eu ró pai Szám ve võ szék szá má ra is.
1 Az EU-költ ség ve tés el szá mo lá sá nak meg bíz ha tó sá gát, il let ve az alap já ul szol gá ló mû ve le tek jog sze rû sé gét és sza bály sze rû sé gét iga zo ló nyi lat ko zat, ame lyet az Eu ró pai Unió Szám ve võ szé ke az EU költ ség ve té - sé nek éves vég re haj tá sa so rán bo csát ki, a nyi lat ko zat tal együtt ke rül az EU-költ ség ve tés zár szám adá sa az EU Par la ment elé el fo ga dás ra.
Az „egy sé ges el len õr zés” (sing le au dit) el vét tart ja leg fon to sabb nak Ví tor Cal de i ra, az Eu ró pai Szám ve võ - szék (Eu ro pe an Co urt of Au di tors, ECA) tag ja is, aki ar - ról be szélt, hogy az ECA sze rint az uni ós pén zek el köl - té sé nek sza bá lyos sá gá ról úgy le het ne a leg egy sze rûb - ben éssze rû bi zo nyos sá got sze rez ni, ha el len õr zé sek lán co la ta ala kul na ki, ahol min den egyes el len õr zé si szint épít a meg elõ zõ el len õr zõ szer ve zet ta pasz ta la ta i - ra. Mi vel az ECA mun ká ját el sõ sor ban az IN TO SAI és az IFAC stan dard jai alap ján vég zi, szá má ra a tag ál la mi szám ve võ szé kek ha son ló ala po kon el vég zett el len õr zé - sei nö vel het nék a rá lá tást a rend szer re, de egy tag ál lam ál tal ki adott po li ti kai nyi lat ko zat ér té ke már ke vés bé egy ér tel mû.
Dr. Fa za kas Sza bolcs, az Eu ró pai Par la ment (EP) Költ ség ve té si El len õr zé si Bi zott sá gá nak el nö ke ki emel - te, hogy az EP szá má ra azért na gyon fon tos cél a fenn - tar tá sok nél kü li DAS el éré se, mert az uni ós ál lam pol gá - rok eb ben az eset ben le het né nek biz to sak a pén zek fel - hasz ná lá sá nak sza bály sze rû sé gé ben. Az EP, mint költ - ség ve té si ha tó ság, sok kal ér zé ke nyeb ben re a gál a ked - ve zõt len zár szám adá si vé le mény re, mint egy adott or - szág par la ment je, hi szen az EP ese té ben nin csen meg a ha gyo má nyos kor mány zó pár ti több sé gi ma ga tar tás. Az EP-ben ép pen ezért min den párt el kö te le zett az iránt, hogy a hét éves pénz ügyi pers pek tí va vég re haj tá sá nak és az éves költ ség ve tés meg al ko tá sá nak fõbb sza bá lya it ren de zõ in téz mény kö zi meg ál la po dás – amely a Ta nács, az EP és a Bi zott ság kö zött ke rül meg kö tés re – tar tal - maz zon a pénz ügyi le bo nyo lí tás ra vo nat ko zó konk rét kö ve tel mé nye ket is, köz tük a tag ál la mi ve ze tõi nyi lat - ko za tok ki adá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé get is. Mi vel a tag ál la mok pénz ügy mi nisz te re i nek leg ma ga sabb dön - tés ho za ta li fó ru ma, az ECO FIN ezen nyi lat ko za tok be - ve ze té sét el le nez te, és er rõl az ál lás pont ról a Ta nács nem volt haj lan dó el moz dul ni, az EP vél he tõ en meg - elég szik majd az ope ra tív szin te ken ké szü lõ dek la rá ci - ók kal. Az in téz mény kö zi meg ál la po dás tárgyalásainak le zá rá sa 2006 áp ri li sá ban vár ha tó.
Dr. Ko vács Ár pád, az Ál la mi Szám ve võ szék el nö ke azt a kér dést jár ta kör be, hogy va jon a nem ze ti szin tû zár szám adás hoz kap cso ló dó el len õr zé sek me nnyi ben se gít he tik a pénz fel hasz ná lás és az ar ról va ló be szá mo - lá sok mi nõ sé gé nek és meg bíz ha tó sá gá nak ja vu lá sát.
Vé le mé nye sze rint a zár szám adás hoz kap cso ló dó el len -
Ál lam ház tar tá si bel sõ pénz ügyi el len õr zé si kon fe ren cia
M UI RÉ TZSI NI MYG ÜZNÉP
õr zé sek re egy sé ges mód szer tant és el já rás ren det kell ki - ala kí ta ni az ál lam ház tar tás min den al rend sze ré ben, ami azt is je len ti, hogy az el kü lö ní tett ál la mi pénz ala pok és a tár sa da lom biz to sí tá si ala pok könyv vizs gá la tát il le tõ en cél sze rû len ne új ra gon dol ni a je len leg ha tá lyos jog sza - bá lyo kat.
Az ECA, az EP és a Bi zott ság is a po zi tív DAS ki adá - sá nak leg na gyobb hát rál ta tó ja ként a struk tu rá lis ala pok fel hasz ná lá sát je löl te meg, hi szen e te rü le ten a prog - ramok le bo nyo lí tá sát a tag ál la mok nagy mér ték ben ön - ál ló an vég zik. Dr. Gye kicz ki And rás el nök he lyet tes a KEHI ezen a te rü le ten szer zett el len õr zé si ta pasz ta la ta i - ról be szélt, míg Se bes tyén Gab ri el la a Pénz ügy mi nisz té - ri um NAO Iro da kép vi se le té ben a Ki fi ze tõ Ha tó ság el - len õr zé si funk ci ó it mu tat ta be. Dr. Bat hó Fe renc, a Pénz ügy mi nisz té ri um költ ség ve té si fõ cso port fõ nö ke át - te kin tést adott az uni ós és a ma gyar költ ség ve tés je len le - gi és jö võ be li (2007–2013. kö zöt ti) kap cso la tá ról, a pénz ügyi pers pek tí vá ról.
