Kerékpárszállító tervezés/30

Tartalomjegyzék/8

1. Bevezetés 4

2. El ő zmények, a kezdetek 21 3. Értelmezések és leírások 58 4. Bevezetés és hasznosítás 80

5. Összefoglalás 85

6. Információk az ITF területér ő l 87 6. Információk az ITF területér ő l 87

7. Hallgatói feladatok 94

8. Fogalomtár 148

9. Ajánlott irodalom 169

10. További információs lehet ő ség 171

8. Fogalomtár/1

Absztrakció

Az absztrakció ideális tárgyak és fogalmak létrehozásának folyamata. A folyamatot absztrahálásnak nevezzük. Az absztrahálás folyamatelemei:

Általánosító absztrakció a dolgok, kapcsolatok stb. lényegtelen tulajdonságainak elkülönítése, a lényegesek kiemelése.

Elkülönítő absztrakció bizonyos tulajdonságokat, kapcsolatokat kiragad és bizonyos mértékű önállóságot kölcsönöz nekik.

Idealizáló absztrakció ideális tárgyakat alkot, pl. termékmodellt. Az eredmény mindig fogalmi modell.

Alakkal zárás Elemzárás Elemzárás

Két szilárd test érintkező hatásfelületein az érintkező felületekre merőlegesen kialakuló zárás. A testek csak az érintkező felületek egymásba hatolása, a felület megszakítása árán közeledhetnek egymáshoz.

Teljes zárás

A zárásban az elemláncnak legalább egy olyan hatástere vesz részt, amelynek jellemzői (pl.

végtelen merev) és láncban elfoglalt helyzete következtében a teljes zárás alakkal záró

elemzárásként működik. Kvázi alakkal záráshoz két energiatároló szükséges, tiszta alakkal zárás nem igényel energiatárolót.

.

8. Fogalomtár/2

Alakkal záró kötés

Alakkal záró kötés két szilárd test közötti kötés, amelynél a fő terhelés irányában az érintkező felületeken az erő a felületekre merőlegesen adódik át. A kötés lehet oldható vagy nem oldható.

Anyag

További részekre nem bontható testek, az atomok által kitöltött tér, amelyet funkció teljesítése céljából: tárolnak, vezetnek, átalakítanak, módosítanak, összekapcsolnak. A három gépszerkezeti alapelem közül az egyik.

Anyaggal záró kötés

Két szilárd test között a főterhelés irányában a kapcsolt elemek szétválását megakadályozó erő által létrehozott kötés, mely a lehatárolt hatástér molekulái közötti molekuláris erők hatására jön létre. A kialakuló zárás a molekulákat annyira összetartja, hogy egységes szilárd test jön létre.

Bemenet (input) Bemenet (input)

A környezet hatása az elemre vagy a rendszerre. Emellett egy rendszerelem bemenetének tekintjük a környezet vagy a rendszer más elemeinek hatását erre az elemre…

Blokkvázlat (funkciódiagram, blokkdiagram)

A többé vagy kevésbé komplex illetve bonyolult rendszer struktúrájának grafikus ábrázolása, amelyben a részrendszerek illetve elemek struktúrája elvonatkoztatott formában jelenik meg. A blokkvázlat a szokásos geometriaalakzatokból, négyszögekből, körökből stb. (ún. blokkokból) áll, amelyeket nyilakkal ellátott vonalak kötnek össze. A meghatározott rész-rendszereket, illetve funkcióegységeket a fekete doboznak tekintett blokkok ábrázolják, a funkcionális összefüggéseket és a hatások irányát pedig az összekötő vonalak adják meg.

8. Fogalomtár/3

Brainstorming

5-15 főből álló csoport keretein belül az intuitív gondolkodást céltudatosan felhasználó ötletkeresési módszer. A résztvevőket arra ösztönzik, hogy szabadon és kötetlenül mondják el ötleteiket, amelyeket „eredeti formájukban” feljegyeznek, mások átvesznek, átalakítanak,

továbbfejlesztenek, illetve asszociációval új, minőségileg jobb javaslatok kialakítására használnak fel.

