A Laun rektorsága után következett Neliszer házíonök az akkor e vidéken általán uralkodott lázas ragálynak esett áldozatául.
A jobb sorsra méltó s messze vidéken okszerű szőlőművelő hírében álló férfiú éppen nagypénteken (1751. ápril 7-én) az Üdvözítő halála napján adta vissza lelkét teremtőjének. Általános részvét kísérte őt sírjába nagyszombaton a feltámadási körmenet előtt. Megható volt a csend, melylyel a szertartás lefolyt; harangzúgás és énekharsogása nélkül vitték vállukon a városi hatóság legelőkelőbb férfiai az általán szeretett emberbarátot a rendház főutczai bejáratától az alsó templom melletti temetőbe, hol örök nyugalomra helyeztetett.*)
Utána Marsovszky Jenő következett a házfőnökségben, kinek tizenkét évig tartó különben gondos kormányzatát sok csapás és kellemetlenség teszi emlékezetessé.
A csapások közt első helyen említendő az 1754-iki nagy tű z v é s z .
Marsovszky ez évben rakatta ki az egész templomot szép négyszögű márványlapokkal, u. n. kölni kövekkel, midőn junius 26-án, Szent-László előestéjén a város felső kapuján túl a 4-ik ház
ban a plébánia házsorában tűz ütött ki. Látására sokan tódul
tak ki és hozzáláttak az oltáshoz. Szerencsétlenségre nagy szél
vész kerekedett egyszerre; s midőn a ház szalmafödelét vaskam
pókkal lerántották, a szól által felkavart lángok vésztjóslólag száguldoztak házról-házra. A szalmafödelek szikrái egész az evang.
temetőig röpültek. Egy égő zsáratnok templomunk zsindelyfödelóbe csapott, és csakhamar lángban állott templom, ház és gazdasági épület. Oltásról szó sem lehetett, a hőség akkora volt, hogy köze
*) Ugyané hónapban múlt ki és temettetett el a pozsonyi koronázó dómban a nemzetünk történetében oly szép nevet kivívott hős Pálfl'y János nádor is.
líteni sem lehetett. Minden éghető anyag semmivé lett, házi és gazdasági felszerelésünk, még az udvaron levő ölfa és élőfák is hamuvá lettek. H át még a templomtorony! Lehetetlen festeni a rombolást, melyet a tomboló és fékezhetetlen elem rövid idő alatt végbevitt. A födélről a torony harangállványa is tüzet fogott;
a harangok leolvadtak, tüzes anyaguk mint az égő láva a bol
tozat nyílásain át az orgonára ömlött, s azt elpusztítván az újon
nan kirakodt templomkövezeten végig folyt. Egyre dühöngött az orkán, és éjjeli 11 órakor már a templommal egy irányú bazini utcza, majd a főutczának evvel érintkező oldala is végig égett. — Szörnyű volt a jajveszéklés, és még nagyobb az elkeseredés a víz
hiány miatt. A ház udvarán levő kútnak szerkezete leégett, a templom mellett elfolyó patak ki volt száradva, csupán a mély pinczénkben levő halastóból hordhattak az emberek vizet minden
felé a városba, s midőn az is kiürült, futottak az emberek fel s alá tehetetlenül, fejüket veszítve. A kőfalnál levő kertünket se kímélte meg a szörnyű csapás. O tt leégett a kertészlak, a középső toroyocska erkélyével együtt, a falak zsindelyfödelei, úgy hogy még a fák 13
tönkrementek.
Házunk oly rengeteg kárt szenvedett e csapás által, hogy segítség nélkül lehetetlen lett volna újból lábra állnia.
Elhagyatottságában a házfőnök a nagynevű királynő kegyes szívéhez folyamodott segítségért, kit legközelebb Pozsonyba vártak.
Felségfolyamodványában kiemelte, hogy már alapítványi tőkéinknek is felét elveszítettük az akkor dúló háborúk költségeihez való hozzá
járulás m iatt; letelepedésünk óta az ifjúság nevelésével, több mint 30 éven át lelkipásztorkodással voltunk elfoglalva, s mily eredmény
nyel fáradoztak rendünk tagjai a katholicismus érdekében is e túl- nyomólag evang. városban, eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy míg megtelepedésünk idejében alig száz és nehány volt a katholikus hívek száma, most 70 év múlva a városnak már nagyobb része katholikus.*)
* A nagy királynőhöz intézett és P. Ladislaus által szerkesztett kérvény szóról szóra igy hangzik:
Sacratissima Caesarea Keginque Majestas, Domina Domina Naturaliter Llementissima!