A 2007–2013. kö zöt ti ter ve zé si idõ szak ra va ló fel ké - szü lést se gí ten dõ Ni cho las Martyn, az Eu ró pai Unió Re - gi o ná lis Po li ti ka Fõ igaz ga tó sá gá nak el len õr zé si igaz ga - tó ja össze fog lal ta a vár ha tó új don sá go kat, és rész le te sen be szélt a je len le gi cik lus hoz ké pest új el len õr zé si kö ve - tel mé nyek rõl. Az elõ zõ ek ben több ször em le ge tett nyi -
lat ko za tok egy faj tá já hoz ha son ló rend szer lép majd élet be ope ra tív szint en, ami azt je len ti, hogy az El len õr - zé si Ha tó ság (az új idõ szak ban be lé põ új sze rep lõ) éven - te könyv vizs gá la ti tí pu sú el len õr zés nyo mán, zá ra dék for má já ban mon d majd vé le ményt a ko hé zi ós po li ti ka te rü le tén fel hasz nált pén zek rõl. Dr. We id lich Edit mi - nisz te ri biz to s eh hez kap cso lód va be szélt az ál lam ház - tar tá si bel sõ pénz ügyi el len õr zé si rend szer ak tu á lis fel - ada ta i ról, ki hí vá sa i ról, míg dr. Sza ló Pé ter el nök a má - so dik Nem ze ti Fej lesz té si Terv ki ala kí tá sá ról adott át te - kin tést a részt ve võk nek.
A kon fe ren cia ke re té ben át ad ták a Pénz ügy mi nisz té - ri um el is me rõ ok le ve le it azok nak a kol lé gák nak, akik az el múlt év ben so kat tet tek az ál lam ház tar tá si bel sõ pénz - ügyi el len õr zé si rend szer fej lesz té sé ért és mû köd te té sé - ért. A bel sõ el len õr zés te rü le tén 2006-ban el is me rés ben ré sze sült Oláh Gá bor (Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun - ka ügyi Mi nisz té ri um) és Bánk né Si mon Ju dit (Mi nisz - ter el nö ki Hi va tal), FE U VE te rü le ten Szam kó Jó zsef né (Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia) és Jó ba Em ma (Ok ta - tá si Mi nisz té ri um), az uni ós tá mo ga tá sok hoz kap cso ló - dó el len õr zé sek te rü le tén pe dig dr. Fá bi án Ti bor (Me zõ - gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal) és Né meth Edit (Pénz ügy mi nisz té ri um, NAO Iro da). Mind annyi uk nak ezú ton is gra tu lá lunk.
Ví tor Ma nu el da Sil va Cal de i ra, EU Szám ve võ szék
Ve res Já nos, pénz ügy mi nisz ter Fa za kas Sza bolcs, az Eu ró pai Par la ment Költ ség ve té si El len õr zé si Bi zott sá gá nak el nö ke
Ko vács Ár pád, ÁSZ el nök A konfe ren cia elõ adói
PÉNZ ÜGY MI NISZ TÉ RI UM
A köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze ré nek el vei 1 (1. rész)
Bár az utób bi há rom év ben a bel sõ kont roll fo gal ma egy re egy sé ge sebb ér tel me zést nye r, szé le sebb kör ben azon ban még min dig ér zé kel he tõ a bi zony ta lan ság. Ér de mes - nek lát szik át te kin te ni azo kat a fõbb el ve ket, kon cep ci o ná lis kér dé se ket, ame lyek ala - pul szol gál nak a köz szfé ra bel sõ kont roll já nak alap ve tõ fel ada tai, cél jai meg ha tá ro zá - sá hoz, s re mél he tõ en hoz zá já rul nak a köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze ré vel kap cso la - tos egy sé ges szem lé let meg szi lár dí tá sá hoz.
Az EU-csat la ko zás elõ ké szí té se so rán,2 ami kor az „ál - lam ház tar tás bel sõ pénz ügyi kont roll rend sze ré nek” meg - fe le lõ ki ala kí tá sá val kap cso la tos el vá rá sok3 tel je sí té se az egyik köz pon ti kér dés sé vált, fel szín re ke rül tek azok a szem lé let be li el té ré sek, ame lyek a „bel sõ kont roll” fo gal - má nak, cél ja i nak és el len õr zés hez va ló vi szo nyá nak nem egy sé ges ér tel me zé sé bõl ered tek. Ez oly kor a bel sõ kont - roll rend szer fej lesz té sé vel, va la mint meg fe le lõ sé gé nek ér - té ke lé sé vel kap cso la tos gya kor la ti fel ada tok meg ha tá ro zá - sá ban és vég re haj tá sá ban is gon dot oko zott.
A bel sõ kont roll rend szer kor sze rû el ve it és kö ve tel - mé nye it kon cep ci o ná lis szint en – fõ leg a ma gán vál lal - ko zá sok ra kon cent rál va – a CO SO4 1992-es je len té se fog lal ta rend szer be. A kon cep ció to vább fej lesz té sé nek je len tõ sebb ál lo má sá nak te kint he tõ a ki lenc ve nes évek vé gén szü le tett Thurn bull je len tés, majd a CO SO újabb, 2004-es „je len té se”5.
Mind ez zel pár hu za mo san, a köz szfé ra bel sõ kont roll - rend sze ré nek ki dol go zá sá ban az IN TO SAI (a Leg fõbb El len õr zé si In téz mé nyek Nem zet kö zi Szer ve ze te) vég - zett alap ve tõ mun kát. A Bel sõ Kont roll Stan dard Bi zott - sá ga 1992-ben hoz ta nyil vá nos ság ra el sõ, a köz szfé ra bel sõ kont roll já ra vo nat ko zó stan dard ja it6, ezt kö ve tõ en több ta nul mányt, út mu ta tót adott ki7.