Alkalmas olyan feladatok megoldására, amelyek nem túl összetettek és egyértelműen

megfogalmazhatók. Szabály: nem szabad kritizálni (ne használjunk olyan „gyilkos frázisokat” mint pl. hiszen ilyen már volt, még sohasem csináltuk, soha nem fog sikerülni stb.), a mennyiség

fontosabb, mint a minőség, a fantázia nem korlátozható, nincs szerzői jog. A csoport közel azonos beosztású interdiszciplináris szakemberekből álljon. Az értékelést szakemberek végezzék, akik az eredményeket szisztematikusan rendezik, és vizsgálják a használhatóságot, valamint a

eredményeket szisztematikusan rendezik, és vizsgálják a használhatóságot, valamint a megvalósíthatóságot.

Csukló

Két vagy több nagyon közel fekvő tag merev részei között elfordulást megengedő mozgó kötés.

Egy csukló egy vagy több különböző összefüggő elem-párból állhat. A csuklóhoz tartoznak a rugós csuklók és a filmcsuklók is.

Csúszka

s = 1 szabadságfokú (kétértékű) síkbeli elem-pár, amelynek elemei (a síkban) egymáshoz képest csak haladó mozgást végezhetnek (hordozhat forgó elempárt, mint csúszó elemen lévő csuklót (csuszkás csukló)).

8. Fogalomtár/4

Csúszkás csukló (vezetőhornyos csukló)

f = 2 szabadságfokú (kétértékű) síkbeli elem-pár, amelynek elemei (ugyanabban a síkban) relatív forgó és relatív haladó mozgást végezhetnek. A mozgások egymástól függetlenek (forgó haladó pár).

Egydimenziós tervezői katalógus

Olyan tervezői katalógus, amelyben csoportosítási rész a katalógus keretein belül csak egy irányban terjed, tehát vagy egy fejoszlopot, vagy egy fejsort képez. Fő és kiegészítő részek szintén csak oszlopokat vagy sorokat alkotnak.

Elemi megoldások

Mindig visszatérő alapmegoldások, amelyekből a szokásos megoldások összeállíthatók. Az elemi megoldások más megoldásokra nem vezethetők vissza, a komplexitás csökkenésével az elemi megoldások lehetséges száma is kisebb lesz.

elemi megoldások lehetséges száma is kisebb lesz.

Elempár (mechanizmuselméleti)

Két érintkező alkatrész vagy „elem” elempárt alkot. Ebben az értelemben az elemek annak a testnek a részei, amelyek érintkeznek. Az elempár rendszerint tartalmazza a két test (alkatrész vagy tag) valamennyi érintkezési pontját. Gyakran célszerű az egyes érintkezési pontokat külön

elempárnak, a két tag egész párosítását pedig tagláncnak vagy elemláncnak tekinteni (hatásfelület pár megnevezés is lehet).

Ellenkező értelmű mozgáskorlátozás

Egy test mozgását két egymással szemben ható ütköző (záró erő) korlátozza adott esetben úgy, hogy a test nem mozdulhat el (nincs játék). Az egyes záró erők meghatározott erő-út jelleggörbéinek kombinálásával a célnak megfelelően elképzelt egyensúlyi helyzet.

8. Fogalomtár/5

Energia

Az energia az anyag egyik megnyilvánulási formája, szűkebb értelemben munkavégző

képesség, illetve az anyag mozgásképessége. A funkció teljesítése érdekében az energiát tárolják, vezetik (helyét megváltoztatják), átalakítják (illetve átviszik), megváltoztatják és összekapcsolják. Az energia a három általános mennyiség egyike.

Energia átalakító

Az ideális energia átalakító olyan energiaátvivő, amelynél a tér két pontjában mért

teljesítményadat-pár egyes mennyiségei (energia komponensek) az energiaátvitel során reverzibilis változást szenvednek. Például: villamos energiából mozgási energiai (nyomatékot biztosító

forgótengely), villamos energiából hőenergia (elektromos fűtőtestek), fényenergiából villamos energia, majd hőenergia (napfény, napelem, elektromos fűtőtest).

