(1857.)
A budapesti kir. orvosegyesület deczemberi ülésén Sem
m e l w e i s tanár úr egy igen érdekes szülési esetről számolt be, mely a terhes méhszáj zsákszerű kitürem kedésének ritkaságá
nál fogva bizonyára szélesebb orvosi körökben is érdeklődési fog kelteni. Ez a kitürem kedés ugyanis a korm eghatározás tévedésére adott okot, mely könnyen halálosan végződhetett volna, m inthogy a császárm etszésnek in vivő tudom ányosan m egállapított indicatiója a korm eghatározásból folyt. A tény
állás röviden a következő:
N. N., 24 éves, először szülő, 1856 január 8-án m ent férj
hez, január 10-től 13-ig m enstruált, azelőtt is, későbben is teljesen egészséges volt s felvétele alkalmával következő volt a status prsesens-e : egészséges benyom ást tesz, az emlőkből enyhe nyomásra bőven ömlik a tej, a has legalább is még- egyszer akkora, m int a minő a rendes terheseké, két helyt kidom borodást m utat, melyek közül a n a g y o b b i k a has teljes felső jobboldali felét, a k i s e b b i k a bal alsó felét fog
lalta el. M indenütt tompa kopogtatási hang. A kisebbik daga
natnál a has középső vonalához közel nagy és kemény test érezhető két kis, hegyes, m ozgatható részszel (far és lábak).
Ezen a ponton jól érezhető magzatmozgások. Kifelé a spina ossis ilei superior-on tisztán hallható fcetalis pulsus. A b e l s ő vizsgálat a hüvelyboltozat teljes hiányát m utatja ; a portio va
ginalis kb. 1Va hüvelyk hosszú, fellazult; a méhszáj átjárható a mutatóujj hegyének; előesett m agzatrész nincs. A k u t a t ó 2 72 hüvelyknyire ellenállás nélkül behatol, 17a hüvelyknyi tér
ben szabadon mozgatható. A v é g b é l e n át való vizsgálat
S e m m elw eis ö s s z e g y ű j t ö t t m u n k á i. 41
három szögletű testet derít fel a méh helyén s a méh nagy
sága nem terhes m éhnek felel meg s ugyanitt a kutató jelen
létét és l 1/® hüvelyknyi térben való szabad m ozgását tisztán áttapinthatni. A vizsgálat ezen eredményei a meglevő terhes
séget kétségen kívül állóvá tette, azonban helyére nézve 4 es
hetőséget vehettünk fel, t. i. : 1. az egyszerű m éh-terhességet, 2. terhességet egy uterus bilocularisban és pedig a bal locu- lusban, 3. uterus bilocularis-terhességet a bal méhszarvban, és végül 4. a méhen kívüli terhességet. A differentiális diagnosis következő alapon tétetett m e g : Ad 1. Ha rendes terhesség forogna szóban, akkor d a g a n a t tolná át a m éhet rendellenes helyzetébe, ez azonban sem jelenleg ki nem m utatható, sem a kórelőzmény, a beteg többszöri kihallgatása daczára nem igazolja. Ez esetben a kutató is akadályba ütközött volna a m egtöretés helyen és rögzítve maradna, m egváltoztatott irány m ellett azonban bevezethető lett volna a terhes méh egész hosszán át. Ad 2. U terus bilocularisnál a nem -terhes loculus csaknem a terhesnek hosszát éri el, ennek következtében a végbélen át tapintható 27a hüvelyknyi hosszú test nem lehet a nem -terhes loculus. Ad 3. U terus bicornisnál a nem -terhes szarv nem három szögletű testet, hanem egy, legalább is 5—6 hüvelyk hosszú csövet képez. Ad 4. Ezek után csakis méhen kívüli terhességről leli ettett szó, m ert csak e m ellett f e j l ő d i k v i s s z a az első hónapokban még consensuálisan m egnagyob
bodott nem -terhes méh csaknem eredeti nagyságára az utolsó hónapokban. Mivel tehát a méh a kétségen felül m egállapított terhességi állapot m ellett és ismételt, ujjal és kutatóval vég
zett vizsgálatok után 2 1/* hüvelyk hosszúnak találtatott, ezért a terhesség csak méhenkívüli leh etett; mivel továbbá 9 hó eltelt, a terhesség csak méhen kívüli hasi terhesség lehetett, m inthogy a méhen kívüli hasi terhesség egyéb alakjai tudva
levőleg már sokkal korábban repedésük által halált okoznak.
A c s á s z á r m e t s z é s i n d i c a t i ó j a t e h á t m e g v o l t a d v a . Azonban a szülőosztályon töltött 24 óra elteltével, mi
után a hasi daganatban gyenge összhuzódások m ár észrevehe
tők voltak, a leghevesebb szülési kényszer állott be, mely 6 óra alatt az azelőtt farfekvésben volt m agzat f e j é t a me- denczebejáratba lenyomta s egy további órának elteltével a ha- lott gyerm eket s rögtön rá a méhlepényt világra hozta. A
szü-643
lés után a rejtélyszerű eset felderítése czéljából az egész kézzel m egejtett belső vizsgálat a m é h n y a k a t 21/a. hüvelyknyi hosszúságúnak m utatta, h á t s ó falán kupolaszerű kitürem ke
déssel, mely m agasabbra nyúlt felfelé, m int maga a méhnyak, úgy hogy a belső méhszáj előbbre és egyúttal mélyebbre ke
rü lt a m éhnyaknál; így történhetett, hogy a kutató a helyett, hogy a belső méhszájba hatolt volna, ebben a kupolaszerű kitürem kedésben ide-oda m ozgatható volt, melyet három szögletű testnek, nem pedig nem -terhes méhnek néztünk.
A farfekvés átváltozásához fejfekvéssé a halvaszületett gyermek bonczolata adta meg a m ag y arázato t; a bonczolat alkalmával ugyanis kiderült, hogy a gyermek e spontán fordulat alatt zúzódás következtében a mellkas elülső felületén a bőr és izmok véres beivódása keletkezett.
Első 5 napja alatt teljesen jól érezte m agát a gyerm ek
ágyas asszony, 7-ik napon éles fájdalom lépett fel hasában lázzal együtt s néhány ecclam ptikus roham hozzájárulása után bekövetkezett a halál.
A b o n c z ol a t jobboldali hydrops ovarii-t d erített fel;
ez okozta a méh eltolását, a mely a vízkóros folyadéknak akkora m ennyiségében volt beágyazva, hogy ez a hydrops ovarii objectiv kiderítését a beteg élőkorában lehetetlenné tette.
Semmelweis tanár ezen csak vázlatosan k özölt tan u lsá g o s előad ása b em utatta a m éhet, m ely m in t az irodalom ban m ind
ed d ig párja nélküli k észítm én y a kórboncztani m úzeum ba fog bekerülni. A m éhnyak hátsó falának kitürem kedése, m ely a nagy horderejű téves k ö v etk eztetésn ek tulajdonképeni okozója volt, a m éh visszafejlőd ésén ek h ét napi ideje alatt, tetem esen m egk iseb b ed ett, de m ég ezen redukált n agysága m ellett is m indenki elő tt tisztán állhatott az a szerep, m elyet a szü lés e lő tt a szü lész m egtév esztéséb en játszott.
41*