Az 1992-ben ki adott bel sõ kont roll stan dar do kat a bi - zott ság fo lya ma to san fej lesz tet te. En nek ered mé nye - ként szü le tett meg az „Irány el vek a bel sõ kont roll stan - dar dok hoz a köz szfé rá ban” 8 cí mû újabb do ku men tum, ame lyet az IN TO SAI XVI II., 2004 ok tó be ré ben Bu da -
pes ten meg ren de zett kong resszu sa ha gyott jó vá. Az
„Irány el vek…” nap ra ké szen tük rö zik a köz szfé ra bel sõ kont roll já ra vo nat ko zó, nem zet kö zi leg ál ta lá no san el fo - ga dott kor sze rû szem lé le tet.
A köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze ré vel kap cso la tos kö ve tel mé nyek fon tos he lyet fog lal nak el az IN TO SAI 1995-ben meg je len te tett, majd 2001-ben át szer kesz tett El len õr zé si Stan dard jai kö zött is.
A köz- és a ma gán szfé ra szük sé ges meg kü lön böz te - té se mel lett meg ál la pít ha tó, hogy a CO SO és az IN TO - SAI jel zett do ku men tu mai kö zött nin cse nek szem lé le ti el lent mon dá sok, a bel sõ kont rol lal kap cso lat ban meg fo - gal ma zott el vek és kö ve tel mé nyek har mo ni zál nak egy - más sal. Mint hogy azon ban e cikk fõ té má ja a köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze re, a kö vet ke zõk ben ki fej ten dõ gon do la tok hát te rét el sõ sor ban az IN TO SAI do ku men - tu mai ké pe zik. Ez zel kap cso lat ban fon tos hang sú lyoz ni, hogy a köz szfé ra bel sõ kont roll stan dard ja i nak ki ala kí - tá sá hoz ké szí tett IN TO SAI irány el vek ben meg fo gal ma - zott el vek és kö ve tel mé nyek csak az IN TO SAI összes alap ve tõ do ku men tu má nak (Li mai Nyi lat ko zat, Eti kai Kó dex, El len õr zé si Stan dar dok) fi gye lem be vé te lé vel ér tel mez he tõk tel jes sé gé ben. E do ku men tu mok – négy - szin tû hi e rar chi á ba ren de zõd ve –, a vi lág leg fõbb el len - õr zé si in téz mé nye i nek kon szen zu sán ala pu ló, egy sé ges szem lé let alap ján fog lal ják össze a köz szfé ra leg fel sõ szin tû kül sõ el len õr zé sé nek cél ját, kor sze rû el ve it, fel té - te le it és kö ve tel mé nye it.9
Az IN TO SAI bel sõ kont roll irány el ve i nek in do kolt sá ga
A köz szfé ra bel sõ kont roll já val kap cso lat ban meg fo - gal ma zott kö ve tel mé nyek sa já tos he lyet fog lal nak el az IN TO SAI ál tal ki adott do ku men tu mok kö zött. Míg az IN TO SAI El len õr zé si Stan dar dok az el len õr zés mi nõ sé - gi kö ve tel mé nye it ha tá roz zák meg a szám ve võ szé kek - kel, a szám ve võk kel szem ben, ad dig az „Irány el vek…”
az el len õr zött szer ve zet tel, te vé keny sé ge bel sõ irá nyí tá - sá val, sza bá lyo zá sá val szem ben tá maszt ha tó el vá rá so -
Fó kusz: Pro fesszi o na liz mus és szak mai in teg ri tás
1 A Ma gyar Pénz ügyi-Gaz da sá gi El len õrök Köz hasz nú Egye sü le té nek Ál lam ház tar tás El len õr zé si Szak osz tá lya 2005. már ci us 3-i szak mai tanácskozásán el hang zott elõ adás szer kesz tett vál to za ta.
2 Kü lö nö sen a pénz ügyi irá nyí tás sal (28.) és a kül sõ el len õr zés sel (29.) kap cso la tos fe je ze tek scre e ning je, majd a csat la ko zást köz vet le nül meg - elõ zõ évek ben a HU2001/IB/SPPII/03Twin ning Pro jekt kap csán.
3 Pub lic In ter nal Fi nan ci al Cont rol – PIFC
4 Com mit tee of Spon so ring Or ga ni za ti ons of the Tre ad way Com mi si - on: In teg ra ted Fra me work for In ter nal Cont rol http://www.co so.org/pub - li ca ti ons/exe cu ti ve sum ma ry in teg ra ted fra me work.htm
5 En terp ri se Risk Ma na ge ment Fra me work, http://www.co so.org/pub - li ca ti ons/ERM/CO SO
6 IN TO SAI Gu i de li nes for In ter nal Cont rol Stan dards (1992)
7 Pél dá ul: IN TO SAI: „In ter nal Cont rol: Pro vi ding a Fo un da ti on for Ac co un ta bi lity in Go vern ment”, IN TO SAI: Gu i dan ce for Re port ing on the Ef fec ti ve ness of In ter nal Cont rols: SAI Ex pe ri en ces In Imp le men ting and Eva lu a ting In ter nal Cont rols
8 Gu i de li nes for In ter nal Cont rol Stan dards for Pub lic Sec tor, IN TO - SAI In ter nal Cont rol Stan dard Com mit tee, 2004. http://www.in to sai.org/
KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ
9 Az IN TO SAI do ku men tu mok hi e rar chi á já nak ma gya rá za tát lásd az Eti kai Kó dex és El len õr zé si Stan dar dok elõ sza vá ban (IN TO SAI Co de of Et hics and Au di ting Stan dards, 2001., Pre amb le)
kat, a bel sõ kont roll fel épí té sé re és meg fe le lõ (fo lya ma - tos, kon zek vens és ha tá sos) mû kö dé sé re vo nat ko zó ál ta - lá nos kö ve tel mé nye ket fo gal maz zák meg.