Építőelem

A műszaki rendszerek általában szabványos és nem szabványos alapelemekből (pl.

pneumatikus vagy elektronikus logikai építőelemekből, alkatrészekből) felépülő funkcionális

egységek. Önmagában zárt, kompakt építőszekrényelv vagy más elv alapján felépülő szerkezetekbe beépíthető szerkezeti egység vagy alkatrészek (pl. ellenállás, tranzisztor, chip, csavar, csapágy, szegecs stb.), amelyek csatlakozásokkal összeköthetők és összekapcsolhatók.

Erősokszorozó tényező (κ)

Az erősokszorozó vagy erőfokozó kimenetének és bemenetének aránya. Több erősokszorozó vagy erőfokozó összekapcsolása esetén az első bemenete és az utolsó kimenete között

meghatározható az eredő erősokszorozási tényező.

Erősokszorozó (mechanikus)

Olyan mechanikus berendezés, amely az erőt a bemenettől a kimenet felé haladva

megváltoztatja, rendszerint megsokszorozza. Az erősokszorozó külön energiaforrást (segédenergiát) nem igényel úgy, mint pl. a teljesítményfokozó (erősítő). Az energiaátvivő rendszerekben az

erőnövekedés sebesség vagy elmozdulás csökkenéssel jár és viszont úgy, mint pl. az emelőknél (működhetnek a térbeli ékhatás vagy az állandó nyomás elvét alkalmazásával)

Erővel záró kötés

Olyan kapcsolat két szilárd test között, amelynél a fő terhelés irányában az üzemi erő a súrlódó (tapadó) erő révén jön létre. Az üzemi erő irányára merőleges erőt két potenciális energiatároló

hozza létre, amelyek egymással ellentétes irányban ki akarnak sülni, de ebben kölcsönösen megakadályozzák egymást. Amikor a főterhelés irányában ható üzemi terhelés nagyobb, mint az

8. Fogalomtár/6

megakadályozzák egymást. Amikor a főterhelés irányában ható üzemi terhelés nagyobb, mint az előfeszítés által létrehozott erő, akkor a kötés kvázi-alakkal záró kötésként is működhet, ha a kötésben van alakzárásra alkalmas elem (pl. szegecs- és csavarkötések).

Építőszekrényelv

Tervezési módszer, amelynél a funkcióelemek néhány, mindig visszatérő azonos építőelemből épülnek fel. Az építőelemek cserélhetők, kötéseik és csatlakozásaik (pl. dugaszoló csatlakozás) azonosak és teljes kiépítésűek. Az építőszekrényelv nem teszi lehetővé az optimális térkihasználást, de alkalmas cserélhető egységek kialakítására, valamint az összfunkció nagymértékű variálására (organikus és építőelem módszer).

Fekete doboz (black box)

A fekete doboz olyan rendszer, amelynek struktúrája nem, illetve csak részben ismert, vagy el lehet vonatkoztatni tőle, amennyiben az bizonyos összefüggések vizsgálata szempontjából nem lényeges. A rendszer viselkedése, vagyis a bemenetek és a kimenetek, valamint a közöttük fennálló kapcsolatok (relációk) azonban ismertek, illetve meghatározhatók.

Feladat

Minden formális megállapítás nélkül köznapi nyelven megfogalmazott közlés,

amelyből legalább példaként következtetni lehet a szóban forgó műszaki alkotásra, amelyet ki kell fejleszteni (pl. tehergépkocsi, fék, zárszerkezet, stb.).

Feladatkitűzés

Utasítás műszaki termék tervezésére, vagyis kifejlesztésére és kialakítására a

8. Fogalomtár/7

Utasítás műszaki termék tervezésére, vagyis kifejlesztésére és kialakítására a célszerű műszaki forma és a gyárthatóság figyelembevételével. A feladatkitűzés a tervezési

tevékenység lefolytatására vonatkozó utasításon kívül (utasítás meghatározás) megadja a termék célját a teljesítendő főfunkciót funkció meghatározás formájában, valamint az elvárt igényeket követelmény, kötöttségek, korlátozások, kívánságok, azaz igényjegyzék formájában.

