2. Fogyasztás
2.5. Ár és minőség-érzékenység (Sik Endre)
2.5.5. Kik az ár- és minőség-érzékenyek?
A következő két ábra párral a mai magyar társadalom legminőség-érzékenyebb (2.5.1. és 2.5.2. sz. ábrák) és legárérzékenyebb (2.5.3. és 2.5.4. sz. ábrák) csoportjait mutatom be.
A háztartásgazdák átlagánál a magas jövedelmű és a magas társadalmi státusztu-dattal rendelkező csoportok átlaga a legmagasabb. A zöldségvásárlók körében ezen túlmenően pozitívan függ össze a minőség-érzékenységgel az anyagi helyzettel való elégedettség, a vállalkozókézség, valamint a közepes iskolai végzettség és a nagyobb településen (de nem Budapesten) való lakóhely (2.5.1. sz. ábra). A cipővásárlók eseté-ben hasonló társadalmi csoportok találhatók az átlagnál nagyobb mértékeseté-ben a minőség-érzékenyek körében (2.5.2. sz.ábra). Ebben az esetben minden legalább középiskolai végzettséggel rendelkező réteg hajlamos a minőség-érzékenységre, valamint az új dol-gokhoz vonzódók, a kockázatot kedvelők és a fiatalok.
Az árérzékenységet legnagyobb arányban a kisjövedelmű, rossz anyagi helyzetű, hi-ányokkal küszködő, iskolázatlan és községi háztartások esetében találjuk az átlagnál nagyobb gyakorisággal (2.5.3. és 2.5.4. sz. ábrák). Ellentétben a minőség-érzékenyek-kel, az árérzékenyek esetében a legárérzékenyebb társadalmi csoportok a két vizsgált jószág esetében igen hasonlóak. Másik eltérés a minőségérzékenységtől, hogy a jöve-delemhatás mintha kisebb lenne az árérzékenyek esetében.
Többféleképpen is meggyőződhettünk az előzők során arról, hogy az ár- és minő-ség-érzékenység erősen függ a jövedelem szintjétől. Az előző ábrák ugyanakkor azt is megmutatták, hogy vannak a társadalomnak más csoportjai is, amelyek az átlagnál haj-lamosabbak ár-, illetve minőség-érzékenységre. Kérdés, hogy ezek a társadalmi cso-portok akkor is az átlagnál ár- és minőség-érzékenyebbnek bizonyulnának-e, ha kiszűr-nénk a jövedelem hatását. Erre a kérdésre kaphatunk hozzávetőlegesen megbízható választ a 2.5.7. sz. táblázatból. Itt előbb öt kvintilisre bontottuk a háztartásgazdákat, majd ezen csoportok belül hasonlítottuk össze az ár- és minőség-érzékenység három tí-pusa esetében a legfontosabb (s a korábbi ábrákon erős hatást mutató) társadalmi cso-portok átlagtól való eltérésének mértékét.
Látható, hogy a legtöbb társadalmi csoport esetében az ár- és minőségérzékeny-séggel való kapcsolat megmarad azután is, hogy kiszűrtük a jövedelem hatását:
• A kvintilis átlaghoz képest a községbeliek aránya alacsony a minőgé-érzékenyek (1.
és 2. kvinitlis) , illetve magas az árérzékenyek körében (3. és 4. kvintilis).
• Ugyanez a tendencia az alsó-, illetve munkásosztályhoz való tartozás, illetve az alacsony iskolázottságúak esetében sokkal erősebben mutatkozik meg.
• A fiatalok ugyanakkor hajlamosabbak a minőségérzékenységre, legyen jövedelmük bármekkora is.
Irodalom
Galasi Péter és Kertesi Gábor (1985): Második gazdaság, verseny, infláció, Közgazda-sági Szemle, XXXII évf., 12. sz. 1424-1444 old.
Sik Endre (1991): The Sociological Background of Price- and Quality Sensitiveness, Kézirat, 3. SASE konferencia, Stockholm, június 16-19.