Fel me rül a kér dés, hogy mi ért te kin tet te sa ját fon tos fel - ada tá nak az IN TO SAI a köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze - ré re stan dard irány el vek ki dol go zá sát? Hi szen a kül sõ el - len õr zés egyik alap ve tõ, dek la rált el ve az el len õr zõ és az el len õr zött fel ada ta i nak és fe le lõs sé ge i nek pon tos el ha tá - ro lá sa. Esze rint az el len õr zést vég zõ az el len õr zés meg fe - le lõ mi nõ sé gû el vég zé sé ért – az el len õr zé si vé le mény, je - len tés be fog lalt meg ál la pí tá sok, kö vet kez te té sek és ja vas - la tok ma gas fo kú megbízhatósá gáért – fe le lõs. Az el len õr - zé si stan dar dok lé nye gé ben azok az el len õr zé si mun ka vég zé sé re vo nat ko zó mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek, ame lyek be tar tá sa biz to sít ja az el vár ha tó ma gas fo kú el len õr zé si bi - zo nyos ság el éré sét. Az el len õr ugyan ak kor nem le het fe le - lõs az el len õr zött te vé keny ség ben fel lelt hi bá kért, azok ki - ja ví tá sá ért. A le het sé ges hi bák meg elõ zé se, a meg tör tént hi bák el sõd le ges fel tá rá sa és ki ja ví tá sa – a te vé keny ség meg fe le lõ mó don és ered ménnyel tör té nõ el vég zé sé nek bel sõ irá nyí tá sa, sza bá lyo zá sa (kont roll ja) – az el szá mo - lás ra (szám adás ra) kö te le zett fel ada ta és fe le lõs sé ge. Esze - rint az elv sze rint min den ki a sa ját fel ada tá nak meg fe le lõ mi nõ sé gû el vég zé sé ért, ered mé nyé ért – a te vé keny ség meg ha tá ro zott cél nak és ke re tek nek meg fe le lõ irá nyí tá sá - ért, sza bá lyo zá sá ért (bel sõ kont roll já ért) – fe le lõs. Impli - cite, a bel sõ kont roll el vek és kö ve tel mé nyek ki ala kí tá sa el vi leg az el len õr zöt tek fel adat- és fe le lõs sé gi kö ré be tar - tozik.
Eh hez kap cso ló dó an azon ban meg kell je gyez ni, hogy ma ga az el len õr zõ szer ve zet is – mint a köz szfé ra bár mely szer ve ze te – fe le lõs sa ját fel ada tá nak meg fe le lõ mi nõ sé gû el vég zé sé ért és an nak ered mé nyé ért, va la mint a te vé keny ség – meg ha tá ro zott cél nak és ke re tek nek meg fe le lõ – irá nyí tá sá ért, sza bá lyo zá sá ért. Vagy is az el - len õr zõ szer ve zet nek is éssze rû bi zo nyos sá got biz to sí tó bel sõ kont roll rend szert kell ki ala kí ta nia, min d a gaz dál - ko dás ra, min d pe dig a fel ada tok tör vé nyes, sza bá lyos, gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes el vég zé sé re.
Mind emel lett az IN TO SAI – ezen be lül a tag jai, a leg fõbb el len õr zé si in téz mé nyek – ér de kelt sé ge és érin - tett sé ge az ál lam ház tar tás bel sõ kont roll rend sze ré nek stan dard jai ki ala kí tá sá ban több ol dal ról in do kol ha tó.
Elõ ször is, a meg fe le lõ bel sõ kont roll ki ala kí tá sá nak fe le lõs sé ge egy szer ve ze ten be lül nem azo nos a bel sõ kont rol lok kal kap cso la tos ál ta lá nos – stan dard – kö ve - tel mé nyek ki dol go zá sá nak ódi u má val. Az ál lam ház tar - tás szer ve ze te i nek egy sé ges rend szer ben va ló mû kö dé - sé hez szük ség sze rû, hogy a tel jes rend szer re ál ta lá nos, egy sé ges irá nyí tá si, sza bá lyo zá si el vek, kö ve tel mé nyek vo nat koz za nak. Nyil ván va ló az is, hogy eze ket nem az egyes szer ve ze tek, ha nem a rend szer irá nyí tá sá nak fel sõ szint jén kell meg ha tá roz ni.
Az el len õr zés az irá nyí tás el en ged he tet len ré sze.
A de mok ra ti kus jog ál la mok ban a leg fõbb el len õr zé si in - téz mé nyek (szám ve võ szé kek) az ál lam irá nyí tá sá nak leg fel sõ (or szág gyû lé si) szint jé hez kap cso ló dó el len õr - zé si ha tás kör meg va ló sí tá sá nak esz kö zei. Az IN TO SAI Li mai Nyi lat ko za ta (1977) ezt úgy fo gal maz za meg, hogy „…az el len õr zés kon cep ci ó ja és in téz mé nye az ál - la mi pénz gaz dál ko dás szer ves ré sze, mi vel a köz pén zek ke ze lé se bi zal mi kér dés. Az el len õr zés nem ön ma gá ban ál ló cél, vég sõ fá zis, ha nem el vá laszt ha tat lan ré sze egy irá nyí tá si rend szer nek.” Ma gá tól ér te tõ dõ te hát, hogy a
leg fõbb el len õr zé si in téz mé nyek – s így nem zet kö zi szer ve ze tük, az IN TO SAI is – köz vet le nül érin tet tek és ér de kel tek a köz szfé ra meg fe le lõ bel sõ kont roll rend sze - ré nek ki ala kí tá sá ban, meg ha tá ro zott fel ada tuk és fe le - lõs sé gük van a bel sõ kont roll rend szer rel kap cso la tos át - fo gó kö ve tel mé nyek ki ala kí tá sá ban.10
Má sod szor: a szám ve võ szé kek funk ci ó juk gya kor lá sa köz ben fo lya ma to san olyan is me re tek re, ta pasz ta la tok ra, azok ból le von ha tó ál ta lá nos kö vet kez te té sek re tesz nek szert, ame lyek fel hasz ná lá sa éssze rû és cél sze rû az irá nyí - tás, sza bá lyo zás mi nõ sé gé nek ja ví tá sá ban. Ezt tük rö zi a szám ve võ szé ki el len õr zés egy má sik alap el ve, az új ér ték adá sá nak kö ve tel mé nye is. Vagy is a szám ve võ szé kek nek nem csak az a fel ada ta, hogy fel tár ják, meg ál la pít sák az el - len õr zött ál la mi te vé keny sé gek ben a hi bá kat, ha nem ja - vas la tok kal, aján lá sok kal se gít sék is elõ azok ki ja ví tá sát, jö võ be ni meg is mét lõ dé sük meg elõ zé sét.