Filmcsukló

Olyan csukló, amely úgy jön létre, hogy egy tagon (filmből, textíliából vagy bőrből) rugalmas részt alakítunk ki vagy két merev testet hasonló rugalmas résszel kötünk össze. A

filmcsukló a részek viszonylag nagy relatív elmozdulását teszi lehetővé, nem vagy csak korlátozott mértékben forgatható körbe, és rendszerint csak kis erők felvételére alkalmas. Néha „sarokpánt”-nak is nevezik.

Funkció

Egy A halmaz elemeinek (pl. egy, a funkciót képviselő tag bemenetén levő mennyiségeknek) egyértelmű hozzárendelése egy B halmaz elemeihez (pl. egy, a funkciót képviselő tag kimenetén levő mennyiségekhez). Az egyik halmaz elemei (pl. a bemenő mennyiségek) független, a másik halmaz elemei (pl. a kimenő mennyiségek) pedig függőváltozóknak tekinthetők. A

tervezéselméletben élesen meg kell különböztetni a szükséges és a tényleges funkciót egymástól.

A szükséges funkció a feladatkitűzésből levezethető elvárt funkció. A tényleges funkció a megvalósítás során elért funkció, mely nem lehet kevesebb, mint a szükséges funkció.

Funkció (kibernetikai)

Egy dinamikus, de különösen egy kibernetikai rendszer funkciója a rendszer lehetséges viselkedésmódjainak absztrakciója. A rendszerelemek funkcióinak és a rendszer szerkezeti

Fogalomtár/8

viselkedésmódjainak absztrakciója. A rendszerelemek funkcióinak és a rendszer szerkezeti mátrixában (pl. a funkcióstruktúrában) rögzített elemkapcsolatok természetének ismeretében a rendszer funkciója felismerhető, illetve tervezhető.

Az elemek funkciói, az elemkapcsolatok és a rendszer funkciói közötti kapcsolat szemléletes ábrázolása a blokkdiagram. Dinamikus és különösen kibernetikai rendszerben a rendszerelemnek az a funkciója, hogy bizonyos bemenő mennyiségeket meghatározott kimenő mennyiségekké alakítson át.

Funkció-összevonás (funkcióintegráció)

Különböző funkcióhordozók egyesítése egy hatástérbe, egy hatásfelületbe a gyártás költségeinek csökkentése érdekében. A funkció összevonás során minden funkciónak meg kell maradnia, de az esetlegesen fellépő zavaró funkciók, hatások az elviselhető határt nem léphetik át.

Funkcióhordozó lehet a hatástér, de lehet a hatásfelület is. Hét különböző típusú funkció-összevonást különböztetünk meg. Nagyméretű funkció összevonás főleg a kis alkatrészeknél fordulhat elő.

Funkcióstruktúra

A funkcióelemek összekapcsolása vagy hálózatba kötése az összetettebb

részfunkciók vagy az összfunkciók elérése érdekében. A funkcióstruktúra és a szerkezeti struktúra a mechanikai szerkezeteknél rendszerint különböző (az építőszekrény-rendszerekben hasonló).

8. Fogalomtár/9

Funkciószétválasztás (funkciómegosztás)

A hatástér, a hatásfelület vagy több hatás-felületpár járulékos szétválasztása annak érdekében, hogy a zavaró funkciók, hatások a funkcióhordozókat kölcsönösen ne befolyásolják.

Nagymértékű funkciószétválasztás főleg nagy alkatrészeknél fordul elő. Hatásfelület

A szilárd test határoló felületének a funkciómennyiségek hatása szempontjából mért része; pl. az erő támadási felülete vagy a sebességek vonatkoztatási felülete stb. A hatásfelületek folyamatos felületek, amelyek a síkban ábrázolva vonalakká zsugorodhatnak. A jelképes

ábrázolásban, pl. a struktúraelemeknél, a hatásfelületet a képsíkra eső nyomvonalával helyettesítjük.