146 Az ár- és minőségérzékenység elterjedtsége (%)
1987 1999
Teljes minta Vásárlók Teljes minta Vásárlók Zöldség Cipő Zöldség Cipő Zöldség Cipő Zöldség Cipő
Minőség-érzékeny 23 23 27 25 18 14 20 16
Köztes 44 43 51 47 50 44 56 50
Árérzékeny 19 26 22 28 22 31 24 34
Nem vásárol 13 3 8 9
Nem tudja 1 5 2 2
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel kutatás 1987 (Sik 1991), TÁRKI Háztartás Monitor vizs-gálat 1999
2.5.2. sz. táblázat
A cipővásárlók ár- és minőségérzékenysége a zöldség-vásárlók ár- és minőség-érzékenysége szerint (%)
Cipő 1987
Zöldség
Minőség-érzékeny Köztes Árérzékeny Összesen
Minőség-érzékeny 54 36 10 100
Köztes 20 63 17 100
Árérzékeny 8 24 68 100
1999
Minőség-érzékeny 47 40 13 100
Köztes 11 70 19 100
Árérzékeny 2 15 84 100
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel kutatás 1987 (Sik 1991), TÁRKI Háztartás Monitor vizs-gálat 1999
2.5.3. sz. táblázat
A jövedelem, vagyon és fogyasztás szintje az ár- és minőségérzékenység típusa szerint 1987-ben* és 1999-ben**
Zöldség Cipő
1987
Jövedelem Vagyon Fogyasztás Jövedelem Vagyon Fogyasztás
Minőség-érzékeny 14,1 911,4 11,7 15,5 1007,1 12,9
Köztes 14,4 875,9 11,6 14,3 881,4 11,2
Árérzékeny 10,7 640,2 8,4 10,3 570,3 8,0
Teljes minta 13,5 833,1 10,9 13,5 825,2 10,7
1999
Minőség-érzékeny 4,6 6,1 70 5.3 7,1 75
Köztes 4.0 4.9 60 4.1 4,8 62
Árérzékeny 2,9 2,9 45 3,0 3,3 47
Teljes minta 3,8 4,7 57 3,8 4,7 57
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel kutatás 1987 (Sik 1991)
* 1987-ben a jövedelem a havi egy főre jutó háztartási jövedelemmel, a vagyon a háztartás birto-kában lévő vagyontárgyak önbecsült értékével, a fogyasztás a havi önbecsült átlagos kiadás érté-kével lett mérve. Mindhárom esetben az értékek forintban vannak kifejezve.
** 1999-ben a három változó tartalma hasonló, de az érték az éves egy főre jutó jövedelem eseté-ben százezer forintban, a vagyon esetéeseté-ben millió forintban, a kiadás esetéeseté-ben ezer forintban van kifejezve.
2.5.4. sz. táblázat
Az egy főre jutó háztartási jövedelem kvintilis-megoszlása az ár- és minőségérzé-kenység típusa szerint 1999-ben (%)
1. 2. 3. 4. 5. Összesen
Zöldség
Minőség-érzékeny 16 14 20 16 34 100
Köztes 17 19 20 23 21 100
Árérzékeny 32 25 19 17 7 100
Cipő
Minőség-érzékeny 13 12 10 18 47 100
Köztes 19 18 22 21 20 100
Árérzékeny 26 27 21 18 8 100
Összesen 20 20 20 20 20 100
Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat 1999
148
A vagyon kvintilis-megoszlása az ár- és minőségérzékenység típusa szerint 1999-ben (%)
1. 2. 3. 4. 5. Összesen
Zöldség
Minőség-érzékeny 12 19 22 17 30 100
Köztes 15 20 20 23 22 100
Árérzékeny 38 21 20 13 8 100
Cipő
Minőség-érzékeny 7 14 19 27 33 100
Köztes 17 20 21 21 22 100
Árérzékeny 31 22 21 15 11 100
Összesen 20 20 20 20 20 100
Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat 1999
2.5.6. sz. táblázat
A kiadás kvintilis-megoszlása az ár- és minőségérzékenység típusa szerint 1999-ben (%)
1. 2. 3. 4. 5. Összesen
Zöldség
Minőség-érzékeny 9 20 18 21 32 100
Köztes 11 20 21 22 25 100
Árérzékeny 27 25 23 17 8 100
Cipő
Minőség-érzékeny 8 17 15 21 39 100
Köztes 11 19 22 21 27 100
Árérzékeny 24 25 22 19 10 100
Összesen 20 20 20 20 20 100
Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat 1999
2.5.7. sz. táblázat
A leginkább ár- és minőség-érzékenyek „többlet-előfordulása”3 társadalmi csopor-tonként a háztartásgazda egy főre jutó háztartási jövedelmi csoportjai szerint (%)
1. kvintilis 2. kvintilis 3. kvintilis 4. kvinitlis 5. kvintilis Min Isis Ár Min Isis Ár Min Isis Ár Min Isis Ár Min Isis Ár
N 44 126 100 36 137 78 53 144 61 44 169 55 93 157 22
Község -14 2 0 -15 -3 2 -7 -6 10 1 -8 13 -1 -2 3
Alsó és
mun-kásosztály -36 -4 15 -21 -8 14 -9 -11 20 -13 -3 19 1 0 15
Legfeljebb 8
általános iskola -14 -11 17 -21 -11 24 -16 -6 13 -10 -2 12 -2 -1 16 Harminc év
alatt
15 10 -12 8 13 -15 8 1 -9 -3 4 -5 -4 6 -9
3 A táblázatban feltüntetett értékek azt fejezik ki, hogy az adott társadalmi csoport kvintilisen belüli értékétől hány százalékkal tér el az ár- és minőség-érzékenyek három csoportjának értéke. A vizsgált társadalmi csoportok kvintilisenként értékei a következők (növekvő sorrendben):
Község: 45, 44, 39, 32, 22; Alsó- és munkásosztály: 61, 61, 55, 44, 16; Legfeljebb 8 általános iskolai vég-zettség: 49, 51, 57, 48, 26; Harminc év alatt: 50, 38, 15, 16, 32.