Har mad részt: a szám ve võ szé ki el len õr zés kor sze rû szem lé le té nek egyik ki in du ló pont ja, hogy az ál la mi te - vé keny sé gek ben a hi bák, a sza bály ta lan sá gok, a gyen ge tel je sít mé nyek vég sõ so ron min dig a bel sõ kont roll hi á - nyos sá ga i ra ve zet he tõk vissza. Ezért, füg get le nül at tól, hogy egy adott el len õr zés nek konk ré tan cél ja-e, min den eset ben ér té kel ni kell a bel sõ kont rollt is.
A bel sõ kont roll ér té ke lé sé hez vi szont meg ha tá ro zott mi nõ sé gi kri té ri u mok szük sé ge sek, ame lyek alap ját a bel sõ kont roll ki ala kí tá sá val és mû kö dé sé vel kap cso la - tos ál ta lá nos el vek és mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek (stan dar - dok) ké pez he tik. E szem pont ból is nyil ván va ló te hát a szám ve võ szé kek köz vet len ér de kelt sé ge a bel sõ kont - roll stan dar dok ki ala kí tá sá ban.
Ne gyed szer: a kül sõ el len õr zés – egy har ma dik elv re is te kin tet tel, amely sze rint az el len õr zés nek éssze rû nek kell len nie, vagy is ho za dé ká nak arány ban kell áll nia az el len - õr zés rá for dí tá sa i val – nem le het ön ma gá ban ered mé nyes az el len õr zöt tek (és át fo gó an a tel jes ál lam ház tar tás) bel sõ kont roll rend sze ré nek meg fe le lõ mû kö dé se nél kül. Ha a bel sõ kont roll jól (ha té ko nyan, kon zek ven sen és ered mé - nye sen) mû kö dik, az el len õr zés re for dí tott for rá sok egy ré - sze is meg ta ka rít ha tó vá vá lik. Te hát a bel sõ kont rol lal kap - cso la tos ál ta lá nos kö ve tel mé nyek meg lé te és ér vé nye sí té se az ál lam ház tar tás min den szint jén köz vet le nül be fo lyá sol - ja a szám ve võ szé ki el len õr zés ha té kony sá gát, ered mé - nyes sé gét (összes sé gé ben mi nõ sé gét), és köz vet len ha tás - sal van a szám ve võ szé kek, mint szer ve ze tek gaz dál ko dá - sá ra is. Már ezek a fel so rolt ér vek is kel lõ en alá tá maszt ják an nak in do kolt sá gát, hogy az IN TO SAI és tag jai olyan nagy fi gye lem mel és ér de kelt ség gel for dul nak a köz szfé ra bel sõ kont roll rend sze re fe lé.
Szö gez zük le, hogy a köz szfé ra meg fe le lõ mû kö dé sé - hez, a köz pén zek tör vé nyes kép zé sé hez (be sze dé sé hez), fe le lõs ke ze lé sé hez, sza bály sze rû, ha té kony és ered mé - nyes fel hasz ná lá sá hoz11 egy aránt el en ged he tet len a bel - sõ kont roll és a kül sõ el len õr zés, ame lyek nek egy mást ki egé szít ve hé zag men tes „rend szert” kell al kot ni uk.
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
10 Az ál lam ház tar tás ról szó ló, több ször mó do sí tott 1992. XXXVI II.
tör vény 48. § s) pont ja vé le mény nyil vá ní tá si jo go sít ványt (és fel ada tot) ad az Ál la mi Szám ve võ szék nek az ál lam ház tar tás bel sõ pénz ügyi kont - roll rend szer fej lesz té sé vel, sza bá lyo zá sá val, ko or di ná ci ó já val és har mo - ni zá ci ó já val, az el len õr zé si mód sze rek, a szak kép zés fej lesz té sé vel kap - cso la tos – a pénz ügy mi nisz ter ha tás kö ré be tar to zó – fel ada tok ra vo nat ko - zó an.
11 Er rõl rész le te seb ben a II. rész ben, a jo gál la mi sá gon ala pu ló de mok - rá cia tör vény el vei ke re té ben lesz szó.
I. A bel sõ kont rol lal kap cso la tos kö ve tel mé nyek meg ala po zá sa
A köz szfé ra bel sõ kont roll já nak szé le sebb kö rû vizs - gá la tá hoz te kint sünk át né hány fon tos el vet, meg kö ze lí - té si mó dot, ame lyek a köz igaz ga tás, az ál lam ház tar tás bel sõ kont roll já val és kül sõ el len õr zé sé vel kap cso la tos szem lé le ti ala pok nak te kint he tõ ek. Ezek a jo gál la mi sá - gon ala pu ló de mok rá cia köz igaz ga tá si el vei, a köz szol - gá la ti eti ka, a rend szer szem lé let, a mi nõ ség szem lé let és a koc ká za to kon (va ló szí nû sé gen) ala pu ló meg kö ze lí tés, ame lyek a meg fe le lõ bel sõ kont roll rend szer ki ala kí tá sá - ban, mû kö dé sé ben és a kor mány za ti te vé keny sé gek el - len õr zé sé ben is meg ha tá ro zó sze re pet ját sza nak.