Illesztett konstrukció

Pahl és Beitz szerint egy olyan konstrukció, amelynél a rendelkezésre álló megoldási elvet a meglévő korlátok átlépése érdekében megváltozott feladatkitűzéshez illesztjük (az eljárás későbbi szakaszában), amelynek során gyakran új szerkezeti egységeket vagy alkatrészeket is kell tervezni.

Kialakítás

A struktúrák (hatásterek, hatásfelületek) geometriai alakját, a körvonalak geometriai alakját, az alkatrészek és szerkezeti egységek felületét, keresztmetszetét és anyagát meghatározó,

valamint a költségbecslést lehetővé tevő intézkedések összessége. Ha az intézkedések a műszaki alkotás alapjára, anyagára, méretezésére és szerelhetőségére vonatkoznak, akkor „alaki

kialakításról” beszélünk, ha a gyártásra, az alkatrészek részletes kialakítására, akkor „gyártási kialakításról”, ha pedig az anyag visszanyerésére, akkor „ismételt felhasználást lehetővé tevő

8. Fogalomtár/10

kialakításról”, ha pedig az anyag visszanyerésére, akkor „ismételt felhasználást lehetővé tevő kialakításról” van szó. A kialakítás a kialakítási fázisban végzett általános tevékenységeket jelöli. A kialakítás fontos része a célszerű és ésszerű alak létrehozása az ipari formatervezés szabályai és elvei alapján. A kialakításnak két szakaszát különböztetik meg: alak és forma valamint méret adás.

Kidolgozás

A kidolgozás a tervezési folyamatnak az a része, amelyben a műszaki alkotás tervét kiegészítjük az elrendezésre, alakra, méretekre és felületi kikészítésre, valamint a költségekre vonatkozó végleges előírásokkal, és elkészítjük az anyagi megvalósításhoz szükséges rajzi és egyéb dokumentációkat.

Koncepcióképzés

A koncepcióképzés a tervezési folyamatnak az a része, amelyben a feladatkitűzés pontosítása után absztrakció, a funkcióstruktúra felállítása, a megfelelő megoldási elvek keresése és azok kombinációja segítségével a megoldás koncepciójának kidolgozásával meghatározzuk az alapvető megoldási utat.

Konstrukció

Szűkebb értelemben a konstrukció az ember által kigondolt, a tervezés folyamán a legapróbb részletekig előre megtervezett, dokumentált mesterséges műszaki alkotás, amely megkívánt szükséges funkciója alapján bizonyos célt szolgál. Tágabb értelemben az előző

mesterséges konstrukcióktól elkülöníthetők a természetesek. A természetes konstrukciók nem az ember tudatos, tervszerű cselekvése következtében létrejött képződmények - az atomoktól kezdve a kristályokig, egysejtűekig, növényekig, állatokig, emberekig és égitestekig -, amelyek az anyag, az

8. Fogalomtár/11

a kristályokig, egysejtűekig, növényekig, állatokig, emberekig és égitestekig -, amelyek az anyag, az energia vagy az információ megváltozása alapján valamilyen funkciót teljesítenek.

Követelmény

A termékre, a vizsgált szerkezeti változatra, elvi megoldásra vonatkozó ismérv, melyet valamilyen mértékig be kell tartani.

Az állandó követelményt mindig be kell tartani. Ha az állandó követelmény nem teljesül a vizsgált változatot a lehetőségek közül ki kell zárni.

A célkövetelmény olyan változó követelmény, amelynél az optimális teljesítést egy kedvező határú tartomány, egy véges távolságban lévő célpont, vagy bizonyos tendencia jellemez.

A határkövetelmény olyan követelmény, amely csak akkor nem teljesül, ha a követelmény-meghatározásban kitűzött határt átlépi.