Ad pedes Sacratissimae Majestatis Vestrae abiecd, humillime repraesen
tare cogimur: Qualiter nos, ad posthumam diuque suppressam, ac paene perditam fundationem Szelepcsyanam, Authoritate et Benignitate Magnae memoriae gloriosissimi Romani Imperatoris ac Regis Hungáriáé Leopoldi I.
4*
A b. Cörver rendfőnök által a kir. udvarnál benyújtott folya
modványra, anélkül, hogy mint rendesen történni szokott, a kir, kamara és helytartótanács véleménye is meghallgattatott volna, ille
tőleg ezeknek véleményezésre átadatott volna: egyenesen a kir. kan- czelláriától a szentgyörgyi ház részére 950 forint utalványoztatott, mely összeg Pozsonyban kifizettetvén, épületfa vásárolására fordít- tatott, melyet a háznak egy külön kérvényére a megye szállíttatott in libera et Regia Civitate S. Georgiens! introducti, ex aeternum victura ejusdem Augustissimi Imperatoris liberalitate templum Lnteraninm, cum praedicantium domibus, scholisque Acatholicis dono acceperimus in perpetuum possidenda. Quamvis autem injuria temporum et cumprimis bellorum saevitia acciderit, ut ex primaeva illa fundatione, superiore adhuc saeculo, plus, quam duae partes penitus interciderint; nos tamen pro instituti nostri ratione, qua juventutem in bonis artibus ac pietate instituendo, qua populum doctrina Christiana in templo informando, qua aliis Apostolicis laboribus, proximis praesertim plus, quam 30 annis, quibus parochiam loci administravimus incumbendo, Deo Auspice et incrementum dante id consecuti sumus : ut cum vix animas 100 religionem Catholicam profitentes in primo ingressu nostro reperiremus, nunc potiorem civitatis partem Romanis Sacris addictam cum spirituali gaudio videamus. Jamque eo novissime pcrt.igeramus, ut nobiles, aliosque honestioris parentelae adolescentulos ad majorem reipublicae Chris
tianae utilitatem pietate in litteris et bonis moribus informaturi, vetus Collegium ex suprafatis praedicantium domibus ot scholis coalescens, in convictum converterimus: ex quo uberem fructum patriae accessurum sperabamus. Sed diebus proxime praeteritis, conatus nostros et spes nostras fatalis sane casus penitus intercepit et praecidit; dum nos cum dimidia civitate eadem repentini, ignis strage ac depopulatione miserrimo involvit. Xam praeter humiliora aedificia, omnemque fere oeconomicam supellectilem, scholas cum maiori novi collegii parte, totum vetus collegium, seu convictum, ecclesiam cum turri, horologio ac campanis incendii vehementia absumsit et in favillas redegit;
imo veteris collegii, seu moderni convictus muros in tantum debilitavit, ut a summo ad imum rimas egerint non sine imminentis ruinae periculo apertissimo.
Quapropter omnibus prorsus mediis destituti, quibus pro gloria I)ei et proximorum utilitate, tam vasta aedificia instaurare, campanas, aliaque aut concremata, aut labefactata in statum pristinum reponere possemus, ile genu Maiestati Vestrae supplicamus: dignetur pientissima viscera Maternae suae misericordiae nobis afflictissimis misericorditer reserare et eadem lienignitate ac Clementia, quae Gloriosissimus ac Beneficentissimus Sacratissimae Maiestntis Vestrae Avus ecclesiam cum turri, horologio et campanis, collegium vero cum apertingentiis et scholis liberalissime nobis olim conferre dignatus est, pro Materna Sua Pietate praesenti extremae nostrae necessitati succurrere. Quam gratiam aeterna ad aras memoria jugiter celebraturi vivimus et emorimur.
Sacratissimae Caesareae Regiae Majestati Vestrae Infimi servi, Vasalli et Capellam Patres Scholarum Piarum Collegii S. Georgiensis.
Szentgyörgyre. S így a templom és a ház még ez évben tető alá hozatott és pedig oly hatalmas gerendázattal, mely úgyszólván elpusztíthatatlan; csupa új cserép, a torony tetejére pedig vörösréz
alkalmaztatott.