A köz igaz ga tás, az ál lam ház tar tás mû kö dé sé vel kap cso la tos tör vény el vek
A köz szfé rá ban foly ta tott te vé keny sé gek bel sõ kont - roll já nak és kül sõ el len õr zé sé nek el vei és kö ve tel mé - nyei nem le het nek füg get le nek a kont roll és az el len õr - zés tár gyá tól, összes sé gé ben az adott tár sa dal mi for má - ci ót meg tes te sí tõ ál lam fel épí té sé tõl, a köz igaz ga tás jel - le gé tõl. Az IN TO SAI Li mai Nyi lat ko za ta hang sú lyoz za a vég re haj tó ha ta lom füg get len el len õr zé sé nek szük sé - ges sé gét. „A leg fõbb el len õr zé si in téz mé nyek füg get - len sé gét tör vé nyek ben kell biz to s alap ra he lyez ni. Lé - tez ni ük kell a jog biz ton ság jól mû kö dõ in téz mé nye i nek, ame lyet csak a jog ál la mon ala pu ló de mok rá ci á ban le het meg ta lál ni.”12 Az IN TO SAI do ku men tu ma i ban tük rö - zõ dõ szem lé let te hát alap ve tõ en a jo gál la mi sá gon ala pu - ló de mok rá ci ák köz igaz ga tá si el ve i re, a tör vény el vû irá - nyí tás ra épül. En nek fõbb is mér vei a meg bíz ha tó ság (jog biz ton ság, ki szá mít ha tó ság), a nyi tott ság/át lát ha tó - ság, a szá mon kér he tõ ség (el szá mol tat ha tó ság) és a ha - té kony ság/ha tá sos ság fo gal mai kö ré cso por to sít ha tó ak.
A tör vény el vû köz igaz ga tás ál ta lá nos kö ve tel mé nyei köz vet le nül vo nat koz nak a köz szfé rá ban foly ta tott te vé - keny sé gek re. Meg va ló su lá sa a köz igaz ga tás, az ál lam - ház tar tás át fo gó bel sõ kont roll rend sze ré nek és min den ál la mi szer ve zet bel sõ kont roll já nak ál ta lá nos cél ja, míg a tel je sí tés ér té ke lé se – be le ért ve a bel sõ kont roll rend - szer ha tá sos sá gá nak ér té ke lé sét is – a kül sõ el len õr zés ál ta lá nos fel ada ta. Me lyek ezek a fõbb tör vény el vek?
Meg bíz ha tó ság és ki szá mít ha tó ság
A meg bíz ha tó ság és ki szá mít ha tó ság (jog biz ton ság) ér de ké ben a köz igaz ga tás nak a tör vény szel le mé ben kell tel je sí te nie kö te le zett sé ge it. A ha tó sá gok nak dön - tés ho za tal kor kö vet ni ük kell az ál ta lá nos sza bá lyo kat és el ve ket, ame lye ket a tör vény ho zás al kot meg. A bel sõ kont roll el sõ és ál ta lá nos fel ada ta te hát a tör vény ho zás ál tal ki je lölt cé lok el éré sé nek biz to sí tá sa – a te vé keny - sé gek, fo lya ma tok, mû ve le tek tör vé nyes, sza bá lyos ke - re tek kö zött tar tá sá val. A kül sõ el len õr zés (ha gyo má - nyo san a pénz ügyi el len õr zés) fel ada ta e te kin tet ben pe - dig a te vé keny sé gek tör vé nyes sé gé nek, sza bály sze rû sé -
gé nek füg get len vizs gá la ta, ér té ke lé se, amely ki ter jed a bel sõ kont roll mi nõ sé gé nek ér té ke lé sé re is.
Mi vel a for rá so kat a köz szfé rá ban ál ta lá no san a köz - pén zek tes te sí tik meg, az ál lam ház tar tás bel sõ pénz ügyi kont roll já nak mi nõ sé ge ki emelt je len tõ sé gû. A köz pén - zek köz ér de kû kép zé se (be sze dé se), ke ze lé se, fel hasz - ná lá sa kü lö nös gon dos sá got fel té te lez, amely ben hang - sú lyoz ni kell a for rá sok vé del mé nek, tör vé nyes, gaz da - sá gos, ha té kony és ered mé nyes (összes sé gé ben meg fe - le lõ mi nõ sé gû) fel hasz ná lá sá nak fon tos sá gát. Mind - amel lett nem sza bad el fe lej te ni, hogy az ál lam funk ci o - ná lá sa át fog ja az igé nyek fel tá rá sát, a cé lok meg je lö lé - sét, az el éré sük höz szük sé ges fel ada tok meg ha tá ro zá sát, a vég re haj tá suk hoz szük sé ges fel té te lek13 ki ala kí tá sát, a fel ada tok vég re haj tá sá nak meg ter ve zé sét, meg szer ve - zé sét és meg va ló sí tá sát. Mind ezek nem csak a pénz - ügyek re kor lá to zód nak, más lép té kek ben meg je len nek az egyes szer ve ze tek szint jén is. El en ged he tet len a te vé - keny sé gek rend szer szem lé le tû össze han go lá sa, a szer - ve ze tek te vé keny sé gé nek meg fe le lõ bel sõ irá nyí tá sa, sza bá lyo zá sa, vagy is a cél irá nyos ke re tek kö zött tar tá sa (kont roll), a te vé keny sé gek fi gye lem mel kí sé ré se és ér - té ke lé se (mo ni tor ing), az ered mé nyek vissza csa to lá sa (bel sõ el len õr zés). A bel sõ kont roll – a vég re haj tó ha ta - lom át fo gó bel sõ kont roll rend sze re és min den egyes szer ve zet bel sõ kont roll ja – szük ség sze rû en túl nõ a pénz ügyi el szá mo lá sok kal kap cso la tos ügye ken, a pénz ügyi és szám vi te li mun ka kont roll ján. Át szö vi a tel - jes szer ve ze tet14, lé nye gé ben meg ha tá roz za an nak struk tú rá ját, fel öle li a ve ze tés ál tal al kal ma zott összes – pénz ügyi és más – kont rol lok tí pu sa it.