Követelmények (igények)

Azok a megállapítások, amelyek egészen a funkciók meghatározásáig megadják és adott esetben mennyiségileg is meghatározzák, a terméktől megkövetelt tulajdonságokat, valamint a kiegészítő és peremfeltételeket. Lehetőséget kell adniuk változatok létrehozására és meg kell adniuk az optimálás irányát és célpontját. Megkülönböztetünk állandó követelményeket,

célkövetelményeket és óhajokat, kívánságokat. Amíg az állandó követelményeket mindig teljesíteni kell, a célkövetelmények bizonyos tartományban nem teljes mértékű teljesítést is megengednek, az óhajok pedig adott esetben figyelmen kívül is hagyhatók. Az értékelés pl. a konstrukciós változatok összehasonlításánál, a célkövetelmények és az óhajok teljesítésének mértéke alapján történik.

Követelményjegyzék (igényjegyzék)

A követelményjegyzék a termékre vonatkozó valamennyi követelmény és óhaj

8. Fogalomtár/12

A követelményjegyzék a termékre vonatkozó valamennyi követelmény és óhaj

gyűjteménye, amelyet a tervezési folyamat során állandóan kiegészítünk. A követelményjegyzékben szereplő célkövetelmények és óhajok az optimális és a legjobb változat kiválasztásának alapjai is.

Megoldás

A feladatkitűzés és a követelmények teljesítése egy vagy több termékmodell felhasználásával a tervezési folyamat egy vagy több fázisában. Bizonyos feladatkitűzésekre különböző absztrakciós szinteken kidolgozott megoldások lehetőleg teljes körét áttekinthető formában a megoldás katalógusok tartalmazzák.

635-módszer

A brainstormingból kifejlesztett, az intuíciót és az asszociációt céltudatosan alkalmazó ötletkeresési módszer, amelyben hat főből álló csoport minden tagja három megoldási javaslatot ötször egészít ki. A módszer alapelve a mások által adott megoldási javaslatok gondolatébresztő hatásának kihasználása.

Az eljárás: A probléma felvetése és megtárgyalása után egy űrlapon minden résztvevő három megoldási javaslatot tesz, amelyet öt perc után továbbad. A javaslatokat minden résztvevő áttanulmányozza, és három további javaslattal egészíti ki, majd továbbadják, addig amíg minden űrlapot minden résztvevő ki nem egészített. A módszer problémakeresésre, - analízisre és –helyzet-felmérésre használható. Ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a brainstormingnál. A csoport összetétele lehet heterogén, és nem kell feltétlenül ugyanabban a szobában lenniük. Az értékelést

8. Fogalomtár/13

összetétele lehet heterogén, és nem kell feltétlenül ugyanabban a szobában lenniük. Az értékelést szakembereknek kell végezniük. Minősítés: az idegenkedés és az ösztönző hatás kisebb, mint a brainstormingnál és a szinektikánál. Előnyben részesíti az „író” résztvevőket a „beszélő”

résztvevőkkel szemben.

Műszaki-gazdasági értékelés

Eljárás, amelynek segítségével lehetőleg már a tervezés korai szakaszában pl. a kialakítási fázis kezdetén feltárhatók a termék műszaki és gazdasági szempontból gyenge pontjai.

Az értékelés kielégítő, és a termék annál értékesebb, minél magasabbak a (0-tól 4-ig adott) értékelési pontok. A termék akkor kiegyensúlyozott, ha a műszaki és gazdasági érték lehetőleg azonos: és akkor „erős”, ha mind a két szempont szerinti értékelés jó.

Összfunkció

Egy összetett és gyakran bonyolult műszaki alkotás által teljesített vagy teljesítendő funkciók összessége. Az összfunkció eleget tesz az összfeladatnak, illetve az összfeladat célkítűzésének, és részfunkciókra bontható. Az összfunkciót és a részfunkciókat mindig szükséges funkcióknak

tekintjük, hacsak más előírás nem vonatkozik rájuk.

Recycling

Anyagok illetve anyagfolyam visszajuttatása a természetes vagy mesterséges

körfolyamatba. Ebben az összefüggésben anyag és energia között nem teszünk különbséget.