2.5.1. sz. ábra
A zöldségvásárlás során leginkább minőség-érzékenyek4
02
A cipővásárlás során leginkább minőség-érzékenyek5
0
4 Az ábra értékei százalékpontok. Azt mutatják, hogy az adott társadalmi csoportba tartozók aránya mennyi-vel magasabb a háztartásgazdák teljes körében talált aránynál. A társadalmi csoportok a következők:
Magas státusz = Közép- vagy felsőosztályba tartozónak érzi magát
Nagy jövedelem - I = Egy főre jutó háztartási jövedelem felső kvintilisébe tartozik.
Szereti az újat= Szeret kipróbálni minden új terméket.
Nagy jövedelem - II = Az éves személyes jövedelem felső kvintilisébe tartozik.
Érvényesül= Szerinte az olyan embereknek mint Ő(k) jó esélyük van az életszínvonaluk javítására.
Vállalkozna= Ha sok pénzhez jutna vállalkozásba fektetné.
Jó anyagi helyzet= Az ország lakosaihoz képest anyagi helyzetük jobb.
5 Az ábra értékei százalékpontok. Azt mutatják, hogy az adott társadalmi csoportba tartozók aránya mennyi-vel magasabb a háztartásgazdák teljes körében talált aránynál. A korábban nem elemzett társadalmi cso-portok a következők:
Fiatal = Harminc év alatti.
Szereti az újat = Egyetért azzal, hogy „Az a típus, aki azonnal szeret mindent kipróbálni”.
Az új jó= Egyetért azzal, hogy „A legtöbb új dolog fejlődést jelent”.
150 A zöldségvásárlás során leginkább árérzékenyek6
0
A cipővásárlás során leginkább árérzékenyek
0
6 Az ábra értékei százalékpontok. Azt mutatják, hogy az adott társadalmi csoportba tartozók aránya mennyi-vel magasabb a háztartásgazdák teljes körében talált aránynál. A korábban nem elemzett társadalmi cso-portok a következők:
Kis jövedelem - I és Kis jövedelem - II = A korábbi két nagy jövedelem változó esetében az alsó két kvintilesbe tartozik.
Nem szereti az újat = „megvárja, amíg mások kipróbálják” az új dolgokat.
Az újdonság rablás= Egyetért azzak, hogy „A legtöbb új dolog csak arra való, hogy az emberek minél több pénzt költsenek”.
Nem érvényesül= Szerinte az olyan embereknek mint Ő(k) nincs esélyük az életszínvonaluk javítására.
Hiányok = Vannak olyan dolgok, amire szüksége lenne, de nincs neki.
Felélő = Ha sok pénzhez jutni, elsősorban fogyasztásra, életszínvonala emelésére fordítaná.
Rossz lesz a helyzet = A családjának anyagi helyzete a következő 12 hónapban romlik.
Rossz anyagi helyzet = A családjának anyagi helyzete az ország lakosaihoz képest rosszabb.
Alsó osztály és munkás = Életformáját tekintve ebbe a csoportba sorolja magát.
2.5.5. sz. ábra
A zöldségvásárlás és a cipővásárlás során árérzékenyek szegénysége (%)*
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Jövedelem 1987
Vagyon 1987 Fogyasztás, 1987
Jövedelem, 1999
Vagyon, 1999 Fogyasztás, 1999
Zöldség Cipõ
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel kutatás 1987, (Sik 1991) * = Az adott szegénység elem átlagos értékének hány százaléka az árérzékenyek átlaga.
152