A for rá sok vé del me, éssze rû fel hasz ná lá sa kap csán rög tön az el len õr zés szük sé ges sé gé re gon do lunk, mind - amel lett be lát ha tó, hogy az el len õr zés ön ma gá ban nem biz to sít hat ja a for rá sok ha té kony, meg fe le lõ vé del mét, a köz szfé rá ban foly ta tott te vé keny sé gek és ered mé nye ik meg fe le lõ mi nõ sé gét (ha tá sát). A kül sõ el len õr zés (el - len õr zé si funk ció) el sõ sor ban azért szük ség sze rû, mert a köz szfé ra szer ve ze te i nek te vé keny sé gét szá mon kér he - tõ vé te szi, és ga ran ci át je len t a jog biz ton ság el ve i nek (és lé nye gé ben a jo gál la mi sá gon ala pu ló de mok rá cia összes el vé nek) tel je sü lé sé re.
A meg bíz ha tó ság, jog biz ton ság kö ve tel mé nyé hez szá mos elv kap cso ló dik, ame lyek bõl köz vet le nül de ri - vál ha tó ak egy részt a rész le te sebb kont roll cé lok, te rü le - tek, ha tó kö rök, más részt egyes el len õr zé si cé lok is.
Ilyen el vek pél dá ul:
– a non-diszk ri mi ná ció el ve: a tör vény sza bá lyát sem le ge sen, rész re haj lás nél kül, ál ta lá nos ér vé nyû en kell al kal maz ni;
– a jo gi kom pe ten cia: az ál la mi ha tó sá gok, tiszt ség vi - se lõk csak olyan ügyek ben dönt het nek, ame lyek a jo gi ha tás kö rük be tar toz nak. A jo gi kom pe ten ciá hoz kap - csol ha tók;
– a tet szõ le ges ség el ve: a dön tés ho zó nak ren del kez - nie kell egy bi zo nyos mér té kû sza bad ság gal, mi vel a tör vény nem szá mol hat elõ re min den kö rül ménnyel.
A tet szõ le ges ség ugyan ak kor nem vál hat ön ké nyes ség - gé. Ami kor hi ány zik a tör vény konk rét sza bá lya, az eti - kai ér té kek alap ve tõ fon tos sá gú vá vál nak, vagy is szük - KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ 12 Dr. Franz Fi ed ler az IN TO SAI fõ tit ká ra: a Li mai Nyi lat ko zat
1998-as új ra ki adá sá nak elõ sza va
13 Szer ve ze tek (struk tú ra), for rá sok, sza bá lyok
14 Szé les ér te lem ben a tel jes ál la mot, szer ve ze tek szint jén a tel jes szer - ve ze tet
sé ges, hogy a köz hi va tal nok jó hi sze mû en te vé keny ked - jen, hogy éssze rû mó don a köz ér de ket szol gál ja, hogy kor rekt el já rá so kat foly tas son, hogy tart sa tisz te let ben az ará nyos ság el vét, és tart sa fenn az egyen lõ ség kö ve - tel mé nyét;
– az idõ sze rû ség el ve: a dön tés ho za tal ha lo ga tá sa igaz ság ta lan sá got ered mé nyez het, a köz- és ma gán ér - dek sú lyos sé rel mé hez ve zet het. A ké sés a szük sé ges ha - tá ro za tok, for rá sok hi á nyá nak, de gyak ran a köz hi va tal - no kok in kom pe ten ci á já nak (a hoz zá ér tés hi á nyá nak) ered mé nye. A prob lé mát a ha tár idõk vi lá gos ki je lö lé sé - nek jog sza bá lyi, vagy bel sõ sza bá lyo zá si elõ írá sa, más - részt ér dem re ala po zó mun ka erõ-to bor zás és fo lya ma tos kép zés csök kent he ti;
– a pro fesszi o na liz mus és szak mai in teg ri tás (tisz tes - ség, fedd he tet len ség), pár tat lan ság, füg get len ség (rész - re haj lás-nél kü li ség) – ezek a tör vény el vek egy ben alap - ve tõ köz tiszt vi se lõi, köz al kal ma zot ti eti kai fo gal mak – a köz igaz ga tás te rén két ség te le nül a köz igaz ga tás meg - bíz ha tó sá gát és a ki szá mít ha tó sá gát tá mo gat ják. A köz - tiszt vi se lõ nek el kell fo gad nia bi zo nyos kor lá to zá so kat (össze fér he tet len ség, va gyon nyi lat ko zat). Ugyan ak kor a köz tiszt vi se lõ ket (ál la mi al kal ma zot ta kat) meg il le ti a szak mai elõ re lé pés jo ga, a kö te les sé gek, jo gok pon tos meg je lö lé se, ará nyos és sza bá lyo zott jö ve de lem. Az ál - la mi tiszt ség vi se lõk füg get len sé ge ugyan ak kor nem je - lent he ti a sza bad íté let ho za tal és vé le mény al ko tás tel jes jo gát. En nek sza bá lyo zá sá ra (kont roll já ra) lé tez ni ük kell meg fe le lõ jog sza bá lyok nak és bi zo nyos szak mai irány el vek nek („stan dar dok nak”), va la mint eti kai kö ve - tel mé nyek nek. Meg kell ta lál ni az egyen súlyt a füg get - len ség és a tör vény szel le mé ben igaz ga tó kor mány irán ti hû ség ér té ke kö zött.
A pro fesszi o na liz mus ma gá ban hor doz za a mun ka - erõ to bor zás szak mai kö ve tel mé nyek re ala po zá sát és a to vább kép zés igé nyét is min d az al kal ma zó, min d az al - kal ma zott ré szé rõl. Az el len õr zés re vo nat ko zó an ezt az IN TO SAI el len õr zé si stan dard jai az eti kai je len tõ sé gû el len õr zé si stan dar dok kö zött a szak mai hoz zá ér tés fo - gal ma alatt tár gyal ják. A pro fesszi o ná lis in teg ri tást (vagy is szak mai fedd he tet len sé get), ezen ke resz tül a köz igaz ga tás meg bíz ha tó sá gát ve szé lyez te ti, ha a fel vé - tel és az elõ lép te tés fõ leg po li ti kai párt fo gá son és cim - bo ra sá gon alap szik, vagy ha bi zo nyos konf lik tu sok ke - rü lé se ké nyel me sebb a szük sé ges vál toz ta tás nál.