Lényegében a recyclingnek három fajtáját különböztetjük meg; az ismételt felhasználást, az ismételt hasznosítást és a további feldolgozást.

Recycling-modellrendszer

8. Fogalomtár/14

Recycling-modellrendszer

Megadja a lehetséges anyag körfolyamatokat. Primer körről akkor van szó, ha a termelési hulladékot ismét visszajuttatjuk a termelési folyamatba (hulladék-visszajuttatás közvetlenül vagy közvetve az előkezelésnél és az előkészítésnél). Szekunder körről pedig akkor, amikor a termék hulladékát közvetlenül vagy előkészítés után újra felhasználjuk, (régi anyag visszanyerése). Tercier körről pedig akkor, amikor a terméket vagy a termék hulladékát közvetlenül (regenerálás) vagy közvetve (előkészítés után) ismét visszavezetjük a termelési folyamatba (régi anyag

visszanyerése).

Redundancia

A döntéstartalom és az entrópia különbsége, R = H0 – H.

Redundáns konstrukció

Olyan konstrukció, amelynél a be- és a kimenet között a tényleges funkciót két vagy több, egymástól független, egymást nem befolyásoló úton valósítjuk meg.

Részfunkció

Olyan funkció, amelyet a műszaki alkotás egy részének kell teljesítenie. Ha más rendelkezés nem vonatkozik rájuk, akkor összfunkción és részfunkción mindig a szükséges funkciót kell érteni. A funkcióstruktúrában egymással hálózat formájában összekötött részfunkciók összessége adja az összfunkciót.

Súrlódás alapján működő sokszorozó

Olyan erősokszorozó, amelyet súrlódórendszer segítségével valósítunk meg, hasonlóan, mint a kilincses sokszorozónál. Ha az F súrlódási erő kisebb, mint a súrlódást előidéző F erő, akkor az

A hatásfelület-pár közös érintőirányú zárása, amelyet a normális irányú erővel zárás és a hatásfelületpár ennek következtében kialakuló érintkezése hoz létre. Kialakulásához véges

súrlódási tényező érték szükséges, µ >0. Ha akkor is fellép súrlódási erő, amikor a hatásfelületek egymáson nem mozdulnak el, tapadó súrlódó zárás keletkezik (amely legnagyobb értékét a csúszás megkezdésének pillanatában éri el). Csúszás esetén csúszó súrlódó zárásról van szó.

Mindkét súrlódó zárás szekunder erővel zárás, mivel mindig feltételezi a primer erővel zárást.

Ezzel szemben pl. az önzárás primer zárás. Csupán a ineáris súrlódó rendszerben hat a súrlódó zárás a súrlódó felülettel párhuzamosan, mindkét irányban azonos módon.

Szerkezeti egység

Adott részfunkciót teljesítő alkatrészcsoport. A szerkezeti egység szerelési szempontok alapján kialakított funkcióegység.

Szerkezeti funkció-elem (SFE)

A szilárd test eleme, amely egyesíti a geometriai struktúraelemet és a vektoriális

struktúraelemet. A szerkezetifunkció-elem legalább egy hatástérből és két hatásfelületből áll (kivéve a támasztóelemeket). A hatásfelületeken hatnak a tényleges támadáspont közelében és a

valóságos irányban a vektoriális alakban megadott funkciómennyiségek (az intenzitásra és/vagy a nagyságra jellemző mennyiségek). A vektorok iránya és értelme a hatásfelületekhez illetve a

hatástérhez viszonyítva mindig állandó marad. Valamennyi elem egyensúlyban van. A hatástér ideális tulajdonságait (a rugómerevséget, a tömeget, a csillapítást), valamint a hosszkiterjedést a

hatástérhez viszonyítva mindig állandó marad. Valamennyi elem egyensúlyban van. A hatástér ideális tulajdonságait (a rugómerevséget, a tömeget, a csillapítást), valamint a hosszkiterjedést a

In document Integrált termékfejlesztés (Pldal 147-169)