A pro fesszi o na liz mus és szak mai in teg ri tás biz to sí tá - sa a bel sõ kont roll rend szer egyik ki emelt fel ada ta, így vizs gá la ta, ér té ke lé se elv ben az el len õr zés nek is egyik fon tos cél ja.
Nyi tott ság és át lát ha tó ság
A nyi tott ság és át lát ha tó ság (transz pa ren cia) el vé - nek ket tõs cél ja van: egy részt a nem meg fe le lõ irá nyí tás és a kor rup ció le he tõ sé ge i nek csök ken té sé vel vé del me - zi a köz ér de ket, más részt vé di az egyé ni jo go kat, mi vel szük sé ges sé te szi a köz igaz ga tá si ha tá ro za tok in do ko lá - sát, és ez ál tal le he tõ sé get biz to sít az érin tet tek nek a fel - leb be zés re. A nyi tott sá got és át lát ha tó sá got töb bek kö - zött a kö vet ke zõ el vek jel lem zik, ame lyek bõl szin tén egye ne sen le ve zet he tõ ek meg ha tá ro zott kont roll cé lok és el len õr zé si szem pon tok is:
– Hoz zá fér he tõ ség, el ér he tõ ség: az ál la mi nyil ván tar - tá sok nak el ér he tõ nek kell len nie min den ki szá má ra.
A de mok rá ci á ban kü lö nö sen fon tos a tit kos ság in do - kolt sá gá nak meg fe le lõ ér tel me zé se, a tit ko sí tás jo gá nak eti kus fel hasz ná lá sa. A hoz zá fér he tõ ség má sik fon tos ér tel me zé se az ért he tõ ség, vi lá gos ság, nyo mon kö vet he - tõ ség biz to sí tá sa (kont roll és el len õr zé si nyom vo nal), ami a te vé keny sé gek rõl szó ló nyil ván tar tá sok tel jes sé - gét, át lát ha tó sá gát (ért he tõ sé gét), a fe le lõs sé gek nyo - mon kö vet he tõ sé gét – meg fe le lõ do ku men tá lá sát – je - len ti.
– Ma gán cé lú te vé keny sé gek nyi tott sá ga: az ál la mi hi - va tal no kok nak el kell fo gad ni uk bi zo nyos kor lá to zá so - kat a sa ját cé lú, ma gán te vé keny ség bõl szár ma zó jö ve - de lem re vo nat ko zó an, ame lye ket min den eset ben fe l kell fed ni ük, il let ve elõ zõ leg en ge délyt kell kér ni ük rá (kont roll). A köz tiszt vi se lõk va gyon be val lá sa is a nyi - tott ság el vé nek egyik meg je le né si for má ja;
– Dön té sek in dok lá sa: a köz tiszt vi se lõk fe le lõ sek dön té se i kért és kö te le sek meg in do kol ni azo kat. Az „ok - sá gi nyi lat ko zat”-nak ma gá ban kell fog lal nia a té nye ket és a bi zo nyí té ko kat, va la mint az al kal ma zott tör vé nyes in dok lást is. Az ad mi niszt ra tív ha tá ro za tok in dok lá sa tu laj don kép pen a nyi tott ság, át lát ha tó ság és a szá mon - kér he tõ ség (el len õriz he tõ ség) esz kö ze.
Szá mon kér he tõ ség, el szá mol tat ha tó ság
A szá mon kér he tõ ség, el szá mol tat ha tó ság el ve ál ta lá - no san ki ter jed ar ra, hogy a tör vény sza bá lya it, va la mint a nyi tott ság, a transz pa ren cia, a pár tat lan ság és a tör - vény elõt ti egyen lõ ség el ve it be tart ják-e vagy sem. Csak konk rét, és tör vény ál tal pon to san meg ha tá ro zott hely - zet rõl le het el szá mol ni, ame lyek hez meg fe le lõ el já rá - sok nak is tár sul ni uk kell. A szá mon kér he tõ dol gok kö - ré be tar to zik, hogy a tör vény be fog lalt el ve ket mennyi re tart ják tisz te let ben a köz al kal ma zot tak és az ál la mi ha tó - sá gok, más részt pe dig, hogy mennyi re kö ve tik a köz - igaz ga tá si ha tá ro za tok alap ját ké pe zõ tör vé nyes el já rá - so kat.
A bel sõ kont roll nak a te vé keny sé gek szá mon kér he tõ - sé gét kell biz to sí ta nia, az el len õr zés nek pe dig – a szá - mon ké rés re jo go sult fel ha tal ma zá sá val –, a tör vény ál tal pon to san meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint – a fel adat el - vég zé sé vel kap cso la tos el szá mo lás he lyes sé gét (meg - bíz ha tó sá gát), va la mint egy re hang sú lyo zot tab ban a gaz da sá gos ság, ha té kony ság és ered mé nyes ség hár mas kö ve tel mé nyé nek ér vé nye sü lé sét kell iga zol nia (lásd rész le te sen a kö vet ke zõ elv ben).
Az el len õr zés szük ség sze rû, mert szá mon kér he tõ vé te szi a köz igaz ga tást és biz to sít ja, hogy az ál la mi szer - vek a tör vény nek meg fe le lõ en él je nek ha tal muk kal és kö ves sék az ér vé nyes el já rá so kat.
Ha té kony ság és ha tá sos ság
A ha té kony ság és ha tá sos ság el is me ré se a köz igaz ga - tás ban, az ál lam ház tar tás ban vi szony lag új sze rû, bár a szá mon kér he tõ ség egyik ter mé sze tes ele mé nek szá mít.
Tör vé nyek, jog sza bá lyok egy re hang sú lyo sab ban utal - nak az ál lam ház tar tás ban fo lyó te vé keny sé gek gaz da sá - gos sá gá ra, ha té kony sá gá ra és ha tá sos sá gá ra, mint a bel -
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
